Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
1981. április 26., vasárnap Vendégünk volt dr. Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézeti gazgatója A héten megyénkben járt dr. Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatója, akit a közelmúltban megválasztottak a Magyar Földrajzi Társaság elnökének. Dr. Pécsi Mártont megszólaltatva elsősorban arra a kérdésre kerestünk választ, milyen lehetőségei vannak a földrajznak az Alföld-kutatásban, az Alföld fejlesztésének tudományos megalapozásában. — A magyar földrajztudomány az Akadémia, a kutatóintézet és alföldi csoportja révén mit tud adni az Alföldnek? — Békéscsabai osztályunk: alföldi! Ez már magában hordja, hogy az Alföld természeti és gazdasági földrajzi adottságainak feltárásával, értékelésével, s e térség természeti, gazdasági és társadalmi lehetőségeivel elsősorban ez az osztályunk foglalkozzék. Értékelni szeretnénk, hogy amit a Nagy. Alföldön a természet és a nép alkotott, hogyan lehetne az itt élők életszínvonalának emelésével ésszerűbben hasznosítani. A földrajz általában valamely kisebb-nagyobb térség ilyen irányú felmérésével foglalkozik, összeveti, menynyire hasznosítjuk a lehetőségeinket, s kritikusan elemezve javaslatokat ad a gyakorlati hasznosításhoz. A földrajzosok feladata, hogy megtalálják, s elterjesszék a mi szülőföldünk használatának új módjait. Például a földhasználatban, a településfejlesztésben, az ipartelepítésben, az úthálózat korszerűsítésében, a vízhasznosításban. — Találkozik-e az Alföldkérdés az ország többi tájának problematikájával? — A Földrajztudományi Kutatóintézet különösen a nagy régiókkal, az Alföld mellett a Dunántúllal, Észak-Magyarországgal vagy például a dunántúli iparvidékkel foglalkozik, ahol a különböző tényezőket fölmérve nyújt prognózist. Természetesen a kisebb térségek sem kerülik el figyelmüket: bizonyos típusú termőtájak, településfajták fejlődésének irányát is vizsgáljuk. Olyan korszakban élünk, amikor a termelőerők fejlődésének felgyorsulása nyomán elmozdult a népesség, s a vándorlással párhuzamosan megváltozott az emberek foglalkoztatottsága is. A földrajzkutatóknak most fontos feladatuk az alföldi változások föltérképezése. E párját ritkító „népvándorlás” figyelemmel kísérése, előnyeinek- és hátrányainak a fölmutatása, a mai társadalmi, s gazdasági lehetőségek kimutatása rendkívül jelentős társadalmi igényt elégít ki! — Vagyis: megnőtt a földrajz jelentősége? — A műszaki-tudományos forradalom hozta magával: minden tudomány jelentősége megnövekedett. A gazdaság átszerveződése — az ipar három-négyszeresére növekedése, legújabban a szolgáltatások nagymértékű fejlődése —, az emberek igényessége a különböző fejlettségű térségekben regionális differenciálódást idézett elő. S mindennek gazdasági következménye van. Ezért nőtt meg a figyelem a tértudományok (például a földrajz mellett a földtan, s a térgazdaságtan), a magyar földtudományok iránt. Helyettünk ezt semmiféle nemzetközi tudomány nem tudja elvégezni. S ez általában a földrajzi foglalkoztatja, nemcsak a földrajztudományt, hiszen például itt Békéscsabán és a kutatóintézet alföldi osztályán: mindezt közvetíteni kell a tanároknak, a TIT közönségének, s ugyanakkor ki kell elégíteni a megye sajátos közművelődési igényeit is. Emlékeznek a földrengésre: osztályunk azonnal reagált, igyekezett megmagyarázni az embereknek a földmozgás okait. — Az új gazdasági helyzetben a földrajzosok az Alföldnek milyen jövőképét tudják fölmutatni? — A hagyomány (itt a mezőgazdaság) nemzedékek tapasztalatát adta át. Mindaddig, míg a természetes gazdálkodás folyt, ez elég is volt, ám az elmúlt húsz év „zöld forradalma” megváltoztatta a helyzetet. Ügy, hogy közben megújult a régi szemlélet: mi kifizetődő? Vagyis az ökonomitás. És úgy látszik, a mezőgazdasági befektetés adja vissza magát a legjobban ... Csak éppen nem mindegy, mit, s hova vet a gazdaság. Amit ebben a földrajzi kutatás képes nyújtani, nem mondhatunk le. Az országos fölmérés megkezdődött, megyénként kell folytatni, és Békésben is indulófélben van. A földrajzkutatóknak a mezőgazdasági szakemberekkel együtt újra föl kell tárniuk a termőhelyeket, hogy a hagyományos termőhelyek után megtalálják az-új termelési módszereknek legjobban megfelelő földeket. — Végezetül: kérem, mondja el véleményét az alföldi csoport munkájáról. — Csabai osztályunk ügyes, jól összeszokott fiatal gárda! A kutatóintézet 9 csoportjából az elmúlt öt év alapján a legjobb három között van a békéscsabai. Már oda jutottak, hogy tanácsadó, javasló szerepet tölthetnek be például a megye településfejlesztési kérÁprilis 27-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban, április 28-án, kedden este fél 8-tól pedig Békéscsabán, a Jókai Színházban rendez bérleti hangversenyt az Országos Filharmónia kirendeltsége. Mindkét este a Budapesti MÁV szimfonikus zenekar lép fel Medveczky Ádám vezényletével. Közreműködik Kovács Dénes hegedűn. A zenekedvelő közönség ezúttal Szabó Ferenc Lírai szvit, Bartók Béla Hegedű- verseny és Magyar képek, valamint Kodály Zoltán Galántai táncok című művét hallhatja. Képünkön Medveczky Ádám, aki 1941-ben Budapesten született. Először zongorázni tanult, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ütőhangszer-tanszakán folytatta zenei tanulmányait. 1960-ben bekerült a Magyar Állami Hangversenyzenekarba, amelynek kilenc éven át volt üstdobosa. déseiben. Most az a legfontosabb feladatuk, hogy sokoldalúan föltárják a térség szerkezetét, s ennek alapján tudományos alapot nyújtsanak a teendők, döntések előkészítéséhez. Itt, Békésben egy tudományos munkacsoportnak elsőrendű feladata a helyi döntés-előkészítő szerep. Hogy előny-e avagy hátrány vidéki kutatónak lenni? A publikáció tekintetében inkább előny itt Békéscsabán dolgozni, hisz a rrie- gye kitűnő megjelenési lehetőségeket biztosít, s a központi Szakmai lapokban is szívesen látják alföldi osztályunk munkatársainak tanulmányait. Természetesen hátrány a Budapesttől való távolság, de megint csak előny, hogy az itteniek nyugodtabb körülmények között alkothatnak, mint a pestiek, akik például az utazásra rengeteg idejüket áldozzák. A békéscsabaiak ezt a felszabaduló időt szorgalmasan kamatoztatják. Ilyen munkát a fővárosban nem lehet végezni. Ehhez itt kell élni. S. M. 1968-ban felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző tanszakára. Tanára Kórody András volt. 1969-ben szerződtette az Operaház, mint korrepetitort. A következő évadban Mozart : Cosi fan tutte című operájával • debütált mint karmester. Ekkor került sor első hanglemezfelvételére Brahms II. szimfóniájával. 1971-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Ösztöndíjat kapott Franco Ferrara velencei karmester kurzusára. Közben az Operaházban újabb karmesteri feladatokat bíztak rá. A Rádióban rendszeresen vezényel stúdióhangversenyeket a MRT szimfonikus zenekarával és a Filharmóniai Társaság zenekarával. Az Óperaházban Ránki Pomádé király új ruhája című operájának felújítására készül, valamint NDK-beli vendégszereplésre és több vidéki hangversenyre. 1974-ben a nemzetközi karmesterverseny II. díját nyerte el, 1976-ban a Lisztdíj I. fokozatát kapta meg. Hangverseny Gyulán és Békéscsabán Úttöró'fesztivál Gyulán A Magyar Üttörők Szövetsége Békés megyei Elnöksége, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztálya hirdette meg az úttörő- és kisdobos-közösségeknek a népijáték- és néptáncfesztivált. A gyerekek előbb csapatuk előtt, majd járásaikban, városukban mérték össze tudásukat. A legjobbak jutalma oklevél volt, no és külön ki kellett érdemelniük azt is, hogy április 24-én, pénteken kora reggel útra kerekedhessenek, hogy Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ színpadán, a megye legjobbjai közt ők is bemutathassák szűkebb környezetük hagyományait. Többek között e hagyományápolásról beszélt megnyitójában Ba- gyinszki Zoltán megbízott városi úttörőelnök: „... úgy érzem, akik ma itt jelen vagytok, mindannyian tisztelitek a népi hagyományokat. Nagyon örülünk, hogy a fólklór nem idegen a fiatalabb és idősebb gyerekközösségek körében. Ez biztosítja, hogy a ,csak tiszta forrásból’ merített motívumok, játékok, dallamok nem merülnek feledésbe.” A megnyitó gondolatok jegyében pergett a műsor. A fellépők sorát a vendéglátók, a gyulai 1-es iskola harmadikos és negyedikes pajtásainak műsora nyitotta. Cseppnyi (rajzolt) bajszos legény konferálta be kis társait, s máris a fonóban találták magukat a szereplők és közönségük egyaránt. Mert amíg a csonortok szerepeltek, a többiek a nézőtéren gyűjtötték tapasztalataikat, és fordítva. A fáspusztai kislányok tavaszköszöntője kicsit megil- letődöttre. ám annál bájo- sabbra sikerült. A fiúk ka- násztáncának élvezetét kissé rontotta, hogy a csoport vezetője (kísérője?) fennhangon diktálta a soron következő feladatokat. A következő társaság, a gádorosi népi játékosok, élettel teli fellépését a mezőhegyesek követték. De méltathatnánk a körösladányi vagy a sarkadi népi játékosok csokorra kötött játékait is ... A hat népijáték-együttest a néptáncosok követték. A bat- tonyaiak szerb, az elekiek pedig román nemzetiségi táncot hoztak a megyei bemutatóra. A műsor második részében, a citerazenekarok bemutatkozását követően, lelkes taps kísérte az orosházi, a békéscsabai, a méhkeréki, a gyomai és a gyulai táncos lábú fiúk, lányok bemutatóját... Ám a siker sem tudta feledtetni az izgalmat, hiszen valahol a sorok végén négy zsűritag is figyelemmel kísérte a gyerekek fellépését. Felföldi László néprajzos, muzeológus elnökletével, István Anna a Megyei Művelődési Központ, Varga Edit a Népművelési Intézet, Marsi László pedig az Erkel Ferenc Művelődési Központ képviseletében bírálta el, kik adták a legsikerültebb műsort. Nem volt könnyű a 3 ci- terazenekar, a 6 népijáték- és a 9 népitánccsoport közül kiválasztani a legjobb, az arány, majd az ezüst és a bronz fokozat elnyerőit. Akik csupán emléklapot kaptak, azok sem keseredtek el, hiszen egy kellemes — bár kissé hosszúra nyúlt — délelőtt emlékével térhettek haza. A legjobbakat, az „aranyosokat”, azért mégis megemlítjük, így a hunyai úttörő- citerásokat, valamint az orosházi, a békéscsabai Rábai, a gyomai és a méhkeréki úttörőegyüttest, ök mindannyian aranyminősítést értek el. A gyomaiakat még külön öröm is érte, ők képviselik majd megyénket az országos úttörőfesztiválon. Nagy Agnes Készülődés a tükör előtt Fotó; Gál Edit Nyolcszáz brigád a közművelődési mozgalomban Futaki Imréné, a Békés megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg a minap azt a tanácskozást, melyen Galambosné Varjú Blanka összegezte a munkásbrigádok ötéves közművelődési mozgalmát. Az előadó tájékoztatta a meghirdető szervek képviselőit a fél évtized óta folyamatossá lett közművelődési mozgalom ki- teljesedéséről. Mint mondotta, az öt év alatt egyre több munkásbrigád vett részt a kollektív művelődésben. Vagyis, amíg 1976-ban 500 szocialista brigád jelentkezett, hogy részt vesz a mozgalomban, az 1980—81. évi szakaszban már 800 kollektíva folyamatos művelődéséről adhatott számot Galambosné. Hogy csak a jelentősebb ágazatokat, szakmákat említsük, a Szakszervezetek megyei Tanácsa keretében mintegy 200 munkásbrigád vett részt A KISZÖV 141, a ME- DOSZ 140„ a Körösmenti Tsz-szövetség 121, a Dél-Békés megyei Tsz-Szö- vetség 95, a MÉSZÖV 77, az ÉDOSZ 62, a HVDSZ 36 brigádja vett részt a mozgalomban. Egyébként a jelenlegi 800 brigádból 86 az olyan kollektíva, amely öt év óta vesz részt folyamatosan a közművelődésben. E közművelődési mozgalom — hallottuk az előadótól — úgyszólván az egész megyét átfogta. Ugyanis ma már mintegy 45 település és 150 munkahely segíti aktívan a munkásbrigádok folyamatos művelődését. Itt tette szóvá Galambosné Varjú Blanka, hogy a megyei pártbizottság januári ülésén elismerően állapította meg a közművelődési mozgalom sikerét. Azt, hogy ez a mozgalom eredményeden töltötte be feladatát, ezért javasolja a megyei pártbizottság a meghirdető szerveknek a folytatást. A fentiekből következett, hogy a tanácskozás résztvevői úgy határozta!^, az ötéves közművelődési mozgalom május 17-i záróünnepségét követően — néhány módosítással ugyan — máris megkezdik az 1981—82. évi elképzelések formába öntését. A tanácskozáson szinte valamennyi ágazat, illetve szakma képviselője úgy fogalmazott, hogy adva van a mozgalom folytatásához az anyagi forrás is. — Balkus — Továbbképzés népművelőknek A Békés megyei Művelődési Központ az idén három alkalommal szervez továbbképzést főhivatású népművelőknek. A résztvevők aktuális művelődéspolitikai, illetve művelődési otthonokat érintő gyakorlati témákban hallgatnak majd előadást. Az első továbbképzés április 28-án, kedden délelőtt 9 órától lesz. Ezúttal Hidy Péter, a Művelődéskutató Intézet igazgatóhelyettese tart előadást, melynek címe: „A művelődési otthon tevékenységszerkezete Békés megye 29 művelődési otthonában végzett vizsgálat alapján”. A battonyaiak nemzetiségi táncot hozta!
