Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

1981. április 17., péntek i ranmd w Uj törvénytervezetről tárgyalt az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) eltérő, különös eljárási sza­bályokat. Ez nem kis mérték­ben áttekinthetetlenné tet­te a jogrendszerünk e terü­letét, s igen bonyolult eljá­rások kialakulásához veze­tett. Ezért a javaslat hatálya ezentúl a szabálysértési el­járást kivéve, valamennyi államigazgatási eljárásra ki­terjed, és a törvény rendel­kezéseitől csak ott lehet majd eltérni, ahol ezt a törvény kifejezetten megengedi. A javaslat valóban csak kivételes esetekben, a hon­védelmi, a devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, valamint a társadalombizto­sítási ügyekben látja indo­koltnak az államigazgatási eljárás általános szabályai­tól való részbeni eltérés le­hetőségét biztosítani, itt is kimondja azonban, hogy ha eltérő szabályozás nincs: e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Minisztertanács döntése alapján már folyamatban van e különös eljárási sza­bályok felülvizsgálata, s ez a törvény javasolt hatályba lépéséig, azaz 1982. január 1-ig befejeződik. A törvényjavaslat tükrözi azt a változást, hogy az ál­lamigazgatási eljárás ma már nemcsak hatósági jog- alkalmazás, hanem ennél szélesebb körű tevékenység. Ezért szabályozza többek között a hatósági ellenőrzés­sel összefüggő feladatokat is. Külön is figyelmet érdem- lőek azok a szakaszok, ame­lyek azt a követelményt tá­masztják, hogy nem elegen­dő csupán az ellenőrzéseket lefolytatni, hanem ezt az in­tézkedések megtétele is kell hogy kövesse, ideértve a fi­gyelemfelhívást, az illetékes szervek megkeresését, szük­ség esetén pedig a fegyelmi, a szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárás kezdeményezését is. A ja­vaslatnak e tevékénység ha­tékonyabb ellátását biztosí­tandó, van egy garanciális rendelkezése is, mely sze­rint a megkeresett szerv kö­teles az ügyet megvizsgálni, s intézkedéséről vagy mellő­zésének okáról 30 napon be­lül tájékoztatást adni. A törvénytervezet egyik fő célja — alapelveinek meg­felelően —, hogy a hatósági eljárásokat egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében a jellegüknél fogva egyszerűbb üpyek elintézésére az általá­nostól eltérő, egyszerűbb szabályokat állapít meg. Ilyen egyszerűbb eljárást ve­zet be például a hatósági bi­zonyítvány és a hatósági iga­zolvány kiállításával, a ha­tósági nyilvántartások veze­tésével kapcsolatban. A hatósági ügyintézés tör­vényességi színvonalának emelése érdekében a javas­lat nemcsak alapelvi megfo­galmazásban, hanem jó né- hánv konkrét rendelkezésé­ben is fokozott védelemben részesíti az ügyfelek jogait, s jobban szem előtt tartja az állami és az állampolgári fe- gvelem megszilárdításának követelményét is. Az ügyfe­lek jogainak fokozott védel­me nyilvánul meg abban a rendelkezésben, mely szerint a jogszabályban meghatáro­zott esetben az eljárás meg­indításáról az ügyfelet érte­síteni kell, a nagyszámú ér­dekeltet érintő eljárást pe­dig — ilyenek lehetnek pél­dául a városrendezéssel, a területfejlesztéssel, az ipar- fejlesztéssel kapcsolatos ha­tósági rendezések — közhír­ré kell tenni. Ugyancsak az ügyfelek jogainak fokozott védelmét jelentik a jogor­voslati rendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatos ren­delkezések is. Az államigazgatási eljá­rásban a legáltalánosabb jog­orvoslat a fellebbezés, amely­nek alapján a felettes szerv bírálja felül az első fokú döntést. A törvényesség el­járási garanciái között is el­sődleges helye van a felleb­bezési jog biztosításának. Ezért a törvényjavaslat min­den első fokú határozat el­len biztosítja ezt a jogorvos­latot, kivéve a Miniszterta­nács vagy annak tagja által hozott első fokú határozatot. Új szabályozást vezet be á törvényjavaslat az állam- igazgatási határozatok bíró­sági felülvizsgálatára. Az ál­lamigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ugyanis a szocialista törvé­nyesség biztosításának egyik igen hatékony, elismert esz­köze. A jelenleg hatályos tör­vény felsorolja azokat az ügyfajtákat, amelyekben a bírói felülvizsgálat lehetsé­ges. Mostani javaslatunk a tételes felsorolás helyett egy általános szabályt tartalmaz, s ebben azt rögzíti, hogy az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, csa­ládi és vagyoni jogot meg­vonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötelezettséget megál­lapító államigazgatási hatá­rozat támadható meg bíróság előtt. Ami az állami és az állam- polgári fegyelem megszilár­dításának követelményét il­leti, a javaslat igyekszik ezt is az eddigieknél jobban szem előtt tartani. Ezért fej­leszti tovább az államigaz­gatási szervek határozatai­nak végrehajtására vonatko­zó rendelkezéseket. így pél­dául elrendeli, hogy a jog­erős határozatok mielőbbi végrehajtása érdekében az államigazgatási szerveknek a hivatalból indult eljárásban haladéktalanul, a jogosult kérelmére pedig 15 napon belül intézkedniük kell a végrehajtás elrendeléséről. A pénzkövetelés behajtásá­nál a törvényjavaslat elsőd­legesen azt veszi figyelembe, hogy társadalmunkban a leg­általánosabb és legfőntosabb kereseti, jövedelmi forrás a munkabér, a munkából ere­törvény III. fejezete helyett az I. fejezetben, az alapel­vek között szerepeljen. A törvényjavaslat számos új rendelkezésének végrehajtá­sához a korábbi években be­gyakorolt rutinmegoldásokon is változtatni, korszerűsíteni kell. Ennek elősegítéséért szükségesnek tartom a kü­lön eljárások mielőbbi felül­vizsgálatát, hogy a törvény és végrehajtási rendelkezése rövid időn belül, egy időben egységes szerkezetbe foglal­va jelenhessen meg. A gya­korlatban bizonytalanságot okoz, ha a végrehajtási jog­szabály később, esetleg hó­napok elteltével kerül ki­adásra. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás mindin­kább olyan dolgozókat igé­nyel, akik ismerik illetékes­ségi területük gondjait, fe­lelősséget éreznek azok meg­szüntetéséért, kezdeménye- zően lépnek fel, képesek új megoldásokat keresni, azo­kat alkalmazni, felkutatják a hasznosítható helyi erőfor­rásokat! együttműködnek a társadalmi szervekkel, és ál­landóan figyelembe veszik az állampolgárok javaslata­it. Nem is olyan régen még az ügyintéző közigazgatás volt a jellemző, napjainkban a szervező közigazgatás lép mindinkább előtérbe. Ez egy­aránt szolgálja a jogalkal­mazó és az ügyfelek, tehát valamennyiünk érdekeit. A törvény alkalrfiazása során bízom abban, hogy az első paragrafusban megfogalma­zott célokat elérjük. Ehhez szükséges a törvény egysé­ges értelmezése és végrehaj­tása. Ezzel is hozzá fogunk járulni a létrejött jó állam- nolgári közérzet erősítésé­hez. A törvényjavaslatot — a szóbeli kiegészítésben el­hangzott kiegészítésekkel és módosításokkal, valamint ja­vaslatommal együtt — elfo­gadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket! dő szövetkezeti vagy egyéb járandóság, illetve a nyug­ellátás. Ezért a pénzösszeg behajtásának fő formájává a munkabérre vagy egyéb já­randóságra vezetett végre­hajtást teszi. Ezekben az ese­tekben az első fokon eljárt államigazgatási szerv köz­vetlenül hívja fel a kötele­zett munkáltatóját, hogy a letiltott összeget a munka­bérből vonja le. Ez a sza­bályozás a végrehajtási el­járást egyben jelentősen egy­szerűsíti és gyorsítja is. Megváltoztatja a törvény- javaslat a végrehajtási bír­ság összegét. Azzal szemben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz ele­get, a jelenlegi 1000, illető­leg 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. A hatályos ' törvény hiá­nyosságát jótolja a törvény- javaslat a végrehajtás el­évülésének szabályozásával, jelenleg a jogerős határozat végrehajtását bármikor, akár 10 év múltával is, kérni le­het, illetőleg azt az állam- igazgatási szerv hivatalból ilyen hosszú idő elteltével is elrendelheti. A határozatok gyors végrehajtása viszont elsődleges társadalmi érdek. A törvényjavaslat ezt kíván­ja elősegíteni azzal, hogy a végrehajtás elévülését há­rom évben határozza meg. Dr: Markója Imre végül a kormány nevében az előter­jesztett törvénytervezethez egy módosító indítványt tett. Mint mondotta, ez is bizo­nyítja, hogy a törvényjavas­latok az utolsó pillanatig a viták kereszttüzében állnak, s véglegessé csak a szavazást követően válnak. A módosí­tó-indítvány : a javaslatból A Magyar Nemzeti Bank — mint a Magyar Népköz- társaság központi bankja — részt vesz a népgazdasági ter­vezésben, közreműködik a szabályozórendszer formá­lásában. s mindennapi mun­kájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására — kezdte beszámolóját Tí­már Mátyás. — A bank elő­segíti az egyensúlyra törek­vő gazdaságpolitika céljainak megvalósulását, munkálko­dik a forint értékének meg­őrzéséért. A bank munkájá­ban kiemelkedő szerepe van a kormány által öt évre, s évenként jóváhagyott hitel- politikai irányelveknek, ame­lyek' a fő hitelkereteket és feltételeket meghatározzák. A Magyar Nemzeti Bank mind az V. ötéves terv elő­készítésének időszakában, mind pedig a terv végrehaj­tása során — együttműködve a tervező, a pénzügyi és más gazdaságirányító szervekkel — képviselte az egyensúly javításának érdekeit. Állás- foglalásaiban támogatta az erre irányuló törekvéseket, gyakorlati munkájában pe­dig igyekezett érvényesítésü­ket elősegíteni. A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége szorosan kap­csolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően munkánk kö­zéppontjában továbbra is a külső és belső egyensúly ja­vulását, a már elért ered­mények megszilárdítását, a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezési tevé­kenység áll. Az V. ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában je­lentős változást eredménye­zett a gazdaságunk export- kéoességének erősítése ér­dekében bevezetett hitel- konstrukció. A számunkra hátrányosan megváltozott vi­lágpiaci körülmények', az import drágulása miatt, szük­séges volt az olvan fejleszté­sek előtérbe állítása, aminek révén a tőkés piacokon, a szocialista országokban, s belföldön egyaránt gazdasá­gosai értékesíthető úi áru- alanok létrehozása biztosít­ható. Ily kénoen termelési szerkezetünk is kedvezőbbé hagyják el a 2. paragrafus (2) bekezdésének utolsó mondatát, amely azt fogal­mazza meg, hogy az állam- igazgatási szervek a meg­győzést és szükség esetén a hatósági kényszert egyaránt ^.alkalmazzák — nevezetesen ‘ annak érdekében, hogy elő tudják mozdítani a jogok ér­vényesülését és a kötelessé­gek teljesítését, az állampol­gári fegyelem megszilárdítá­sát. A módosító indítványt a miniszter azzal indokolta, hogy e mondat felesleges is­métlésként hat, mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezése is vilá­gosan kifejezésre juttatják. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m.), a törvénytervezet bizottsági előadója felszóla­lásával megkezdődött a tör­vényjavaslat vitája. Felszó­lalt Bóka Mihályné (Békés m. 5. vk.), a méhkeréki Köz­ségi Tanács elnöke. A továbbiakban felszólalt Szentistványi Gyuláné (Ba­válik'. Jobban megfelel hosz- szú távú külgazdasági stra­tégiánknak, előmozdítja a gyártmányok és a gyártás fejlődését, vagyis a haté­konyság javulását. Erre a célra az V. ötéves terv 45 milliárd forint hitelfolyósí­tást irányzott elő, aminek révén 75—80 milliárd fo­rintnyi beruházás megva­lósulásával számoltunk. A kormány jóváhagyásával az eredeti elgondolásokat meg­haladóan 54 milliárd forint hitelösszeget használtunk fel. Ezzel mintegy 100 milli­árd forint értékű, exportka­pacitást bővítő beruházás megvalósítása vált lehetővé. A Magyar Nemzeti Bank fontos feladata, hogy tevé­kenységével biztosítsa a ter­melés és forgalom zavarta­lan lebonyolódását a válla­latoknak és szövetkezeteknek nyújtott forgóeszközhitelek­kel. A' készletgazdálkodás­ban jelentős, még kiakná­zatlan tartalékaink vannak. A rendelkezésre álló pénz­eszközökkel a bank továbbra is törekszik a készletek for­gási sebességének növelésére, a felesleges készletek felhal­mozódásának elkerülésére. A hitelek feltételeinek — és ki­vált lejáratárak — megálla­pításával ösztönöz a folya­matos és zavartalan terme­léshez és a forgalmazáshoz ésszerűen szükséges beszer­zések megvalósítására. A bank a hitelnyújtást a kormány által jóváhagyott irányelveknek megfelelően, a hitelképességre vonatkozó közismert kritériumok alap­ján végzi. Népgazdasági szempontból a hitelképesség követelményeinek érvénye­sítése biztosítékot nyújt ar­ra, hogy a hitel által forga­lomba hozott pénz a realizá­lás útján visszatérüljön. Kö­vetkezésképpen a kibocsá­tott forint-vásárlóerő meg­felelő árualappal találkozzék'. Ez a forint értékének meg­őrzése szempontjából alap­vető fontosságú. Ezt követően Timár Má­tyás leszögezte: a bank szé­les körű és intenzív munkát folytat nemzetközi vonatko­zásban, ami szorosan kap­csolódik országunk külke­reskedelmi tevékenységéhez. A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi pénzpiaci mű­veleteinél támaszkodik a Bécsben. valamint London­ban működő pénzintézeteire, s négy, nyugati országban le­vő képviseletére is. Hazánkat, a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben elsősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra tö­rekvő gazdaságpolitikája játszik alapvető szerepet. Hozzájárult ehhez kereske­delmi és fizetési mérlegünk utolsó két esztendőbeli gyors és nagyarányú javulása is. Mindennek köszönhetően a népgazdaság fejlesztési cél­jaihoz szükséges külső for­rás bevonását — a nemzet­közi pénzpiacon érezhető egyre nehezülő körülmények és válságjelenségek ellenére — kedvező feltételek mellett tudtuk megoldani. Árfolyampolitikánkban to­vábbra is a forint viszony­lagos értékállandóságának megőrzését, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fő célunknak. Az árfolyam­politika eszközeivel, a forint egységes árfolyamának' meg­valósításával is a gazdasági tisztánlátás elősegítésére tö­rekszünk. Beszámolójának befejező részében az MNB elnöke el­mondotta: A Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az arany-, a va­luta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képvi­seltek. Az 1980. évi nyereség mintegy 10 milliárd forint volt, s az összeg zöme az ál­lami költségvetésbe kerül — mondotta. Az államtitkári tájékozta­tóhoz hozzászóló nem jelent­kezett, határozathozatal kö­vetkezett : az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vet­te a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter János fel­váltva elnökölt —<• befejező­dött. (MTI) . Nő a szervező közigazgatás szerepe Bóka Mihályné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Közel negyedszázada lesz annak, hogy az országgyűlés megalkotta az államigazga­tási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvényt. Ez egyrészt se­gítette az államigazgatási szerveket tekintélyük növe­lésében, feladataik eredmé­nyes ellátásában, másrészt az állampolgárokat jogaik meg­ismerésében és azok gyakor­lásában. Nagy részben hoz­zájárult — a hatósági ügy­intézésben — az állami és állampolgári fegyelem meg­szilárdításához. Ugyanakkor az eltelt közel két és fél év­tizedben, számos területhez hasonlóan, jelentősen meg­változtak a közigazgatással szembeni társadalompolitikai követelmények. Lényeges változások mentek végbe az államigazgatási szervezetben is.. A törvény módosítását :éizó javaslat előkészítése kezdettől fogva a szakmai cözvélemény nyilvánossága slőtt folyt. Végül is az or­szággyűlés elé bocsátott tör­vényjavaslat az elmúlt év­ben lezajlott széles körű szakmai és tudományos vi- ;ák, politikai állásfoglalások itán nyert végleges megfo­galmazást, amely alapos, kö- -ültekintő munkára vall. Ezért javaslom a tisztelt or­szággyűlésnek, hogy a tör- /ényszerkesztők munkájáért ‘ejezze ki elismerését. A megyei tapasztalatokról szólva a felszólaló ezeket mondotta: — Békés megyében a ha­táskör decentralizáció sikerét ;gyes hatósági jogkör körze­tesítésével igyekeztünk fo­kozni. Néhány városunk fon­tos szakfeladatokat lát el a járásra kiterjedő illetékes­séggel is. Az ügyfelek eliga­zodását segítik a jól működő igyfél-tájékoztató és ügyfél­szolgálati irodák. Ezek a ta­pasztalatok is igazolják, hogy megérett a lehetőség és szük­ségesség a törvény bizonyos részeinek módosítására. Csak üdvözölni lehet azokat a változásokat, amelyek az ál­lamigazgatási eljárás korsze­rűsítését és egyszerűsítését hivatottak elősegíteni. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhányat kieme­lek. A törvényjavaslat lehe­tőséget nyújt — ahol ez in­dokolt — az ügyek elinté­zési határidejének differen­ciált alkalmazására. Az el­járás során szélesebb körben lesz lehetőség arra, hogy a nehezen beszerezhető bizo­nyítékokat az ügyfél nyilat­kozatával pótoljuk. Nem szabad az ügyféltől olyan igazolást kérni, amelyet az államigazgatási szervnél — jogszabály előírása alapján — vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell. Ezzel csök­ken az ügyfelek küldözgeté­se, ugyanakkor az állam- igazgatási szerveket készteti a nyilvántartások pontos ve­zetésére. Az intézkedésekben és döntésekben nemcsak lehet, hanem alkalmazni kell a kü­lönböző technikai eszközö­ket. Korábban ez sajátos el­járásjogi gondot okozott. A módosított törvényjavaslat e tekintetben egyértelmű. A törvényjavaslat még tel­jesebbé és jobbá tétele érde­kében észrevételt és javasla­tot teszek: mint több nemze­tiségű megye képviselője örömmel vettem az anya­nyelv használatára vonatko­zó jog ismételt törvényi megfogalmazását. Ez az al­kotmányos tétel ugyanúgy helyet kaphatna az alapelvek körében, mint a törvény előtti egyenlőség elve, hi­szen jelentőségében semmi­vel sem kisebb ennél az elv­nél. Javaslom, hogy az anya­nyelv használatának elve a Nem csak termelni, eladni is! Tímár Mátyás beszámolája Kádár János és Gáspár Sándor az ülésteremben (Telefotó) ranya m.), a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, Széles Lajos (Sza- bolcs-Szatmár m.), Papp La­jos (Szolnok m.), Papp La­jos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar m.), Borbély Gá­bor (Budapest), Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m.), Bori Gyuláné (Bács-Kiskun m.), Ruisz József (Vas megye). Több hozzászóló nem volt. Dr. Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra, ki­emelve, hogy a képviselők észrevételeikkel, javaslata­ikkal lényegesen gazdagítot­ták a törvénytervezetet. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés az ál­lamigazgatási eljárás általá­nos szabályairól szóló '1957. évi IV. törvény módosításá­ról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavasla­tot általánosságban — a már korábban megszavazott mó­dosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents