Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

1981, április 12., vasárnap «iwMím L. I. Brezsnyev átnyújtja J. Gagarinnak a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse érmet A világon az első volt „Április 12-én a Szov­jetunióban Föld körüli pályára felbocsátották a Vosztok szputnyikűrha- jót, amely a világon az első, embert szállító űr­hajó. A történelem első űrhajósa szovjet állam­polgár, Jurij Alekszeje- vics Gagarin repülőőr­nagy.” „A repülés közben sa­ját szememmel láthattam — ez nekem adatott meg elsőnek —, hogy a Föld gömbölyű.. Kékes színű, a halványkéktől a mély­feketéig igen lenyűgöző és árnyalt az átmenet. Nem lehet szavakkal ér­zékeltetni!” Húsz esztendővel ez­előtt íródott az idézett kommüniké, hangzott el az első élménybeszámoló a világűrben tett utazás­ról. Azóta egy tablóra valót kitesz az újabb űr­hajósok fényképe — de azóta eltávozott közülük az EISÖ, a mindig mo­solygós, akit szívébe zárt a világ, Gagarin. Neve ma egyet jelent az emberiség új korszaká­nak kezdetével. Képes összeállításunkkal rá em­lékezünk. Az űrhajós családja körében Budapesten lelkes tömeg üdvözli a világ első űrhajósát Képünkön — jobbról balra — Farkas Bertalan, V. Kubászov, A. Jeliszejcv és Magyari Béla a Gagarin-emlékmű előtt Gyöngyosvisontán Zrenjanin fejlesztési terve Az újvidéki magyar nyel­vű napilap közölte, hogy a Zrenjanini Községi Képvise­lőtestület végrehajtó tanácsa jóváhagyta a település öt év­re szóló fejlesztési tervét. A tervidőszak egyik legna­gyobb beruházása lesz az a hőerőmű, amely — az ere­deti elképzelésekkel ellentét­ben — nem fűtőolajjal, ha­nem földgázzal fog üzemel­ni. Elsősorban pénzügyi okok tették szükségessé a beruhá­zásra szánt összeg csökken­tését is. Ez alapján a Zren- janinban létesítendő hőerő­mű 3,1 milliárd helyett 2,6 milliárd dinárba kerül. A vegyipari komplexum szintén csökkenti az épülő­félben levő kaucsukgyár be­ruházási keretét. Az irányí­tása alá tartozó üzemek együttes évi termelése 9,1 százalékkal, a jövedelem 8,2 százalékkal, a dolgozók lét­száma pedig 6 százalékkal fog növekedhi majd. A fémiparban ugyancsak mérsékeltebb ütemű fejlesz­tésre kerül sor az elkövet­kezendő öt évben. Itt a ko­rábban előirányzott 2,9 mil­liárd helyett 1,7 milliárd di­nárt kívánnak fordítani a beruházások fedezésére. Ez azt jelenti, hogy néhány üzem építéséről már az is­mert okok miatt le kell mon­dani. Ami a mezőgazdasági ter­melést illeti, a szakemberek búzából 60, kukoricából 90, cukorrépából 520, naprafor­góból 30, és szójából 25 má­zsa átlagtermésre számítanak hektáronként a tervidőszak végére. Az élelmiszeripar ré­szére pedig 33 ezer hízott borjút. 150 ezer sertést, és közel 24 millió liter tejet fog­nak szállítani a gazdaságok évente. A fejlesztési tervben jelentős összeget irányoztak elő halastavak, istállók, ólak és csatornák építésére is. (Magyar Szó) A román népgazdaság 1976—1980 közötti fejlődése ROMÁNIA 1976-1980 ÉVI TERVÉNEK TELJESÍTÉSE Milliárd lei Évi állagütem "o Nemzeti jövedelem 516 Társadalmi termék 1275 @ A nemzetgazdasági beruházások összessége 932 Ipari össztermelés 936 Mezőgazdasági össztermelés & 1980-ban 1975-höz viszonyítva „ Évi átlagütem »1976 1980 Ipar összesen 157,4 9,5 Elektromos és hőenergia 125,7 4,7 Üzemanyag 120,9 3,9 Vaskohászat 153,1 8,9 Színesfémkohászat 132,5 5,8 Gépgyártás és fémfeldolgozás 181,1. 12,6 Vegyipar 158,3 9,8 Építőanyagok ' 184,8 13,0 Könnyűipar 159,7 9,8 Élelmiszeripar 133,9 6,0 128 Külkereskedelmi forgalom 340 I Kiskeréskedelmi áruforgalom 213 Lakossági szolgáltatás 42 Mezőgazdaság, évi átlagok {ezer tonna) 1971-1975 1976-80 Szemesgabona Cukorrépa | 4758*|jj]34| Ószi burgonya mmm Gyümölcs Szőlő **12021423 A román népgazdaság jelentős fejlődést ért el az 1976— 1980 közötti években befejezett ötéves terv teljesítése során, de ezen túl azért is sikeres és emlékezetes ez az időszak, mert ekkor kezdődött el az extenzív fejlesztési módról az intenzívre való áttérés. Noha a kitűzött célok megvalósítását több természeti je* lenség veszélyeztette, 1977-ben súlyos földrengés, majd 1979- ben és 1980-ban kedvezőtlen időjárás, ennek ellenére az öt­éves tervet teljesítették, sőt számos fontos mutató tekinteté" ben túl is haladták. Az ipar területén különösen a kohászat, a gépgyártás és a vegyipar felgyorsult termelése figyelemre méltó. A bányászatban a szén kitermelése emelkedett jelentősen — az 1975. évi 27 millió tonnáról 1980-ban 35 millió tonna —. valamelyest növekedett a földgáz termelése is (1979-hez viszonyítva 104 százalék, csökkent viszont a kőolaj felszínre hozatala (1979-hez képest 1980-ban csak 93 százalék). , Noha a mezőgazdaság is számottevő fejlődést mondhat ma­gáénak, a termelés fokozását nemcsak a már említett termé­szeti csapások, hanem számos egyéb tényező is károsan be­folyásolta. (A géppark és a műtrágya felhasználása nem volt kielégítő, valamint a szállításban és a tárolásban elkövetett hibák is jelentős veszteségeket okoztak.) Románia külkeres­kedelmi forgalma megkétszereződött az ötéves terv időszaka során (1980"ban az export 162, az import 178 milliárd lej ér­téket tett ki). A behozatal főleg üzemanyagból, ásványi kincsekből és fé­mekből tevődik ki. Jelentősen megnövekedett az országban a kiskereskedelmi forgalom is. 1980-ban elérte a 213 milliárd lejt, 6,4 százalék­kal felülmúlva az 1979-es értéket. Québeci választások Egy csata a háborúban? Választásokhoz készülőd­nek Kanada legnagyobb tar­tományában. A québeci pol­gároknak1 április 13-án kell az urnákhoz járulniuk, hogy eldöntsék: továbbra is a nagyrészt francia nyelvűek lakta terület részleges külön­válását hirdető Québeci Párt (Parti Québécois) kormá­nyozza-e a tartományt. A párt vezetője, René Lévesque miniszterelnök komoly te­kintélyveszteséget szenvedett, amikor a tavaly májusban tartott népszavazáson a la­kosság többsége elvetette a Québeci Párt szeparatizmus felé hajló irányvonalát és fölényes, 60:40-es arányban Kanada csorbítatlan egysége mellett állt ki. A tartományi parlament mostani megújítása is ezért, a szeparatista probléma ak­tualitásának felmérése szem­pontjából jelentős. A több mint 24 milliós észak-ame­rikai ország tíz tartomány­ból álló szövetségi állam. Az ottawai központi kormány­nak, s Trudeau miniszterel­nöknek az eltérő érdekű tartományok közül mindig is Québec okozta a legsúlyo­sabb problémát. Itt a hat­milliós lakosság 80 százaléka francia-ajkú, s a nyelvi kü­lönálláshoz egyéb, kulturális és gazdasági sérelmek is já­rulnak. A 60-as években az önállósodási törekvéseket egyes csoportok’ még terro­rista eszközökkel is súlyos­bították. A 70-es évtizedre az erőszakos cselekmények hát­térbe szorultak, megnőtt vi­szont a politikai küzdelem szerepe. René Lévesque pártja 1976- ban vette kezébe a kormány­aidat, s az elmúlt esztendő­ben fokozatosan törekedett, ha nem is a különválás szor­galmazására —, ennek a fel­mérések szerint semmi rea­litása nincsen —, de egy sa­játos „szuverén társulás” ki­alakítására. Ez a kifejezés egy gazdaságilag szoros, po­litikailag azonban lazább szövetséget takar, amelyben Québec több területen szinte fél-autonómiával rendelkez­ne. A tavalyi népszavazás ki­menetele megakadályozta a „társulásra” vonatkozó tár­gyalások1 megkezdését Lé­vesque és Trudeau között. A Québeci Párt vezetőjét a ku­darc terveinek feladására kényszerítette — legalábbis egyelőre. „Ez a népszavazás csak egy vesztes csata volt, de a háborút mi fogjuk meg­nyerni” — fogalmazta meg a jelenlegi álláspontot Lé­vesque egyik követője. Az önállósodási folyamat hívei abban reménykednek, hogy a kevéssé javult gazdasági helyzet és Trudeau alkot- mánymódosítási ígéreteinek' beváltatlansága (a minisz­terelnök ugyanis az alaptör­vény reformját szorgalmazza a szeparatizmussal szemben), ismét az ő népszerűségüket növelheti. A jelek szerint azonban a Québeci Párt követőinek nem lesz könnyű dolguk. Az ellenzéki Liberális Párt szí­vós ellenfélnek ígérkezik, az ő helyzetüket erősítette a népszavazás eredménye és vezetőjüket, Claude Ryant Trudeau is támogatja. A li­berálisok az agilis pártelnök megválasztása, 1978 óta tar­tott pót választásokon soroza­tosan győzelmet arattak. Ryan kampányában éles tá­madásokat intézett Lévesque politikája éllen, azt hirdetve, hogy — a szeparatizmus ve­szélye mellett — a tartomá­nyi kormányzat gazdasági tevékenysége is hibáktól ter­hes. A mostani választások te­hát a parlamenti képviselők kijelölésén túlmutató, or­szágos fontosságúak. Ha a Québeci Párt elveszti több­ségét, akkor 'az „átmenetileg felfüggesztett függetlenségi harc” kilátásai igen kedve­zőtlennek tűnnek. A liberá­lisok kormányra kerülése nagyobb összhangot hozhat a tartomány és Ottawa vi­szonyában is. Ha viszont Lé­vesque pártja ér el sikert, s a miniszterelnök megtarthat­ja posztját, akkor előbb- utóbb a „québeci háború újabb csatájára” kerülhet sor. (szegő)

Next

/
Thumbnails
Contents