Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
1981. április 17., péntek i ranmd w Uj törvénytervezetről tárgyalt az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) eltérő, különös eljárási szabályokat. Ez nem kis mértékben áttekinthetetlenné tette a jogrendszerünk e területét, s igen bonyolult eljárások kialakulásához vezetett. Ezért a javaslat hatálya ezentúl a szabálysértési eljárást kivéve, valamennyi államigazgatási eljárásra kiterjed, és a törvény rendelkezéseitől csak ott lehet majd eltérni, ahol ezt a törvény kifejezetten megengedi. A javaslat valóban csak kivételes esetekben, a honvédelmi, a devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, valamint a társadalombiztosítási ügyekben látja indokoltnak az államigazgatási eljárás általános szabályaitól való részbeni eltérés lehetőségét biztosítani, itt is kimondja azonban, hogy ha eltérő szabályozás nincs: e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Minisztertanács döntése alapján már folyamatban van e különös eljárási szabályok felülvizsgálata, s ez a törvény javasolt hatályba lépéséig, azaz 1982. január 1-ig befejeződik. A törvényjavaslat tükrözi azt a változást, hogy az államigazgatási eljárás ma már nemcsak hatósági jog- alkalmazás, hanem ennél szélesebb körű tevékenység. Ezért szabályozza többek között a hatósági ellenőrzéssel összefüggő feladatokat is. Külön is figyelmet érdem- lőek azok a szakaszok, amelyek azt a követelményt támasztják, hogy nem elegendő csupán az ellenőrzéseket lefolytatni, hanem ezt az intézkedések megtétele is kell hogy kövesse, ideértve a figyelemfelhívást, az illetékes szervek megkeresését, szükség esetén pedig a fegyelmi, a szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárás kezdeményezését is. A javaslatnak e tevékénység hatékonyabb ellátását biztosítandó, van egy garanciális rendelkezése is, mely szerint a megkeresett szerv köteles az ügyet megvizsgálni, s intézkedéséről vagy mellőzésének okáról 30 napon belül tájékoztatást adni. A törvénytervezet egyik fő célja — alapelveinek megfelelően —, hogy a hatósági eljárásokat egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében a jellegüknél fogva egyszerűbb üpyek elintézésére az általánostól eltérő, egyszerűbb szabályokat állapít meg. Ilyen egyszerűbb eljárást vezet be például a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiállításával, a hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A hatósági ügyintézés törvényességi színvonalának emelése érdekében a javaslat nemcsak alapelvi megfogalmazásban, hanem jó né- hánv konkrét rendelkezésében is fokozott védelemben részesíti az ügyfelek jogait, s jobban szem előtt tartja az állami és az állampolgári fe- gvelem megszilárdításának követelményét is. Az ügyfelek jogainak fokozott védelme nyilvánul meg abban a rendelkezésben, mely szerint a jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárást pedig — ilyenek lehetnek például a városrendezéssel, a területfejlesztéssel, az ipar- fejlesztéssel kapcsolatos hatósági rendezések — közhírré kell tenni. Ugyancsak az ügyfelek jogainak fokozott védelmét jelentik a jogorvoslati rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos rendelkezések is. Az államigazgatási eljárásban a legáltalánosabb jogorvoslat a fellebbezés, amelynek alapján a felettes szerv bírálja felül az első fokú döntést. A törvényesség eljárási garanciái között is elsődleges helye van a fellebbezési jog biztosításának. Ezért a törvényjavaslat minden első fokú határozat ellen biztosítja ezt a jogorvoslatot, kivéve a Minisztertanács vagy annak tagja által hozott első fokú határozatot. Új szabályozást vezet be á törvényjavaslat az állam- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára. Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ugyanis a szocialista törvényesség biztosításának egyik igen hatékony, elismert eszköze. A jelenleg hatályos törvény felsorolja azokat az ügyfajtákat, amelyekben a bírói felülvizsgálat lehetséges. Mostani javaslatunk a tételes felsorolás helyett egy általános szabályt tartalmaz, s ebben azt rögzíti, hogy az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötelezettséget megállapító államigazgatási határozat támadható meg bíróság előtt. Ami az állami és az állam- polgári fegyelem megszilárdításának követelményét illeti, a javaslat igyekszik ezt is az eddigieknél jobban szem előtt tartani. Ezért fejleszti tovább az államigazgatási szervek határozatainak végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. így például elrendeli, hogy a jogerős határozatok mielőbbi végrehajtása érdekében az államigazgatási szerveknek a hivatalból indult eljárásban haladéktalanul, a jogosult kérelmére pedig 15 napon belül intézkedniük kell a végrehajtás elrendeléséről. A pénzkövetelés behajtásánál a törvényjavaslat elsődlegesen azt veszi figyelembe, hogy társadalmunkban a legáltalánosabb és legfőntosabb kereseti, jövedelmi forrás a munkabér, a munkából eretörvény III. fejezete helyett az I. fejezetben, az alapelvek között szerepeljen. A törvényjavaslat számos új rendelkezésének végrehajtásához a korábbi években begyakorolt rutinmegoldásokon is változtatni, korszerűsíteni kell. Ennek elősegítéséért szükségesnek tartom a külön eljárások mielőbbi felülvizsgálatát, hogy a törvény és végrehajtási rendelkezése rövid időn belül, egy időben egységes szerkezetbe foglalva jelenhessen meg. A gyakorlatban bizonytalanságot okoz, ha a végrehajtási jogszabály később, esetleg hónapok elteltével kerül kiadásra. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás mindinkább olyan dolgozókat igényel, akik ismerik illetékességi területük gondjait, felelősséget éreznek azok megszüntetéséért, kezdeménye- zően lépnek fel, képesek új megoldásokat keresni, azokat alkalmazni, felkutatják a hasznosítható helyi erőforrásokat! együttműködnek a társadalmi szervekkel, és állandóan figyelembe veszik az állampolgárok javaslatait. Nem is olyan régen még az ügyintéző közigazgatás volt a jellemző, napjainkban a szervező közigazgatás lép mindinkább előtérbe. Ez egyaránt szolgálja a jogalkalmazó és az ügyfelek, tehát valamennyiünk érdekeit. A törvény alkalrfiazása során bízom abban, hogy az első paragrafusban megfogalmazott célokat elérjük. Ehhez szükséges a törvény egységes értelmezése és végrehajtása. Ezzel is hozzá fogunk járulni a létrejött jó állam- nolgári közérzet erősítéséhez. A törvényjavaslatot — a szóbeli kiegészítésben elhangzott kiegészítésekkel és módosításokkal, valamint javaslatommal együtt — elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket! dő szövetkezeti vagy egyéb járandóság, illetve a nyugellátás. Ezért a pénzösszeg behajtásának fő formájává a munkabérre vagy egyéb járandóságra vezetett végrehajtást teszi. Ezekben az esetekben az első fokon eljárt államigazgatási szerv közvetlenül hívja fel a kötelezett munkáltatóját, hogy a letiltott összeget a munkabérből vonja le. Ez a szabályozás a végrehajtási eljárást egyben jelentősen egyszerűsíti és gyorsítja is. Megváltoztatja a törvény- javaslat a végrehajtási bírság összegét. Azzal szemben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz eleget, a jelenlegi 1000, illetőleg 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. A hatályos ' törvény hiányosságát jótolja a törvény- javaslat a végrehajtás elévülésének szabályozásával, jelenleg a jogerős határozat végrehajtását bármikor, akár 10 év múltával is, kérni lehet, illetőleg azt az állam- igazgatási szerv hivatalból ilyen hosszú idő elteltével is elrendelheti. A határozatok gyors végrehajtása viszont elsődleges társadalmi érdek. A törvényjavaslat ezt kívánja elősegíteni azzal, hogy a végrehajtás elévülését három évben határozza meg. Dr: Markója Imre végül a kormány nevében az előterjesztett törvénytervezethez egy módosító indítványt tett. Mint mondotta, ez is bizonyítja, hogy a törvényjavaslatok az utolsó pillanatig a viták kereszttüzében állnak, s véglegessé csak a szavazást követően válnak. A módosító-indítvány : a javaslatból A Magyar Nemzeti Bank — mint a Magyar Népköz- társaság központi bankja — részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozórendszer formálásában. s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására — kezdte beszámolóját Tímár Mátyás. — A bank elősegíti az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitika céljainak megvalósulását, munkálkodik a forint értékének megőrzéséért. A bank munkájában kiemelkedő szerepe van a kormány által öt évre, s évenként jóváhagyott hitel- politikai irányelveknek, amelyek' a fő hitelkereteket és feltételeket meghatározzák. A Magyar Nemzeti Bank mind az V. ötéves terv előkészítésének időszakában, mind pedig a terv végrehajtása során — együttműködve a tervező, a pénzügyi és más gazdaságirányító szervekkel — képviselte az egyensúly javításának érdekeit. Állás- foglalásaiban támogatta az erre irányuló törekvéseket, gyakorlati munkájában pedig igyekezett érvényesítésüket elősegíteni. A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően munkánk középpontjában továbbra is a külső és belső egyensúly javulását, a már elért eredmények megszilárdítását, a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezési tevékenység áll. Az V. ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában jelentős változást eredményezett a gazdaságunk export- kéoességének erősítése érdekében bevezetett hitel- konstrukció. A számunkra hátrányosan megváltozott világpiaci körülmények', az import drágulása miatt, szükséges volt az olvan fejlesztések előtérbe állítása, aminek révén a tőkés piacokon, a szocialista országokban, s belföldön egyaránt gazdaságosai értékesíthető úi áru- alanok létrehozása biztosítható. Ily kénoen termelési szerkezetünk is kedvezőbbé hagyják el a 2. paragrafus (2) bekezdésének utolsó mondatát, amely azt fogalmazza meg, hogy az állam- igazgatási szervek a meggyőzést és szükség esetén a hatósági kényszert egyaránt ^.alkalmazzák — nevezetesen ‘ annak érdekében, hogy elő tudják mozdítani a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását. A módosító indítványt a miniszter azzal indokolta, hogy e mondat felesleges ismétlésként hat, mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezése is világosan kifejezésre juttatják. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m.), a törvénytervezet bizottsági előadója felszólalásával megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Felszólalt Bóka Mihályné (Békés m. 5. vk.), a méhkeréki Községi Tanács elnöke. A továbbiakban felszólalt Szentistványi Gyuláné (Baválik'. Jobban megfelel hosz- szú távú külgazdasági stratégiánknak, előmozdítja a gyártmányok és a gyártás fejlődését, vagyis a hatékonyság javulását. Erre a célra az V. ötéves terv 45 milliárd forint hitelfolyósítást irányzott elő, aminek révén 75—80 milliárd forintnyi beruházás megvalósulásával számoltunk. A kormány jóváhagyásával az eredeti elgondolásokat meghaladóan 54 milliárd forint hitelösszeget használtunk fel. Ezzel mintegy 100 milliárd forint értékű, exportkapacitást bővítő beruházás megvalósítása vált lehetővé. A Magyar Nemzeti Bank fontos feladata, hogy tevékenységével biztosítsa a termelés és forgalom zavartalan lebonyolódását a vállalatoknak és szövetkezeteknek nyújtott forgóeszközhitelekkel. A' készletgazdálkodásban jelentős, még kiaknázatlan tartalékaink vannak. A rendelkezésre álló pénzeszközökkel a bank továbbra is törekszik a készletek forgási sebességének növelésére, a felesleges készletek felhalmozódásának elkerülésére. A hitelek feltételeinek — és kivált lejáratárak — megállapításával ösztönöz a folyamatos és zavartalan termeléshez és a forgalmazáshoz ésszerűen szükséges beszerzések megvalósítására. A bank a hitelnyújtást a kormány által jóváhagyott irányelveknek megfelelően, a hitelképességre vonatkozó közismert kritériumok alapján végzi. Népgazdasági szempontból a hitelképesség követelményeinek érvényesítése biztosítékot nyújt arra, hogy a hitel által forgalomba hozott pénz a realizálás útján visszatérüljön. Következésképpen a kibocsátott forint-vásárlóerő megfelelő árualappal találkozzék'. Ez a forint értékének megőrzése szempontjából alapvető fontosságú. Ezt követően Timár Mátyás leszögezte: a bank széles körű és intenzív munkát folytat nemzetközi vonatkozásban, ami szorosan kapcsolódik országunk külkereskedelmi tevékenységéhez. A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi pénzpiaci műveleteinél támaszkodik a Bécsben. valamint Londonban működő pénzintézeteire, s négy, nyugati országban levő képviseletére is. Hazánkat, a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben elsősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája játszik alapvető szerepet. Hozzájárult ehhez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esztendőbeli gyors és nagyarányú javulása is. Mindennek köszönhetően a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szükséges külső forrás bevonását — a nemzetközi pénzpiacon érezhető egyre nehezülő körülmények és válságjelenségek ellenére — kedvező feltételek mellett tudtuk megoldani. Árfolyampolitikánkban továbbra is a forint viszonylagos értékállandóságának megőrzését, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fő célunknak. Az árfolyampolitika eszközeivel, a forint egységes árfolyamának' megvalósításával is a gazdasági tisztánlátás elősegítésére törekszünk. Beszámolójának befejező részében az MNB elnöke elmondotta: A Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képviseltek. Az 1980. évi nyereség mintegy 10 milliárd forint volt, s az összeg zöme az állami költségvetésbe kerül — mondotta. Az államtitkári tájékoztatóhoz hozzászóló nem jelentkezett, határozathozatal következett : az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt —<• befejeződött. (MTI) . Nő a szervező közigazgatás szerepe Bóka Mihályné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Közel negyedszázada lesz annak, hogy az országgyűlés megalkotta az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvényt. Ez egyrészt segítette az államigazgatási szerveket tekintélyük növelésében, feladataik eredményes ellátásában, másrészt az állampolgárokat jogaik megismerésében és azok gyakorlásában. Nagy részben hozzájárult — a hatósági ügyintézésben — az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához. Ugyanakkor az eltelt közel két és fél évtizedben, számos területhez hasonlóan, jelentősen megváltoztak a közigazgatással szembeni társadalompolitikai követelmények. Lényeges változások mentek végbe az államigazgatási szervezetben is.. A törvény módosítását :éizó javaslat előkészítése kezdettől fogva a szakmai cözvélemény nyilvánossága slőtt folyt. Végül is az országgyűlés elé bocsátott törvényjavaslat az elmúlt évben lezajlott széles körű szakmai és tudományos vi- ;ák, politikai állásfoglalások itán nyert végleges megfogalmazást, amely alapos, kö- -ültekintő munkára vall. Ezért javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy a tör- /ényszerkesztők munkájáért ‘ejezze ki elismerését. A megyei tapasztalatokról szólva a felszólaló ezeket mondotta: — Békés megyében a hatáskör decentralizáció sikerét ;gyes hatósági jogkör körzetesítésével igyekeztünk fokozni. Néhány városunk fontos szakfeladatokat lát el a járásra kiterjedő illetékességgel is. Az ügyfelek eligazodását segítik a jól működő igyfél-tájékoztató és ügyfélszolgálati irodák. Ezek a tapasztalatok is igazolják, hogy megérett a lehetőség és szükségesség a törvény bizonyos részeinek módosítására. Csak üdvözölni lehet azokat a változásokat, amelyek az államigazgatási eljárás korszerűsítését és egyszerűsítését hivatottak elősegíteni. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhányat kiemelek. A törvényjavaslat lehetőséget nyújt — ahol ez indokolt — az ügyek elintézési határidejének differenciált alkalmazására. Az eljárás során szélesebb körben lesz lehetőség arra, hogy a nehezen beszerezhető bizonyítékokat az ügyfél nyilatkozatával pótoljuk. Nem szabad az ügyféltől olyan igazolást kérni, amelyet az államigazgatási szervnél — jogszabály előírása alapján — vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell. Ezzel csökken az ügyfelek küldözgetése, ugyanakkor az állam- igazgatási szerveket készteti a nyilvántartások pontos vezetésére. Az intézkedésekben és döntésekben nemcsak lehet, hanem alkalmazni kell a különböző technikai eszközöket. Korábban ez sajátos eljárásjogi gondot okozott. A módosított törvényjavaslat e tekintetben egyértelmű. A törvényjavaslat még teljesebbé és jobbá tétele érdekében észrevételt és javaslatot teszek: mint több nemzetiségű megye képviselője örömmel vettem az anyanyelv használatára vonatkozó jog ismételt törvényi megfogalmazását. Ez az alkotmányos tétel ugyanúgy helyet kaphatna az alapelvek körében, mint a törvény előtti egyenlőség elve, hiszen jelentőségében semmivel sem kisebb ennél az elvnél. Javaslom, hogy az anyanyelv használatának elve a Nem csak termelni, eladni is! Tímár Mátyás beszámolája Kádár János és Gáspár Sándor az ülésteremben (Telefotó) ranya m.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Széles Lajos (Sza- bolcs-Szatmár m.), Papp Lajos (Szolnok m.), Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar m.), Borbély Gábor (Budapest), Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m.), Bori Gyuláné (Bács-Kiskun m.), Ruisz József (Vas megye). Több hozzászóló nem volt. Dr. Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra, kiemelve, hogy a képviselők észrevételeikkel, javaslataikkal lényegesen gazdagították a törvénytervezetet. Határozathozatal következett: az országgyűlés az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló '1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban — a már korábban megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta.
