Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
1981. április 11., szombat o Április 29.-május 2.: EDÜ A diáktanács felkészült A megbeszélésen együtt a diáktanács Fotó: Gál Edit A KISZ Központi Bizottságának megbízásából az idén már X. alkalommal lesz az Erkel-diákünnepek színhelye Gyula, amelyen négy megye diákjainak képviseletében mintegy ezer fiatal vesz részt. Az április 29.— május 2-ig tartó diákünnepekre való felkészülés jegyében ült össze a héten, kihasználva a tavaszi szünetet, a 9-tagú diáktanács, amelynek titkára Fiszter Ildikó, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium iskolai KlSZ-bizottsá- gának titkára, tagjai pedig a részt vevő iskolák fiatal képviselői. Április 8-tól 10-ig Gyulán készültek fel, Rácz Sándornak, a KISZ megyei bizottsága munkatársának irányításával a diáktanács tagjai a fesztiválon rájuk váró nem kis feladatokra. Április 8-án, szerdán Alber Andor, a gyulai városi párt- bizottság munkatársa köszöntötte a fiatalokat, és rövid tájékoztatót tartott számukra az eddigi fesztiválokról. Az EDÜ programját Kozák Ferenc, a diákünnepek szervező bizottságának titkára ismertette a diáktanács tagjaival. A terv szerint az EDÜ-höz kapcsolódó rendezvények már április 28-án megkezdődnek; ekkor nyílik a jubielumi képző- és iparművész kiállítás, valamint az EDÜ történetéről szóló kiállítás. Április 29-én este, a Lenin-szobor koszorúzása után fáklyákkal az Erkel- szoborhoz vonul az ifjúság, és este 8 órakor lobban fel az Erkel-láng. A vár előtti téren lesz a megnyitó ünnepség. A következő napokon bmeutatkoznak a fesztivál résztvevői, sokféle színes program következik, majd Régóta hiánycikkekként számon tartott gépkocsi- karosszéria-elemek gyártására vállalkozott a Hungária Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet. Hosszú ideig gondot okozott a Trabant-gépkocsi- tulajdonosoknak a megrongálódott, tönkrement sárvémájus 1-én este lesz a gála, május 2-án pedig a záróünnepség. A diáktanács tagjai részletesen megbeszélték az egyes programokkal kapcsolatos tennivalóikat, majd csütörtöÜlést tartott az A hazai motorizáció fejlődését kísérő fájdalmas következményeken, a balesetek állandó növekedésén lehet változtatni a közlekedés biztonságáért folytatott tervszerű, szervezett küzdelem eredményességének növelésével. Ezt bizonyítja a tavalyi statisztika, mely szerint 1980-ban 7,2 százalékkal kevesebb sérüléssel járó baleset történt az országban, mint az előző évben — áldok pótlása. A sürgető igényt felismerve a szövetkezet még az elmúlt évben hozzáfogott a szerszámok kialakításához — köztudomásúlag ezek a legmunkaigényesebb és legköltségesebb elemei a műanyagfeldolgozó iparnak — s megkezdte a próbagyártást. kön a fesztiváldíj-odaítélő bizottság szempontjait vitatták meg. Ezen a napon fogadta a fiatalokat Dér Lajos, a gyulai Városi Tanács elnök- helyettese. A diáktanács tagjai tegnap utaztak haza. OKBT ban Horváth István belügyminiszter, az OKBT elnöke, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ülésén tegnap, a BM művelődési házában. A forgalom biztonságának javulását a veszélyeztető tényezők növekedése ellenére sikerült elérni: tavaly több mint 130 ezerrel nőtt a gép- járművezetők száma, s ösz- szességében már meghaladja a 2 milliót. Emellett nagymértékben szaporodott a gépjárműpark is. S a kezdő vezetők bizony gyakran nehezen illeszkednek be a közlekedés mindennapos ritmusába. Az alapvetően kedvező tendenciák mellett figyelmeztető, s további tennivalókat sürgető jelenségekre is rámutatott a belügyminiszter. Szólt arról, hogy bár a halálos balesetek száma is mérséklődött, ám arányuk az összes sérüléses esetekhez viszonyítva hazánkban magasabb, mint más országokban. Különösen elszomorító, hogy egy év alatt 922 hat éven aluli gyermek halt, illetve sérült meg az utakon. Az ülésen felszólalt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. Elmondotta: az elmúlt tervidőszakban jelentősen fejlesztették közúti közlekedést szolgáló létesítményeket, bár még mindig elmaradás van a forgalom támasztotta igényekhez képest. A mindig veszélyt jelentő vasúti kereszteződések biztonságát csaknem 900 automatikus berendezés felszerelésével javították, így az átjárók 96 százalékában már korszerű biztosítórendszer működik. Az ülésen kitüntetéseket nyújtottak át azoknak, akik eredményes munkát végeztek a közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében. Díjak politikai kiadványokért Kilencedik alkalommal hirdettek eredményt tegnap az MSZMP budapesti bizottságának oktatási igazgatóságán a politikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák 1980. évi versenyében. Hét nyomda — az Athenaeum, a Zrínyi, a Franklin, a Kossuth, a Révai és a Szekszárdi Nyomda, valamint a Szikra Lapnyomda — teljesítette a Kossuth Kiadó versenyfeltételeit, időben és szép kivitelben szállította le a megrendelt kiadványokat. Az ünnepségen Rapai Gyula, a Kossuth Kiadó igazgatója ismertette és méltatta a nyomdák teljesítményét, a díjakat Bogota Béla, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese adta át. A Politikai témájú könyvek versenyét politikai kiadványok versenyévé szélesítették. Ebből adódóan olyan nyomdák is bekapcsolódtak a versenybe, amelyek főleg propaganda- és szemléltető anyagokat, plakátokat, valamint prospektusokat gyártanak. A díjnyertes nyomdák 1980-ban 234-féle könyvet készítettek a Kossuth Kiadó részére, több mint 5,5 millió példányban. Lenin ifjú távírásza Lenin ifjú távirásza címért — az ország legjobb úttörő távirászainak részvételével — verseny kezdődött tegnap Leninvárosban, az 5- ös számú általános iskolá- ban. Az évente ismétlődő vetélkedőt a Magyar Tanács- köztársaság és a Szovjetunió között 1919-ben létrejött szikratávíró-kapcsolat emlékére rendezik meg. A mostani, immár a 12. a sorban, összesen negyvenkét pajtás méri össze tudását. A nagy szakmai ismeretet és morze- tudást követelő verseny két részből, adásból és vételből áll, és a kettő összesített eredménye alapján áldják ki a Lenin ifjú távirásza kitüntető címet. Eredményhirdetésre ma kerül sor. Cigányügyi tanácskozás Szeghalmon A Békés megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága, a szeghalmi Nagyközségi Tanáéi a Békés Megyei Művelődési Központ, a békési városi művelődési központ, a békéscsabai múzeumbarátok köre a gyulai Erkel Ferenc Múzeummal együtt tegnap egész napos tanácskozást rendezett Szeghalmon, a nagyközségben élő cigányok életével kapcsolatban. A végegyházi cigányság életének, szokásainak vizsgálata után a tanácskozás részvevői most a Szeghalmon élő cigányok helyzetével, életmódjával foglalkoztak előadások formájában, majd megtekintették a cigányság életmódját bemutató kiállítást. A délutáni órákban terepmunkával egybekötött gyűjtőkörúton vettek részt. lapította meg beszámolóiéTrabant karosszéria-elemek Piaci hírek Szarvasról Gyakorlati bemutatóval egybekötött kukoricavetési tapasztalatcserét tartottak tegnap délelőtt Szarvason, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat és a 4000-es körzet taggazdaságait képviselő traktorosok, valamint a vetést közvetlenül irányító agrár- és gépész szakemberek részvételével. A már hagyományosan minden évben vetés előtt megtartott tapasztalatcsere most is elméleti útmutatással, az előző év jó és rossz tapasztalatainak értékelésével kezdődött. Ezután gyakorlati bemutatón a régi és új gének kapcsolási lehetőségeit, az egyes kukoricahibridek termelési technológiájának megfelelő gyakorlati fogásokat mutatták be úgy, hogy a szakemberek saját gazdaságaik gépegységein próbálhatták, vitathatták a beállítási lehetőségeket. Láthatta a 250 részvevő az új IHC—3588-as típusú, négy- kerék-meghajtású traktort is, melyből az idén a gabonaprogram keretén belül az IKR 15-tel gazdagodik, valamint az IHC—Cyklo 800-as vetőgépet, melyekkel beállítás után próbavetést csináltak. Ezenkívül ugyancsak gyakorlatban próbálhatták ki a növényvédő gépek beállítását és a vegyszerező gépek diagnosztikai műszereit. Kép, szöveg: Veress Erzsi Élénkül a piaci forgalom Szarvason is. A tegnapi hetipiacon már többféle primőr árut is kínáltak, különösen salátából volt bőséges a felhozatal. Megjelent-, már a retek, zöldpaprika, zöldhagyma mellett az újkaralábé, sárgarépa, petrezselyem, uborka is. A burgonyának 7 forint kilója, a vöröshagyma 8 forint. Az újsárgarépa Csomójáért 4, a petrezselyemért 5 forintot kértek, a tavalyi sárgarépát kilónként 10 forintért. a petrezselymet' pedig 16 forintért, árulják.. A fejes káposzta kilója 8 forint, kelkáposzta ' 12 forint. Drága a fokhagyma, 80 forintba esik kilója. Egy fej idei karalábé 5 forint, a saláta zömmel 4 forintért kelt, és ugyanennyi az újhagyma csomója is. Nem drága a primőr uborka, amelyből a tegnapi piacon 15 kilogrammot árultak, és 20—25 forintra tartották kilóját. A hónaposretek csomója 3-4 forint, a paraj kilója 40 forint és a hegyes zöldpaprika darabia 4 forint. Olcsó a tojás, zömmel 1 forintért adták darabját, míg a múlt héten 1,20 volt. A mák literje 40 forint, 1 kiló dióbél 100 forint. A gyümölcspiacon egyelőre csak almát kínálnak, 13—15 forintért mérik kilóját. Közeledik a húsvét; sokan vásárolnak baromfit. Drága a tyúk, és eléggé borsos a csirke ára- is. Miből építsünk? O álunk a családi és a kis társasházak jószerével téglából készülnek. Kísérletképpen áll ugyan néhány házgyári panelos szerkezetű is belőlük, de számuk néhány tucatnál többre nem tehető. A budapesti mintalakótelepen őszre megépül az első alagútzsalus sorház; a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát évek óta vásárokon, bemutatókon hirdeti könnyűszerkezetes paneljeit; a tévé Felkínálom című műsora • pedig a szövetszerkezetes építési móddal kívánja bővíteni a kínálatot. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen makacsul tartja magát a hagyományos építési mód, vagy megfordítva a kérdést: miért nem terjednek a másféle technológiák? Tanulmányt érdemelne a téma, most azonban szűkítsük le a választ két építési mód eddigi sorsának ismertetésére. A könnyűszerkezetes, szerelő technológiával összeállítható családi házak a világ számos országában, áruházi katalógusból választható, vásárolható termékek. Ezek az alap elkészítése után egy-két nap alatt készre szerelhetők, bebútorozhatók. Nálunk az építés iparosításának következő fázisaként a közeljövő feladata e könnyűszereit (a szakemberek hívják így) építési mód elterjesztése. A hozzá való paneleket a már említett Nyugat- magyarországi Fagazdasági Kombinát készíti. Az Általános Épülettervező Vállalat nyolc alternatívát dolgozott ki a szerkezetre. Valameny- nyi burkolóanyaga a gyártó vállalat Betonyp márkanevű cementkötésű faforgácslapja, de például az ezek közé helyezett hőszigetelő anyag és a vázszerkezet már különböző az egyes változatoknál. Ma úgy tűnik, hogy az elterjesztés első gátja a forgalmazás. A TÜZÉP-telepek ugyanis mai adottságaikkal nerűigen alkalmasak ilyen termékek árusítására. (Talán elég a már említett katalógusból való rendelésre utalni, ami a szolgáltatás, a szállítás mellett a szakszerű ösz- szeszerelést is magában foglalja.) Márpedig az ilyesfajta kínálat hiánya nem kelti fel a vállalkozási kedvet. De ennek megléte mellett is le kell számolni néhány megszokott dologgal. így például a megrendelő nemigen adhatja bele az építésbe saját keze munkáját, és megváltoznak a ház hőtechnikai jellemzői is. A szakaszosan fűthető, hőtartó téglafalat felváltó — bár jó hőszigetelésű' — könnyűszerkezet folyamatos fűtést és megfelelő tájolást kíván. Miután a tömeg- gyártás még nincs. így az árakról korai lenne beszélni. Mindenesetre az ipar törvénye az, hogy amit nagy sorozatban, gépekkel . gyártanak, az olcsóbb az egyedi, kézi munkával készültnél. Az elterjedést nyilván segítené, ha így lenne nálunk is e terméknél. A másik építési mód a szövetszerkezetes. Erről már nem lehet elmondani ugyanazt, amit a könnyű-szereltről, tudniillik ez nem terjedt el a világon. Az igaz, hogy sok helyütt kísérleteznek vele. de széles körben sehol sem alkalmazzák. Miért? Az acélháló-merevítésű, nedvszívó lapok közé öntött hígbe- ton-szerkezet annyira másként viselkedik az eddig használt szerkezetekhez képest, hogy a tervezés 6orán többféle szempontból is gondosan méretezni kell, a kivitelezés pedig újra csak nagyfokú precizitást kíván. Van viszont egy nagy előnye, az anyagtakarékos volta. (Becslések szerint egy- harmadrésznyi anyagból készülhet el a házszerkezet.) Itt azonban álljunk meg egy pillanatra, és fussuk át e technológia hazai útját. Sámsondi Kiss Béla építészmérnök a 30-as években készítette e technológiával a saját lakását, amely a mai napig is áll. Szabadalmán 1954-es dátum szerepel, de azóta jó néhány újabb szabadalmi bejegyzés is történt. Az ÉVM szintén finanszírozott ilyen jellegű fejlesztéseket. A közbenső állomások felsorolása helyett álljon itt a végeredmény: a Barcsi Szövetkezeti Közös Vállalat a helyi tanács által biztosított telken 60 lakás felépítését vállalta. Kapcsolatba léptek a Pécsi Tervező Vállalattal, de a megoldatlan részletproblémák miatt a Budapesti Műszaki Egyetem Épületszerkezetek Tanszékéhez kellett fordulniuk. Ha felépül idén ez a 60 lakás, akkor majd a szövetkezet gazdaságosságát. időigényét is elemezni lehet. technológiával tehát az a gond, hogy kiforratlan. Épp ezért nem véletlen, hogy az eddig megépült házakat mérnökök készítették (nem utolsósorban a precizitás miatt is). Ma még úgy tűnik, hogy a kaláka munkában téglát téglára rakó — amúgy elég durva — technológia helyettesítésére a szövetszerkezet nem alkalmas. Marad a Felkínálom című tévéműsor alapgondolata: a választék- bővítés. A választék viszont ma és itt többnyire az építtetők zsebe határozza meg. Ebbe pedig sok minden beleértendő: az utánjárás kálváriája ugyanúgy, mint a saját kezűleg vagy kalákában elvégezhető munka, vagy a beköltözés utáni bővítés lehetősége is. Németh. K. Géza lubileumi ünnepség Dnrogon Az összes hazai szénbánya vállalat képviselőinek részvételével jubileumi ünnepséget rendeztek pénteken Dorogon a helyi bányászat 200. évfordulója alkalmából. Kroszner László, a Dorogi Szénbányák vezérigazgatója ismertette, hogy milyen körülmények között indult meg a bányászkodás, hogyan alakult a két évszázad során a termelés. 1781 januárjában Rökschuss Antal ruhr- vidéki bányász kapott szénkutatási engedélyt Csolnok környékére, s ekkor kezdődött meg a medence „kincsének” rendszeres hasznosítása. Csökkent az árvízvédelmi készültség Az elmúlt hét folyamán a Körösök vízgyűjtőterületein nem hullott csapadék, ezért folytatódott a folyók apadása. Több védvonalon meg is szüntették az árvízvédelmi készültséget, jelenleg csak a Hármas-Körös bal parti védvonalán van első fokú, a Fekete-Körös bal parti védvonalán harmadfokú, és a rpály- vádi tározó térségében harmadfokú árvízvédelmi készültség. A mályvádi szükségtározónál a víz visszavezetése április 8- án délelőtt 11 órakor megszűnt, ezzel egyidejűleg megkezdték a nyílás átkötését földbetöltéssel. Csütörtökön a budapesti ár- és belvízvédelmi osztag megkezdte a nyílás szádlemezes elzárását is. A tározóba bevezetett 75 millió köbméter vízből még mintegy egymillió köbméter víz van a tározó területén. Szétszórt, apró foltokban körülbelül 160 hektáron. Ezeknek a vizeknek a levezetése továbbra is folyamatos. A tározó felső megnyitási helyén már április 5-én befejezték a töltésszelvény helyre- állítását, 25 ezer köbméter föld beépítésével. A fővédvonalakon töltéskorona-takarítási munkákat csinálják, és elszállítják a védelmi anyagokat. Az árvíz utáni végleges helyreállítások geodéziai felmérését és tervezési munkáit folyamatosan teljesíti az igazgatóság. Kedvezően alakult a belvízvédelmi helyzet is az utóbbi napokban. Üjabb 5 ezer 500 hektárral csökkent a belvízelöntés, jelenleg 1550 hektár áll víz alatt. Három szivattyútelep és négy szivattyúállás másodpercenként 17 köbméteres teljesítménnyel dolgozik a vizek levezetésén. IKR-bemutató Szarvason
