Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON; 13-221 • HIRDETÉS a körösladányi Magyar-Vietnam Barátság Tsz A szövetkezet tervei alapján készült 2 ezer férőhelyes juhhodály 3,2 millió forintba került. Ez a típustervek alapján építhető ólaknál jóval olcsóbb Körösladányban a 70-es évek elején még négy termelőszövetkezet gazdálkodott. Az 1974—75-ös egyesüléseket követően jött létre a Magyar—Vietnam Barátság Tsz. Több mint 9 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezetünk a hagyományokra támaszkodva szervezte meg termelését. Ezen túlmenően figyelembe kellett -vennünk azt is, hogy meglevő adottságaink, a fejlesztés milyen irányait teszik lehetővé. A hagyományok folytatásával, az ipari tevékenység korszerűsítésével sokan nem értettek egyet. Az idő azonban azokat igazolta, akik a fejlődés akkor még kevésbé járt útja mellett foglaltak állást. Az egyesülést követően az ipari tevékenységben a legnagyobb szerepet a tészta- üzem kapta. Az elmúlt évA melléktevékenység során előállított nyereség *0—80 százalékát évente az alaptevékenység fejlesztésére fordítjuk ben már csaknem 24 millió forint értékű tésztát állítottunk itt elő. A fogyasztók körében kedveltté váltak nyolctojásos termékeink, amelyekből az igényeket ma sem tudjuk kielégíteni. A legkeresettebb tésztaféle a csiga, a cérnametélt, a zabkocka, az eperlevél és a tarhonya. A választék bővítésére 1978-tól négytojásos termékek gyártását is bevezettük. Ezek olcsóbbak lettek, a csomagolás addig kialakult módszerein is változtattunk. Ma már tésztáink jelentős része fóliacsomagolásban kerül forgalomba. A nyolctojásos termékek azonban változatlanul megőrizték vezető helyüket. Az értékesített tészták 70 százaléka ilyen termék. Szövetkezetünk az ország sok kereskedelmi vállalatával tart fenn kapcsolatot. Tésztáink kaphatóak Miskolcon, Kaposváron, Szegeden, a forgalmazásban részt vesz a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ és a Szeghalmi Fogyasztási Szövetkezet is. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a nagy kiszerelésű termékek iránt. Ilyen csomagolásban elsősorban kollégiumok, intézmények konyhái vásárolnak tőlünk. Az ipari tevékenységek sorában a termelési értéket figyelembe véve, második helyen a faüzem áll. Ebben az egységünkben ládákat, raklapokat készítünk elsősorban. Legnagyobb partnerünk az Orosházi Üveggyár és a MEZŐGÉP. Az alapanyag beszerzését az ÉRDÉRT Vállalat és a TSZKER segítségével oldjuk meg. -Ez év elejétől szövetkezetünk külön brigádot alakított, amelynek az a feladata, hogy a környéken található nyárfák tervszerű kivágásával biztosítsa az alapanyagot. A fa- kitermelést természetesen egyeztetjük az illetékes vállalatokkal. Bőrüzemünk az elmúlt évben 10 millió forint értékben munkált meg nyers bőrt az Újpesti Bőrgyárnak. Együttműködésünk a fővárosi Vállalattal az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. Nem lebecsülendő gumifutó- zó üzemünk termelése sem. Itt elsősorban mezőgazdasági üzemek, tejipari vállalatok megrendeléseinek teszünk eleget. Évente 2-3 ezer gumi futózását oldjuk meg. A szolgáltatás további bővítésének feltétele, az üzem fejlesztése, újabb sablonok beszerzése. Gazdaságunk életében igen jelentős szerepet tölt be az ipari jellegű tevékenység, amit az is bizonyít, hogy nyereségünk negyedrészét az előbb már felsorolt üzemek állítják elő. Az itt előállított nyereség 70—80 százalékát pedig évente az alaptevékenységek fejlesztésére fordítjuk. Az állam ma már igen kedvező feltételeket teremt az ilyen jellegű tevékenység folytatásához. 1981- től az olyan kedvezőtlen adottságú gazdaságok, mint a miénk, a melléktevékenységekre kivetett termelési adó 30 százalékát visszatarthatják. Ez nálunk csaknem egymillió forintot jelent, amelyet azután a termelés biztonságosabbá tételét szolgáló beruházásokra fordíthatunk. így történhetett meg többek között az, hogy az elmúlt évben elsősorban a növénytermesztés korszerűsítésére 17 millió forintot áldozhattunk. Erre igen nagy szükség volt, hiszen 2 ezer 800 hektáron búzát, 900 hektáron napraforgót és a műréttel, legelőkkel együtt 1600 hektáron lucernát termesztünk. És akkor még nem is beszéltünk a rizsről. Egyébként az elmúlt években igen sok pénzt használtunk fel rizstelepeink korszerűsítésére. Ezt a munkát eddig 290 hektáron fejeztük be. A nehéz körülmények — a gyakori belvíz, az árvíz — ellenére az elmúlt évben búzából rekordtermése volt szövetkezetünknek. Lucernaüzemünkben tavaly 1500 tonna lucernalisztet és pelletet állítottunk elő, melynek túlnyomó többségét exportra szállítottuk. Üj módszerként, 1980-ban kipróbáltuk az úgynevezett szárított lucernapellet gyártását. Ez jelentős energiameg- takarítással járt. A hagyományos módon előállított pellethez ugyanis tonnánként négyszer annyi fűtőolajat használtunk fel. Az állattenyésztés dinamikusan fejlődő ágazata a juhászat. Az egyesülés óta 2500-ról 3 ezer 500-ra növeltük az anyajuhok számát. Az elmúlt évben építésvezetőnk tervei alapján az országban egyedülálló,' 2 ezer férőhelyes juhhodályt építettünk. A beruházás költsége 3,2 millió forint volt. Ez a típustervek alapján építhető juh- hodályoknál jóval olcsóbb és mint azt az állategészségügyi intézet, az FLR és a tervezővállalatok vizsgálatai bizonyítják, a hőfokot és a páratartalmat is figyelembe véve, valamennyi követelménynek megfelel. Az utóbbi hónapokban más mező- gazdasági üzemek is érdeklődtek, milyen módon ol- ' dottuk meg az építést. A Gyapjúforgalmi Vállalattal már az elmúlt évben megállapodást kötöttünk, hogy a környező mezőgazda- sági üzemekből, háztáji gazdaságokból felvásárolt tejesbárányokat pecsenyebárányként értékesítjük. Tavaly 5 ezer bárányt szállítottunk a vállalatnak, és tevékenységünk nyomán félmillió forint nyereséget könyvelhettünk el. Tehenészetünk eredménytelenségével négy éve még az utolsók voltunk az országban. Áz egy tehénre eső tejtermelés nem haladta meg az évi 1500 litert, és egy liter tej előállításához több mint egy kilogramm abrakot használtunk fel. Ma már egészen más a helyzet. Ebben az évben 3 ezer 800 liter lesz az egy tehénre jutó tejtermelés, az abrakfelhasználás pedig egy liter tejre számítva már tavaly sem haladta meg a 30 dekát. Ezt az állomány cseréjével, és az állattenyésztői munka javításával értük el. Szövetkezetünk igen nagy gondot fordít a háztáji termelés segítésére. Az elmúlt évben a háztáji gazdaságokból 32 millió forint értékű állatot vásároltunk fel. Két tápboltunk 11 millió fox-intos forgalmat bonyolított le. A következő időszakban a té- esz szervezésében működő juhszakcsoport segítségével a közös gazdaság anyajuhokat helyez: ki. A tejesbái’ányokat pedig visszavásárolja. Megkezdtük háztáji bai'omfi- pi’ogramunkat is. Azt tervezzük, hogy 10 ezer tojótyúkot helyezünk ki a kisgazdaságokba. Hétezer tyúk elhelyezésére már megkötöttük a megállapodást. Ehhez az akcióhoz hái-oméves hitelt is adunk. A felvásárolt tojást azután tésztaüzemünkben használjuk fel. Termelőszövetkezetünk Kö- rösladány lakosságának ellátásában is jelentős szerepet játszik. Vendéglátóegységet tartunk fenn, melynek éves forgalma ötmillió forint. Nyáron turisták étkeztetésére éttermünket a COOP- TOURIST és az IBUSZ is igénybe veszi. Zöldségboltunk egymillió forintos forgalmat bonyolított le 1980- ban. A zöldség jelentős részét a község kistermelőitől vásároljuk fel. (X) Éttermünket nyáron turisták étkeztetésére a COOPTOURIST és az IBUSZ is igénybe veszi
