Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1981. április 19., vasárnap o Húsvéti bárány — ezerszám Hallottam egy anekdotát. Állítólag megtörtént. Régen. Az egyik falu nagygazdája mulatni indult a fogadóba. Vacsora után magához intette a zenészt, s mondta neki: — Ha egész este nekem muzsikálsz, akkor fizetségül kapsz tőlem télire bundát, húst, s 'lesz új húr is a vonódba. A derék zenész égés* éjjel húzta a gazda nótáit, hajnalban aztán kérte a fizetséget. Legnagyobb meglepetésére egy bárányt kapott. — De gazduram, nem ez volt az egyezségünk?! — méltatlankodott a zenész. — Idefigyelj! Ha ezt a bárányt egész éven át jól tartod, akkor megnő, és levághatod. Bőréből les7 bundád, húsát megfőzheted, beléből pedig készíthetsz húrt a vonódba. A megye legnagyobb birkatenyésztő nagyüzemének, a Szeghalmi Állami Gazdaságnak az egyik' juhásza mesélte ezt évekkel ezelőtt. Az állami gazdaság kiterjedt legelőin ideálisak a körülmények a juhtartásra. Az utóbbi években a gazdaság vezetői mégis keresték az újat, s gondoltak egy merészet: mi lenne, ha egy iparszerűen egyszer világcsúcsot is állított fel. Jose Antomo Remon elnököt 1955-ben a panamai lóversenytéren meggyilkolták. Élete utolsó szakaszát kivéve hírhedt diktátor és manipulátor hírében állt. Már a negyvenes évek végén, mint az ország rendőrfőnöke, hallatlan hatalmat összpontosított kezében. Akciói közül egy még ma is legendaként száll szájról szájra. Enrique Jimenez elnököt valamiért nem kedvelte, összehívta a kongresszust és parancsának megfelelően leváltották Ji- menezt, helyére Remon vejét nevezték ki. Már tartott az ünneplés, amikor a rendőrfőnök indult, hogy közölje Jimenezzel, már nem ő az elnök. Ittak, beszélgettek, visszakanyarodtak a régi barátságra. Remon megsajnálta a megbuktatott elnököt és közölte vele: maradsz. így is történt. Mindent visszacsináltak. Ma másfajta ..szenzációkkal” hívja fel magára a,figyelmet Panama. A főváros százezer lakosú negyedében, San Miguelben végbemenő változásokat, nemcsak a panamaiak kísérik rokon- szenvvel, hanem a középamerikai országok haladó körei is. A legutóbbi tanácsi választások idején az öttagú végrehajtó tanácsba négy kommunista került. Számos új kezdeményezést indítottak útjára. Például, a munkáslakások építéséhez az állam ad hitelt, a hadsereg gépeket. A katonák a helyi lakosokkal együtt az utóbbi időszakban több mint ezer családi házat építettek fel ily módon. Kialakították a kereskedelem új formáit, a szövetkezeti boltok rendszerét, amelyek közvetlenül a termelőktől vásárolják áruikat, s azokat a lakók szállíttermelő, korszerű juhtelepet létesítenének a több apró, szétszórt hodály helyett? — A hagyományok, a tartási és nem utolsósorban a piaci lehetőségek mindenképpen a fejlesztést sürgették. Nagyobb tömegben megváltoztattuk a tartási technológiát, többet és jobbat akarunk produkálni — magyarázza Arany László igazgató. — Az állományt áttelepítettük az új telepre, ami persze nem jelenti azt, hogy a régi épületek kihasználatlanul maradnak. Az állami gazdaság károly- deréki kerületében, a szikes legelők kellős közepén, a Szeghalmi Építőipari Szövetkezeti Vállalat kivitelezésében az elmúlt év derekán elkészült, őszre már be is népesült a juhtelep. A pusztaságban messze látszanak épületeik. Való igaz, ma még kevés az országban az olyan juhtelep, amelyik iparszerűen termel, és műúton megközelíthető. * * * A bejáratnál kötelező a kézmosás, a lábbeli fertőtjak el önkéntes munkában, így 25—30 százalékkal olcsóbbak a termékek. Az itteni kezdeményezések' és változások egy kicsit Panama holnapját is közeibe hozták. S bizonyítják annak lehetőségét — a Latin-Amerikában szokatlan —, hogy a hadsereg és a nép egyet akar. Az új áramlatok valóságát bizonyítja az oktatási reform is, amely lehetővé tette. hogy a szegény családok gyermekei is bekerüljenek az egyetemre. Mind szélesebb körben alkalmazzák azt a kubai módszert, hogy az oktatást összekapcsolják a termelő munkával. Ezeket és a többi haladó intézkedéseket a kommunista párt is támogatja, szervezi, agitálja, a tömegeket a reformok megvalósítására. Bár a párt nem legálisan működik — ugyanis minden politikai pártot betiltották —, de gyakorlati munkáját, tevékenységét nem akadályozzák hivatalosan. Panama otthont adott a Latin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) megalakílenítése. Az előírások szigorúak. — Az új telep kialakítására 26 millió forintot fordított gazdaságunk — kezdi Iványi Gergely ágazatvezető. — Régebbi telepeink elavultak, a gazdaság területén 60 —70 kilométeres körzetben, szétszórtan terültek el. Azért döntöttünk úgy, hogy Ká- rolyderékban hozzuk létre a telepet, mert az itteni terület szántóföldi növények termesztésére alkalmatlan, ugyanakkor saját legelőink mellé a természetvédelmi hivataltól tudunk még gyepet bérelni legeltetésre. A bekerített telepen hét épület sorakozik, a középső a fejőház. Az ötezer anyaférőhelyes telepen már a tejéért is, nemcsak húsáért, gyapjáért, bőréért tartják az állományt. Az épületbe lépve a birkatej erős, jellegzetes szaga csapja meg az érkező orrát. Az Alfa-laval fejőgépekkel ezekben a napokban három ember, alig két óra alatt 650 birkát fej meg naponta kétszer. A 48 fejőállás előtt keskeny vátásának. Tagja az USA nélküli Karibi Közös Flottának. Külpolitikai balra nyitását olyan tények' jelzik, mint több szocialista országgal, köztük hazánkkal, diplomáciai kapcsolat létesítése. Kubával is — az akkor még érvényben levő blokádtilalmak ellenére — újra rendezte hivatalos kapcsolatát. Tor- rijos tábornok kubai látogatása pedig már azt is jelezte, szoros baráti együttműködésre törekszik a szocialista szigetországgal. A világ javára — hirdeti a panamai címer. A panamaiak végre szeretnének már saját maguk javára is dolgozni. Elindultak ezen az úton. Sikerüket az is jelzi, hogy 13 évi tárgyalássorozat után megkötötték' az USA- val azt a szerződést, amelynek értelmében a csatorna és az övezet az ezredfordulóig a panamaiak kezébe kerül. És már nemcsak szimbólum, hogy a csatorna mindkét bejáratánál panamai zászló leng. Király Ferenc (Vége) lyúkban különféle tápok keveréke van. — Ez amolyan csalogató — magyarázza Ormándlaki Bence telepvezető. — Ahhoz, hogy a birka tejet is adjon, nem elég csak legeltetni, ab- rakolni is kell. Az új tartási technológiához kellett a sajátos állományt kialakítani. A szakemberek vallják: egy jó fajta alkalmas hús-, gyapjú- és tejtermelésre. — Mi lesz a tejjel? — Berettyóújfaluba szállítjuk feldolgozásra, majd késztermékként csaknem az egész tőkés exportra kerül. A birkatej ára jövedelmező, literenként, a zsírtartalomtól függően, 18—22 forint között mozog. Nálunk 22 forint körül alakul — folytatja az ágazatvezető, majd még megtoldja: — a birkatartás jövedelmező, számításaink szerint néhány év alatt megtérül a teljes beruházás. A húsvéti ünnepekre több mint ezer tejesbárányt és néhány ezer pecsenyebárányt exportáltunk, főként a tőkés országokba. * * * Az iparszerű juhtartás bevezetését a csökkenő létszám is sürgette. Bármilyen furcsa is, a Sárréten, a sziken, ott, ahol évszázados hagyományai vannak a juhászainak, egyre kevesebben foglalkoznak ezzel a szakmával. Patai Gyula juhász 1950- től dolgozik a gazdaságban, ötödízigleni ősei is juhászok voltak, fia is örökébe lépett. Nyáját 660 birka alkotja. — Szép állomány — jegyzem meg. — Szép bizony, és a húsa is kitűnő. Ezt a fajtát a külföldiek különösen szeretik, jól meg is fizetik — válaszol a nyugdíj előtt álló férfi, akit professzorként ismernek, tisztelnek, ugyanis szereti és érti mesterségét. — Birkák között nőttem föl. Az emberre az évtizedek során csak ragadt valami. Annak idején nem járt az állatorvos, nem gyógyítgatta a beteg állatokat — meséli, miközben hatalmas karmozdulatokkal útba indítja a birkák kapitányát, a fekete pásztorkutyát. — Hallod, Bogár, kerülj ebbe! — S a távozó szőrcso- mó után int fejével: — Valamelyik ősének ereiben pulivér csörgedezett. A juhász kutya és bot nélkül nem juhász. — És hol a szamár? — Jaj, az csak igazán dísze a nyájnak! Elöl ballag, a birkák pedig az árnyékába bújva követik. Tavaly még volt szamaram, de ahogy elkészült az új kombinát, mert mi úgy hívjuk, túladtam rajta. Oda nem lehet akármilyen jószágot bevinni. — Nem unalmas a magány? — faggatom tovább. — Aki egyszer belekóstolt ebbe a szakmába, mert a juhászat is szakma, az nem tud szabadulni a pusztai élettől. A birkák nyakában függő pergők, csengők hangja a legszebb muzsika. — Hogy vált be az új telep? — Ügy vélem, nagyon jól, a birkák is szeretnek az épületben lenni. A mi munkánk is kevesebb lett, mert az is az igazsághoz tartozik: nem könnyű hivatal a miénk. No, és a fejőgép?! Embernyúzó munkától kíméli meg a juhászt, mert bizony egy-egy anyától úgymond, ki kell préselni a 3-4 deci tejet. * * * Egy teljesen gépesített telepet lehetetlen összehasonlítani a hagyományossal. A hodályok trágyakihordásának gépesítése évekkel ezelőtt úgymond forradalmasította az ágazatot. A juhtartás iparszerűvé tételéhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is hozzájárult, ugyanis hazai viszonylatban is új a Szeghalmon bevezetett gépi fejés és tartási technológia. Az összevont juhászat kevesebb élőmunkát igényel, a takarmányozás gépesíthető, s a munkakörülmények lényegesen javíthatók. Egyet viszont Szeghalomban is vallanak: bármilyen korszerű is egy juhtelep, a birkát lehet legkevésbé elszakítani a természettől. Szekeres András Fotó: Veress Erzsi Tavaszi vetések Talaj-előkészítés a nagyszénási Október 6. Tsz-ben Burgonyavetés a háztájiban, Bélmegyeren Szamócatelepítés Békéscsabán Kukoricavetés a battonyai Dózsa Tsz-ben Fotó: Veress Erzsi A Panama-csatorna
