Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

1981. április 8-, szerda Vasárnapi Lada Ezt a stílust én nem bírom tovább. Az előbb, a rázós macskaköveken 80-nal vágtattunk, most, amikor príma az út, csak kullogunk. Persze, a mö­göttünk csoszogó kollé­gák engem kívánnak a roncstelepre. Hát csoda, hogy felszalad az olaj­nyomásom!? Pardon, még be sem mutatkoz­tam: Vasárnapi Lada va­gyok. Sajnos. Életem jó­részt egy pedáns garázs­ban töltöm, és irigykedve gondolok azokra a kol­légáimra, akik naponta vígan futkározhatnak — ámbár az ő életük sem fenékig Agip-olaj. Szóval, rendszerint csak hét végén, és jó időben szabadulhatok ki a garázsból. Ilyenkor vagy Rozi néniékhez me­gyünk falura, vagy ki­rándulni a szomszéd vá­rosba — vagy csak für­detés következik. Ezt utálom legjobban. Ácsor­gók a bérház előtt, a gaz­dám, a legújabb divatú szabadidő-öltözékben, egy kefével sikálja a ka- I rosszériámat. Ettől hol nevehetnékem támad, hol meg a viszketés jön rám. Ráadásul a parko- . lóban a kollégák úgy rö­högnek rajtam, majd szétreped a kipufogójuk. Igaz is: inkább a gyer­tyáimat takarítaná meg időnként a gazdám, és adna egy-két felest a sebváltóolajból! Ha, és ha elindulunk! Még szerencse, hogy tisztában vagyok a KRESZ-szel, meg a kol­légák is megértőek — elvégre nem én válasz­tottam a gazdámat, ők is tudják. A múltkor is, mit művelt! Nem va­gyok egy ijedős márka, de hevesen kezdtek lük­tetni a dugattyúim, ami­kor ő, hátra se nézve, elkezdett előzni egy csi­nos Trabant-kisasszonyt — irányjelzés nélkül! Szegény biluxom, ban­dzsított az idegességtől. Lesütött lámpillákkal kértem bocsánatot a Tra­banttól. Később, amikor egy csárda parkolójában összetalálkoztunk, kö­zelebbről is megnéztem őt magamnak. Antenna­csóválva dicsértem a he­lyes kis karosszériáját, formás futóművét, mire ö az ablaktörlőit verdes­ve a hangomat kezdte magasztalni. Közben, saj­nos, megérkezett a gaz­dám, dundi nejével, és elkényeztetett két gyer­mekével. „Na, Rozi né­nidig már nem halunk éhen! — préselte be a biztonsági övbe élete pár­ját. — Reméljük, jó ka­jával vár az öreglány, meg kapunk is valamit!” Persze, kaptak. Cipel­hettem haza a potya élel­met. A zsír, krumpli még hagyján, de hogy egy pár csirke kóricál- jon a csomagtartómban! Mire hazaértünk, elcsi­pegették a pótkerekemet. Egyszóval, ha még nem derült volna ki az eddigiekből — nem ked­velem a gazdámat. Igaz, ő sem engem. Szerinte a bicikli az ideális jármű, mert azon nem kell egy­szerre kuplunggal, seb­váltóval, fékkel, kor­mánnyal bánni, az irány­jelzőről nem is beszélve. De hát a főnökének, meg a nagyszájú, beképzelt sógornak is Ladája van, így ő se adja alább. Juszt se. Én viszont megelé­geltem a helyzetemet, és feladtam egy hirdetést: „ötvenéves Lada-tulaj- donos, pótkerékkel, ki­sebb jellemhibával el­adó. Jelige: vasáfhap.” —th Törvénytervezet az országgyűlés elé Korszerűbb I mmmmmmmjmamKmmsmamaBsmuBBaaiáBum államigazgatást! azt is, hogy az államigazga­tási ügyek rendkívül sokfé­lék, s ennek bizony a jogi szabályozásban is elkerülhe­tetlenül tükröződnie kell. A vitákon sokan helyesel­ték azt a tervezett rendelke­zést, hogy az államigazgatás „hallgatása” bizonyos esetek­ben beleegyezést jelenthet. Szakszerűbb fogalmazással: az ügyfél kérelmére indult eljárásban a kérelemnek helyt add határozatoknak mi­nősül az is, ha az államigaz­gatási szerv az előírt határ­időn belül á kérelem teljesí­tését nem tagadja meg. Többen felhívták a figyel­met a fellebbezési, jogorvos­lati rendszer egyszerűsítésé­nek szükségességére is. Élénk vitákat okozott az a kérdés, hogy milyen esetekben indo­kolt megengedni a bírósági jogorvoslás lehetőségét, vagy­is azt, hogy az ügyfél a szá­mára sérelmes államigazga­tási határozatot akár a bíró­ság előtt is megtámadhassa. Voltak, akik az állampolgári jogok fontosságára hivatkoz­va javasolták a bírói út megnyitását valamennyi ügy­ben. Mások viszont azzal ér­veltek, hogy ez jelentősen elhúzná, lassítaná az ügyin­tézést, arról nem is beszél­ve, hogy az ügyfelek számá­ra a fellebbezés, jogorvoslás lehetősége az államigazgatá­si eljáráson belül is biztosít­va van. Végül a tervezetbe az az általános elv került, hogy azok az államigazgatási ha­tározatok kerülhetnek bíró­sági felülvizsgálatra, amelyek az ügyfeleknek az alkot­mányban biztosított vagy más alapvető személyi, csa­ládi és vagyoni jogát von­ják el vagy korlátozzák, il­letőleg ilyen" kötelezettsége­ket állapítanak meg. Ezek­nek az ügyeknek a pontos körét a Minisztertanács ren­delettel állapítaná meg. A társadalmi vitákon so­kan felvetették: az állam- igazgatási hatóságok kezébe a jelenleginél hatékonyabb eszközöket kellene adni, hogy ténylegesen gondoskod­hassanak határozataik követ­kezetes végrehajtásáról. Az új törvény tervezete ennek az igénynek is eleget tesz: növe­li a hatósági kényszereszkö­zök súlyát a határozatokat önként teljesíteni nem haj­landó ügyfelekkel szemben, így például az akár ismétel­ten is kiszabható végrehajtá­si bírság összegének maxi­muma 5 ezerről 10 ezer fo­rintra emelkedik. Szinte mindenki örömmel fogadta azt az új elképzelést, hogy a jövőben a hivatal jobban megbízhat majd az ügyfelekben. Szélesebb kör­ben lesz lehetőség arra, hogy a nehezen beszerezhető bizo­nyítékokat az állampolgár nyilatkozata pótolja. Egy má­sik tervezett .rendelkezés szerint az ügyféltől nem sza­bad olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigaz­gatási szervnél vezetett nyil­vántartásoknak is tartalmaz-, nia kell. Az ügyintézés gyor­sítását, egyszerűsítését szol­gálja majd az is, hogy bizo­nyos esetekben lehetőség lesz a telefonos ügyintézésre, a hatóság döntéseinek telefo­non történő közlésére is. A tervezett új rendelke­zésnek csak egy töredékét soroltuk fel. De ezek is, meg a társadalmi vitákon el­hangzott észrevételek is egy­értelműen bizonyítják: fontos és korszerű új törvény ter­vezete kerül a képviselők elé az országgyűlés tavaszi ülés­szakán. Olyan törvénnyé, amely az államigazgatás, az ügyintézés további gyorsítá­sának és egyszerűsítésének alapvető feltételeit teremti meg. Deák András Hamarosan az országgyűlés ülésszaka elé kerül az új ál­lamigazgatási eljárási tör­vény tervezete, amelynek el­fogadása — nem túlzás ezt állítani — jelentős mérföld­kő lesz az államigazgatási ügyintézés további gyorsítá­sában, egyszerűsítésében, a bürokrácia csökkentésében. Bontják a gerlai Ó-Körös régi hídját. Az újat néhány hónapja adták át Fotó: Martin Gábor A cél: alkalmazkodás a lakossági igényekhez Jól szervezett csapat a megyei szolgáltatóipar kollektívája. Annak ellenére, hogy az elmúlt években ki tudja hány te­lephelyen volt a szövetkezet „központi irányító” apparátusa, raktára, belső ellátó- és kiegészítőmühelye, volt erejük ar­ra. hogy fokozatosan növeljék fogyasztás-szolgáltatási tevé­kenységüket. 1979-hez viszonyítva 115,6 százalékos teljesít­ményt értek el, s ugyanilyen arányban emelkedett a lakos­sági árbevételük. Számokban mérve: a bázishoz képest 115 millió 681 ezerről 126,5 millióra nőtt a forgalmuk (a tavaly még változatlan szolgáltatói árak mellett!). Az 1100 tagú megyei kol­lektíva derék és becsületes munkáját dicsérik ezek az adatok. Jelentőségüket növe­li, hogy az év során a férfi- fodrászok száma 11-gyei, a fényképészeké héttel, a női szabóké pedig tízzel csök­kent. Igaz, hogy jelentős volt az árkiegészítés is, amit a szolgáltatóipar kapott ezekben az ágazatokban, melynek eredményeként több mint 9 milliós nyereséget tud felmutatni. Ám ez a tá­mogatás ez évben megszű­nik, s a régi dotáció az új személyi szolgáltatási árak­ban szerepel. A plusz, amit a szövetkezet dolgozói ta­valy jó munkájukkal adtak, az a tervezett mutatók fe­letti teljesítés. Ennek ered­ményeként az idén több mint 700 ezer forint jut nye­reségrészesedésre és 3,2 mil­lió,, a további hálózatfejlesz­tésre. A szolgáltatóhálózat to­vábbfejlesztéséhez ez persze kevés. Ám a megyei tanács és a KISZÖV, mint a múlt­ban, a jövőben is támoga­tást nyújt ehhez. Ugyanis végre egyenesben vannak a szolgáltatások: a textilfeldolgozó szövetkezet kiköltözött az utolsó (Ur- szinyi Dezsőné utcai) rész­legéből, és megkezdődhetett a szolgáltató szövetkezet központi telephelyének ki­alakítása. Eddig 11 milliót költöttek (megyei és köz­ponti támogatással) erre a célra és újabb — körülbelül 10 milliós költséggel.—, ala­kítják ki, hogy végre egy központban legyenek a me­gye 330 egységét ellátó és irányító szövetkezet raktá­rai, centrumszervei. Ügy vé­lik, ennek megvalósítása lét- fontosságú kérdés. Békéscsa­bán, az Urszinyi Dezsőné és a Bartók Béla utca sarkán (a régi Exelzior helyén) for­málódik már a műanyag­részleg új telephelye, és épül, alakul — jórészben társadalmi munkával is — az a 800 négyzetméter alap- területű központi telephely, amelyben helyet kapnak a megyei részlegeket ellátó raktárak, valamint a város­nak ezt a kerületét szemé­lyi szolgáltatásokban is ki­elégítő egységek. Többek kö­zött a környéken régen hiá­nyolt nőifodrász- és kozme­tikai részleg. Mint ahogyan az V. ötéves tervben megvalósult célkitű­zések (a békési fürdő fod­rászüzletének korszerűsítése, a békéscsabai bioszauna lét­rehozása, az orosházi Birkás- lakótelepi szolgáltatóház fel­építése, a megyeszékhelyen és Szarvason a gőzkazánok beszerzése) a tervnek meg­felelően történt, úgy a jövő­beni fejlődés is a kollektíva következetes munkáján mú­lik. 1985-ig 131 milliós ár­bevétel elérését tűzték ma­guk elé úgy, hogy a szolgál­tatási tevékenység részará­nya ebből mintegy 54 száza­lékos legyen. Feladat tehát.a jövőben is a szolgáltatási te­vékenység további szélesíté­se, a lakossági igényekhez való jobb alkalmazkodása. A szövetkezet előtt álló fel­adatok megvalósításához, mint ezelőtt, a jövőben is a szocialista brigádok tevé­kenysége nyújtja a legfőbb segítséget. Tavaly 15 brigád munkáját értékelve, 2 az arany-, 5 az ezüst-, 4 a bronzkoszorús címet kapta meg. A szocialista brigádok összesen 423 órát dolgoztak részben a központi telephely, részben más közös feladatok megvalósításán. Részt vettek a különféle vetélkedőkön is, melyeket a Megyei Művelő­dési Központ és a KISZÖV rendezett. A munkahelyi döntőn tavaly a békési Ság- vári Endre Szocialista Bri­gád lett az első. Kitűnik a szövetkezet or­szágosan is néhány meg­mozdulásban. Tavaly példá­ul a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban rendez­te meg a XII. országos szö­vetkezeti fotókiállítást, ame­lyen 26 ksz vett részt, mint­egy ezer művészi fénykép­pel. Vassányi Béla megyei fotós ezen az országos zsű­rizésen átszűrt „meón” aranyérmet nyert képeivel a két oklevele mellett. Ezen­kívül Kraszkó Endre a Bé­kés megyei KISZÖV külön- díját kapta meg, a már ha­gyományosnak számító me­gyei fodrász- és kozmetikus­versenyen helyezést elérők indulhattak az 1980. május elején rendezett országos szakmai vetélkedőn, Miskol­con. Itt Szeverényi Mihály hölgyfodrász harmadik he­lyezést ért el, és a „mester­versenyzők” sorába került. Az ugyancsak hagyományos és a megyében kezdeménye­zett Alföld Kupa versenyen mind az A, mind a B kate­góriában a Békés megyei fodrászok bizonyultak a leg­jobbaknak, s nyerték el az első helyezést. Így a vándor­kupa is a birtokukba ke­rült. A lelkes kollektíva töret­len akarattal küzd azért, hogy megvalósuljanak a VI. ötéves terv időszakára kitű­zött célok. —a—ő Tavaly májusban foglalt áldást a SZOT plénuma, hogy 1981-től fokozott figyelmet kell fordítani a szakszerve­zeti aktíváknak a termelői és a fogyasztó árak társadalmi ellenőrzésére. Ennek megfe­lelően állították össze az I. félévi országos programot, amely lehetővé teszi: az ed­digieknél szélesebb körű vizsgálatra kerüljön sor az állami és a szövetkezeti iparban, valamint a keres­kedelemben és a szolgáltatá­sokban. Az árellenőrzés alapvető feladata, hogy figyelje az ár- mechanizmus tervszerűségét, rugalmasságát, a rendeletek helyes alkalmazását. Arra szükséges törekedni, hogy az árellenőrzések időben gátat szabjanak az indcfcolatlan áremeléseknek. Különösen fontos annak' megállapítása, hogy a gazdaságos termék- szerkezet kialakítására tett vállalati intézkedések hogyan hatnak a belföldi lakosság áruellátására, miként alakul a gyártmányösszetételben az olcsó termékek aránya. Az sem elhanyagolható: milyen erőfeszítéseket tesznek az áruterítés jó megszervezésé­A jelenleg még hatályos, 1957-ben megalkotott eljárá­si törvény rendelkezéseit túl­haladta az idő. Köztudott, hogy — különösen a hetve­nes években — az államel­mélet fejlesztésének egyik központi kérdésévé vált az adminisztráció, a papírmun­ka csökkentése, a tanácsi ügyintézés gyorsítása, egysze­rűsítése. E törekvés jegyében már számos korábbi rendel­kezést módosítottak, hatályon kívül helyeztek. A tanácsok­nál országszerte ügyfélszol­gálati irodákat hoztak létre, amelyek a lehetőségek sze­rint az állampolgárok kül­dözgetése nélkül, gyorsan, egy helyen igyekeznek felvi­lágosítást adni, rendezni az ügyeket. A kétségtelenül kedvező, valamennyiünk által öröm­mel fogadott változások azonban sok gondot nem old­hattak meg. Ehhez szükséges az államigazgatási szervek eljárását szabályozó törvény átfogó módosítása, a kor kö­vetelményeihez való igazítása is. Hogy mennyire sokakat érintő, érdeklő témáról van szó, azt bizonyítja: a tör­vénytervezet országos társa­dalmi vitáján — amelyet a korábbiakhoz hasonlóan ez­úttal is a Hazafias Népfront szervezett — igen élénk volt a hangulat, számtalan észre­vétel, hozzászólás hangzott el. S ezek többségére az volt jellemző, hogy — a témában hozott magas szintű párt- és állami határozatokkal össz­hangban — valamilyen mó­don a tanácsi ügyintézés to­vábbi egyszerűsítését, gyorsí­tását, a bürokrácia, az admi­nisztráció csökkentését szor­galmazták. A törvénytervezet társa­dalmi vitáin az elsők között fogalmazódott meg az az igény, hogy az új jogszabály legyen egyszerű, áttekinthető szerkezetű, rpinden állampol­gár által könnyen érthető. Ez teljesen jogos követelés, ami­nek a törvénytervezet igyek­szik is megfelelni. Természe­tesen figyelembe kell venni re, a szállítási fegyelem meg­szilárdítására. A KPVDSZ árbizottságá­val egyeztetve elsősorban a nagy tömegű élelmiszerek és iparcikkek ellátását, árait el­lenőrzik. Ilyenek a gyorsfa­gyasztott termékek, a zöld­ség- és gyümölcsfélék, a lisz­tesáruk és a csokoládék. Megnézik’ a gyermekkabátok, a férfiöltönyök, a felső és alsó kötöttáruk, a tréningru­hák, a harisnyák és a zok­nik választékát. Arra is kí­váncsiak lesznek: milyen a lábbeliknél a bőr, illetve a műbőr felsőrész aránya, összhangban van-e az ár a minőséggel. A háztartási vegyi áruk közül mindenek­előtt a tisztítószerek, kozme­tikai és testápoló cikkek, festékáruk és hígítók egyen­letes ellátását, az árfeltün­tetést kísérik figyelemmel. A lakossági áruszállításnál vizsgálják' az építő- és tüze­lőanyagok fuvarozási költ­ségeit. A szolgáltatásoknál pedig górcső alá teszik a mo­sás és a vegytisztítás, a fod­rászat árképzését és alkal­mazását, a bizonylati fegye­lem megtartását. Néhány hónapja üzemel a Szeged Nagyáruház Csongrád me­gye megyeszékhelyén. A Dugonics téren épült nagyáruház­ban élelmiszerüzlet, iparcikkbolt, extra áruk boltja és óra­ékszer üzlet kapott helyet Fotó: Martin Gábor Fokozott árellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents