Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
Katonafiatalok Jól szervezett KISZ-élet Orosházán Az orosházi műszaki laktanya Zalka Máté KlSZ-szervezeté- nek ifjúsági klubjai változatos programmal segítik a katonafiatalok művelődését és szórakozását Fotó: Martin Gábor „Megmutassuk a másik ötöt is?” — kérdezte magabiztosan a szimpatikus fiatal tiszt, amikor a tisztaságtól ragyogó, ízlésesen berendezett tágas klubterembe lépve az iránt érdeklődtünk: vajon így néz-e ki a többi helyiség is? A műkővel borított bárpult, a gyönyörű akvárium és díszítések láttán újabb kérdések, gondolatok fogalmazódtak meg bennünk. Ezekre beszélgetés közben kaptuk meg a választ. Az alakulat jellegéből, a kiképzés céljából adódóan a vezetőségek többféle programot állítanak össze, amelyeket azután a KISZ-bizottság véleményez. Ide kapcsolódnak az egyéni vállalások is. Nos, lássuk: milyen lehetőségek nyílnak e feladatok teljesítésére? Például minden évben — általában hétvégeken — egy- egy alapszervezet részt vesz a battonyai állami nevelőotthon kulturális és sport- létesítményének felújításában. Ugyanakkor Orosházán a bázis általános iskola úttörőgárdájának műszaki szakaszát is patronálják a KISZ-es katonafiatalok. Nagyon jó kapcsolatok alakultak ki a város üzemeivel és középfokú oktatási intézményeivel is. Közös tevékenységük az együttműködési szerződések gyakorlati megvalósításán alapszik. A lakTSftyábaff működő KISZ-alapszerveze töknek nerh kis előnyére sg^lgál többek között fez ; mény is, hogy ,/gen alacsony goknak a sorkatonáknak a szama, akiknek csupán az éltalál los iskola 8 qiztályá- s , ról vaut meg a bizonyítványa. A többség ugy/nis már eieve úgy vonul bei hogy a polgári eletben megszerzett valamilyen szakképesítést. Ez megfelelő alapot teremt arra, hogy a politikai képzés mellett katonai területen is elsajátítsák a szükséges magasabb szintű szakmai ismereteket. Ezen túlmenően olyan készségekre, jártasságokra is szert tesznek, amelyek nagyban segítik őket a helytállásban. A hadtestszintű bizottság a szocialista versenymozgalomban (ezen belül a szervezeti élet erősítésében) elért sikerei, továbbá a kulturális és a sportmunka feltételeinek megteremtésében tapasztalt eredményei alapján találta méltónak a Zalka Máté KISZ-szervezetet arra, hogy ismét neki ítélje oda e magas elismerésről tanúskodó kitüntetést. {lefejezésül visszatérünk a klubtémára. Az alakulatnál másfél év alatt a társadalmi munka értéke elérte a 300 ezer forintot. Mind a hat alapszervezet ebből az ösz- szegbői (és egyéb önkéntes munkavállalásokból) saját ízlésének megfelelően rendezhette be ifjúsági klubiát. Vagyis: a KISZ-es fiatalok igyekeztek olyan kellemes környezetet kialakítani, amelv egyaránt alkalmas a szórakozásra, a művelődésre és a szabad idő minél hasznosabb eltöltésére. —y—n Orosházán, a Zalka Máté laktanyában jártunk, ahol az egyik KISZ-alapszervezet klubját kerestet fel. Itt Kovács István , főhadnagy, a KISZ-bizottsáí? titkára itájékoztatott mindarról, ami a mozgalmi élettel, a fiatalok politikai, szakmai -képzésével, magatartásával, s neip utolsósorban vállalásaik! teljesítésével kapcsolatos. Elmondta, hogy a 18 esztendeje alakult KlSZ-szervezetük a felszabadulási évforduló tiszteletéra^rendezett ünnepségen immar~a -hatodik alkalommal vehette át ä TCISZ KB Vörös Vándorzászlaját és a vele járó pénzjutalmat is. Sőt: eddig már négyszer érdemelték ki a Kiváló KISZ- szervézet zászlót. A hat alap- szervezet munkáját egyébkén^ 13 tagú KISZ-bizottság irányítja. Kétségtelen: a testület eredményesen tevékenykedik. Igazolja ezt többek között az is, hogy a dicséreteknek mintegy 70 százalékát általában KISZ-ta- gok kapták. Az ifjúsági mozgalomban dolgozó valamennyi fiatal a KISZ KB kongresszusi levelét — politikai képzés keretében — áttanulmányozta és feldolgozta. (Nagy jelentősége volt annak, hogy az említett dokumentumot a pártgyűlésen is ismertették.) A KISZ-tagság ezután úgynevezett elbeszélgető csoportokat alakított, ami lehetővé tette, hogy mindenki őszintén elmondja véleményét, javaslatát az általa fontosnak tartott kérdésben. Ezután az alapszervezetek tapasztalatait küldöttgyűlésen a KISZ- bizottság összegezte, ifjoncokról lévén szó, elég sok, főként a polgári életből hozott problémát vetettek fel a fiatalok, ám nem hallgatták el a rövid katonáskodásuk idején szerzett pozitív, illetve negatív élményeiket sem. Nem egy esetben gondjaik megoldása céljából jól hasznosítható javaslatokat is megemlítettek. Lasztocska Április elején 34 Békés megyei diák — középiskolás és szakmunkástanuló — járt a szovjetunióbeli testvérmegyében — Penzában. A fiatalok számára jutalom volt ez a kirándulás, amelyről a következő kis élménybeszámolót kaptuk: Távolság. Rengeteg ember. Hatalmas méretek. Harmincnégy Békés megyei fiatal első benyomásai a Szovjetunióról. Moszkvától Penza már csak egy ugrásnak tűnik (850 kilométer). Lasztocska — Penza jelképe — magyarul fecskét jelent. Ezt a nevet viseli a szálloda is, ahol négy napig vendégül láttak bennünket. Innen nyílik a legszebb kilátás a félmilliós városra. Itt ismerkedtünk meg a szovjet emberek mindennapi életével. A legnagyobb élményt mindannyiunknak a középiskolásokkal való találkozás jelentette. Az iskola számítóközpontja láttán alig hittünk a szemünknek, s még jobban irigykedtünk, amikor megtudtuk, hogy a gépek, a tanulás mellett, a szabad idő játékos eltöltését is szolgálják. A baráti találkozó eredményeként levelezések kezdődnek, mindannyian reméljük, hogy találkozunk még. Penzához három név kapcsolódik: Lermontov, Belinszkij, Vljanov. E családok emlékét őrzik a múzeumok, melyeket meglátogattunk. Nagyszerű volt a búcsúest. Idegenvezetőnk, s egyben egyik tolmácsunk alig győzte fordítani a köszöntőket, jókívánságokat. És újra Moszkva. Egyetlen gondunk a nyelvtudás volt. amikor a 17. és 18. emelet között beszorult a lift, benne öt csoportunkbeli és egy francia turistával. Az egyszerű fiú azt sem bánta any- nyira. Kreml, Puskin Múzeum, Mauzóleum, népgazdasági kiállítás — mind nagyon tetszett, de az utcákon járva ismerhettük meg ezt az országot igazán. Szentesi Edit Fordított nap Kedves, vidám hangú levelet kaptunk a héten a kon- dorosi „Tulipánoktól”, azaz a Tulipán őrs tagjaitól: „Április elsején fordított nap volt az iskolánkban. Minden órára diáktanár, illetve diáktanárnő lépett be. Lelkiismeretesen felkészültünk. Tanáraink kíváncsian fogadták „helyetteseiket”, vagyis bennünket. De nem vallottunk szégyent. A nap fénypontja a „szépségverseny” volt. Nem ám akármilyen, mert résztvevő csak fiú lehetett — lánynak öltözve. Minden osztályból egy-egy versenyzőt küldhették. A győztes egy világ körüli utazáson vehetett részt, vagyis ebben a jól sikerült öltözetben körbeszaladhatta iskolánkat. Hű! A legjobbat majdnem elfelejtettem. Volt egy külön tanári szobánk az ebédlőben, ahová csak kopogás után lehetett bejönni. A 6. óra után történt csak a szörnyű baj: eltűnt a matematikatanárunk. A „merénylő”, mint kiderült, a történelem szak- tanterembe zárta be, onnan szabadították ki tanárnőink. Mindez persze csak játék volt. Több mint két hét telt el a fordított nap óta, de ma is sokan emlegetik. Üjabb öröm is érte őrsünket: Kovács Zsuzsi, Melis Ági, és Králik Ági a megyei orosz verseny megnyerése után az országoson is részt vehetett, és 4. helyezést értek el.” Gratulálunk! Piros betűs krónika Ezzel a címmel készítettek pályázatot a szarvasi járásban az úttörők, majd 25 pályázó érkezett vendégségbe Endrődre az őrsvezetők 5. járási találkozójára. Amikor bemutatták egymásnak a pajtások a „Piros betűs” krónikákat, felelevenedtek a régi emlékek. A kondorosi Bodor Mari és Kugyela Edit egy 1954-ből származó ősi krónika alapján felkutatta az egykori úttörőket, és volt felnőtt, aki meghatottan emlékezett vissza a gyerekkori élményekre. A kétnapos találkozón az Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ KISZ-esei a vendégváró szakkör munkájából adtak ízelítőt, amikor a gyerekekkel együtt készítették el a vacsorát. Egy délelőtti csillagtúrán Endréddel ismerkedtek. Az egyik őrsöt a tájházban várta a titkos üzenet, s a levél felfedezése után Vaszkó lrénke néni mutatta be a régi életmód tárgyi emlékeit, a gyerekek pedig régi népszokásokat is felelevenítettek. Az utolsó este endrődi családok látták vendégül az őrsvezetőket, a szülők szívesen meséltek gyermekkorukról, az akkori ) Tűz fölött A tájház udvarán Fotó: Gutyan Mihály úttörőéletről. Dinya Eszti édesapja számára például egy 1949-beli, .a Hármas Körösön tett hajókirándulás maradt nagyon emlékezetes élmény. E kétnapos találkozó pedig a vendég- és vendéglátó pajtások számára marad kedves emlék. Mi, huszon-egynéhány évesek még emlékezhetünk az utcai pattogatottkukorica- árusra. Hogy lestük fürge mozdulatait, s a rácsos ketrecszerűséget — soha nem tudtam, hogy hívják —, amint a tűz fölött életre keltek benne az aprócska kukoricaszemek. Perdültek, fordultak, bohókás bukfencet vetettek, s már pattant is ki a habkönnyű valami, ami oly kellemesen melengette az ember lányának tenyerét, és ami mindig megindította fantáziánkat, ez erre hasonlít, az meg amarra emlékeztet... Igen. Valahogy hangulata, igazi rituáléja volt ennek a kukoricapattogatás- nak. Milyen más, a nylonba, előre csomagolt kukorica! No, de sebaj! Ha nincs utcai árus, pattogatunk magunknak. Tessék, lehet követni a példát — persze felnőtt segédlettel. Próbáljátok meg ti is! N. Á. Minihumor A zsúfolt villamoson Hujar úr odahajol egy ülő kisfiúhoz, és ezt suttogja neki: .— Ha átadod a helyed, adok neked öt koronát. A kisfiú azonnal feláll, átveszi az öt koronát, Hujar úr pedig udvarias gesztussal mondja az ott álló hölgynek: — Parancsoljon, üljön le. A hölgy leül,. és megkérdezi a kisfiút: — Jurek, megköszönted az öt koronát? £ A papa kiveszi az aktatáskából egy nagy tábla csokoládét, és megkérdezi a gyerekektől: — Na, gyerekek, ki volt ezen a héten a legjobb, ki fogadott szót a mamának? — Te, papa! — hangzik a válasz. £ — A feleségemmel naponta veszekszünk. Ezt már nem lehet kibírni! — panaszkodik Albert úr a barátjának. ,— Talán segítene, ha elutaznátok a tengerhez ... — Annak nincs semmi jelentősége, a feleségem kiváló úszó. Két marókkal... De finom! Gál Edit képriportja Rögtön kész