Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

NÉPÚJSÁG 1981. április 8., szerda Köröstáj-klubest Békésen Fotó: Juhos János Hétfőn este Békésen, a Nagyház pinceborozóban a béké­si írók, költők, helytörténészek, képzőművészek, zeneiskolai tanárok, hivatásos népművelők és művészetbarátok Köröstáj- klubesten találkoztak. Az est programjában Szabó Gerzson békési amatőrfilmes bemutatta két riportfilmjét, valamint a legutóbbi három Köröstáj-napon készített filmjeit. Az egybegyűlteket a békési alkotók közössége emléklap­pal lepte meg, melyen Szúdy Géza és Mucsi József egy-egy verse olvasható. Az emléklapot a szerzők dedikálták. Tavaszi előrejelzés — mezőgazdászoknak Az Agrometeorológia új szolgáltatása, a tíznapos me­zőgazdasági előrejelzés a ta­vaszi munkák indításával egy időben 350 mezőgazdasági nagyüzem szakmai vezetői­hez jutott el. Az előrejelzés Írásos anya­ga pontosan tartalmazza az elkövetkező tíz nap várható időjárását, valamint a talaj víztartalmát. A legújabb adatok szerint a téli nedvességet a talaj kellőképpen felhasználta. Nem volt túlságosan gyors az olvadás, és így a hóié jól -átitatta a talaj egyméteres felső rétegét. Az ország min­den részén alkalmas a föld a tavaszi munkák indítására. A télről visszamaradt víz­készlet a legnagyobb a Ti­szántúlon és a Dunántúl dé­li területein; itt 80 százalé­kos a felső termőréteg víz­tartalma. Valamivel rosszabb adatokat mértek Szolnok me­gyében és Fejér megye egyes részein, de a 60 százalékos nedvességtartalom még bő­ségesen elég ahhoz, hogy a növények kellő vízutánpót­lást kapjanak, illetve a fris­sen elvetett magok kikelje­nek. Az Agrometeorológia sze­rint a vízkészlet az elkövet­kező egy-két hétre elegendő tartalékot ad az időszerű munkákhoz. Öntözni csak a rossz vízgazdálkodású homo­kos földeken kell. Kulturális rendezvények Dévaványán A dévaványai József Atti­la Művelődési Ház áprilisra változatos műsortervet állí­tott össze, igyekezve minden korosztály szórakozási igé­nyeit kielégíteni. Április 9- en gyermekszínházi elő­adást rendeznek „Varázsla­tos betűk” címmel. Nem­csak a dévaványaiakat, ha­nem a környék bábkedvelő­it is érdekelheti az április 26-án kezdődő tizedik sárré­ti bábjátékos találkozó, ahol a helyi bábcsoporton kívül a püspökladányi és a berettyó­újfalui járás mintegy 10 együttese adja elő majd mű­sorát. Ez alkalomból a mű­velődési házban kiállítás nyílik „Bábjáték Dévavá­nyán” címmel, amelyet egy hétig tekinthetnek meg az érdeklődők. Ülést tartott a MUOSZ választmánya Ne csökkentsük, gazdálkodjunk! Kibővített ülést tartott tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője az SZKP XXVI. kongresszusa és a nemzetközi kommunista moz­Tegnap megnyílt a kőbá­nyai vásárközpontban az év első nemzetközi rendezvény- sorozata, az AGROMASEX- PO mezőgazdasági és élelmi- szeripari gép- és műszerkiál­lítás, a LIMEXPO könnyű­ipari, a Hungaroplast mű­anyag- és gumiipari, vala­mint a SECUREX munka- védelmi szakkiállítás. Juhász Adárn ipari állam­titkár megnyitó beszédében egyebek között arról szólt, hogy a négy bemutatón részt vevő cégek a vásárváros ki­állítási területének 60 száza­lékát vették igénybe, ami ar­ra utal, hogy rangja, tekinté­lye van az eseménynek. Kü­lön szólt az első ízben sorra kerülő SECUREX-ről, ame­lyet a HUNGEXPO a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetével közösen szervezett meg. Ezt a ren­dezvényt az elmúlt két év munkavédelmi filmjeinek és oktató diaprogramjainak na­ponkénti bemutatója és egy nemzetközi plakátkiállítás is Április 4-é:n a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban D 1 osztályú országos társastáncbajnokságot ren­deztek. A 22 páros versen­gését budapesti, békéscsabai, miskolci, szeghalmi és szen­tesi táncpedagógusok pontoz­ták. Legjobban a gyulai Halmai Attila és Emhő Zsu­zsa szerepelt. Második he­lyen békéscsabai táncosok, A debreceni Kölcsey Művelő­dési Központ a hagyományos hortobágyi hídi vásár és a virág­karnevál programjához kapcso­lódóan veterán autó-motor talál­kozót rendez augusztus 20. illet­ve 22-e között. A találkozóra jelentkezhet — május 31-ig — minden olyan járműtulajdonos, akinek üzem­képes, alapvető közlekedésbiz­tonsági követelményeknek meg­galom kérdéseiről tartott tá­jékoztatóját széles körű esz­mecsere követte, melyen a sajtómunka aktuális feláda- tairól tárgyaltak a választ­mány tagjai és a meghívott újságírók. kíséri. Az államtitkár elis­merően szólt a részt vevő magyar vállalatok és szövet­kezetek kiállított gyártmá­nyairól, amelyek fejlesztésé­nél és sorozatgyártásánál nagy figyelmet fordítottak a takarékos műszaki megoldá­sokra, a korszerűségre és a jövedelmezőségre. A bemu­tatók hűen tükrözik a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, a vegyipari és a textilgépgyártás mind aktí­vabb bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztás­ba. A szakkiállításokon sok KGST-szakosodás alapján készülő és tőkés kooperáció­ban gyártott termékújdonság látható. A megnyitót követően a meghívott vendégek körsétát tettek a kiállításokon. A négy szakkiállításra a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosít a vidé­ki látogatóknak. A kiállítá­sokra mind a látogató, mind a szakmai jegyek egységesen 15 forintba kerülnek. Csiaki András és Hermann Ildikó végeztek. Halmai László és Faragó Katalin harmadik helyezésével ugyancsak a gyulaiaknak ho­zott sikert. A vasárnapi csapattánc- versenyen a három bratisla- vai páros lett az első, máso­dik helyen a karl-marx stadtiak csapata végzett, s a sort a gyulaiak zárták. felelő gépjármüve, és érvényes gépjárművezetői engedélye van. Az autók, illetve motorok több kategóriában versengenek. s részt vesznek a virágkarneválon is. Emellett a programban Hor- tobágy-rallye, ügyességi verseny, járműszépségverseny. valamint műszaki fórum szerepel. A győz­teseken kívül díjazzák a legjobb műszaki állapotú és a legszebb járműveket is. H allgatom a tanácsko­záson az iparvállala­tok képviselőinek in­gerült kifakadásait. Vala­mennyien a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzem- ágai miatt háborognak, mondván: amit ezek a mun­kaerőpiacon művelnek, az tarthatatlan. „Nálunk meg­történt — így az egyikük —, hogy kilépett egy komplett brigád, pontosabban átlépett egy tsz-hez”. „Mi meg már niásodszor kényszerülünk ar­ra — 'emígy a másikuk —, hogy feljelentsük a tsz-t, megengedhetetlen munka­erő-csábításért ...” Ne firtassuk, hogy hol és mi módon lehetséges ilyen ..feljelentéseket” tenni, s egy­általán: mi az hogy megen­gedhetetlen munkaerő-csábí­tás”? Sokkal érdekesebb e háborgások közös jellemző­je, hogy tudniillik: „higgye már el mindenki, aki illeté­kes: kimerülőben a belső munkaerőtartalék-forrás, jó ideje mást sem teszünk, mint hogy egyre csökkent­jük a létszámot...” Az említett tanácskozás második témája az ötnapos munkahétre való felkészülés volt. Az áttérés vezérjelsza­va, a végrehajtás legfonto­sabb követelménye: teljesít­ménycsökkenés nélkül és minden külső segítség nél­kül, csakis a belső tartalé­kokra számítva, tehát önerő­ből kell megvalósítani az öt­napos munkarendet. S a Munkaügyi Minisztérium je­lenlevő vezetői lepődtek meg a legjobban, amikor a/ vállalatok képviselői egy emberként nyugtatták meg őket: szűkös ugyan a belső létszámtartalék, de az átté­résre még bőven futja be­lőle! Furcsa és elgondolkoztató ellentmondás. Egyfelől igaz, hogy a vállalatok valóban hozzáláttak a létszámcsök­kentéshez (vállalati szóhasz­nálattal élve: a „tartalékok” ieltárásához és hasznosításá­hoz). Másfelől: a nagy buz- golkodás közepette nemhogy „kimerülőben” lennének, ép­pen ellenkezőleg érintetlenül maradtak, vagy éppenséggel növekednek a létszámfede­zettel biztosított teljesít­ménytartalékok. Kérdezhet­né bárki, ugyan miként le­hetséges ez a furcsaság? Nos, egyszerűen úgy, hogy amit vállalataink racionális lét­számgazdálkodásnak nevez­nek, az jószerével nélkülözi az ésszerűséget; amit meg „létszámcsökkentésnek” tün­tetnek fel, az nem más, mint — egy újabb keletű kifeje­zéssel élve — passzív mun­kaerő-gazdálkodás. Ha valaki kilép, nyugdíjba megy. bevonul, gyereket szül, munkakörét szétaprózzák a többiek között, s nem vesz­nek fel helyette senkit. Mindez rendben is lenne, ha a távozó vagy a hiányzó munkaerő pótlásáról a tuda­tos munkaerő-gazdálkodási megfontolások miatt monda­nak le. Ám az esetek nagy részében inkább csak a lét­számcsökkentés rosszul értel­mezett jelszava lebeg a vál­lalati munkaerő-gazdálkodók szemei előtt. Nem is nagyon lebeghet más, például a vál­lalati munkaerő-gazdálkodás hosszabb távra kidolgozott stratégiai terve, mert ilyen terveket többnyire nem ké­szítenek. S mert nincsenek, így a létszám-, illeve a tel­jesítménytartalékok felderí­tését és hasznosítását illető­en inkább csak a sötétben tapogatóznak a vállalatok. Az viszont kétségtelen, hogy részben, vagy éppen mara­déktalanul eleget tesznek a létszámcsökkentési kívánal­maknak. De milyen áron?! Kezdetben. még alig, ma már egyre inkább érzik, hogy e passzív munkaerő-gazdál- Kodás következtében egész­ségtelen szakmai és életkori torzulások jellemzik a vál­lalati létszámot. S mert a belső munkaerőmozgás leg­fontosabb feltételét jelentő átképzéssel, illetve tovább­képzéssel is bajban vannak (ezt a roppant feladatot sem lehet egy kormányrendelet­tel megoldani!...), ezért az imént jelzett torzulások többnyire helyrehozhatatla- nok. Ez önmagában is hoz­zájárul a hiánypszichózis ér­zetéhez, végtére is bizonyos szakképesítésű és bizonyos életkorú szakemberekből va­lóban hiány van. R övidre zárva a bonyo­lult (nak látszó) folya­matot: tudják jól a vállalatok, sőt ha érdekeik úgy diktálják, el is ismerik, a létszámhelyzettel „globáli­san” semmi gond. A lét­szám strukturális megoszlá­sával viszont annál több. No de ki és mikor, s milyen ér­vekkel biztatta őket arra, hogy hasznavehetetlenné tor­zítsák a létszámstruktúrát?- Minden idevágó határozat, irányelv, agitáció és bizta­tás csakis a racionális lét­számgazdálkodást sürgeti, ami persze feltételezné az előrelátó vállalati munka­erő-politikát és gazdálkodási gyakorlatot. Gépeket, tech­nológiai rendszereket sem lehet — súlyos következmé­nyek nélkül — ötletszerűen átrendezni. Akkor meg mi okból hiszik azt, hogy a ter­melőerők legértékesebbjével, az emberi munkaerővel hir­telen támadt ötletek alapján lehet gazdálkodni? Vértes Csaba Négy nemzetközi szakkiállitás a kőbányai vásárközpontban Táncversenyek Gyulán Veterán autó-motor találkozó Debrecenben Két festő tárlata Nagyszénáson Gépkocsiátvételi sorszámok: mi. Április 6-An Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 391 Trabant Lim. (Bp.) 3 018 Trabant Lim. (Győr) 1829 Trabant Lim. (Debrecen) 987 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 1 831 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 792 Trabant Combi (Bp.) 1 613 Trabant Combi (Győr) 1 088 Wartburg Lim. (Bp.) 3 401 Wartburg Lim. (Győr) 3 112 Wartburg de Luxe (Győr) 3 0(7 Wartburg de Luxe (Bp.) 2 921 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 760 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 377 Wartburg Tourist (Bp.) 1521 Wartburg Tourist (Győr) 1 087 Skoda 105 (Bp.) 3 478 Skoda 105 (Győr) 3 365 Wartburg de Luxe (Bp.) 2 921 Skoda 105 (Debrecen) 2 641 Skoda 120 (Bp.) 3 029 Skoda 120 (Győr) 2 063 Skoda 120 (Debrecen) 1 925 Lada 1200 (Bp.) 9 427 Lada 1200 (Debrecen) 9 351 Lada 1300 (Bp.) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 562 Lada 1300 (Győr) 565 Lada 1500 (Bp.) 6 029 Lada 1500 (Debrecen) 5 334 Lada 1500 (Győr) 1 478 Lada Combi (Bp.) 1716 Lada Combi (Debrecen) 769 Lada 1600 (Bp.) 2 049 Lada 1600 (Debrecen) 1 030 Moszkvics (Bp.) 10 420 Polski Fiat 126 (Bp.) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) L042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1503 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 322 Zaporozsec (Bp.) 32 367 Kiállítást nyitott meg Koszta Rozália festőművész Nagyszénáson, a Czabán Sa­mu Művelődési ház kister­mében, hétfőn délután 5 óra­kor. A szépen berendezett tárlatra több mint százan voltak kíváncsiak, és ma­radtak együtt baráti beszél­getésre a kiállítókkal — Gombkötő Antalnéval és Szénási Mihállyal — a meg­nyitó szavak után. Két különböző festőegyéni­ség mutatkozott be Nagyszé­náson. Gombkötő Antalné, a helyi általános iskola rajzta­nára már évekkel ezelőtt je­lentkezett az orosházi és a járásbeli pedagógusok ismét­lődő kiállításain; napfényes, tiszta színeit, játékos han­gulatú képeit a látogatók minden alkalommal elisme­réssel szemlélték. Újabban a zártabb formákat kedveli, színei azonban változatlanul derűsek, hangulatosak. Ked­velt témája a természet, a tanyák világa és az ember. Természetszeretetében azo­nos a másik kiállítóval, Szé­nási Mihállyal, aki hosszú utat tett meg a nagyszénási tárlatig. Évtizedekkel ez­előtt Gyulán. József Dezső rajztanár-festőművész sza­badiskolájában kezdte, majd agráregyetemre járt, később pedig felvették a Képzőmű­vészeti Főiskolára, de családi körülményeinek változásai miatt tanulmányait nem tud­ta befejezni. Több évig élt Kanadában, néhány éve pe­dig, miután hazajött, újra dolgozni kezdett. Budaörsön és Nagyszénáson él, az alföl­di iskolára jellemző piktúrá- ja, érzelmi töltése, színvilá­ga táj- és természetszerete­téről vall. Gombkötő Antalné Víz­part, Tájkép és Festő című képeit jegyeztük fel, mint legjobbakat, Szénási Mihály képei közül pedig a drámai erejű Pusztai temető-1, vala­mint a Tanyai este, a Nyári délután, a Bozótos című fest­ményeit, és a lírai sugárzású Erdő-t és Domboldal-t. A kiállítás megnyitóján di­cséretes sikerrel működött közre a nagyszénási általá­nos iskola kamarkórusa, Dé­nes Lászlóné vezetésével. (—s—n) Olasz filmhét A hazánkban vetített kül­földi filmek közül talán a legnagyobb nézettségűek az olasz filmek; elsősorban a társadalmi kérdéseket bon­colgató filmdrámák és a pá­ratlan humorú vígjátékok. A Békés megyei Moziüzemi Vállalat rendezésében ápri­lis 9-től olasz filmhetet ren­deznek Békésen, a Bástya moziban. A nyitónapon, csü­törtökön este 6 órakor az olasz filmművészetet értéke­lő előadás hangzik el, majd levetítik az emlékezetes Zsoldoskatona című színes alkotást Bud Spencer fősze­replésével. A következő na­pokon Az egészen kicsi kis­polgár című társadalmi drá­mát Alberto Sordi, a Zorro című kalandfilmet a francia Alain Delon és az Elcsábít­va és elhagyatva című világ­sikert Stefánia Sandrelli és Marcello Mastroianni fősze­replésével láthatják a béké­si filmbarátok. Kinyílott a korai barack a gerlai kertekben Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents