Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
1981. április 26., vasárnap Nem öntjük ki a gyereket a mosdóvízzel! Azon nem lepődök meg, hogyha a társadalomban a szokásosnál égetőbb gondok merülnek fel, hogy megelevenedik a cinizmus. Hiszen a cinizmus megvet mindenféle társadalmi kötöttséget, s a cinikusok az égető gondok megjelenésében bátorítást vélnek felfedezni. És ez kézenfekvő, mivel a cinikusoknak semmiféle eszményük nincs, mindent kigúnyolnak és megvetnek. Az a gyanúm, hogy a cinikusok nem jól tanulták meg a történelmi leckét, mert hiszen minden közösség megbomlik, ha a kötöttségek meglazulnak. Nem idealizálom ugyan viszonyainkat, de kizárhatónak tartom az olyan jelenséget, mint a hanyagság, a fegyelmezetlenség, a pazarlás, amelyek táptalajai a cinizmusnak. És mivel a cinizmusnak nincs történelmi talaja, ennél fogva a jelenből is úgy ragad ki valamit, ami mondjuk úgy láttatja a földi életet, mintha az nem volna szerves része a világegyetemnek. Egyetlen szava sincs a cinikusnak — miért is volna! —, hogy az ötvenes években, a jegyrendszer megszüntetése után is álltunk sorba húsért, mert az már nagy termés volt Békés megyében, ahol holdanként negyven mázsa kukorica termett. ma pedig hektáronként 70—80—90 mázsát takarítanak be, s ezért válogathatunk a húsban. S aligha hihető, hogy ez valami égi parancsra ment végbe. Mint ahogy az sem, hogy ma 40—50 mázsa búzát takarítanak be hektáronként, s az ötvenes években nagyon jó termés volt a holdankénti 14 mázsa, vagy pedig 140 mázsa cukorrépa, a mai 300— 400 mázsával szemben. Ezért süthetnek ma a pékek kalácsot, óriás kiflit, és a boltokban vehetünk annyi kocka-, mokka- és porcukrot, amennyire pénzünk futja. Másokkal együtt engem is felingerel, ha megsérti valaki a közélet tisztaságát, mert azzal gyengíti a lakosság bizalmát intézményeink iránt. Miként irritál az is, ha valaki a köztulajdonhoz. nyúl, ha devizabűr^selek- ményt követ el. De hát ezek az esetek nem velejárói társadalmi rendünknek, hanem egyes személyek gátlástalanok a munka nélküli jövedelem hajhászásában. S ez már bűnüldözői szerveink feladatkörébe tartozik. Persze a cinikus ezt is a társadalmi rend „számlájára írja”. Mert hát nincs erkölcsi gátlása, a mosdóvízzel a gyereket is kiöntené. Az is ingerel másokkal együtt, ha valahol a demokratikus fórumot formálisan hívják egybe, és azon teletömik az emberek fejét olyan dolgokkal, amik nem odavalók. Másként mondva: csépelik a szót. Az ilyen „demokratikus fórum” csak kárt okoz, mivel azok, akik azon részt vettek, abból ítélik meg a demokráciát. S a cinikus máris mondja a magáét: „Ez aztán demokrácia!” Az mondja ezt, aki mindenféle társadalmi kötöttséget megvet, aki még csak nem is gondol arra, hogy a szocialista demokrácia vezetők és a vezetettek kölcsönös alárendeltségét jelenti. Mégpedig azért, hogy azok közül minél többen hallassák szavukat, akik tenni akarnak, és tenni tudnak a közösségért. Ezért az olyan „demokratikus fórum”, ahol csak csépelik a szót, annyit ér, mint halottnak a csók. De hát, aki beleszól a társadalom ilyen működési területébe, nem ártana tudnia, hogy nevezetesen Békéscsabán nincsenek veszteséges vállalatok. S ez a jelenlegi történelmi valósághoz tartozik S, ha már ez így van, akkor ehhez a demokratikus fórumoknak is van valami közük. És nem a cinikusoknak. Akármilyen cinkosan is kacsintanak egymásra. Cserei Pál A közelmúltban újították fel Végegyházán a tanács épületét. A munkálatokra csaknem 200 ezer forintot fordítottak Fotó: Gál Edit Veszélyeztetettség és a bűnözés Közismert, hogy a társadalom igen nagy figyelmet fordít a fiatalok nevelésére. A családok életszínvonala és a szociális körülmények is kedvezően alakultak. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok száma nem csökken az anyagi gondoskodással párhuzamosan. Megyénkben a 0 és 18 év közötti korosztály lélekszáma mintegy 110 ezer. 1979-ben 4136 volt a veszélyeztetett kiskorúak száma, az állami gondozás alatt levőkkel együtt. Egy év múlva arányuk már 4984-re emelkedett. Azaz 3,8 százalékról 4,5 százalékra. A veszélyeztetettség olyan újra keletkező jelenség, mely területi, családi és személyi kapcsolatokon keresztül fertőzi, rossz irányba tereli, károsan befolyásolja még a kedvező helyzetű és körülményű fiatalokat is. összhatását tekintve pedig a bűnözés irányába hat, és a törvények, valamint a társadalmi normák megszegése felé mozgatja a fiatalokat. Fontos kérdés ez azért is, mert a bűnöző gyerekek a veszélyeztetett kiskorúak közül kerülnek ki. A fiatalokból a veszélyeztetettség konfliktusok sorozatát váltja ki. Ellentmondásos helyzetbe kerülhetnek a környezettel, a társadalmi együttélés normáival. a beilleszkedés követelményrendszerével. Tagadhatatlan. hogy társadalmunk fejlődése nyomán Árvízkárok után újrakezdeni Megoldódnak a lakásgondok Békésen Az 1978-as földrengés után az újjáépülő családi házak még el sem készültek, amikor 1980 júliusában alig 24 óra alatt újabb természeti csapás tett hajléktalanná 284 családot Békés város közigazgatási területén. A vízzel borított területeken a lakosság kára mintegy 50 millió forint volt. A tanács, a SZOT, a megyei Vöröskereszt, a szocialista brigádok, vállalatok és az Állami Biztosító minden lehetőséget felhasználva 13,5 millió forinttal járultak hozzá a károk enyhítéséhez. A segítés szép példáiból külön kiemelkedik a Budapesti BÜTORÉRT Vállalat „Kil- lián György” Szocialista Brigádja, mely lehetővé tette 4,5 millió forint értékű kedvezményes bútorvásárlást. Tizenhat család kapott térítés nélkül teljes szobabútort. Az új otthon alapítása volt a legnagyobb gond. A városi párt- és tanácsi szervek, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a szakszervezetek képviselőiből létrejövő bizottságok minden családdal elbeszélgettek körülményeikről, sorsuk további alakulásáról, igyekeztek megoldást találni gondjaikra. A károsultak közül 60 család a város területén levő saját tulajdonú üres lakásba költözött. Tizennégy család — főleg idős emberek, egyedülállók — gyermekeikhez, rokonaikhoz költöztek. Huszonhét család egyedi házgyári lakást vásárolt, 87 család építkezik (elhelyezésük ideiglenesen megoldott). Huszonkét család kedvezményes OTP-hitellel üresen álló családi házat vásárolt, 74 család állami lakást kapott, melyből 59 család csak ideiglenesen, arra az időre kapta az állami lakást, amíg sajátját helyreállítja vagy felépíti. Az árvízkárosultak elhelyezése érdekében a városi tanács jelentős összegű állami támogatást adott, melyből 80 darab OTP-be- ruházásban épülő lakást vásárolt meg. 1981. február 1- ig az árvízkárt szenvedett valamennyi család beköltözhetett új lakásába. A tanács indokolt esetben igen körültekintően — idős, rokkant embereknél —, lakáscserével oldotta meg az elhelyezést. Végleges elhelyezést a legrászorultabbak, az önerőből újra kezdeni nem tudók kaptak, akik a lakásügyi jogszabályok alapján egyébként is jogosűltak volnának erre. Akiknek jövedelme vagy egyéb körülményeik (szolgálati lakás, OTP-lakásvásárlási igény) nem tették indokolttá a végleges kiutalást, azok esetében a segélynyújtás átmeneti jellegű. Az árvízkárosultak gondjainak megoldása sok egyéb feszültséget teremtett. Egy-két évvel később kap az a nyolcvan család lakást, akik az OTP-lakások vásárlására ki voltak jelölve. Köztük 55 olyan munkáscsalád aki vállalata, üzeme segítségével jutna saját otthonhoz. A várakozók szép példáját mutatták az emberi megértésnek. A nehéz körülményeket jól példázza, hogy 11 munkáscsalád már 1978-ban is elesett az OTP-lakásvá- sárlástól, a földrengéskárosultak 'elhelyezése miatt, és velük 1980-bgn másodszorra is ugyanez történt. A város politikai és állami vezetése mindent megtesz az OTP-la- kások építésének meggyorsítására, de nyolcvan lakás pótlása mégsem napok kérdése. Természetesen ilyen, helyzetben emberi gondok is jelentkeznek. Több család nem akar visszaköltözni az egykori szolgálati lakásba, melynek felújítása vontatottan halad, állaguk, komfort- fokozatuk is messze elmarad a jelenlegitől. E problémák elbírálása gondos, egyedi mérlegeléssel, társadalmi erők bevonásával történik. Néhány családnak gond a korábbihoz viszonyított magasabb rezsiköltség, a paneles házak részletfizetése. Egyedi elbírálással e gondokon az OTP megyei igazgatósága és a tanács igyekszik segíteni. Az árvízkárosultak családiház-építését 7,5 millió forint felhasználásával kisajátítás útján biztosított építési telekkel segíti a tanács. A Décseri kert arculata megváltozott, a paneles há-. zak mellett már épülnek az új lakások, a társadalmi ösz- szefogás itt sem marad el. Szocialista brigádok öt családi ház teljes felépítését, öt lakás villany- és'vízvezetékszerelését, illetve öt épület teljes festését vállalták. Jelentős értékű építőanyagot jutattak megyénk vállalatai, brigádjai a rászorulóknak. Mindenki azon munkálkodik, hogy saját erejéből is minél többet tegyen. Az emberek: be hitet öntött ez a sokoldalú segítség, amelyre dolgos hétköznapokkal válaszolnak. megváltoztak a veszélyeztetettség tényezői is. A veszélyforrások korábbi kategorizálása — környezeti, magatartási, anyagi és egészség- ügyi — osztályozása merevvé teszi az elemzést, és pontatlanná is. Erre utal a megyei főügyészség felmérése is. Hiszen az életszínvonal emelkedése és a szociálisegészségügyi gondoskodás révén az anyagi és az egészségügyi veszélyeztetettség nagymértékben csökkent. Leginkább az alkoholizált szülőknél fordul elő. Ugyanakkor megnőtt a környezeti és személyi kapcsolatok szerepe. Elsősorban a család, baráti kör és az iskola jelentősége. Szociális tény, hogy a családi modell megváltozott. Ez alapvetően érintette a környezettel való viszonyulás érzelmi és okozati összefüggéseit. Érezhető, hogy a családon belül az egyéni törekvések érvényesítése az elkülönülés irányába hatottak. Dr. Árvay József, a megyei főügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi csoportvezető ügyésze ezzel kapcsolatos tapasztalatait a következőkben foglalta össze. „A tekintélyelvet a kölcsönösség váltotta fel. A családon belül jellemzővé vált a gyermekhez való alkalmazkodás. Ennek pedig az lett a következménye, hogy gyengül a gyermek alkalmazkodó képessége. Ugyanakkor az iskolákban a megfélemlítés nélküli nevelés bevezetését nem követte kellő ütemben az önfegyelemre, az önkritikára, a közösségi életre való nevelés. Szükség van arra, hogy az iskolai és családi nevelés összhangja erősödjön. A nevelési folyamatok ellentmondásai ugyanis a kiskorú valamilyen szembenállását váltják ki, ami olyan veszélyállapotot hoz létre, melynek következtében bűn- cselekmény is megvalósulhat.” A helytelen nevelés következtében a veszélyezte- tettségi nyilvántartások elemzéséből azt is meg lehet állapítani, hogy a kiskorúaknál az „érdek” és az „érdem” sajátosan öncélú értelmezést nyer. Előtérbe kerültek a túlzott szórakozási, anyagigények, fiúk és lányok kapcsolatában gyakori a durva magatartás, a nyugati hatások kritikátlan átvétele. Nagyon is elgondolkoztató, hogy erősödött a gyermekbűnözés dinamizmusa. A gyermekes csínytevések nehezebb fajsúlyú bűncselekmények elkövetésében csaptak át. Gyakrabban fordul elő gépkocsilopás, betörés. 1978 óta a gyermekbűnözés 2.9 százalékról 4,1 százalékra emelkedett. A gyermekkori bűnt elkövetők döntő többsége rendezett családban él. Ugyanakkor a szülők sokszor a sorozatos bűncselekmények elkövetését sem Veszik észre. A gyerekek az ilyen módon szerzett pénzt szórakozásra költik. Tapasztalható a szülői ellenőrzés gyengesége, a szülő közömbössége is. Feltűnő, hogy megyénkben a fiatalkorú bűnelkövetők közül sokan nem végezték el a nyolc általános iskolát. A múlt év első felében 27 százalékuk hagyta abba tanulmányait. A főügyészség vizsgálta a fiatalkorú bűnelkövetők személyiségét. Megállapította, hogy ezeknél a fiataloknál gyakran észlelhető agresszivitás. a környezettel szembeni közömbösség, túlzott anyagi igények, politikai tájékozatlanság, és nem egy esetben érzelmi sivárság, valamint a közösségi együttélési szabályok elutasítása. A környezeti tényezők közül a főügyészség kiemeli a szülők tehetetlenségét, a családi ellenőrzés hiányát, a rossz baráti társaságot, a gyakori éjszakai szórakozásokat, a csavargásokat. Több fiatal bűnelkövető pedig még az általános iskola befejezése előtt kikerült a családi közösségből. A tapasztalatok azt igazolják. hogy a fiatalkorúak veszélyeztetettségének és bűnözésének megelőzésére nagy gondot kell fordítani. A gyámhatóság a múlt évben megyénkben mintegy másfél millió forintot költött a veszélyeztetett családok támogatására. Ugyanakkor 3855 különböző védőintézkedést foganatosítottak. A megelőzés társadalmasítása a családvédelem leghatásosabb módja. Ez a folyamat legeredményesebben csakis a családi, az iskolai és a társadalmi nevelés egységében valósulhat meg. Serédi János Kiskereskedők a jobb ellátásért Békés megyében jelenleg 438 kiskereskedőnek van üzlete, illetve árusít, a piacokon, a vásárokban. A kisegítő családtagokkal, az alkalmazottakkal és a pártoló tagokkal együtt 700 magán- kereskedő szolgálja a jobb áruellátást. Közülük 108-an nyitottak bazár-, rövid- és divatáruboltot. zöldség' és gyümölcs eladásával 84-en foglalkoznak. Ezenkívül 26 vegyeskereskedő, 53 pecsenye- és lángossütő, 42_ dohányárus kínálja portékáját. Örvendetes, hogy alapvető cikkeket forgalmaz a kereskedők csaknem 60 százaléka. Az elmúlt évben új, illetve kiegészítő és módosító rendeletek, irányelvek jelentek meg, amelyek a magánkereskedelmet érintik. Ma már több mint 80 szakmában adható ki engedély. Szélesebb körben lehet bevonni a munkába a segítő családtagokat, adókedvezmények, ösztönző szabályozók oldották fel az eddigi feszültségeket. Ezért a KISOSZ megyénkben is egyeztette a fejlesztési elképzeléseket az illetékes tanácsokkal. Ennek megfelelően a VI. ötéves tervben mintegy 35—40 százalékkal nő a magánkereskedők száma. így a megye összes kiskereskedelmi forgalmából az eddigi 2,5 helyett 5 százalékkal részesednek a magánkereskedők. Természetesen ez azt is jelenti: az adórendelet kedvező hatása miatt bővül az áruválaszték. A tervek szerint Békéscsabán 56, Békésen 35, Orosházán 23. Eleken 12 kiskereskedői engedélyt adnak ki. Semmi esetre sem növelik viszont a bazárosok és a vásározók számát. A törekvés egyértelmű: elsősorban az élelmiszereket árusító kisboltok üzemeltetésére keresnek vállalkozót. A községekben nagy szükség van a vegyeskereskedésekre, a lán- gos- és pecsenyesütőkre, a kisvendéglőkre és a büfékre. A városokban több tejet, tejterméket, élő és vágott baromfit, virágot és dohány-, árut kínáló üzlet kellene. Nem megoldott az üdülőterületek ellátása sem. Ezért is lényeges az a rendelkezés, miszerint Gyulán és Gyopá- rosfürdőn üzletet létesítő magánkereskedő 10 százalékos idegenforgalmi adókedvezményt kap. Könnyíti az árubeszerzést a békéscsabai és az orosházi FŰSZERT- fiók kezdeményezése a hetenként kétszeri személyes vásárlásra, amely árréskedvezménnyel is jár. Ugyanakkor lehetőség van a kis- tehergépkocsik hitelre történő vásárlására. S. S. Orchideabemutatót és -vásárt rendezett az orosházi Petőfi Művelődési Központban a városi költségvetési üzem kertészete. A szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet gyönyörű orchideái szerepelnek az április 25—26-án látható bemutatón; a legújabb változatokat is elhozták a látványos, esztétikus kiállításra. Ugyanakkor kaktuszvásárt is tartanak, ahol több száz féle virágzó kaktuszt láthat a közönség Fotó: Veress Erzsi
