Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
NÉPÚJSÁG 1981. április 4., szombat O Élenjárók a „Haladásiban Akkora víztükör talán még soha nem terült el az oká- nyi határban, mint amekkorán most az áprilisi nap csillan meg. Arra sem igen emlékeznek errefelé, hogy évzárásig majd 800 hektár maradt volna szántatlan, hi-. szén ez a Haladás Tsz földjeinek csaknem egyhetedét teszi ki. — Szántatlannak szántatlan, de hogy vetetlen nem marad, arra mérget mernék venni — hangzanak, első hallásra talán túlfűtötten, ifj. Marton János szavai, azután. ahogy előre haladunk a beszélgetésben, ezen a rögtönzött kis kerekasztal-kon- ferencián egyre inkább hitelessé válik kijelentése. Király István 1977-ben végzett a szeghalmi Péter András Szakközépiskolában, azóta szerelő az okányi közös gazdaság gépműhelyében, ö mondja: — Több mint 30-an dolgozunk együtt, s a társaságnak 70 százaléka vagy KISZ-es vagy KISZ-korú. Nagy értékű gépeket bíztak ránk; télen ezeket javítjuk, szereljük, tavasztól őszig pedig vezetjük^ kezeljük őket. Tudatában vagyunk annak, hogy kulcshelyen dolgozunk, szerintem ezt a többség átérzi, és ez lehet az alapja az egyetértésnek is. Azt már a KISZ-titkár, Marton János teszi hozzá, hogy Király István a vezetője annak a Bánki Donát ifjúsági brigádnak, amely a kongresszusi versenyben a mezőny élére került a termelőszövetkezetben. Szabó Károly takarmánygazdálkodási előadó a hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskoláról került a tsz- be. — Másfél éve vagyok itt. Nagyon meglepett, hogy milyen nagy különbség van a főiskola meg a tsz KISZ- eseinek tevékenysége között. Itt nemigen kell a KISZ-tit- kúrnak könyörögnie azért, hogy a tagság megjelenjen, részt vegyen a gyűléseken, rendezvényeken. Ami pedig külön is érték: szerintem a Haladás Tsz fiataljaiban még mindig több az energia, mint amennyit a közösség hasznosít ebből a dinamizmusból. Nem kis tartalékról van szó, tudniillik a 470 dolgozó közül 120 a KISZ-korú, Friczné Király Erzsébet pénzügyi csoportvezető tudni véli ennek az aktivitásnak a magyarázatát is: — Lehet, hogy mi egy kicsit túlértékeljük, de nekünk, falusi fiataloknak az ifjúsági szervezet mindent jelent. Jelenti a baráti társaság kereteit. azt a közösséget, amely segíti a szabad idő értelmes eltöltését megszervezni. Ha itt a fiúk össze nem fognak, nem lenne sportpálya, nem lenne KISZ- terem, asztalitenisszel, diszkóval, és így tovább. Azért mondom a fiúkat, mert lányok, asszonyok mindössze 13-an vagyunk, a több mint 60 tagot számláló alapszervezetben. A KISZ-titkár így összegez: — A termelő munkában élen járnak fiataljaink. Igen sok közük van ahhoz, hogy Okányban nem zár veszteséggel a termelőszövetkezet, amióta 1976-ban a község két kisebb közös gazdasága egyesült. Ez alatt az időszak alatt évről évre emelkedtek a hozamok, tükrözve a munka minőségének javulását. Természetesen termelőszövetkezetünk tagságának — köztük a fiataloknak — még nagyon sokat kell tennie azért, hogy elvárható szintet a gazdálkodásban elérjük. Ebben a tsz vezetői, akik közül jó néhányan ma-, guk is KISZ-tagok voltak pár évvel ezelőtt, számítanak- is a fiatalokra. Kulturális és sportmegmozdulásainkat nem csak mi tartjuk színvonalasnak, mások is annak ítélik. Az elmúlt esztendőben megrendeztük az okányi labdarúgókupát, a méhkerékiek is eljöttek hozzánk versenyezni. Az úttörőkkel válóban testvéri-baráti kapcsolatot alakítottunk ki. Két területen kell igyekeznünk még előbbre lépni. Az egyik, hogy a KISZ-en kívüli fiatalokat is jobban bevonjuk mozgalmi feladataink teljesítésébe, a másik: többet törődni a KISZ-es kismamákkal. Ettől az évtől szeretnénk megoldani, hogy a község másik két KISZ-szervezetével közösen megrendezett programokon a kisgyermekes anyák úgy vehessenek részt, hogy közben óvónő KISZ-tagunk ügyeljen gyerekeikre. Itt mindenki tisztában van azzal, hogy jól dolgozni ezután kell még igazán: ne mondhassa senki, hogy nem érdemeltük meg a vándor- zászlót ! (kőváry) Alkotó Ifjúság „Fantáziánk végtelen...” Áttörök Írják Kondorosról és Vésztőről kaptunk a héten levelet. A kondorosi úttörőcsapat Tulipán őrsének takjai a márciusi eseményekről számolnak be. Mint írják, március 15-e előtt, készülve a három tavasz ünnepére, felújították csapatfalukat. Nagy esemény az őrs életében, hogy beneveztek a „Legjobb túrázó őrs” akcióba. Nagy volt a készülődés a tudományos technikai úttörőszemle megyei döntőjére, ahol minden szakágban szerepelt egy-egy kondorosi csapat. A Tulipán őrsből Kovács Zsuzsa, Melis Ági és Králik Ágota az „Orosz nyelv, barátai” versenyen vett részt, és az egész őrs nagy örömére. elsők lettek! A levélíráskor éppen április 1-re készültek1. A tréfás nap — mint írták — sok meglepetést ígér — de ez még titok, ezért csak a következő levélben számolnak be róla. Várjuk a levelet! A vésztői úttörőcsapatból Erdei Csilla őrsvezető arról adott hírt, hogy a Bartók- évforduló megünneplésére készülnek*. Náluk ez azért is nagy ünnep, mert Bartók Béla az úttörőcsapat névadója, aki népdalgyűjtés közben többször is járt Vésztőn. Így a „művészeti szemle” keretében népdaléneklési és -gyűjtési versenyt hirdetett a csapat, amelyen sok pajtás vett részt. Mivel az említett emlékünnepség március 29- én, a levél megírása után már le is zajlott, reméljük, jól sikerült. A KISZ-klub falán kézimunkák, festmények, grafikák. A székeken műszaki jellegű alkotások, az asztalon réz gyertyatartó, kehely, fotók... A Volán 8-as Vállalatánál minden évben meghirdetik az Alkotó Ifjúság pályázatot. Az 1981-es feltételeket a múlt ’év júliusában tette közzé a vállalati híradó. Volt műszaki, forgalmi, üzem- szervezési, általános és kulturális témajavaslat. — Pomázi László főmérnök, igazgatóhelyettesnek mi a véleménye: ezek az évenként megrendezett pályázatok beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket? — Mindenképpen hasznosak, értékesek, bármelyik kategóriában a pályaművek, amelyekkel a vállalat dolgozói, pontosabban a fiatalok neveznek. Egy közlekedési vállalat, mint a miénk, talán a műszaki témájú pályaművektől vár legtöbbet, hiszen jellegénél fogva ezeket hasznosíthatja leginkább. Mondanék egy példát is: a karbantartás, illetve gumiköpenycsere esetén a kerekek le-, felszereléséhez nem volt megfelelő segédeszközünk. Ezért ez a tevékenység lassú és balesetveszélyes. Olyan segédeszköz kialakítására kértünk javaslatot, amellyel a kerekek le-, felszerelése gyorsan és baleset- mentesen végezhető. Ennél a témajavaslatnál azért állnék meg, mert az első helyezett műszaki pályázat, amelyet Ungor Béla műszaki fejlesztési csoportvezető és Virág József szerelési' csoportvezető készített, ezzel kapcsolatos. Közelebbről: a járművek kerékcseréje alkalmával igen nagy fizikai erőt igényel a kerékanya meglazítá- sa, kiváltképp, ha már rozsdás. Ungor Bélát kérem, beszéljen az első díjas munkájukról. — Az előzményeket a főmérnök elvtárs elmondta, akkor én az alkalmazással folytatnám: a kulcsfejet ráillesztjük a kerékanyára, úgy, hogy a támasztó papucs a mellette levő tőcsavarhoz ütközzön. Ezután megfogva a fékkar házát, a hajtókart megfelelő irányba forgatjuk, attól függően, hogy az anya jobbos vagy balos. A csavarorsó a fékkar belső részét forgatva a bordás agyon keresztül el- ford' a kerékkulcsot. A kerékanya lecsavarásához az ellentartást a támasztó papucs biztosítja. Amikor az anya meglazult, a kerék- anyakulccsal már könnyen lehajtható. Egyébként az áttételes kulcs bármilyen méretű kerékanyához alkalmazható, csupán a kulcsfejet kell cserélni. — Ez az első pályázata? — Nem vagyok biztos benne, hogy pontosan meg tudom mondani, de megközelíti a harmincat. Egyéni es társas pályázatokon, újításokon veszünk részt. Azt hiszem, fantáziánk végtelen ... Béla Vali Tanító kompjúter A szülők fellélegezhetnek. A tanító kompjúter lép a helyükbe. Ez átveszi az ellenőrzést az iskola utáni gyakorlás fölött. Az egyik amerikai elektronikai vállalat egy nyugatnémet tanszerkiadóval közösen kiagyalt egy olyan rendszert amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek külső segítség nélkül átvehessék a feladataikat, és az eredményt ellenőrizhessék is. A rendszer 42 gyakorlófüzetből áll, amely felöleli az 1—6. iskolai évek összes szaktárgyait, valamint egy tanító kompjúterből, amely akkora, mint egy szokásos zsebszámológép. Ez a gép mintegy 2 ezer választ tárol. Helyes megoldás esetén zöld fény villan fel, és „piros pontot” ad. Ha rossz a válasz, a tanuló még két kísérletet tehet. A kulcs a diákoknál A gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakközépiskolában az utóbbi hetekben sok érdekes esemény zajlott le. Az EDÜ-selejtezőre készültek már ősz óta a diákok, s ennek meg is volt az eredménye. A pol-beat együttes arany oklevelet kapott, a szavalok közül pedig Hajba Irén és Farkas Ibolya. A KISZ-szervezet is eredményesen dolgozott a tanév során. Jutalma a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet Zászlaja volt. A forradalmi ifjúsági napok tiszteletére több vetélkedőt is szerveztek, melynek záró aktusa egy, immár hagyományossá vált, önkormányzati nap volt, melyet március 26-án tartottak meg. A diákok egy napra átvették az iskola irányítását. Ünnepélyes keretek között piros díszpámáról emelték le az iskola jelképes kulcsát, s ezzel megkezdődhetett a fordított nap. Ök uralták és gyakorolták a vezetést. Nagy élmény volt ez tanárnak és diáknak egyaránt. Az órák fegyelmezetten, jól zajlottak le, melyeket 24 „diáktanár” tartott meg a közismereti és szakmai tantárgyakból. A diákigazgató Szabó Róza volt. A legsikeresebb órákat öten tartották meg. Ilyen volt az első osztály kémiaórája és anatómiaórája. A második osztályban a kórtan- és kémia-, a harmadik osztályban pedig a matematikaóra tetszett legjobban a tanároknak. Délutánra külön programot szervezett egy 5 tagú bizottság Lipták Erzsébet vezetésével. Igen gazdag műsort állítottak össze. Volt „Irodalmi presszó” címmel vetélkedő, ezenkívül sport, tréfás játék és végül nagy sikerű táncverseny is. A vetélkedőkön természetesen nem mindenki vett részt, csak az osztályok képviselői. Mert azért ugye, a szilenciu- mot is meg kellett tartani. Az önkormányzati diáknap — mely ezúttal a harmadik volt — igen sikeresen zajlott le, s a legaktívabbak, legügyesebbek természetesen igazgatói dicséretet kaptak, és abból a tantárgyból, amelynek óráit levezették, jeles osztályzatot. Gratulálunk. <—K—t) Péntek, 13 — a szerencse napja Márciusban két nagy nap volt Bönde Ilona és Tóth Ildikó életében. Mindkettő bővelkedett izgalmakban, ami 16 éves korban még túl gyakran fordul elő. Igaz, nem hanyagolhatok el a felelés vagy a dolgozatírás izgalmai sem, de egy verseny, méghozzá egy országos verseny, azért mégis más. Bár két évig tanulták mindketten Békéscsabán, a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben a kötő-hurkoló szakmát, azért mégsem voltak egészen biztosak a dolgukban. Csak akkor lélegeztek fel, amikor kiderült, hogy számukra a péntek és 13-a igen szerencsés nap. Ekkor, a szakmai verseny harmadnapján hirdette ki ugyanis a zsűri, hogy a 17 kislány közül a legeslegjobb eredményt Bönde Ilona érte el. — Ez volt a legizgalmasabb pillanat — vallja be a barna kislány kicsit szégyenlősen. Hogy örült, az természetes. S persze, örültek tanárai, osztálytársai, szülei. Ök különösen, hisz Ica meglehetősen nehezen választott pályát. Így beszél erről: — Az általános iskolában közepes tanuló voltam. A tanáraim a pályaválasztási tanácsadóhoz küldtek, mert nem volt semmi elképzelésem arról, mit fogok csinálni a nyolcadik osztály után. ök javasolták ezt a szakmát. Akkor még semmit nem tudtam róla, de később megszerettem. Tóth Ildi sem sokkal maradt le Ica mögött: második lett. ö nem ebben az iskolában szeretett volna továbbtanulni, de ide sikerült bejutnia. Azért nem mondott le a továbbtanulásról. — A versenyen főleg az írásbeli miatt izgultam. — meséli. — Igaz, jól felkészültünk, de azért akadtak váratlan kérdések. A varrástól nem féltem annyira, hiszen a . heti háromnapos gyakorlaton alaposan megtanulhattuk a varrás tudományát. Ügy látszik, a két kislányt hűségesen kísérik a babonás napok, hisz épp április 1-én, azaz beszélgetésünk napján töltik első munkanapjukat. Mégpedig a BÉKÖT-ben. Ez a gyár nem idegen számukra, hiszen itt végezték szakmai gyakorlataikat is. A versenyen elért helyezésük feljogosította őket arra, hogy azonnal letegyék a szakmunkásvizsgát. A sikeres vizsga után — immár a szakmunkára jogosító papír birtokában — léphetnek be életük első munkahelyére. Persze, nem olyan ez, mint ha egy érettségizett fiatal indul dolgozni. Hisz eddig is dolgoztak heti három napot, s ezért megkapták a tanulóknak járó fizetést, azaz a 8 forintos órabért. így hát nem is csoda, ha arra a kérdésre, mit vásárolnak az első fizetésükből, nem tudnak válaszolni. Azt azonban elmondják, hogy nem félnek a „komoly” munkától. — Szép, divatos dolgokat készítünk majd, s ezt nem lehet megunni — mondja Ica. — Az a fontos, — vágja rá Ildi, hogy ami kikerül a kezünkből, az jó minőségű legyen. A szakmai versenyen a legjobbak két lehetőség közül választhattak. Bönde Ica nem a pénzjutalom, hanem a kéthetes utazás mellett döntött. Reméljük, nyári külföldi útja ugyanolyan jól sikerül majd, mint első munkanapja. Hiszen az első benyomás gyakran egy egész életre szól. — gubucz — Aforizmák Férfiak számára a nátha egy majdnem halálos betegség, amelyet éppen hogy átélnek. Az asszony a bubópes- tis és a kolera között még gyorsan elvégzi a háztartási munkákat. * * * A legtöbb ember nem úgy nézi a dolgokat, ahogy azok valóban vannak, hanem ahogy azoknak véleménye szerint lenniük kell. * * * A hibátlan világmodell csak a butaság üvegburája alatt fejlődik. * * * Mivel az önérzet sem zsenialitáson, sem butaságon nem alapul, a legtöbb ember rendkívül önérzetes. Bünde Ilona Tóth Ildikó Fotó: Gál Edit
