Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
o 1981. április 3., péntek Szövősök versenye Békéscsabán Az első díjat, a szülői munkaközösség ajándékát veszi át Po- lacsik Veronika Fotó: Gál Edit Kis ház — nagy gond Nagy múltú, nagy tekintélyű szakma a -szövő. Mivel manapság egyre inkább divatba jönnek a természetes alapanyagból, régi technikával készült anyagok, várható, hogy tekintélye még tovább növekszik. S erre szükség is van, hisz az ország jó néhány textilgyára panaszkodik munkaerőhiányról. A Békéscsabai Pamuttextilműveknek nincs oka panaszra, hisz három év óta harmincnál több tanulója van. Nincs gond tehát a beiskolázással, a gyár gondoskodik az utánpótlásról. Talán ez is oka annak, hogy kiérdemelte a „Kiváló Gyár” címet. Az ezzel kapcsolatos ünnepségsorozat része volt az a tanulmányi verseny, amely március 30-án kezdődött a Békéscsabai PATEX-ben. Az ünnepélyes megnyitón Hri- csovinyi Pál, a gyár igazgatója elmondotta, hogy 1959 óta folyik náluk iparitanulóképzés, amelynek elméleti részét 1973-ban vállalta magára a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet. Azóta jobb képességű gyerekek jelentkeznek, s így egyre nő a szakma presztízse is. A még színvonalasabb elméleti és gyakorlati oktatást szolgálta ez a kétnapos verseny, melyen három békéscsabai és három mezőbe- rényi kislány mérte össze tudását. Hogy a jók közül ki lett a legjobb, hamarosan az is kiderült. A zsűri kedden délután nyilvánosságra hozta eddig szigorúan titkolt pontszámait. Ez alapján a legjobbnak Polacsik Veronikát ítélték. A második Nagy Regina, a harmadik pedig Debreceni Mariann lett. Nevüket azért is érdemes megemlíteni, mert hamarosan olyan iparág munkásai lesznek, amely az asszonyok legrégibb, s nem épp a legkönnyebb munkalehetőségét adja. Olyan iparág, amely iránt megyénkben is egyre nagyobb az érdeklődés. Mint László István, a 611-es Szakmunkásképző igazgatója elmondotta a kétnapos esemény zárógondolataként, további bővítésre érdemes az ilyen irányú szakmunkás- képzés, hisz a jelenlegi körülmények nem a legjobbak. Reméljük, hogy a következő évek tervei valóra válnak, s a néhány év múlva felépülő textilipari szakiskola lehetővé teszi, hogy még több fiatal sajátíthassa el ezt a szép szakmát. — gubucz — Körösi adány ékessége, a központot díszítő park különösen így tavasztájt szép igazán. Közepén, messziről észrevétlenül bújik meg az egykori Csák Imre gróf kastélyában működő nagyközségi művelődési ház. A vizes, penészszagot árasztó falak, a friss festés alatt is hulló vakolat sehogyan sem tudja felidézni a hajdani pompát. A még mindig impozáns bejárati rész csalóka játékot űz a messziről jött idegennel. Hiszen a hatalmas előcsarnok mögé kis- és nagytermek egész sorát képzeli. A valóság azonban rácáfol erre. Az épülethez a hatvanas években hozzátoldott nagyterem mellett évtizedekig csak egy kisebb helyiség szolgálhatta a kiscsoportos foglalkozásokat, előadásokat. Igaz, a korábban szolgálati lakásként funkcionáló szoba ma már szintén kulturális célokat szolgál. A lehetőségek így is szűkösek. Ezért fordulhat elő, hogy a művelődési ház irodájában is időnként előadásokat, szakköröket tartanak. Érthető tehát az igazgatónő, Papp Bálintné gondja a házban működő öt ifjúsági és két felnőttszakkör, tanfolyam programjainak ösz- szehangolásában, amit a Kö- rösladányban igen kedvelt TIT-előadások csak tetéznek. A vezetői, szervezői feladatok ugyancsak rá, az egy- személyben igazgatói, művészeti vezetői funkciót ellátó fiatalasszonyokra várnak. S szervező munkájához csak nemrég óta nyújthat felbecsülhetetlen segítséget a társadalmi vezetőség, s a saját költségvetésből kigazdálkodott telefon. A mezőtúri fazekasság hagyományőrző képviselőinek a gyulai vár immár harmadik tavasza nyújt bemutatkozási lehetőséget. Ez alkalommal Kosa Klára népi iparművész népi hagyományokban gyökerező kerámiái képviselik az ősi fazekasság, s a mái modern törekvések ötvözetét. A kiállítássorozat életrehí- vója, dr. Bencsik János múzeumigazgató most új ötlettel rukkolt ki. Ugyanis Kosa Klára mellé társul hívta a megyénkben még ismeretlen — pedig egykor Gyulán nevelkedett! — Nyakas Miklós- nét, a népművészet mesterét, hogy csodálatos szőttesei — a kerámiákat erősítve, gazdagítva — hirdessék a népi, paraszti világban gyökerező művészet ma is élő, ihlető hatását. A Debrecenben élő és alkotó Nyakas Miklósné bihari mintájú, csodálatos szőtteseiben felismerhetjük a nehéz munkával készített, eredeti A művelődési ház pedig — mint annyi kisebb településen —. mindenes funkciót is ellát. . Ottjá'rtunkkor éppen egy bútorvásár kellős közepébe csöppentünk. S az egyik kisteremben megrendezett amatőr alkotók kiállításán is csak üggyel- bajjal szlalomozhattunk egy délutáni KISZ-gyűlésre odakészített ülőalkalmatosságok között. Pedig Tóth Jánosné keresztszemes hímzései és Botlik Imre magyar népi motívumokat őrző festett tányérjai megérték az ott töltött időt. (Bár ez utóbbi szimpatikus alkotó olajcsendéletei, s az egyetlen kiállított ceruzarajza nem ütötte meg a kívánt mértéket.) Aztán, heti négy alkalommal, a nagyteremben mozi működik, a szombatok idejére korlátozva a nagytermi rendezvényeket. Ez utóbbiról — az értekezleteket, ünnepségeket, iskolai rendezvényeket leszámítva — érdemes néhány szót szólni. Mert a szakkörök, tanfolyamok működtetéséhez, műsorok megrendezéséhez anyagi fedezetet biztosító évi 122 ezer forintból a művelődési ház drága ORI-műsorokat csak ritkán engedhet meg magának. Különösen akkor, ha a közönség csekély számú, s a bevétel a felét sem fedezi a fellépti díjaknak. Szerencsére, az iskolával kialakított jó együttműködés, a színvonalas gyermekműsorok sorsát befolyásolja. Így van ez az Ifjú Zenebarát-hangversenyekkel is. Legutóbb a nagyközségi KISZ-küldöttgyűlésen elhangzott egy észrevétel, miszerint nincs kihasználva a alapanyagból életre hívott, valódi népművészetet. Nem másolva, hanem újrateremtKósa Klára vidám rajzolatú korsójának csodálói Fotó: Gál Edit szabadtéri színpad. A megállapítás igaz. Csakhogy a kisebb települések hátránya a városokkal szemben e kérdésben is érvényesül. Időben meghirdetett műsorokat minden lelkifurdalás nélkül mondanak le — különösen a nyári szabadtéri dömping idején — a budapesti szervezők. A következmény persze a művelődési házat sújtja. No, és a diszkó. Ez sem sem jelent elég vonzerőt a fiataloknak, hiszen a presz- szóban is van erre lehetőségük, így ettől a jól bevált bevételi forrástól is — néhány ritka kivételtől tekintve — elesik a ladányi művelődési ház. Gond tehát akad bőven. Bár jó jel — hiszen mi legyen vonzó külsejű, ha nem a kultúra háza! —, hogy a közeljövőben felújítják az épületet. S az már inkább remény, mint tény, hogy talán a színházi előadásoka alkalmatlan színpadot is. Már régen bealkonyult annak a tévhitnek, miszerint a kultúra terjesztéséhez elég egy jó népművelő, s egy ház, ahova nem csorog be az esővíz. Az emberek már hozzászoktak a tisztességes, csinos, jól fűtött otthonaikhoz. S ezt jórészt csak akkor hajlandók otthagyni —, s ezzel kiszakadni a tévé bűvköréből —, ha a felkínált szellemi terméket illő környezetben, s ezáltal csorbítatlan ünnepi hangulatban fogadhatják be. Ehhez pedig meg kell teremteni a feltételeket. Csak így szűnhetnek meg a kis házak nagy gondjai. Itt, Körösla- dányban is. ve az örökölt szépséget. A Felső-Tiszavidék népi motívumkincsét őrző pelikánoS szőttesei a kiállításra betérőt hosszas gyönyörködésre késztetik. A Szentendrén élő népi iparművész, Kosa Klára gazdag kiállításanyagában a kacér figurájú kancsók, butel- lák, az elragadó humort árasztó, díszített tányérjai, de még az étkészletek is őrzik a négi fazekasmesterség és kerámiakészítés hagyományait. Díszítései között ott él az erdélyi cserepeket oly jellegzetessé avató madár- és virágformák, a népi élet számos vidám jelenete, s a természet világában gyökerező sajátos mezőtúri, mezőcsáti szín- és formavilág. Akik ellátogattak a vár időszakos kiállítótermébe, e két alkotó munkái láttán bizonyára örömmel állapították meg: népművészetünk gazdag kincsesháza nem merül feledésbe. MOZI Isten hozta, Mr.... Peter Sellers, a nemrég elhunyt kitűnő amerikai jellemszínész és Hal Ashby rendező filmje, az Isten hozta, Mr. ..., az emberi butaság, a korlátoltság, az önámító hiszékenység pompás szintézise. Óriási, ugyanakkor a legkézenfekvőbb az alapötlet: hogyan csinál (mert csinálhat!) karriert az okosan hallgató, alig beszélő, jó tartású, szimpatikus butaság, sőt a korlátoltság már-már pszichiátriai esete olyan társadalomban, ahol a világszínvonalú technika, a jólét, a precíziós műszerként működő hatalmi gépezet mellett a bugyuta naivság, a szentimentális érzelgősség és a látszatbölcsesség már nem is divat, hanem szokás. Ahol az élet velejárója, jellemzője az a fajta magatartás, mely rrjindent és mindenkit olyannak lát, amilyennek látni akarja. Ahol elég egy pár „okosan” és jókor elhangzó mondat, közvetlen- kedő szemtelenség, meghökkentő kézfogás, s a karrier máris megállíthatatlan. Lehetne tovább sorakoztatni, hogy ez a látszólagos bölcsesség hogyan téved zsákutcába a Peter Sellers alakította figura, a Mr. Gar- denek „tavaszra jó nyár következik”, és „az erős gyökerek, az a fontos” című kinyilatkoztatásaitól ; és minek köszönhetik tüneményes sikereiket némely „kiválasztottak”, akik nemegyszer csak jól fésült mosollyal, vagy elegánsan elmondott „köszönöm, jól”-lal fészkelődnek be az elcsábítható kisszerű- ség jóindulatába. Igaz, hogy kivételek ezek a figurák, de, hogy minden időkben és máshol is létezhetnek, azt kár lenne tagadni. Mi több: rossz dolog lenne tagadni. Hal Ashby filmje, ha úgy tetszik, gyilkos szatíra, fanyarul nevet rajta a néző, de nem hahotázik, és töpreng közben. Az előbbieken, aztán azon, hogy mitől lesznek egyesek szellemi rövidlátók, mások ügyeskedők, akik ha akarják, ha nem, a „mennybe mennek”. Akik sárosak és piszkosak ugyan, mégis azt mondják róluk, hogy tiszták és szentek; akik lehetnek bár együgyűek, mint ez a filmbeli kertész, mégis ámulva bámulják őket az emberek. Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a senki sem tudja honnan érkező Misterek a hatalom legkülönbözőbb csúcsira is eljuthatnak, beleborzong a józan ész, és lúd'bőrzik a hátunk. Hogy is van az, hogy „korlátlan lehetőségek”?! A filmnek — természetesen — nincs közönségsikere. És, hogy nincs, valahol 'az is félelmetes. Sass Ervin B. Sajti Emese Kerámiák, szőttesek a gyulai várban Mai MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A cári futár hátas szarvasa. 8.37: Kari Ridderbusch énekel, a zürichi Tonhalle vonósnégyes játszik. 10.05: Leporelló. 10.35: Tenyésztett szomorúság. 10.45: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Magyar fúvószene. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Csajkovszkij: V. szimfónia. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Operettfelvételek. 15.28: A Hobbi Dominó Kecskeméten. 16.05: Csak arra vagyok kíváncsi . . . (ism.) 17.10: Láttuk, hallottuk. 17.35: Ünnepi köszöntő. 17.50: Hangszerszólók. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Szerződés. 20.03: ..Mesterkurzus.” Jevgenyij Nyeszterenko hangversenye. 20.52: Üi verbunkos- és nótafelvételeinkből. 21.30: Éli — majd — az életét. . . 22.20: Egy fiatal állam tanulságos múltja. 22.30: A Ciprian Porumbescu konzervatórium madrigálkórusa énekel. 22.45: Személyiség és az epiku- rosi gondolatok. 23.00: XX. századi operákból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Boros Lajos saját dalaiból énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: A denevér. 9.31: Munkaerő-gazdálkodás és érdekvédelem. II. rész. 9.46: Orvosok a mikrofon előtt. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig ... 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: Hol — mi? 18.35: Töltsön egy órát kedvenceivel. 19.35: Nem mondhatom el senkinek. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el senkinek . 22.05: Örökzöld dallamok. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Szerelem. 9.17: Banchieri: Éljen a tavasz és a virágok. 9.43: Orosz operákból. 10.20: Zenekari muzsika. 12.00: Híres előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 13.54: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.14: Magyar művészek operafelvételeiből. 15.10: Sőtér István: Gyűrűk. 15.20: Mozart-művek. 17.00: Tip-top parádé. 17.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Magyar zeneszerzők. 19.37: Dzsesszfelvételekből. 20.00: 2000 felé. 20.35: Fenntartott hely. 21.42: Vokális zene. 23.02: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: James Lost zenekara ját17.15: Közvetítés a törökszentmiklósi Vasas Művelődési Központban rendezett Szolnok megyei ünnepségről. Riporter; Kutas János, Pálréti Ágoston. 17.35: Népszerű klasszikus művek. Közben: Tavaszi ver18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, T. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (ism., f.-f.) 16.50: Jó reggelt élet. A felszabadulás évfordulójára, (ism., f.-f.) 17.10: Keresztkérdés. 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Ablak, (f.-f.) 18.45: Reklám, (f.-f.) 18.55: Tévétorna. 19.00: Esti mese. (f.-f.) 19.15: Ünnepi köszöntő. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Születésnap. A sült krumpli ünnepe. 21.25: Bartók: Cantata profana. 21.45: Folytassa nővér, (f.-f.) 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Charles Aznavour műsora. 21.05: Tv-hlradó 2. 21.25: A bábu. 22.20: Város volt — város lesz. Kunszentmiklós. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál — autóvezetők-’ nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hlradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.10: A fehér ló vágtatása. Magyar film. 21.25: 1981-ben történt. 21.40: Irodalmi összeállítás. 22.05: Tv-hlradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A mi nézőpontunkról. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: Zenei klub. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Dokumentumműsor. 21.00: Moulin biztos. 22.20: Külföldi énekesek revúje. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Tudomány. 19.15: Kis koncert. ' 19.55: Ma este. 20.00: Lemeztár. 20.20: Népi muzsika. 20.45: Huszonnégy .óra. 21.10: Ö — dokumentumműsor. 21.55: Pénteken 22-kor. SZÍNHÁZ Ünnepi műsor — VÉRNASZ Békéscsabán 19 órakor, bérletszünet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis postáslány, 6 és 8 órakor: Boldog születésnapot, Marilyn! Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Fekete fehér színesben. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hideg napok, 6 és 8 órakor: Picasso kalandjai. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Egy kis indián, fél 8 órakor: Hét tonna dollár. Gyulai Erkel: Belorusz pályaudvar. Gyulai Petőfi: Ellopták Jupiter fenekét. Orosházi Béke: 5 órakor: Berlinből jelentkezem I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Hintó géppuskával, fél 6 és fél 8 órakor: Boldogtalan kalap. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A fáraó I., II. rész.
