Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

1981. április 26., vasárnap o A Hidasháti Állami Gazdaság békési szarvasmarhatelepén az üszöborjú-nevelés Steinmann* ketreces tartási technológiával folyik. Az árvizet követő visszatelepítés után kezdték meg a korszerű tartási módra való áttérést, jelenleg mintegy 100 üszőborjút nevelnek, az év vé­gére várhatóan 300-ra, növelik az így tartott állományt Fotó: Veress Erzsi Közösen védeni a nemzet nagy kincseit A napokban úgy hozta a véletlen, hogy olajbányász- mérnökökkel futottunk ösz- sze Battonyán. A Nagyalföl­di Kőolaj- és Földgázterme­lő Vállalat szakemberei né­hány percre „ugrottak be” a helyi Petőfi Tsz-.be, hogy egyeztessék a legközelebbi fúrási programot. A beszélgetésből kiderült: az olajbányászok és a bat- tonyai mezőgazdasági üze­mek' között hosszú évek óta igen jó a kapcsolat, és en­nek elsősorban' a népgazda­ság látja hasznát. Energia- szegény ország vagyunk, szükség van az olaj- és föld­gázmezők termékeinek kiter­melésére, de az is fontos, hogy a másik nagy nemzeti kincsből, a termőföldből mi­nél kevesebb károsodjék. A földvédelmi törvényt az olajosok maximálisan tiszte­letben tartják. Ezért új mű­szaki eljárással, több gond­dal és költséggel ugyan, ,de bokorfúrásokat alkalmaznak, öt kutat egy bokorban fúr­nak, s ezáltal jóval kevesebb a mezőgazdasági kár. Még arra is odafigyelnek, hogy a tervezett fúrás vagy építkezés — adott esetben — időben eltolódjék. Ha egy növényi kultúra betakarítás előtt áll, akkor megvárják az olajosok a kellő időpon­tot. Ugyancsak a mezőgazdasá­gi üzemek és az olajosok együtt vigyáznak a természe­ti környezet védelmére. A Békés megyei Múzeumok Igazgatóságával szintén jó az együttműködés. Az olajbá­nyászok csakúgy, mint a ter­melőszövetkezetek tagjai azonnal jelzik, ha a Batto- nya határában valami régé­szeti leletre bukkannak. 1979- ben az olajbányászat 300 ezer forint anyagi támogatást adott régészeti leletek feltá­rásához, megőrzéséhez. Töb­bek között bronzkori és avar kori település nyomaira buk­kantak a battonyai határ­ban. A régészeti emlékek megőrzését olyan fontosnak tartják, mint az energiame­zők feltárását, vagy a ter­mőföld védelmét, a biztonsá­gos termelés fokozását. A. R. Új piacokon a békéscsabai kisbútorok A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet már hosszú évek óta rendszeresen exportálja bútorainak nagy részét. A barokk ,bútorok legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A tőkés piacokon a rusztikus' kisbútorokkal és a különfé­le zeneszekrényekkel jelen­tek meg. Ezekből a termé­kekből is évek óta rendsze­resen emelkedett a kiszállí­tott mennyiség. Az idén két újabb partner jelentkezett, hogy szívesen vásárolna békéscsabai kis­bútorokat. A SKÁLA- COOP közvetítésével egy nyugatnémet áruházhálózat­tal tárgyalnak különféle ze­neszekrények szállításáról. Ausztriába eddig még nem adtak el hasonló termékeket, most azonban az ARTEX ho­zott egy vevőt, aki erőtelje­sen érdeklődik a rusztikus kisbútorok iránt. A tárgya­lások mindkét üzletről foly­nak, de a szövetkezet már megkezdte a felkészülést, hogy teljesíteni tudja a vár­ható többletrendeléseket. A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyárának a Keleti Fény Szocialista Bri­gádja a bútorlapokat csiszo­lószalagon és -hengeren ké­szíti elő furnérozáshoz, va­lamint fényezéshez. A bri­gád immár egy évtizede kapcsolódott a munkaver­senybe, s azóta minden év­ben a legjobbak közé küz­dötte fel magát. Az 1979. évi eredménye alapján 1980-ban ötödször érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt, most pedig megkapta a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Hogy miért a Keleti Fény nevet választották, arról Kern András, a brigád ve­zetője így beszél: — Keletről kel fel a nap. Arról jöttek azok is, akik fel­szabadították az országot. Önérzete is van az embernek Kern András fiatal ember, csak könyvekből és mások elbeszéléséből ismeri a régi világot. De tudja azt, hogy a felszabadulás után meg­kezdett út ma is a minden­napi munkával folytatódik. Boldogulásunkat nekünk, magunknak kell megterem­tenünk. Ezért is mondja: — örülünk az újabb si­kernek, amit elsősorban a tavalyi termelési eredmé­nyünk alapján értünk el. Az eredményekről azonban hadd szóljon- Gyepes András főművezető!-— A feladatukat egész év­ben terv szerint teljesítet­ték, a munkájuk minősége pedig kifogástalan volt. Ne­kem velük évek óta nincs gondom, mindig biztosan le­het számítani rájuk. Elképzelhető, hogy mit je­lent ez a biztonság olyan he­lyen, ahol szalagszerűen, technológiai sorrendben kö­vetkeznek egymás után a műveletek. Ha egy-egy rész­egységben nem a tervnek megfelelően dolgoznának, az egész üzemben megállna a munka. Kern András szerényen megjegyzi: — Azért kapjuk a fizetést, hogy tisztességesen dolgoz­zunk. — És milyen a keresetük? — érdeklődöm. — Gyári viszonylatban elég jó. Nem lehet pana­szunk. Igaz, valamennyien törzsgárdatagok vagyunk, és az is tudnivaló, hogy min­den forintért meg kell dol­goznunk. — És ha kapnának? — Azt látjuk, hogy nem mindenki szaggatja az ist­rángot. Itt sem, másutt sem. De hát önérzete is van az embernek. — Van valamilyen akadá­lya a munkájuknak? — A saját portánkon mi, brigádvezetők irányítjuk a termelést. Minden hét egy napján megbeszélésen ve­szünk részt, amikor megvi­tatjuk a tennivalókat. — Őszintén megmondják a véleményüket? — Igen. Itt elvárják a ve­zetők, hogy megmondjuk: mi tetszik, mi nem. Csak így lehet változtatni azon, ami rossz. Valamennyien keresni akarnak Gyenge Sándor brigádtag ugyancsak elégedetten nyi­latkozik : — Aki ebben a brigádban dolgozik, megtalálja a szá­mítását. A munkámért járó pénzt pontosan megkapom. Tavaly Kiváló Dolgozó let­tem. — Minden rendben van te­hát? — Nem mondhatom. Az például egyáltalán nem tet­szik, ha nincs anyag, vagy elromlik a gép, és állunk. Az sem, ha rossz az anyag. Egyszer voltunk Budapesten faáruért. Ott azt mondták: itt yan, amit keresnek, ezt vihetik — mutattak esv ha­lomra. Volt abban jó és rossz is, de válogatni nem lehetett. Kénytelenek vol­tunk elhozni az egészet. Juhász Mihály segédmun­kásként 6 éve került a bri­gádba. Társai tanították meg a hengercsiszoló gép kezelé­sére, az egyes fogásokra, amiről így beszél: — Eleinte igen sokat fog­lalkoztak velem. Én is töre­kedtem minél előbb teljes értékű munkát végezni, mert ettől nemcsak a saját kere­setem függött, hanem a tár­saimé is. És hamarosan a szocialista brigád tagja let­tem. — Azért vettük fel, mert már kezdetben láttuk, hogy közénk való ember. Nem csalódtunk benne. Mi vala­mennyien keresni akarunk, amit nem is titkolunk. Elég jó havi átlagkeresetet érünk el, amihez hozzászoktunk. Ennek megfelelően rendez­tük be az életünket — ma­gyarázza Kern András. Galambos Imre az idősebb korosztályhoz tartozik. Va­lamikor a téglagyár kemen­cemunkása volt. Ott is, itt is megkapta a Kiváló Dol­gozó' kitüntető jelvényt. Bri­gádtársairól a legjobb a vé­leménye. — Derék fiúk, akik nem­csak a pénzért, hanem be­Zászlófelvonás Kamuton Az elmúlt öt évben há­romszor, 1976-, 1978-, 1979­es' gazdálkodásáért kapott Kiváló Termelőszövetkezeti címet a kamuti Béke Tsz. Négy évvel ezelőtt, 1977-ben nem, pedig a szövetkezet tör­ténetében akkor érték el a legnagyobb, 28 millió forin­tos nyereséget. Az előírt fel­tételek egy részének azon­ban — igaz ennek elsődleges oka az akkori nagy nyári jégverés volt — nem felel­tek meg. Egy héttel ezelőtt tette köz­zé a sajtó, hogy a kamuti Béke Tsz a Minisztertanács Vörös Zászlaja . kitüntetését kapta, öt év munkájának megkoronázása volt ez. A krónikához az is hozzátarto­zik, hogy a kiváló címeken túl még jó néhány elismerés tanúskodik a munkasikerek­ről. Négy évvel ezelőtt — a kenyérgabona aratását még a jégverés előtt befejezték — 6,75 tonna hektáronkénti ter­méssel országos elsők lettek. És, ami még ennél is többet mond, öt év átlaga — ugyan­csak egy hektárra számolva — több mint hat tonna. Az 1980-ban megrendezett or­szágos mezőgazdasági kiállí­táson a tsz a kukoricater­mesztés eredményeiért nagy- díjat kapott. Ezt végül a nö­vénytermesztésben huzamo­sabb ideje elért sikerekért járó teljesítménydíj tetézte. II kettő ötvözete Szemben az asztal túlsó ol­dalán Balog Sándor, aki két éve a Szocialista Magyaror­szágért Érdemérem tulajdo­nosa, a Körösök Vidéke Tsz- szövetség társadalmi elnöke, a TÖT tagja, a közös gazda­ság elnöke . . . Azaz ez utób­bi megállapítás módosításra vár. Hiszen Balog Sándor 22 éves elnöki megbízatásának eleget téve. ez év április 1. óta nyugdíjas. — Akkor küldtek ide, mert ugye 1955-ben ez a módszer 1 járta, amikor a kamuti tsz­csületből is jól dolgoznak. Én ezt meg tudom ítélni, jócskán van tapasztalatom. Különben magam is három gyermeket neveltem becsü­letre, tisztességre. Közülük az egyik lakatos, a másik asztalos, a harmadik (a lá­nyom) pedig varrónő. Sok minden ért az életben, de ilyen kiegyensúlyozott hely­zetben még sohasem voltam. Gondolom, a főnökeink is meg vannak velünk eléged­ve. Szóba is jön néha: ha a vállalat ilyen tisztességgel bánik velünk, akkor azt ne­künk viszonoznunk kell — mondja Galambos Imre. Kifogástalan volt a minőség Ha újítása nem is, de ész- szerűsítése jócskán volt a brigádnak. Arra törekednek, hogy könnyítsék meg a munkájukat. S a jó gondola­tot nem rejtik véka alá. Elismerés jár ázért is, hogy baleset nem fordult elő, pedig nem veszélytelenek a gépek. Ám, ha jól szervezett a munka és fegyelmezettek az emberek, akkor elkerül­hető a baj. — Elsőként csatlakoztunk a Sziklai Szocialista Brigád felhívásához, és meg kell em­lítenem, hogy annak a szek­rénysornak, amelynek a gyártását tavaly kezdtük el, minden darabja kifogástalan minőségű volt — állapítja meg Kern András. Most új gépcsoportot kap­nak, amely megkönnyíti a munkát, és elősegíti a ter­melékenység növelését. — Ezeken a gépeken igye­kezni fogunk ismét kiérde­melni . a kiváló címet — mondja bizakodva Galambos Imre. Pásztor Béla ek közül a Petőfi mérleghiá­nyos volt. Se gép, se ember, hiszen akkorra már moráli­san is mélypontra juttatták a szövetkezeti mozgalmat. Há­rom hónap vajúdás után hu­szonheten szerveztük újjá a közös gazdaságot. Tudatos termelésfejlesztésről, ez a hatvanas évek elejére esik, az itteni egyesüléseket kö­vetően beszélhetünk. A fej­lődés 1968 óta töretlen. A rohamosan gyarapodó, erősödő szövetkezetekben az új, a valóban korszerű ter­melési módszerek bevezetése során, sok helyütt megfeled­keztek a régiről, az ősiről, így azután egymással párhu­zamosan alakult ki a csak a • régit, és a csak az újat be­fogadó vezetési módszer. És a kettő ötvözete? Űsi módszer felújítása A parasztember már régen rájött, a búza termesztéséhez nem feltétlenül szükséges felszántani a talajt. Az a sekélyen fellazított földben is jól terem ... A kényszer, és részben a kísérletező kedv ösztönzött bennünket arra, hogy a het­venes évek első felében a búzát tárcsával lazított föld­be vessük. Ma már ezen se­hol sem lepődnek meg. A termelési rendszerek, inten­zív gabonaprogramjukat a búzánál szántás nélküli ta­lajművelésre alapozzák. De ■1974-ben még kevesen hit­tek az ősi módszerben. Mi már akkor több száz hektá­ron termesztettük így a bú­zát. Előnyeit, az energia megtakarítását, gyorsaságát, és a talaj vízgazdálkodásá­ban játszott szerepét ma már kevesen vitatják. Még ugyanebben az évben jnegvizsgáltattuk talajaink tápanyagtartalmát. Csak em­lékeztetőül: a kötelező talaj- vizsgálatokról szóló rendelet jóval később, 1978-ban je­lent meg. Az ésszerűbb mű­trágyafelhasználással pár­huzamosan, nemcsak a ter­mésátlagok nőttek, de elke­rülhettük a túladagolást is. Igyekeztünk mindig a leg­újabb. a legnagyobb termést adó fajtákat meghonosítani. Igaz ez sok kockázattal járt. Kamuton hosszú évek óta kialakult gyakorlat; búza után búzát nem vetnek. Elő- vetemény a szója, a zöld­borsó, a magrépa. Mindezt Thury Györgytől, a szövetkezet elnökhelyette­sétől hallottuk. S amiről nem beszélt, a szakmai hozzáér­tés, a jó, és idejében hozott döntések jelentősen csökken­tették a kockázatot. Beruházás nélkül Több mint 25 év telt el az­óta, amióta a mozgalom, az elnök szavaival élve, mély­pontra jutott. Visszaszerezni rangját, a mindennapi küz­delemben, a munkában kell... Balog Sándor: — Semmi se árthat annyira a mi mun­kánknak, mint a vezetés hozzá nem értése, türelmet­lensége, felesleges erősza­kossága. Két kulcsszót vés­tünk az agyunkba: megér­tetni és ösztönözni. Az április 17-ével kezdődő esős, hűvös időjárás és a hosz- szabb időn át nedves levélfelü­let mindenhol megteremtette az alma- és körtevarasodás, fer­tőzés időjárási feltételeit, a tü­netek megjelenéséig tartó lap- pangási idő, 20—23 nap, de a felmelegedés hatására négy-öt nappal megrövidül, ezért az al­ma esetében a permetezéseket május 2-3-ig feltétlen be kell fejezni. A körte varasodási lap- pangási ideje két-három nappal mindig rövidebb, mint az al­máé. Javasolt védekező szere Dithane M 45, Polyram Combi és ,,A” jelű combi. Az őszibarack levélfodrosodás első tünetei már megjelentek. Az esős, hűvös idő rendkívül A munkában mindig lesz­nek összetűzések, kellenek tehát a találkozások, a be­szélgetések, vagy ha úgy tet­szik, a véleménycserék. Ezek hasznát nem lehet pénzben mérni, de nélkülük a szövet­kezeti demokrácia soha sem teljesedne ki, fejlődne to­vább, nélkülük a munkahe­lyi közérzet, a termelékeny­ség, a munka minősége is rosszabb lenne. Ezek vezetői elvek. Van, aki egyetért ve­le, van, aki nem. Mi Kamu­ton igen. A gyakorlatban is alkal­mazott elvek, a Béke Tsz- ben célravezető ösztönző módszerekkel párosulnak. A célprémiumok rendszere igen hatásos. Ezek összege esetenként elérheti az alap­bér 20—25 százalékát. Érde­mes tehát jól, és többet dol­gozni. A régóta alkalmazott módszerek gazdálkodást, munkahelyi magatartást is formáló erővé váltak. S az lett a háztáji támo­gatása, legalábbis erről be­szélt Szlaukó János párttit­kár: — Ma még nem min­denütt értik, miért érdemes a szövetkezeti mozgalom ér­dekében is támogatni a ház­tájit. Nem látják világosan, hogy a helyesen kialakított háztáji termeltetés segíthet a szövetkezeti tulajdonosi szemlélet kialakításában. Mi tréfásan azt szoktuk monda­ni, már csak az hiányzik, hogy megetessük a tsz-tag hízóját. Háztáji bizottságunk az elsők között jött létre. Tavaly az 1700 lelket szám­láló község lakói 40 millió forint értékű árut értékesí­tettek a tsz-en keresztül. Hatszáz hektáros üzlet Nem tudták mire vélni ... Előbb áprilisi tréfának hit­ték. Azután a nagyobbrészt fiatalokból álló szakemberek kénytelenek voltak tudomá­sul venni, ők a vezetői örök­ség folytatói. De, milyen örökség, és hogyan lehetne ezt majd túlszárnyalni? — Reméljük, a szövetke­zetben dolgozóknak ezután sem kell szégyenkezniük. Kész terveink vannak a jö­vőre vonatkozóan. Ezekről az utóbbi hónapokban sokat el­mélkedtünk — magyarázza az elnökhelyettes. — Beve­zetjük nálunk is az ágazati irányítási rendszert. A mun­kaerő rendszeres foglalkoz­tatására ipari jellegű tevé­kenységet honosítunk meg. Tagjai vagyunk a KITE in­tenzív gabonaprogramjának. Ennek keretében az idén 12 millió forintért vásárolunk gépeket. Tudjuk, javítani kell költ­séggazdálkodásunkat. Terü­letünk egy részén felkészü­lünk az öntözéses termesz­tésre. És végül itt van a kamutiak által egyszerűen hatszáz hektáros üzletnek emlegetett vállalkozás, amely egyelőre . ritkaságszámba megy, ha nem egyedülálló. A kedvezőtlen adottságú méhkeréki tsz 600 hektáros területét vesszük tartós hasz­nálatba. Majd meglátjuk, mire képes a kamuti ember a rosszabb földeken. kedvez a gombának. A védeke- zés elmulasztása esetében erős levélhullás, hajtás- és termés­károsodás következhet be. A további fertőzések megakadályo­zására feltétlen védekezni- kell Orthocid. vagy Ortho-Phaltan alkalmazásával. A házikerti szőlőkben minde­nütt gyakori károsítok a szőlő- • gubacsatkák és a szőlő-levél- atkák. A szőlő rügyeiben és a tőke repedéseiben áttelelő ki­fejlett alakok a rügyfakadás után azonnal megkezdik károsításu­kat. Ezért már most időszerű az első védekezés ellenük, amelyre a tapasztalatok alapján elsősoíban a Bi 58 EC-t ajánl­juk. Kepenyes János Növényvédelmi tájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents