Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

1981. április 26., vasárnap Vendégünk volt dr. Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézeti gazgatója A héten megyénkben járt dr. Pécsi Márton akadémi­kus, az MTA Földrajztudo­mányi Kutatóintézet igazga­tója, akit a közelmúltban megválasztottak a Magyar Földrajzi Társaság elnöké­nek. Dr. Pécsi Mártont meg­szólaltatva elsősorban arra a kérdésre kerestünk választ, milyen lehetőségei vannak a földrajznak az Alföld-kuta­tásban, az Alföld fejlesztésé­nek tudományos megalapo­zásában. — A magyar földrajztudo­mány az Akadémia, a kuta­tóintézet és alföldi csoportja révén mit tud adni az Al­földnek? — Békéscsabai osztályunk: alföldi! Ez már magában hordja, hogy az Alföld ter­mészeti és gazdasági föld­rajzi adottságainak feltárá­sával, értékelésével, s e tér­ség természeti, gazdasági és társadalmi lehetőségeivel el­sősorban ez az osztályunk foglalkozzék. Értékelni sze­retnénk, hogy amit a Nagy­. Alföldön a természet és a nép alkotott, hogyan lehetne az itt élők életszínvonalának emelésével ésszerűbben hasz­nosítani. A földrajz általában vala­mely kisebb-nagyobb térség ilyen irányú felmérésével foglalkozik, összeveti, meny­nyire hasznosítjuk a lehető­ségeinket, s kritikusan ele­mezve javaslatokat ad a gya­korlati hasznosításhoz. A földrajzosok feladata, hogy megtalálják, s elterjesszék a mi szülőföldünk használatá­nak új módjait. Például a földhasználatban, a telepü­lésfejlesztésben, az ipartele­pítésben, az úthálózat kor­szerűsítésében, a vízhaszno­sításban. — Találkozik-e az Alföld­kérdés az ország többi tájá­nak problematikájával? — A Földrajztudományi Kutatóintézet különösen a nagy régiókkal, az Alföld mellett a Dunántúllal, Észak-Magyarországgal vagy például a dunántúli iparvi­dékkel foglalkozik, ahol a különböző tényezőket föl­mérve nyújt prognózist. Ter­mészetesen a kisebb térsé­gek sem kerülik el figyelmü­ket: bizonyos típusú termő­tájak, településfajták fejlő­désének irányát is vizsgál­juk. Olyan korszakban élünk, amikor a termelőerők fejlő­désének felgyorsulása nyo­mán elmozdult a népesség, s a vándorlással párhuzamo­san megváltozott az embe­rek foglalkoztatottsága is. A földrajzkutatóknak most fontos feladatuk az alföldi változások föltérképezése. E párját ritkító „népvándor­lás” figyelemmel kísérése, előnyeinek- és hátrányainak a fölmutatása, a mai társa­dalmi, s gazdasági lehetősé­gek kimutatása rendkívül je­lentős társadalmi igényt elé­gít ki! — Vagyis: megnőtt a föld­rajz jelentősége? — A műszaki-tudományos forradalom hozta magával: minden tudomány jelentősé­ge megnövekedett. A gazda­ság átszerveződése — az ipar három-négyszeresére növekedése, legújabban a szolgáltatások nagymértékű fejlődése —, az emberek igé­nyessége a különböző fej­lettségű térségekben regio­nális differenciálódást idé­zett elő. S mindennek gaz­dasági következménye van. Ezért nőtt meg a figyelem a tértudományok (például a földrajz mellett a földtan, s a térgazdaságtan), a magyar földtudományok iránt. He­lyettünk ezt semmiféle nem­zetközi tudomány nem tud­ja elvégezni. S ez általában a földrajzi foglalkoztatja, nemcsak a földrajztudo­mányt, hiszen például itt Békéscsabán és a kutatóin­tézet alföldi osztályán: mindezt közvetíteni kell a tanároknak, a TIT közönsé­gének, s ugyanakkor ki kell elégíteni a megye sajátos közművelődési igényeit is. Emlékeznek a földrengésre: osztályunk azonnal reagált, igyekezett megmagyarázni az embereknek a földmozgás okait. — Az új gazdasági hely­zetben a földrajzosok az Al­földnek milyen jövőképét tudják fölmutatni? — A hagyomány (itt a me­zőgazdaság) nemzedékek ta­pasztalatát adta át. Mindad­dig, míg a természetes gaz­dálkodás folyt, ez elég is volt, ám az elmúlt húsz év „zöld forradalma” megvál­toztatta a helyzetet. Ügy, hogy közben megújult a ré­gi szemlélet: mi kifizetődő? Vagyis az ökonomitás. És úgy látszik, a mezőgazdasá­gi befektetés adja vissza ma­gát a legjobban ... Csak ép­pen nem mindegy, mit, s ho­va vet a gazdaság. Amit eb­ben a földrajzi kutatás ké­pes nyújtani, nem mondha­tunk le. Az országos fölmé­rés megkezdődött, megyén­ként kell folytatni, és Bé­késben is indulófélben van. A földrajzkutatóknak a me­zőgazdasági szakemberekkel együtt újra föl kell tárniuk a termőhelyeket, hogy a hagyományos termőhelyek után megtalálják az-új ter­melési módszereknek legjob­ban megfelelő földeket. — Végezetül: kérem, mond­ja el véleményét az alföldi csoport munkájáról. — Csabai osztályunk ügyes, jól összeszokott fiatal gárda! A kutatóintézet 9 csoportjából az elmúlt öt év alapján a legjobb három között van a békéscsabai. Már oda jutottak, hogy ta­nácsadó, javasló szerepet tölthetnek be például a me­gye településfejlesztési kér­Április 27-én, hétfőn este 7 órai kezdettel Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban, április 28-án, kedden este fél 8-tól pedig Békéscsabán, a Jókai Szín­házban rendez bérleti hang­versenyt az Országos Fil­harmónia kirendeltsége. Mindkét este a Budapesti MÁV szimfonikus zenekar lép fel Medveczky Ádám vezényletével. Közreműködik Kovács Dénes hegedűn. A zenekedvelő közönség ezúttal Szabó Ferenc Lírai szvit, Bartók Béla Hegedű- verseny és Magyar képek, valamint Kodály Zoltán Galántai táncok című művét hallhatja. Képünkön Medveczky Ádám, aki 1941-ben Buda­pesten született. Először zon­gorázni tanult, majd a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakiskola ütőhangszer-tan­szakán folytatta zenei tanul­mányait. 1960-ben bekerült a Magyar Állami Hangver­senyzenekarba, amelynek kilenc éven át volt üstdobo­sa. déseiben. Most az a legfon­tosabb feladatuk, hogy sok­oldalúan föltárják a térség szerkezetét, s ennek alapján tudományos alapot nyújtsa­nak a teendők, döntések elő­készítéséhez. Itt, Békésben egy tudományos munkacso­portnak elsőrendű feladata a helyi döntés-előkészítő sze­rep. Hogy előny-e avagy hát­rány vidéki kutatónak len­ni? A publikáció tekinteté­ben inkább előny itt Békés­csabán dolgozni, hisz a rrie- gye kitűnő megjelenési le­hetőségeket biztosít, s a köz­ponti Szakmai lapokban is szívesen látják alföldi osztá­lyunk munkatársainak tanul­mányait. Természetesen hát­rány a Budapesttől való tá­volság, de megint csak előny, hogy az itteniek nyugodtabb körülmények között alkot­hatnak, mint a pestiek, akik például az utazásra rengeteg idejüket áldozzák. A békés­csabaiak ezt a felszabaduló időt szorgalmasan kamatoz­tatják. Ilyen munkát a fővá­rosban nem lehet végezni. Ehhez itt kell élni. S. M. 1968-ban felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola karmesterképző tansza­kára. Tanára Kórody András volt. 1969-ben szerződtette az Operaház, mint korrepetitort. A következő évadban Mo­zart : Cosi fan tutte című operájával • debütált mint karmester. Ekkor került sor első hanglemezfelvételére Brahms II. szimfóniájával. 1971-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Ösztöndíjat kapott Franco Ferrara ve­lencei karmester kurzusára. Közben az Operaházban újabb karmesteri feladatokat bíztak rá. A Rádióban rend­szeresen vezényel stúdió­hangversenyeket a MRT szimfonikus zenekarával és a Filharmóniai Társaság ze­nekarával. Az Óperaházban Ránki Pomádé király új ruhája című operájának fel­újítására készül, valamint NDK-beli vendégszereplésre és több vidéki hangverseny­re. 1974-ben a nemzetközi karmesterverseny II. díját nyerte el, 1976-ban a Liszt­díj I. fokozatát kapta meg. Hangverseny Gyulán és Békéscsabán Úttöró'fesztivál Gyulán A Magyar Üttörők Szövet­sége Békés megyei Elnöksé­ge, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztálya hir­dette meg az úttörő- és kis­dobos-közösségeknek a né­pijáték- és néptáncfesztivált. A gyerekek előbb csapa­tuk előtt, majd járásaikban, városukban mérték össze tu­dásukat. A legjobbak jutal­ma oklevél volt, no és külön ki kellett érdemelniük azt is, hogy április 24-én, pénteken kora reggel útra kerekedhes­senek, hogy Gyulán, az Er­kel Ferenc Művelődési Köz­pont színpadán, a megye leg­jobbjai közt ők is bemutat­hassák szűkebb környezetük hagyományait. Többek között e hagyományápolásról be­szélt megnyitójában Ba- gyinszki Zoltán megbízott vá­rosi úttörőelnök: „... úgy érzem, akik ma itt jelen vagytok, mindannyian tiszte­litek a népi hagyományokat. Nagyon örülünk, hogy a fólklór nem idegen a fiata­labb és idősebb gyerekközös­ségek körében. Ez biztosítja, hogy a ,csak tiszta forrásból’ merített motívumok, játékok, dallamok nem merülnek fe­ledésbe.” A megnyitó gondolatok je­gyében pergett a műsor. A fellépők sorát a vendéglátók, a gyulai 1-es iskola harma­dikos és negyedikes pajtásai­nak műsora nyitotta. Csepp­nyi (rajzolt) bajszos legény konferálta be kis társait, s máris a fonóban találták ma­gukat a szereplők és közön­ségük egyaránt. Mert amíg a csonortok szerepeltek, a töb­biek a nézőtéren gyűjtötték tapasztalataikat, és fordítva. A fáspusztai kislányok ta­vaszköszöntője kicsit megil- letődöttre. ám annál bájo- sabbra sikerült. A fiúk ka- násztáncának élvezetét kissé rontotta, hogy a csoport ve­zetője (kísérője?) fennhangon diktálta a soron következő feladatokat. A következő társaság, a gádorosi népi játékosok, élet­tel teli fellépését a mezőhe­gyesek követték. De méltat­hatnánk a körösladányi vagy a sarkadi népi játékosok cso­korra kötött játékait is ... A hat népijáték-együttest a néptáncosok követték. A bat- tonyaiak szerb, az elekiek pe­dig román nemzetiségi tán­cot hoztak a megyei bemuta­tóra. A műsor második részében, a citerazenekarok bemutat­kozását követően, lelkes taps kísérte az orosházi, a békés­csabai, a méhkeréki, a gyo­mai és a gyulai táncos lábú fiúk, lányok bemutatóját... Ám a siker sem tudta feled­tetni az izgalmat, hiszen va­lahol a sorok végén négy zsű­ritag is figyelemmel kísérte a gyerekek fellépését. Fel­földi László néprajzos, mu­zeológus elnökletével, István Anna a Megyei Művelődési Központ, Varga Edit a Nép­művelési Intézet, Marsi László pedig az Erkel Ferenc Művelődési Központ képvise­letében bírálta el, kik ad­ták a legsikerültebb műsort. Nem volt könnyű a 3 ci- terazenekar, a 6 népijáték- és a 9 népitánccsoport kö­zül kiválasztani a legjobb, az arány, majd az ezüst és a bronz fokozat elnyerőit. Akik csupán emléklapot kaptak, azok sem keseredtek el, hiszen egy kellemes — bár kissé hosszúra nyúlt — délelőtt emlékével térhettek haza. A legjobbakat, az „aranyo­sokat”, azért mégis megem­lítjük, így a hunyai úttörő- citerásokat, valamint az orosházi, a békéscsabai Rá­bai, a gyomai és a méhkeré­ki úttörőegyüttest, ök mind­annyian aranyminősítést ér­tek el. A gyomaiakat még külön öröm is érte, ők kép­viselik majd megyénket az országos úttörőfesztiválon. Nagy Agnes Készülődés a tükör előtt Fotó; Gál Edit Nyolcszáz brigád a közművelődési mozgalomban Futaki Imréné, a Békés megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg a minap azt a tanácskozást, melyen Galambosné Varjú Blanka összegezte a mun­kásbrigádok ötéves közműve­lődési mozgalmát. Az előadó tájékoztatta a meghirdető szervek képviselőit a fél év­tized óta folyamatossá lett közművelődési mozgalom ki- teljesedéséről. Mint mondot­ta, az öt év alatt egyre több munkásbrigád vett részt a kollektív művelődésben. Vagyis, amíg 1976-ban 500 szocialista brigád jelentkezett, hogy részt vesz a mozgalom­ban, az 1980—81. évi szakasz­ban már 800 kollektíva fo­lyamatos művelődéséről ad­hatott számot Galambosné. Hogy csak a jelentősebb ága­zatokat, szakmákat említsük, a Szakszervezetek megyei Tanácsa keretében mintegy 200 munkásbrigád vett részt A KISZÖV 141, a ME- DOSZ 140„ a Körösmen­ti Tsz-szövetség 121, a Dél-Békés megyei Tsz-Szö- vetség 95, a MÉSZÖV 77, az ÉDOSZ 62, a HVDSZ 36 brigádja vett részt a mozga­lomban. Egyébként a jelen­legi 800 brigádból 86 az olyan kollektíva, amely öt év óta vesz részt folyamatosan a közművelődésben. E közművelődési mozga­lom — hallottuk az előadó­tól — úgyszólván az egész megyét átfogta. Ugyanis ma már mintegy 45 település és 150 munkahely segíti aktí­van a munkásbrigádok fo­lyamatos művelődését. Itt tette szóvá Galambosné Var­jú Blanka, hogy a megyei pártbizottság januári ülésén elismerően állapította meg a közművelődési mozgalom sikerét. Azt, hogy ez a moz­galom eredményeden töltötte be feladatát, ezért javasolja a megyei pártbizottság a meghirdető szerveknek a folytatást. A fentiekből következett, hogy a tanácskozás résztve­vői úgy határozta!^, az ötéves közművelődési mozgalom május 17-i záróünnepségét követően — néhány módosí­tással ugyan — máris meg­kezdik az 1981—82. évi el­képzelések formába öntését. A tanácskozáson szinte va­lamennyi ágazat, illetve szakma képviselője úgy fo­galmazott, hogy adva van a mozgalom folytatásához az anyagi forrás is. — Balkus — Továbbképzés népművelőknek A Békés megyei Művelő­dési Központ az idén három alkalommal szervez tovább­képzést főhivatású népműve­lőknek. A résztvevők aktuá­lis művelődéspolitikai, illetve művelődési otthonokat érintő gyakorlati témákban hall­gatnak majd előadást. Az első továbbképzés áp­rilis 28-án, kedden délelőtt 9 órától lesz. Ezúttal Hidy Péter, a Művelődéskutató Intézet igazgatóhelyettese tart előadást, melynek címe: „A művelődési otthon tevé­kenységszerkezete Békés me­gye 29 művelődési otthoná­ban végzett vizsgálat alap­ján”. A battonyaiak nemzetiségi táncot hozta!

Next

/
Thumbnails
Contents