Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
1981. április 4„ szombat NÉPÚJSÁG „Ha kicsodái koztad magad...” 1944. december 21., Debrecen: az ideiglenes nemzetgyűlés padsoraiban venni saját sorsának intézését, és egy szabad Magyar- ország megteremtését. „Ha kicsodálkoztad magad, fogj hozzá a munkához; látod, minden csoda csak három napig tart!” — szólította tettre a Népakarat, a kommunisták orosházi lapja némi iróniával a város felszabadult népét. Csakhogy akkor már folyt a munka — maga az újság bizonyítja, hogy volt már városi pártA szovjet katonai parancsnokságok — a szovjet politikát képviselve — kezdettől fogva azon voltak, hogy támogassák mindazokat az erőket, amelyek1 a demokratikus kibontakozást az újjászületést szolgálták. A régi köz- igazgatás helyükön maradt hazafias képviselői (hiszen a leghírhedtebb fasiszták félelmükben amúgy is elmenekültek) éppúgy számíthattak támogatásukra, mint a sorra megalakuló nemzeti bizottságok vagy — központi irányítás híján más elnevezéssel — megalakult népi szervek. Az élet megindítását, a közellátás és közmű- ellátás megszervezését, a legsürgetőbb újjáépítési munkák megkezdését (például a szétrombolt vasútvonalak helyreállítását) már az új élet első napjaiban mindenütt megkezdték. Az ágyúszót, a csatazajt még hallani lehetett, de csontig sová- nyodva, éhesen, rongyosan, meggyötörve építettük már az új életet. December 3-án, amikor az ország nagyobb része még a hitleristák és magyar csatlósaik kezén volt, a négy demokratikus pártból és a szabad szakszervezetekből alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden meghirdette programját, kijelölte Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének útját: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére az M. N. F. Front azt hirdeti: lesz magyar újjászületés! Ha a magyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését, akkor Magyarország megmenekülhet és újjászülethet.” December 21-én pedig Debrecenben — e program megvalósításaként — újjászületett a magyar államiság. Amikor az ideiglenes nemzetgyűlés összegyűlt, az ország területének még, mintegy negyven százaléka a fasiszták kezén volt. A már felszabadított területek népgyűléseken megválasztott képviselői azonban az egész nemzőt, a magyar nép nevében cselekedtek, amikor megszakítva a negyedszázados ellenforradalmi korszak „jogfolytonosságát”, magukat a „magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének” nyilvánították. A megalakított ideiglenes nemzeti kormány legelső ülésén legsürgősebb feladatának jelentette ki, hogy „szakít az eddigi német szövetséggel és haladéktalanul fegyverszünetet köt a Szovjetunióval és a vele szövetséges hatalmakkal”. A második ülésen, még az 1944-es esztendő vége előtt pedig a kormány egyhangúlag hadat üzent a fasiszta Németországnak. Az első demokratikus magyar kormány Moszkvában, 1945. január 20-án, vagyis a magyarországi katonai hadműveletekben döntő szerepet játszó budapesti csata vége előtt aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Az újjászületett magyar állam pedig hozzálátott az antifasiszta magyar hadsereg megteremtéséhez. „Fogjon fegyvert minden 1944. október, Szeged: szovjet katonák az elsők között felszabadult városban Százkilencvennégy napig tartott, amíg a szovjet csapatok, amelyek 1944. szeptember 23-án megkezdték Magyarország felszabadítását, Nemesmedvesnél kiverték az utolsó fasiszta katonákat az ország földjéről. Április negyedikét, e történelmi napot már olyan nép köszönthette amely igyekezett megtanulni, és kezébe szervezet, volt újság, voltak akik meghatározták a teendőket, és hozzáláttak megoldásukhoz És akárcsak Orosházán, mindenütt a kommunisták voltak a kezdeményezők, a tetteket sürgetők. Azok, akik a Horthy-rend- szer negyedszázados üldöztetését túlélve, 1919 óta megőrizték hitüket, cselekvőképességüket. 1945. február, a Dunánál: szovjet és magyar katonák hidat építenek szóló törvény. Nemcsak a magyar parasztság követelte ezt, hanem az egész magyar nép. Nagyon jellemző, hogy a Magyar Kommunista Pártnak 1945 februárjában Budapesten tartott első nagygyűlésén is ez a jelszó ragyogott az emelvény felett: „Föld! Kenyér! Szabadság!” Olyan történelmi változások zajlottak le, illetőleg kezdődtek meg még azokban a hónapokban, amikor hazánk területén még nem fejeződtek be a hadműveletek, amelyek a nemzeti történelem arany lapjaira kívánkoznak. S a felszabaduló nép ezer és ezer tanújelét adta, hogy tisztában van vele: a maga és hazája sorsa szorgalmától, odaadásától és áldozatkészségétől függ. A felrobbantott vasúti sínek helyreállítása éppen úgy ember- feletti erőfeszítéséket igényelt, mint Budapest megmentése az éhínségtől, vagy pedig a járványveszély leküzdése. A szovjet utászalakulatok és magyar dolgozók közösen tették használhatóvá a vasútvonalakat. S éppen az ország teljes felszabadulásának napján — ugyancsak közös munka eredményeként — adták át Budapesten a forgalomnak a harmadik - ideiglenes hidat, amely a, kivétel nélkül felrobbantott egykori gyönyörű Duna-hidak helyett ösz- szekötötte nemcsak Pestet és Budát, hanem az ország két részét is. 1945. április negyediké olyan országra virradt, amely már tudta, hogy a szabadság révén olyan kincs 'birtokába jutott, amellyel élni joga, történelmi kötelessége. Pintér István magyar a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében.” Időközben a legöntudato- sabb, legáldozatkészebb munkások, sokszor a puszta kezükkel kikaparva a romok közül a gépeket, dolgozni, termelni kezdtek. Megalakultak az első üzemi bizottságok. Később ezeknek jogait a kormány éppúgy rendelettel ismerte el, mint ahogyan az új, az egész országot átfogó közigazgatás helyreállításában is a népi önkormányzatok útján haladt. Ugyancsak népi önkormányzati szervek, a sok helyütt még a rendelet megjelenését megelőzően megalakított földosztó bizottságok osztották fel a földet a dolgozó parasztok között. Ezeréves per dőlt el, amikor 1945. március idusán megszületett a földreformról 1945. március, Budapest: fővárosi utcakép akkoriban Az új élet első hónapjai 1945. április: az Országház, ahogy Budáról látszott 1945. március, valahol az Alföldön: azoké lesz a föld, akik megművelik
