Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

o 1981. április 3., péntek Szövősök versenye Békéscsabán Az első díjat, a szülői munkaközösség ajándékát veszi át Po- lacsik Veronika Fotó: Gál Edit Kis ház — nagy gond Nagy múltú, nagy tekinté­lyű szakma a -szövő. Mivel manapság egyre inkább di­vatba jönnek a természetes alapanyagból, régi techniká­val készült anyagok, várható, hogy tekintélye még tovább növekszik. S erre szükség is van, hisz az ország jó né­hány textilgyára panaszko­dik munkaerőhiányról. A Békéscsabai Pamuttextilmű­veknek nincs oka panaszra, hisz három év óta harminc­nál több tanulója van. Nincs gond tehát a beiskolázással, a gyár gondoskodik az után­pótlásról. Talán ez is oka annak, hogy kiérdemelte a „Kiváló Gyár” címet. Az ezzel kapcsolatos ün­nepségsorozat része volt az a tanulmányi verseny, amely március 30-án kezdődött a Békéscsabai PATEX-ben. Az ünnepélyes megnyitón Hri- csovinyi Pál, a gyár igazga­tója elmondotta, hogy 1959 óta folyik náluk iparitanuló­képzés, amelynek elméleti részét 1973-ban vállalta ma­gára a 611-es Ipari Szak­munkásképző Intézet. Azóta jobb képességű gyerekek je­lentkeznek, s így egyre nő a szakma presztízse is. A még színvonalasabb el­méleti és gyakorlati okta­tást szolgálta ez a kétnapos verseny, melyen három bé­késcsabai és három mezőbe- rényi kislány mérte össze tu­dását. Hogy a jók közül ki lett a legjobb, hamarosan az is kiderült. A zsűri kedden délután nyilvánosságra hoz­ta eddig szigorúan titkolt pontszámait. Ez alapján a legjobbnak Polacsik Veroni­kát ítélték. A második Nagy Regina, a harmadik pedig Debreceni Mariann lett. Ne­vüket azért is érdemes meg­említeni, mert hamarosan olyan iparág munkásai lesz­nek, amely az asszonyok leg­régibb, s nem épp a leg­könnyebb munkalehetőségét adja. Olyan iparág, amely iránt megyénkben is egyre nagyobb az érdeklődés. Mint László István, a 611-es Szakmunkásképző igazgatója elmondotta a kétnapos ese­mény zárógondolataként, to­vábbi bővítésre érdemes az ilyen irányú szakmunkás- képzés, hisz a jelenlegi kö­rülmények nem a legjobbak. Reméljük, hogy a következő évek tervei valóra válnak, s a néhány év múlva felépü­lő textilipari szakiskola le­hetővé teszi, hogy még több fiatal sajátíthassa el ezt a szép szakmát. — gubucz — Körösi adány ékessége, a központot díszítő park kü­lönösen így tavasztájt szép igazán. Közepén, messziről észrevétlenül bújik meg az egykori Csák Imre gróf kastélyában működő nagy­községi művelődési ház. A vizes, penészszagot árasztó falak, a friss festés alatt is hulló vakolat sehogyan sem tudja felidézni a hajdani pompát. A még mindig impozáns bejárati rész csalóka játékot űz a messziről jött idegen­nel. Hiszen a hatalmas elő­csarnok mögé kis- és nagy­termek egész sorát képzeli. A valóság azonban rácáfol erre. Az épülethez a hatva­nas években hozzátoldott nagyterem mellett évtizede­kig csak egy kisebb helyiség szolgálhatta a kiscsoportos foglalkozásokat, előadáso­kat. Igaz, a korábban szol­gálati lakásként funkcioná­ló szoba ma már szintén kulturális célokat szolgál. A lehetőségek így is szű­kösek. Ezért fordulhat elő, hogy a művelődési ház iro­dájában is időnként előadá­sokat, szakköröket tartanak. Érthető tehát az igazgatónő, Papp Bálintné gondja a házban működő öt ifjúsági és két felnőttszakkör, tan­folyam programjainak ösz- szehangolásában, amit a Kö- rösladányban igen kedvelt TIT-előadások csak tetéznek. A vezetői, szervezői fel­adatok ugyancsak rá, az egy- személyben igazgatói, művé­szeti vezetői funkciót ellátó fiatalasszonyokra várnak. S szervező munkájához csak nemrég óta nyújthat felbecsülhetetlen segítséget a társadalmi vezetőség, s a saját költségvetésből kigaz­dálkodott telefon. A mezőtúri fazekasság ha­gyományőrző képviselőinek a gyulai vár immár harmadik tavasza nyújt bemutatkozá­si lehetőséget. Ez alkalommal Kosa Klára népi iparművész népi hagyományokban gyö­kerező kerámiái képviselik az ősi fazekasság, s a mái mo­dern törekvések ötvözetét. A kiállítássorozat életrehí- vója, dr. Bencsik János mú­zeumigazgató most új ötlet­tel rukkolt ki. Ugyanis Kosa Klára mellé társul hívta a megyénkben még ismeretlen — pedig egykor Gyulán ne­velkedett! — Nyakas Miklós- nét, a népművészet mesterét, hogy csodálatos szőttesei — a kerámiákat erősítve, gaz­dagítva — hirdessék a népi, paraszti világban gyökerező művészet ma is élő, ihlető hatását. A Debrecenben élő és al­kotó Nyakas Miklósné bihari mintájú, csodálatos szőttesei­ben felismerhetjük a nehéz munkával készített, eredeti A művelődési ház pedig — mint annyi kisebb tele­pülésen —. mindenes funk­ciót is ellát. . Ottjá'rtunkkor éppen egy bútorvásár kel­lős közepébe csöppentünk. S az egyik kisteremben meg­rendezett amatőr alkotók kiállításán is csak üggyel- bajjal szlalomozhattunk egy délutáni KISZ-gyűlésre oda­készített ülőalkalmatosságok között. Pedig Tóth Jánosné keresztszemes hímzései és Botlik Imre magyar népi motívumokat őrző festett tányérjai megérték az ott töltött időt. (Bár ez utóbbi szimpatikus alkotó olaj­csendéletei, s az egyetlen kiállított ceruzarajza nem ütötte meg a kívánt mérté­ket.) Aztán, heti négy alka­lommal, a nagyteremben mozi működik, a szombatok idejére korlátozva a nagy­termi rendezvényeket. Ez utóbbiról — az érte­kezleteket, ünnepségeket, iskolai rendezvényeket le­számítva — érdemes néhány szót szólni. Mert a szakkö­rök, tanfolyamok működte­téséhez, műsorok megrende­zéséhez anyagi fedezetet biztosító évi 122 ezer forint­ból a művelődési ház drága ORI-műsorokat csak ritkán engedhet meg magának. Kü­lönösen akkor, ha a közön­ség csekély számú, s a be­vétel a felét sem fedezi a fellépti díjaknak. Szeren­csére, az iskolával kialakí­tott jó együttműködés, a színvonalas gyermekműsorok sorsát befolyásolja. Így van ez az Ifjú Zenebarát-hang­versenyekkel is. Legutóbb a nagyközségi KISZ-küldöttgyűlésen el­hangzott egy észrevétel, mi­szerint nincs kihasználva a alapanyagból életre hívott, valódi népművészetet. Nem másolva, hanem újrateremt­Kósa Klára vidám rajzolatú korsójának csodálói Fotó: Gál Edit szabadtéri színpad. A meg­állapítás igaz. Csakhogy a kisebb települések hátránya a városokkal szemben e kérdésben is érvényesül. Időben meghirdetett műso­rokat minden lelkifurdalás nélkül mondanak le — kü­lönösen a nyári szabadtéri dömping idején — a buda­pesti szervezők. A következ­mény persze a művelődési házat sújtja. No, és a diszkó. Ez sem sem jelent elég vonzerőt a fiataloknak, hiszen a presz- szóban is van erre lehetősé­gük, így ettől a jól bevált bevételi forrástól is — né­hány ritka kivételtől tekint­ve — elesik a ladányi mű­velődési ház. Gond tehát akad bőven. Bár jó jel — hiszen mi le­gyen vonzó külsejű, ha nem a kultúra háza! —, hogy a közeljövőben felújítják az épületet. S az már inkább remény, mint tény, hogy ta­lán a színházi előadásoka alkalmatlan színpadot is. Már régen bealkonyult annak a tévhitnek, misze­rint a kultúra terjesztéséhez elég egy jó népművelő, s egy ház, ahova nem csorog be az esővíz. Az emberek már hozzászoktak a tisztes­séges, csinos, jól fűtött ott­honaikhoz. S ezt jórészt csak akkor hajlandók otthagyni —, s ezzel kiszakadni a té­vé bűvköréből —, ha a fel­kínált szellemi terméket il­lő környezetben, s ezáltal csorbítatlan ünnepi hangu­latban fogadhatják be. Eh­hez pedig meg kell terem­teni a feltételeket. Csak így szűnhetnek meg a kis házak nagy gondjai. Itt, Körösla- dányban is. ve az örökölt szépséget. A Felső-Tiszavidék népi motí­vumkincsét őrző pelikánoS szőttesei a kiállításra betérőt hosszas gyönyörködésre kész­tetik. A Szentendrén élő népi iparművész, Kosa Klára gaz­dag kiállításanyagában a ka­cér figurájú kancsók, butel- lák, az elragadó humort árasztó, díszített tányérjai, de még az étkészletek is őr­zik a négi fazekasmesterség és kerámiakészítés hagyomá­nyait. Díszítései között ott él az erdélyi cserepeket oly jellegzetessé avató madár- és virágformák, a népi élet szá­mos vidám jelenete, s a ter­mészet világában gyökerező sajátos mezőtúri, mezőcsáti szín- és formavilág. Akik ellátogattak a vár időszakos kiállítótermébe, e két alkotó munkái láttán bi­zonyára örömmel állapítot­ták meg: népművészetünk gazdag kincsesháza nem me­rül feledésbe. MOZI Isten hozta, Mr.... Peter Sellers, a nemrég el­hunyt kitűnő amerikai jel­lemszínész és Hal Ashby rendező filmje, az Isten hoz­ta, Mr. ..., az emberi buta­ság, a korlátoltság, az ön­ámító hiszékenység pompás szintézise. Óriási, ugyanak­kor a legkézenfekvőbb az alapötlet: hogyan csinál (mert csinálhat!) karriert az okosan hallgató, alig beszé­lő, jó tartású, szimpatikus butaság, sőt a korlátoltság már-már pszichiátriai esete olyan társadalomban, ahol a világszínvonalú technika, a jólét, a precíziós műszerként működő hatalmi gépezet mellett a bugyuta naivság, a szentimentális érzelgősség és a látszatbölcsesség már nem is divat, hanem szokás. Ahol az élet velejárója, jellemző­je az a fajta magatartás, mely rrjindent és mindenkit olyannak lát, amilyennek látni akarja. Ahol elég egy pár „okosan” és jókor el­hangzó mondat, közvetlen- kedő szemtelenség, meghök­kentő kézfogás, s a karrier máris megállíthatatlan. Lehetne tovább sorakoz­tatni, hogy ez a látszólagos bölcsesség hogyan téved zsákutcába a Peter Sellers alakította figura, a Mr. Gar- denek „tavaszra jó nyár kö­vetkezik”, és „az erős gyö­kerek, az a fontos” című ki­nyilatkoztatásaitól ; és mi­nek köszönhetik tüneményes sikereiket némely „kiválasz­tottak”, akik nemegyszer csak jól fésült mosollyal, vagy elegánsan elmondott „köszö­nöm, jól”-lal fészkelődnek be az elcsábítható kisszerű- ség jóindulatába. Igaz, hogy kivételek ezek a figurák, de, hogy minden időkben és máshol is létezhetnek, azt kár lenne tagadni. Mi több: rossz dolog lenne tagadni. Hal Ashby filmje, ha úgy tetszik, gyilkos szatíra, fa­nyarul nevet rajta a néző, de nem hahotázik, és töpreng közben. Az előbbieken, aztán azon, hogy mitől lesznek egyesek szellemi rövidlátók, mások ügyeskedők, akik ha akarják, ha nem, a „menny­be mennek”. Akik sárosak és piszkosak ugyan, mégis azt mondják róluk, hogy tiszták és szentek; akik le­hetnek bár együgyűek, mint ez a filmbeli kertész, mégis ámulva bámulják őket az emberek. Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a senki sem tudja honnan érkező Misterek a hatalom legkü­lönbözőbb csúcsira is eljut­hatnak, beleborzong a józan ész, és lúd'bőrzik a hátunk. Hogy is van az, hogy „kor­látlan lehetőségek”?! A filmnek — természete­sen — nincs közönségsikere. És, hogy nincs, valahol 'az is félelmetes. Sass Ervin B. Sajti Emese Kerámiák, szőttesek a gyulai várban Mai MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A cári futár hátas szarva­sa. 8.37: Kari Ridderbusch énekel, a zürichi Tonhalle vonósné­gyes játszik. 10.05: Leporelló. 10.35: Tenyésztett szomorúság. 10.45: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Magyar fúvószene. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Csajkovszkij: V. szimfónia. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Operettfelvételek. 15.28: A Hobbi Dominó Kecske­méten. 16.05: Csak arra vagyok kíván­csi . . . (ism.) 17.10: Láttuk, hallottuk. 17.35: Ünnepi köszöntő. 17.50: Hangszerszólók. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Szerződés. 20.03: ..Mesterkurzus.” Jevgenyij Nyeszterenko hangverse­nye. 20.52: Üi verbunkos- és nótafel­vételeinkből. 21.30: Éli — majd — az életét. . . 22.20: Egy fiatal állam tanulsá­gos múltja. 22.30: A Ciprian Porumbescu konzervatórium madrigál­kórusa énekel. 22.45: Személyiség és az epiku- rosi gondolatok. 23.00: XX. századi operákból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Boros Lajos saját dalaiból énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: A denevér. 9.31: Munkaerő-gazdálkodás és érdekvédelem. II. rész. 9.46: Orvosok a mikrofon előtt. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig ... 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: Hol — mi? 18.35: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 19.35: Nem mondhatom el sen­kinek. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el sen­kinek . 22.05: Örökzöld dallamok. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Szerelem. 9.17: Banchieri: Éljen a tavasz és a virágok. 9.43: Orosz operákból. 10.20: Zenekari muzsika. 12.00: Híres előadóművészek ka­marazene-felvételeiből. 13.54: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.14: Magyar művészek opera­felvételeiből. 15.10: Sőtér István: Gyűrűk. 15.20: Mozart-művek. 17.00: Tip-top parádé. 17.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Magyar zeneszerzők. 19.37: Dzsesszfelvételekből. 20.00: 2000 felé. 20.35: Fenntartott hely. 21.42: Vokális zene. 23.02: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: James Lost zenekara ját­17.15: Közvetítés a törökszent­miklósi Vasas Művelődési Központban rendezett Szol­nok megyei ünnepségről. Riporter; Kutas János, Pálréti Ágoston. 17.35: Népszerű klasszikus mű­vek. Közben: Tavaszi ver­18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, T. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (ism., f.-f.) 16.50: Jó reggelt élet. A felsza­badulás évfordulójára, (ism., f.-f.) 17.10: Keresztkérdés. 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Ablak, (f.-f.) 18.45: Reklám, (f.-f.) 18.55: Tévétorna. 19.00: Esti mese. (f.-f.) 19.15: Ünnepi köszöntő. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Születésnap. A sült krump­li ünnepe. 21.25: Bartók: Cantata profana. 21.45: Folytassa nővér, (f.-f.) 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Charles Aznavour műsora. 21.05: Tv-hlradó 2. 21.25: A bábu. 22.20: Város volt — város lesz. Kunszentmiklós. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál — autóvezetők-’ nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hlradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.10: A fehér ló vágtatása. Ma­gyar film. 21.25: 1981-ben történt. 21.40: Irodalmi összeállítás. 22.05: Tv-hlradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A mi nézőpontunkról. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: Zenei klub. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Dokumentumműsor. 21.00: Moulin biztos. 22.20: Külföldi énekesek revúje. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Tudomány. 19.15: Kis koncert. ' 19.55: Ma este. 20.00: Lemeztár. 20.20: Népi muzsika. 20.45: Huszonnégy .óra. 21.10: Ö — dokumentumműsor. 21.55: Pénteken 22-kor. SZÍNHÁZ Ünnepi műsor — VÉRNASZ Békéscsabán 19 órakor, bérlet­szünet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis postáslány, 6 és 8 órakor: Bol­dog születésnapot, Marilyn! Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: Fekete fehér színesben. Békés­csabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hideg napok, 6 és 8 órakor: Picasso kalandjai. Bé­késcsabai Terv: fél 6 órakor: Egy kis indián, fél 8 órakor: Hét tonna dollár. Gyulai Erkel: Be­lorusz pályaudvar. Gyulai Pető­fi: Ellopták Jupiter fenekét. Orosházi Béke: 5 órakor: Berlin­ből jelentkezem I., II. rész. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: Hin­tó géppuskával, fél 6 és fél 8 órakor: Boldogtalan kalap. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A fáraó I., II. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents