Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

1981. április 3., péntek o Balatoni „színjáték" Ezekben a napokban külö­nösen szép a Balaton 600 négyzetkilométeres víztükre: a „jégvesztét” követően a víz a világoszöld és a kékes­zöld szín sokféle árnyalatát mutatja. Ilyenkor a „festő­anyagot” a hidegkedvelő al­gák alkotják, amelyek télen szaporodnak. A Balaton színjátéka egyébként rendkívül válto­zatos. Vihar idején á Bala­ton víztükrén barna, lila, kék, zöld és fehér színek kö­vetik egymást, aszerint, hogy a nyugalmi állapotban ké­keszöld színt adó lebegő al­gákat — biogén mészkristá- lyokat — milyen szögben éri a napfény. Ez, a felszínen színekben megjelenő szer­ves tömeg egyúttal el is zár­ja a fényt a Balaton mélyé­től. Ez az oka annak, hogy a tó élőlényei „sápadtak”, szervezetük rendkívül sze­gény festékanyagokban. Megérkezett a jó idő, megélénkült a határ. Vetik a cukorrépát az orosházi Béke Termelőszö­vetkezet földjein ■ Fotó: Veress Erzsi H küldöttgyűlés megszavazta Géphasznosítási szakcsoport alakul az orosházi ŐFÉSZ-nél A múlt évben már 201 va­gon zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ. A nyolc te­lepülés lakosságát szolgáló nagy szövetkezet vezetői, szakemberei már évekkel ez­előtt felismerték a kisgaz­daságokban., szakcsoportok­ban rejlő korlátlan lehetősé­geket. Viszont az is igaz, hogy a mind nagyobb meny- nyiségű zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlással egy idő­ben igen sok kistermelő, kis­kerttulajdonos tette szóvá, hogy egyre több gondot okoz a szántás, a vetés, a perme­tezés, de legalább ennyire a megtermelt áruk felvásárló­helyre történő szállítása. Bár az ÁFÉSZ vezetői már kezdetben sem vitatták a termelők észrevételeinek jogosságát, kérésük teljesíté­séhez szükség volt a Minisz­tertanács 1002/1980. számú határozatára. Mint ismere­tes, ez a határozat mondja .ki: segítsék az ÁFÉSZ-ek gépi munkával is a kisgaz­daságok, kiskertek, szakcso­portok termelésének fokozá­sát. így került sor arra, hogy a szövetkezet szakap­parátusa felmérje az ilyen irányú lehetőségeket. Úgyszólván rövid hetek alatt ismertté lett, hogy az ÁFÉSZ működési területén húsz olyan kistermelő van, akik vállalják, hogy megala­kítják az önálló géphaszno­sítási szakcsoportot. Dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ elnöke a közel­múltban megtartott küldött- gyűlésen már arról adhatott számot: megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a szövetkezet megalakítsa az önálló géphasznosítási szak­csoportot. így a küldöttgyű­lés ki is mondta: mielőbb alakuljon meg a szóban for­gó szakcsoport. ' Határozat mondja ki azt is, hogy a szakcsoport mű- 'ködési szabályzat alapján te­vékenykedik. A gépek és eszközök változatlanul a szakcsoport tulajdonát képe­zik. Mint ahogyan azok kar­bantartásáról is a ' gépek- eszközök tulajdonosainak kell gondoskodniuk. A mű­ködési szabályzat szerint a szakcsoport tagjai a végzett munka teljes ellenértékének 80 százalékát kapják. A munkadíj további 20 száza­léka — fele-fele arányban — a szakcsoport közös fejlesz­tési alapját képezi, illetve a szövetkezetét illeti meg. Ma már 3000 kistermelő­vel áll szerződéses viszony­ban az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ. Közülük 1032-en szakcsoporti keretek között dolgoznak. A 3000 háztáji kisgazdaság és a szakcsopor­tok földterülete több ezer hektárra tehető. Ez önmagá­ban indokolja a szóban for­gó önálló géphasznosítási szakcsoport létrejöttének szükségességét. A szakcso­port az ÁFÉSZ keretében ha­marosan megkezdi sokoldalú tevékenységét. A szövetkezet ezen elképzelését messzeme­nően támogatta a Hazafias Népfront járási és orosházi bizottsága, továbbá az oros­házi járási kertbarátok koor­dinációs bizottsága és az orosházi Városi Tanács. Balkus Imre Takarékos tartástechnológia Ahhoz, hogy a juhászat igazán nyereséges ágazat le­gyen, nem elég a gondos, szakszerű etetés, a megfele­lő bánásmód; olyan tartási technológiára van szükség, amely olcsó, könnyen meg­valósítható. A Füzesgyarmati Szálas-tömegtakarmány Ter­melés Juhtenyésztési Rend­szer szakemberei ezért dol­gozták ki tartástechnológiá­jukat, melyet már több nagyüzemben kipróbáltak. A technológia alapelve, hogy az anyajuhokat és a növendék jerkéket színsze- rűen helyezik el. míg az ellő anyajuhok minden igényt kielégítő elletőt kap­nak. Lényeges, hogy a ho- dályban ne kelljen kiegészí­tő fűtés, de a hőmérséklet azért fagypont felett legyen nagy hidegben is. A fenti követelményeknek legjobban talán a körösladá- nyi Magyar—Vietnami Ba­rátság Termelőszövetkezet létesítménye felel meg. Ta­valy fejezték be a 2100 négy­zetméteres vasvázas szín építését, melyben 2000 anyát helyeztek el. L. L. Önállóan — de nem egyedül — De szigorúak lettek a minisztériumban! — dohog­hatott magában annak a ter­melővállalatnak a képviselő­je, akinek idei exporttervét nem fogadta el a Külkeres­kedelmi Minisztérium. Né­hány évvel ezelőtt kapott önálló exportjogot e vállalat, s úgy gondolták, ezzel örö­kös tagjává lettek egy szű- kebb — exportjogot élvező — közösségnek. Idei tervük­ben már nagyon vékonyan fogott a ceruza, amikor a nem rubelelszámolású ex­portról kellett számokat kö­zölniük. Ezt a minisztérium­ban nem üdvözölték kitörő örömmel, hisz a cél ezzel homlokegyenest ellenkező: azért adnak a termelőválla­latoknak exportjogot, hogy ezzel külpiaci tevékenységük élénküljön! VERSENY — EGYRE NEHEZEBB FELTÉTELEKKEL Szerencsére nem az emlí­tett vállalat — amelyet egyébként új terv készítésére köteleztek — a jellemző ar­ra a 110 termelővállalatra, és szövetkezetre, amelyek az elmúlt 15 évben kaptak ex­portjogot. Az idén — túlzás nélkül mondhatjuk — nagy felada­tokat vállal magára a külke­reskedelem. A terv szerint a kivitel az elmúlt évi tényle­ges forgalomhoz képest 9—10 százalékkal emelkedik, a behozatal pedig ennél ki­sebb mértékben nő. S a terv­törvény kimondja: javítani kell az exportra szánt ter­mékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási felté­teleket, növelni kell a ver­senyképes. korszerű termé­kek arányát, a kivitel gaz­daságosságát! A tízszázalé­kos exportnövekedés önma­gában nem nagy, ám tekin­tetbe kell venni, hogy a tő­kés világpiacon egyre nehe­zebb felvenni a versenyt a konkurenciával. Számoljunk a realitások­kal : nehezíti helyzetünket, hogy a nem rubelelszámolá­sú külkereskedelmi árufor­galomban a gyártmányszer­kezet az elmúlt tíz év során megmerevedett, s ez most semmiképpen nem válik elő­nyünkre. A gépipar aránya például 10—13 százalék kö­rüli, holott éppen ezt az ága­zatot kellene nagyobb ex­porttevékenységre ösztönöz­ni. *• Külkereskedelmi tevékeny­ségünk nem független álta­lános gazdaságpolitikai cél­jainktól, ellenkezőleg: annak egyik hatékony eszköze. A külkereskedelmi áruforga­lom szerkezete nem módosul­hat anélkül, hogy a gépipar vagy a vegyipar ne változ­tatna gyártmány struktúrá­ján, mégpedig a gazdaságos, versenyképes termékek ja­vára. EGYRE TÖBB KÉRELMEZŐ A külkereskedelem csak úgy tudja az elkövetkező években megvalósítani ter­vét, ha a világpiacon haté­konyan lép fel. Tevékenysé­gének egyik lényeges része a külkereskedelem szervezeti formáinak korszerűsítése, a külkereskedelmi jog kiter­jesztése újabb vállalatokra, szövetkezetekre. A már ha­gyományosnak tekinthető Szakosított külkereskedelmi vállalatok mellett immár 15 éve működnek egyre na­gyobb számban export-im- portjoggal rendelkező ter­melő vállalatok. E vállalatok termékeik egy részét nem­csak előállítják, hanem kül­piacokon értékesítik is. A magyar gépipari termékek­nek például több mint 50 százalékát maguk a terme­lők exportálják. KONKURRENCIA HÁZON BELÜL Exportjoguk nemcsak azoknak a termelőszövetke­zeteknek lehet, melyek ki­emelt, egyedi . termékeket gyártanak', nagytermelőknek számítanak, rendszerexport­tal foglalkoznak vagy inno­vációs tevékenységük jogo­sítja fel erre őket. Eseti fel­hatalmazás alapján is lehet kapcsolatot tartani külföldi cégekkel; jelenleg több mint háromszáz termelő él ezzel a lehetőséggel. Sokat változott az elmúlt években a termelő és a kül­kereskedelmi vállalatok kap­csolata. Ha egy termelő vál­lalat elégedetlen a termékeit exportáló külkereskedelmi vállalattal, választhat mási­kat; hadd ösztönözze jobb munkára a konkurrencia a külkereskedőt is. Ezenkívül alakultak' olyan általános te­vékenységre jogosított kül­kereskedelmi vállalatok, me­lyek „házon belül” jelente­nek konkurenciát. E cége­ket — a Generalimpexet, az Intercooperationt, a Hungagentet, és az Interág Rt-t — bármilyen export- ügylettel meg lehet bízni. A termelővállalatok számára további lehetőség a különfé­le társasagok' alapítása — jelenleg csaknem másfél száz külkerjoggal nem rendelke­ző termelővállalat vesz részt 68 külkereskedelmi társaság­ban. E szervezeti forma nagy előnye, hogy a termelőnek — a műszaki fejlesztéstől az importig ■— minden munka­fázisban segítséget nyújthat. E sokféle formából ki-ki a neki legmegfelelőbbet vá­laszthatja, vagy ha úgy lát­ja jónak — mint például a győri Rába — akár több for­mában is kereskedhet. S ezek haszna nemcsak a ter­melőé — a külkereskedelmi mérlegben is jelentkezik. Nagy György A MEZŐGÉP az flGROMflSEXPO-n A mezőgazdasági gépgyár­tás legnagyobb hazai sereg­szemléjét az AGROMASEX- PO-t április 7-e és 12-e kö­zött rendezik Budapesten, a kőbányai vásárközpontban. Ennek a kiállítássorozatnak' hagyományos résztvevője a Békéscsabai MEZŐGÉP Vál­lalat. mely ezúttal is teljes termékválasztékát bemutatja, közöttük jó néhány újdonsá­got is. Már hagyomány, hogy a MEZŐGÉP legnagyobb ko­operáló partnerével, a Claas- szal szomszédos kiállítási te­rületen mutatja be adaptere­it, így lesz ez most is. A Claas cég alapgépei mellett lesznek láthatók a MEZŐ­GÉP betakarító adapterei. Most mutatják be először a nagyközönségnek a Claas új kombájnjához kialakított, to­vábbfejlesztett, és korszerű­sített hatsoros kukoricaadap­tert. Többféle siló- és szár- maradvány-betakarító adap­terrel ismerkedhetnek meg a szakemberek. Látható lesz az AGROMASEXPO-n a cime- rezőgép új változata, és a kérgezőgép módosított kivi­tele. A Claas-gépekhez készített adaptereken kívül természe­tesen a többi, hazánkban for­galomban levő kombájnhoz is gyártanak adaptereket, ezek szintén láthatók lesz­nek a kiállításon. Nyilván sok kistermelőt érdekelnek majd a Robi háztáji traktorhoz gyártott kiegészítő berende­zések. Mindezek mellett ott lesznek az AGROMASEX­PO-n a KGST-kooperáció- ban gyártott kisgépek adap­terei. L. L. Wegroszta Béla órás kis­iparos üzlete Orosházán, a Rákóczi úton található meg. Szép, tágas a helyiség, amely­ben dolgozik, a portál azon­ban eléggé elhanyagolt. Pe­dig lehetne rendesebb is, mert ma már nem kell a kis­iparosoknak túlzott szerény­séget színlelniük. Éppen olyan állampolgárok, mint mások. Megítélésük alapja a munka. Mondja is, hogy így igaz. De voltak idők, amikor eléggé rosszul állt a „kisipa­rosok szénája”, ö, aki 53 éves, sok mindent átélt, és olykor meglehetősen bizony­talan volt a helyzete. Nem is igen mert nagyobb össze­get beruházásra fordítani. Csak az utóbbi években szer­zett be óratisztítót, mágnes- mentesítőt, óraolajzót és óra­nyitókészletet. Mindez előse­gíti, hogy termelékenyebben dolgozzon, lerövidítse a javí­tási időt. Munkája bőven van. Javí­tásra váró ébresztőórák és tasakolt karórák tucatszámra láthatók a polcokon. Ha el­készülnek, 3 havi jótállással kapják vissza a tulajdono­sok. — Látástól vakulásig dol­gozhatnék. De 53 évesen már elég a napi 8—10 óra mun­ka. Többet nem bírok — mondja. — Mennyi a vállalási ha­táridő? — Egy-két hét. Természe­tesen az ébresztőórát — ha a megrendelő kívánja — előbb megcsinálom. Igyek­szem azokon is segíteni, akik például katonának vonulnak be. Nekik akár egy nap alatt is kijavítom az órájukat. Egyedül dolgozik, a tanu­lója tavaly szakmunkás lett. Most új, érettségizett tanulót vár. — Érdemes órásnak lenni? — Szép munka, és biztos megélhetés. Egyre több óra kerül használatba. Már sok 8—10 éves gyerek is karórát hord. — Kik a megrendelői? — Hoznak javítani való órát a Gyulai Húskombinát­ból, a Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lattól, jönnek átutazó kül­földiek is, de a megrendelő­im java részét a környékbeli lakosság képez . Az üzlet falán jól olvas­ható a javítások irányár jegy­zéke. Ettől — ahogy mondja — csak egészen ritkán tér el. Például a kispénzű nyug­díjasoknak mérsékeli az árat. Hivatalosan többször ellen­őrzik. A jegyzőkönyvek tanú­sága szerint szabálytalanság még nem fordult elő nála. Nem is lenne értelme kocká­ra tenni a cég jó hírnevét. Már az apja órás volt, és a fia is ezt a pályát válasz­totta. Ő egyébként a KIOSZ megyei, valamint a körzeti csoport vezetőségi tagja, és tagja még a HNF városi bi­zottságának. Ezek a tisztsé­gek is példamutatásra köte­lezik. A vitrinben szakfolyóira­tok sorakoznak, a falon ok­levél, amely az ipar kiváló mestere címet igazolja. 1976- ban kapta. Oklevél igazolja a társadalmi munkáért jel­vény aranyfokozatát is. \Űgy tervezi, hogy az idén lakályosabbá teszi az üzlet- helyiséget. Érezzék magukat jól a vendégei. Vásárol egy bemérő műszert is az órák pontos beállítására: Ez utób­bi legalább 15—20 ezer fo­rintba kerül, de megéri, mert jobban ki tudja majd szol­gálni a megrendelőit. Pásztor Béla ■ A Budapesti Vegyipari Gépgyárban ingacentrifugákat is ■ gyártanak. A vegyipar és a gyógyszeripar részére ötféle. — ■ az idén összesen mintegy kétszáz darab — centrifugát készí- | tenek. A berendezések nagy részét a KGST országaiba éx- ; portálják, s a legtöbbet — mintegy kilencvenet — a Szovjet- • unióba szállítanak belőlük. Az üzem dolgozói vállalták, hogy ! a tervezettől eltérően — a szovjet partner kérésére — már ; az első negyedévben húsz centrifugát szállítanak ki rendel­tetési helyére. Az éves szovjet exporttervet pedig november ; 7-re teljesítik (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Órás, az ipar kiváló mestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents