Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
1981. április 23., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Szerkesztői üzenetek TAVASZ OROSHÁZÁN Fotó: Martin Gábor Válaszolnak az illetékesek Szabó János mezőkovácsházi termelőszövetkezeti nyugdíjas azzal a kéréssel fordult rovatunkhoz: segítsünk kinyomozni, hogy miért nem jár neki az Oj Alkotmány Tsz-től a húszéves törzsgárdatagsággal járó pénz. Levélírónk nyugdíjas. Nem érti, hogy őt miért nem illeti meg a törzsgárdatagsággal járó pénz, hiszen 1960. február l'én lépett be a termelőszövetkezetbe, és azóta bőven eltelt a húsz esztendő. Az Űj Alkotmány Tsz vezetői kérésünkre újból megvizsgálták az esetet. Kiderült, hogy Szabó János 1960-ban február elsején lépett be a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz-be. Innen „kilépett” bejegyzéssel távozott, majd 1961. március 16-án az Űj Alkotmány Tsz-be kérte — és meg is kapta — felvételét. A Rákóczi Tsz 1973. március 19-vel egyesült az Űj Alkotmány Tsz-szel. Nyugdíjazáskor Szabó János részére — a tsz-törvény szerint jogosan — 18 év és 11 hónap termelőszövetkezeti tagsági viszonyt ismertek el. Szabó János 1978. december 31-én ment nyugalomba. Az Űj Alkotmány Tsz munkaügyi és bérszabályzata szerint rendelkeznek a törzsgárdatagsággal járó elismerésről és a juttatásokról az alábbiak szerint: „ ... A termelőszövetkezetben eltöltött időként kell figyelembe venni a kikéréssel, átkéréssel a termelőszövetkezetbe belépett tag más munkahelyen, termelőszövetkezetben eltöltött mindazon idejét, amely kikérés, átké- rés következtében szűnt meg...” Szabó János azonban tagsági viszonyát 1960-ban önként megszüntette a Rákóczi Tsz-ben, hiába volt alapító tag. 1961 márciusában vették fel az Űj Alkotmány Tsz-be. A szabályzat értelmében 1960. február 1-től december 31-ig a tagsági viszonyát elismerni nem lehet...” Szabó János esetében az 1973-ban történt Rákóczi és Űj Alkotmány Tsz egyesülése sem vehető figyelembe, mivel ő már korábban, 12 éve eleve az új néven fennmaradt Űj Alkotmány Tsz tagja volt. A munkaügyi bérszabályzat értelmében a nyugdíjba vonuló termelőszövetkezeti tagok törzsgár- datagságon való jogosultságukat megszerzik akkor is, ha a nyugalomba vonuló évben szerzi meg a törzsgárda- tagsághoz szükséges éveket a rangfokozatoknak megfelelően. Szabó János esetében azonban nem volt meg fo- lyamátosan a húsz esztendő. * * * Az esetet azért írtuk meg részletesen, mert nagyon sok hasonló levelet kapunk. Akik megszakították a termelőszövetkezeti tagságukat, nem folyamatosan töltötték le a 15, 20 vagy 25 évet, azoknak a kerek évfordulókra nem jár törzsgárda tagsági jutalom. Ki hová járjon? Messze még az új iskolai év, de panaszt fogó képzeletbeli radarkészülékünk máris sok jelt észlel indításával kapcsolatban. E panaszok az óvodák nagycsoportjaiból nemsokára ballagok szüleitől származnak a beíratás körül vélt anomáliák visszhangjaként. Sok szülőt ugyanis más iskolába irányítottak gyermeke beíratására, és emiatt a zúgolódás. Köztudott, hogy iskoláink túlzsúfoltak, s felszereltségükben, tanítási szintjükben is mérhető a különbség. Nem véletlen, hogy ezért aztán a szülők a jobb körülmények közé szeretnék juttatni a gyermekeiket. A telítettség azonban egy bizonyos ponton túl óhatatlanul az oktatási színvonal rovására megy. Ezt is megóvandó szigorú körzetesítést vezettek be, magyarán: csak a lákó- helyhez kijelölt iskolákba lehet beíratni az elsősöket. Ez eddig rendjén is volna, csak hát mégsincs mindenütt így. A lakásépítési program megvalósítása sok családnak ^ad új otthont, legtöbbször a városok' másik részében. A nagyobb gyerek a régi lakóhely szerinti iskolába jár, és újólag is ott vették fel, míg a kisebb, aki most kezdi „iskolai pályafutását” az új lakóhelye szerinti új iskolába kerül, bánhogyan is szeretnék, hogy bátyjával egy iskolába járjon, aki a szülők elfoglaltságát pótolván — oda-vissza kísérhetné őt. Erre azonban nem adnak módot sem humánus megfontolások, sem a szigorúan vett felsőbb utasítások. Azazhogy... És éppen ebből származik a panaszok jó része. A papa, a mama protekciója, jó összeköttetései és egyéb .dolgok révén mégis akadnak jócskán olyan szülők, akiknek sikerül a „régi” »iskolába íratni elsős gyermeküket, bár a város másik végébe költöztek ők is. „Nekik miért, és nekünk miért nem?” — kérdezik a többiek, és bosszankodva állnak az egyenlőtlen megítélések előtt. Valójában nehéz dönteni, hogy, ha bizonyos lehetőség adódik is egy iskolába a nem körzethez tartozó gyerek beíratására, akkor kinek a javára történjék az, milyen szempontok érvényesüljenek a döntésnél. Azzal azonban egyaránt mindenki egyetért, 'hogy semmi esetre se a protekció szempontjai, hanem szociális, humánus, egyszóval emberi megfontolások... a. 5. Természetvédelem „ ... Szabadkígyóson, a Wenckheim grófok egykori kastélyának gyönyörű parkjában sétáltam a minap. Örömmel láttam, hogy a természetvédelmi kert bővült, az elmúlt ősszel kezdődött a munka a szarvasi arborétum vezetőinek és dolgozóinak irányításával. Nagyon helyes, hogy a kastélyban működő mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás- képző intézet vezetősége a park egész területén az utak mentén esztétikus hulladék- gyűjtőket helyezett el. (Talán ide dobják majd a szemetet a természetjárók.) Szépen rendbe hozták a franciakertben levő szökőkutat is. A park szépsége, üde levegője igen jó hatással volt rám. Ezért voltam nagyon szomorú, amikor észrevettem: valamikor a park legpatinásabb része, régen tavirózsákkal tarkállott, kis fahi- dakkal átívelt tó és környéke teljesen elhanyagolt. Az utak szinte járhatatlanok, a kúszó tuják lehullott levelekkel, száraz ágakkal vannak belepve, gondozatlanok. A cserjék tövében bodza és akác virít, gyomnövények láthatók bőségesen. A tó vizének túlfolyása nincs biztosítva, a pangó vizek veszélyeztetik a park fáit. A franciakért növényeinek alakmetszése, ifjítása szintén időszerű lenne. A kastély körül a tiszafa, buk- szus, tuja évek óta nem volt formálva... Nem értem az intézetben tanuló diákok közönyét. Miért nem értékelik, hogy poros iskolaudvar helyett az évszázados tölgyek, platánok biztosítanak szép környezetet, friss levegőt, a nyári hőségben hűvös árnyékot. Mintegy 80-féle fa és cserje található a parkban, ezek gondozását társadalmi munkával is megoldhatnák. A természetvédelmi ritkaságokban nem bővelkedő Békés megyében a szabadkígyó- si park megtekintése az IBUSZ programjában is szerepel. Jó lenne jobban odafigyelni a környezet tisztaságára, szépségére...” T. É. Mucsi Józsefné, Békés, Fáy u. 5. B/I. 8. szám alatti lakos panaszlevelét rovatunk megkapta. Szomorú helyzetét megértjük, próbálunk segíteni. Szíves türelmét kérjük, amíg megfelelő válasszal értesíthetjük. * * * Ferenczi Gáborné, Békés: A kakukkosóra-javítással kapcsolatban panaszlevelét megkaptuk. Jogos az aggodalma, hogy 1976. II. 27. óta a mai napig nem javították meg kedvelt óráját. Panaszát kivizsgálás céljából továbbítottuk a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezethez. Választ lapunk hasábjain adunk majd. * * * Pi ják Andrásné, Békés; Kiss Sándor, Sarkad; Kodály utca lakói, Békéscsaba: Panaszleveleiket kivizsgálás céljából továbbítottuk, a választ lapunk hasábjain keressék. * * * Sajben Mária, Medgyes* egyháza; Nagy Jánosné, Szarvas: Tóth Lajosné, Kondoros: Panaszleveleiket megvizsgáltatjuk, és az eredményről lapunk hasábjain adunk választ. Negyven évet töltött a Magyar Posta szolgálatában Kővári István, a szeghalmi postahivatal dolgozója. Ebből az alkalomból törzsgárda- jelvényt, jutalmat kapott. Munkáját nagyon szereti, négy évtizedig a lakosság legnagyobb megelégedésére dolgozott. Kitüntetéséhez gratulálnak a lakosok VISSZHANG _______________________ „ Levelekből sorokban” címen közöltük márc. 26ú számunkban Endrőd, Lenin úti lakók panaszát, hogy balesetveszélyes az iskolába a főúton az átkelés. Gyalog- átkelőhely felfestését kérték az olvasók. Az írásra aKPM Közúti Igazgatóság megyei igazgatója reagált: „...A cikk megjelenése után a helyszínen megvizsgáltuk az említett úttestet. Megállapítást nyert: a jelenleg kint levő Gyermekek tábla elegendő a figyelmes gépjárművezetőnek ahhoz, hogy óvatosabban közlekedjék. A gyalogátkelőhely kijelölésének egyelőre nincsenek' meg a feltételei. Megfelelő világításról és járdakapcsolatról kell gondoskodni, ami nem kis pénz. ,... Amennyiben később a gyalogátkelőhely kijelölésének a feltételei biztosítva lesznek, a vállalat nem zárkózik el a cikkben kért gyalogátkelőhely kijelölése elől...” MIT MOND A JOGSZABÁLY? Mucsi Józsefné, Békés: Levelében azt írja, hogy éveken keresztül nehéz fizikai munkát végzett. 1978-ban a bal szeme annyira megromlott, hogy kórházba került, súlyos műtéten esett át. Ezt követően a bal lábán trombózist kapott. Emiatt leszázalékolták, és rokkantnyugdíjba került. A helyzete nagyon megviselte, ami nem is csoda, hiszen alig töltötte be a 40. életévét. A munkaviszonyban eltöltött éveinek száma pedig meghaladja a húszat. Arra kér választ, hogy mint rokkantnyugdíjas, jogosult-e jubileumi jutalomra. Mérlegell-e a vállalat a jó munkát, vagy ez az elismerés a rokkantnyugdíjasokra nem érvényes. A jubileumi jutalom a munkaviszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. Azokat a dolgozókat illeti meg, akik 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban álltak. Ha a dolgozó a meghatározott szolgálati időt letöltötte, a jubileumi jutalom föltétlenül megilleti. A vállalat nem mérlegelheti, hogy egyébként érdemes-e a jutalomra. A jubileumi jutalmat, mint a dolgozót megillető járandóságot, külön kérelem nélkül kell kifizetni, összege a dolgozó egyhavi alapbére. A nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A 40, illetőleg 50 éves munkaviszonynyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább 35, illetőleg 45 évi munkaviszonya van. A rokkantsági nyugdíj megállapítása ugyancsak megalapozottá teszi a jubileumi jutalom kifizetését. Feltéve, hogy a dolgozó a nyugállományba helyezéskor legalább 35, illetőleg 45 évi. munka- viszonnyal rendelkezik. A munkaviszony megszüntetése után a munkaviszony megszűnésekor érvényes személyi alapbért kell alapul venni. A nyugdíjban levő dolgozó az általános elévülési időn belül — azaz 3 éven belül — kérheti a nyugdíjazása előtt őt utoljára alkalmazó vállalattól a jubileumi jutalmat abban az esetben, ha a vállalatnak a jutalmat még a munkaviszony fennállása alatt ki kellett volna fizetnie. Ilyenkor a jubileumi jutalom a dolgozó legutolsó személyi alapbérének megfelelően jár. Ha viszont a dolgozóra vonatkozóan a nyugdíjazásának időpontjáig a jubileumi jutalom kifizetésének összes feltétele nem állt be, és újból munkaviszonyba lép, jubileumi jutalom a feltételek beálltakor illeti meg. Ez utóbbi esetre is áll az a szabály, hogy a kiíizetéskbr érvényes személyi alapbért kell megkapnia. Tehát ha nem teljes munkaidőre alkalmazták, akkor csak a részmunkaidőnek megfelelő havi személyi alapbér illeti meg. A vállalatnál hosszabb időn át munkaviszonyban álló dolgozót a jubileumi jutalmon kívül — ha arra egyébként érdemes — egyéb jutalomban is részesíteni lehet. Dr. Serédi János Levelekből — sorokban „ ... Nagyon nehezen és bottal járok, a férjem is mozgássérült. Ennek ellenére április 1-én éjfélkor felkeltem, és elindultam a TÜZÉP-telepre, hogy sorba álliak tüzelőért. A sorban a negyedik voltam, a szenet megkaptam, készpénzért vásároltam _/neg. Április 9-én olvastam az újságban, hogy az ide vonatkozó rendelet értelmében április egy és hat között beváltott szénre utólag a helyszínen visszatérítik a különbözetet...' A mi utcánkban is több mozgássérült él. Rendszerint a szomszédokat kérjük meg ügyes-bajos dolgaink'elintézésére ... Április 10"én a szomszéd- asszonyunk megmutatta a TÜZÉP vezetőjének az újságot. de ő azt válaszolta: ő bizony ezt másként értelmezi... Mi az igazság, hogy értelmezzük a rendeletet? Még egy kérdés: nem vagyunk tisztában azzal, hogy a két mázsa rossz berentei szenet vagyunk-e meg- ahhoz, hogy három mázsa kazánszenet kapjunk” — írja többek között Ivanov Györgyné battonyai lakos. * * * „ ... A gyerekek' parittyával, a felnőttek olykor lég- nuskával igyekeznek szabadban énekesmadarat fogni, így akarják a magán-, illetve a társasház erkélyén elhelyé- zett növények közé varázsolni a természetet — írja többek között G. Szabó Ágnes Orosházáról. — Ügy hírlik'. hogy madárvédő egyesület alakul Orosházán. Épp ideje lenne, hogy a magukról megfeledkezett gyerekek és felnőttek békén hagyják az énekesmadarakat. Szeretném idézni figyelemfelkeltésként Puskin gyönyörű versét: „ ... Hazámnak régi szép szokását Itt távol is megőrzőm én, Kiengedek egy rabmadárkát A tavasz fényes ünnepén!” E verset húsvéti üdvözletként szánta a költő ...” kötelesek venni Fák és virágok utcája Orosházán Környezetünk védelme valamennyiünk közös feladata, Ezalatt a természeti környezetünknek az eredetiségében való megőrzését értjük, melynek egyik sarkalatos pontja a meglevő fák és virágok védelme. Az élő fa árnyékot ad, port köt le, tisztítja a levegőt, szebbé teszi a környezetet, végül ipari vagy tüzelési alapanyagot ad. Egyszóval az embert a bölcsőtől a koporsóig elkíséri a fa, még a műanyagok világában is. Orosházán a Hazafias Népfront III. körzeti bizottsága — egyetértésben a tanács utcai bizalmijával — a környezetvédelmi hónap közeledtével új mozgalmat indított a „Fák és a virágok utcája” címmel. Elsőnek a Lehel utcai és a Március 8. téri társasházak előtti utcával kezdődött a benevezés. Mi a követelmény: — Az utcában ne legyen egyetlen hiányzó fa sem. A kivágott fák helyére ültessünk fát, bokrot, vagy cserjét. A meglevő öreg fák gondozottak legyenek, fajtánként egy- vagy kétévenként gallyazzák. Minden lakó művelje be az árokpartot füvesítéssel vagy haszonnövénnyel. (Rózsa, konyhakerti vetemény stb.) A füves részt rendszeresen nyírjuk, gereblyézzük. Szükség szerint gyomtalanítson minden háztulajdonos. Orosháza III. kerületében a Hazafias Népfront tagjaiból álló bizottság megszemléli a „fák és virágok utcája” mozgalomba benevezett területet, és véleményt nyilvánít az elért eredményekről... Az orosházi példa követésre méltó...! Kiss Horváth Sándorné, Orosháza, Lehel u. 53. Behajtani tilos, vagy nem tilos. Döntsék el az olvasók Fotó: Gál Edit