Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. április 16., csütörtök Tavasz a földeken Nagy teljesítményű orsózógépek segítik a PATEX mezőberényi gyárának dolgozóit ' Fotó: Veress Erzsi Nem vágyunk el a tanyáról... Az időjárás végre hosz- szabb idő óta kedvez a ta­vaszi mezőgazdasági mun- Icáknak. Megkezdődött —ha lassan is — a belvíz vissza­vonulása. Az endrődi Béke Tsz-ben a víz miatt 150 hektár ma­radt szántatlan, a Körös hul­lámterében 200 hektár ma is víz alatt áll, ennek kivételé­vel be tudják vetni a közös gazdaság termőterületeit. A nehéz ősz és tél után — a kukoricát még januárban is aratták — március végén nekikezdhettek a sürgető fel­adatoknak, azóta a szövetke­zetieknek se szabad szom­batjuk, se vasárnapjuk. Fel­készültek arra, hogy a _hús- véti ünnepeket és a majá­list is a földeken töltik szükség szerint. Á tsz gondjait tovább sú­lyosbítja, hogy a 2800 hektár tavaszi vetéshez, valamint a talajmunkák nagy részéhez a társüzemek, szomszéd gazda­ságok nagy teljesítményű gé­peit kell igénybe venni, mi­vel a Béke Tsz az elmúlt esztendőkben nem sokat for­díthatott gépesítésre. A műtrágyaszórást a kon- dorosi Egyetértés Tsz gépei­re bízták, a talajmunkákba a csabacsüdiek segítenek be, a vegyszeres gyomirtást a környék 6 termelőszövetke­zetének közös mezőgazdasági repülőjével oldják meg. így megvan a reményük arra, hogy a két héttel később in­dított tavaszi munkákat má­jus közepére be tudják fejez­ni. A hat és fél ezer hektárt művelő okányi Haladás Tsz­ben az egykori Petőfi, illet­ve Alkotmány Tsz-ek 1975- ös egyesülése óta kialakul­tak a véglegesnek tekinthető vetés- és termelési szerkezet körvonalai. A -közös gazda­ságban az idén több mint kétezer hektáron termeszte­nek búzát. Az átlaghozam előirányzatának teljesítésé­hez egyelőre megfelelő ala­pot ad, hogy 1200 hektár bú­za jól, hatszáz pedig köze­pes minősítéssel telelt át. mácia Latin-Amerikában olyan volt, mint a rézbőrűek törzsének haditanácsa. Az USA volt a Nagyfőnök, s időnként mindenki köré gyűlt, hogy megkapja az utasításokat. A törzsfőnökök közti vitákat pedig a Nagy­főnök döntötte el.. Hát igen. Hol vannak már a „régi szép” idők? A törzsfőnök, jelen esetben a salvadori junta tagjai sem értettek egyet a kivezető út mikéntjében. Alig egy évvel ezelőtt a katonai diktatúrát felváltotta egy „vegyes” jun­ta. amelyben két polgári po­litikus is helyet kapott. Bi­zonyos társadalmi, gazdasági reformok bevezetését szintén napirendre tűzték, de meg­valósításuk valójában el sem kezdődött. Részint azért sem, mert a junta erős embere, Gutiezez tábornok a válság erőszakos'* megoldásának hí­ve, s ebben számíthat a had­sereg jobboldali tisztjeire. A másik tábornok, Majano ugyan előtérbe helyezte a reformokat, de éppen ami­att, hogy n«m kereste a szö­vetségeseket, túlságosan lég­üres térben élt. A 21 ezer négyzetkilomé­teren élő közel ötmilliós la­kosság elégedetlensége to­vább nőtt. Mindez — vala­mint a kommunista párt ön­kritikus ..helyzetelemzése — kedvezőbb helyzetet terem­tett a diktatúraellenes erőik összefogásához. A párt a küzdelem általános feladata­it helyezte előtérbe, és félre­tette a más pártokkal, poli­tikai irányzatokkal, rétegek­kel kapcsolatos elvi vitáit. Első . nagy sikere 1979 decem­berében született, amikor a szabadsághősről, Farabundó Martiról elnevezett népi fel­szabadító erők, a nemzeti ellenállás fegyveres erői, va­lamint a kommunista párt A mostani tavaszon még­sem a több mint 200 hektár gyenge állapotú vetés okoz fejtörést az okányiaknak, ha­nem az, hogy a kedvezőtlen ősz és korai tél miat mint­egy 800 hektáruk maradt ve- tetlen, ugyanakkor majdnem 870 hektárra terveztek ku­koricát vetni. Erre főleg a húscsibenevelés készteti a termelőszövetkezeteinket, mi­után megközelítőleg félmil­lió broilercsirkét készülnek ebben az esztendőben feldol­gozásra átadni. Az okányi tsz-ről tudni kell, hogy a megye egyik legnagyobb napraforgó-ter­mesztője, a tervek szerint idén megközelítően 1300 hek­táron díszük majd ez a fon­tos ipari növény. A felsorolt három növény egyébként az 5 és fél ezer hektár szántó­nak jó kétharmadát köti le Gkányban, . a fennmaradó részt pedig pillangósokkal, szójával, borsóval és silóku­koricával hasznosítják. Ál­lattenyésztésükben a csirke­hizlalás mellett külön emlí­tést érdemel még a közös gazdaság 1800 anyaállatot számláló juhászata és a két­százas tehenészet, amelyet az évről évre növekvő tej ho­zam jellemez. A dobozi Petőfi Tsz-ben az 1980-as árvíz és az idei csapadék miatt a tavaszi munkákat nagy 'területeken akadályozza a víz. Tavaly 1800 hektár maradt szántat­lan. Április közepén még mindig ezer hektáron kell elvégezni a munkát. Nehezí­ti a helyzetet, hogy 400 hek­táron a víz összefüggő vo­nulatokban található. Az őszi vetésű búza és árpa 70 szá­zaléka károsodott. Az elmúlt hetek kedvező időjárása Dobozon is érez­teti hatását. Eddig 200 hek­táron vetették el a naprafor-. gót. 700 hektáron tavaszi ár­pát és zabot. Hétfőn meg­kezdték a kukorica vetését is. A felszikkadt területeken jo ütemben halad a talajelő­készítés. A szövetkezet az elmúlt év végén 9 millió fo­rintért vásárolt gépeket. Salvadori halászok létrehozta a koordinációs központot, és együttesen meghatározták az általános cselekvés irányvonalát. A salvadori felszabadítási mozgalom az elmúlt hóna­pokban komoly vesztesége­ket okozott a junta csapa­tainak. A mozgalom az or­szág területének negyedére kiterjesztette hadműveleteit. Több tartományt teljes ellen­őrzésük alatt tartanak. A frontokat a harmincas évek kimagasló forradalmárairól nevezték el. A sikerek nyo­mán a baloldali erők között megkezdődtek a tárgyalások egy demokratikus forradalmi kormány megalakítására. A hír érthető- idegességet váltott ki Washingtonban. Akcióba is léptek. Decem­ber közepén a junta össz- puccsot hajtott végre. (Hiva­talos verzió szerint . a ha­talmi szerkezet átalakításá­ról van szó.) Valójában a szélsőjobb került előtérbe az­zal, hogy az ultrakonzervatív körök képviselőjét, a junta egyik polgári tagját, Jósé Ezeknek most nagy hasznát veszik. Képesek a tavaszi munkák segítség nélküli megoldására. A kunágotai Bercsényi Ter­melőszövetkezetben a koráb­bi évekhez hasonlóan most is a belvíz okozta a legna­gyobb gondot. Még mindig 600 hektár szántót és 400 hektár búzát borít víz. A magasabban fekvő terü­leteken időben sikerült elvé­gezni a kora tavaszi mun­kát. Cukorrépát 500, borsót 250, napraforgót 200,^ ken­dert 90 hektáron vetettek. A belvíz visszahúzódását köve­tően mintegy 1500 hektáron juttatják földbe a kukoricát. Eddig 680 hektáron készítet­ték elő a kukorica vetéséhez a talajt. E fontos takarmány- növény vetéséhez egyébként szerdán fogtak hozzá. Míg ezer hektáron a bel­víz, addig a többi területen már a hetek óta tartó szá- íazság okoz gondot. A szö­vetkezetnek a munkákhoz elegendő a gépe és munka­eszköze. A mezőkovácsházi Űj Al­kotmány Tsz-ben az 5200 hektár szántóból mintegy 2100 hektárnyit vetettek be még az elmúlt őszön, ami­ből 1850 hektáron jó telelt búzák díszlenek. Ezeken a területeken végéhez közele­dik a fejtrágyázás. A 3100 hektárt kitevő tavaszi vetés­hez a vetőágy-előkészítés mintegy 85 százalékos, az előírt tavaszi alaptrágyákat a termelőszövetkezetben már 90 százalékban kiszórták. Kukoricát silóval együtt 1650 hektáron vetnek az idén, a tengeritermesztésre kijelölt tábláknak kétharma­dán juttatták eddig a földbe a vetőmagot. A borsót, a maghozó sárgarépát és pap­rikát, a zabot, a napraforgót es az ipari cukorrépa vető­magját már elvetették. K. E. P.—K. J. Napoleon Duartét nevezték ki az ország elnökévé, aki a hetvenes évek elején már egyszer irányította az orszá­got. Egv civil csúcsra . állítá­sával azt a látszatot akarják kelteni, hogy Salvadorban a polgári kormányzat felé ha­ladnak. Valójában éppen ellenke­zőjéről van szó. Ugyanis az eddigi erős ember — minden tárgyalás ellenzője —, Jaime Abdul Gutierrez ezredes lett a második kulcsfigura, egy­ben a hadsereg főparancs­noka, aki bizton számíthat a hadsereg jobboldali köreire. Ugyanakkor a mérsékeltnek számító Majano ezredest el­távolították a hatalomból. A nemzeti felszabadítási front úgy ítélte meg a hely­zetet, hogy nincs más meg­oldás, mint a fegyveres harc folytatása, a baloldal népi bázisának további szélesíté­se. Ügy tűnik tehát, hogy a „csendes puccsal” nemhogy befejeződik, hanem tovább éleződik a salvadori helyzet. Király Imre Ha Békéscsabáról Mezőme- gyerre utazunk, a vasúti át­járó előtt, az úttest jobb ol­dalán szépen gondozott gyü­mölcsöskert kellős közepén takaros tanyát látunk. A vi­rágzó gyümölcsfák alatt már zöldell az újhagyma, rég el­vetették a sárgarépát, petre­zselymet és egyéb zöldség­félét. A házhoz zöld pázsitút ve­zet. A lakók nyugalmát éber kutya őrzi. A vendég szeren­cséjére oórázon tartják, de így is félelmetes a hangos ugatása, nagyokat ugrik, ha­talmas erővel szeretné szét­szaggatni a láncát. Csak ak­kor nyugszik meg, amikor a gazdasszony, Jelenka János- né a látogató elé siet. Már az udvar rendje, tisz­tasága elárulja: nagyon sze­retnek ebben a környezet­ben élni Jelenkáék. A góré- ban sárgállik a csöves ku­korica, a fészerben szép sor­jában kádak, .hordók. — Sok gyümölcs terem a kertben — magyarázza Je­lenka János. — Amit nem tudunk frissen elfogyasztani, cefrébe gyűjtjük, és pálinkát főzünk belőle. Természete­sen szőlő is bőven terem, amiből bort szüretelünk. Ser­tést hizlalunk eladásra. Az idén 12-re kötöttem szerző­dési. Pedig már nem nagyon bírom a munkát, de anélkül sem tudok élni. — Meg kell ragadnunk minden forintot — veszi át a szót a feleség. — Hiszen én mindig háztartásban dol­goztam, saját jogomon nincs és nem lesz nyugdíjam. Hét hold földünk yolt, az uram azzal lépett be annak idején a termelőszövetkezetbe.. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ből jött rokkantnyugdíj­ba 1972-ben. 2232 forint a nyugdíja. Ebből ketten nem tudunk megélni másképp, csak ha munkánkkal kiegé­szítjük. Meg tudni meg tud­nánk, ha nem ragaszkodnánk a megszokott életmódhoz. Beszélgetés közben betes­sékelnek a tágas konyhába. Hatalmas beépített csempe­kályha ontja a meleget. A másik sarokban ott a palac­kos gáztűzhely. A konyha kőpadlós, ragyogó tiszta, nagy ablakán gazdagon om­lik be a napfény. Az asztal mellett a század elején divatos karospad. A gazda ide telepszik. — Itt a legkomótosabb ül­ni — mondja. — Ha vendé­gek jönnek, senki nem akar a székre ülni, még a fotelba se, csak a karospadra. Itt olyan jót lehet pihenni, mint sehol másutt. Nyáron, a nagy melegben, ha az ember el­fárad a kertben, bejön, vé­gigdűl a fapadon és megpi­hennek az izmai. Picicsibe csipogását hal1 lom. Amint jobban szétné­zek a konyhában, két elekt­romos keltetőgépet fedezek fel. Az egyik most nem üze­mel, a másikban épp ma kelnek a kiscsibék. A kora reggeli órákban kiszedték a tojásból kibújt apróságokat, a gép tetején egy hatalmas rostában letakarva várják, hogy elszállítsák őket. Benn a gépben öt rekeszben egy­szerre 500 tojás tárolható. Amint kinyitja a ház asszo­nya a gép ajtaját, látjuk, hogy újabb tojásokból búj­tak ki a kiscsibék. Tyúkot csak a család szük­ségletére tartunk — tájékoz­tat Jelenkáné. — A férjem szigorúan ragaszkodik a tisz­tasághoz, nem tűri a tyúko­kat az udvarban. Zárt he­lyen tartjuk őket. Igaza van az uramnak, mert sok kárt tudnak tenni a baromfiak a kertben, no meg nem lehet nekik parancsolni, netán át­mennek a szomszéd portájá­ra, nem hiányzik a veszeke­dés. Nem szeretjük a rossz szomszédságot. így aztán Frankó János és Vidonyecz Pál szomszédok­tól veszem a tenyésztojást. ök jó fajta tyúkokat tarta­nak. Manapság nem bíbelő­dik senki a keltetéssel, a kot- ló „kiment a divatból”. A keltetéssel is „hozok” vala­mit a konyhára. Való igaz, hogy rizikós ez is, mint minden, ami élőlénnyel kap­csolatos. Ha egyik csopor­ton veszítek, a másik behoz­za. Az a lényeg, hogy friss legyen a tojás. Ha öreg a tojás vagy megfázott, keve­sebb a kelés. Nézem az elektromos kel­tetőgépet, hallgatom a házi­asszony szavait: „a kotló ki­ment a divatból” ... Ebben a szép tiszta konyhában, na­poscsibék „társaságában” gyermekkorom jut eszembe. Akkor bizony divat volt még a kotlóssal keltetés. Emlék­szem, ilyenkor tavasztájt minden ágy alja tele volt kotlósokkal. A házigazdák télvíz idején maguk fonták fűzvesszőből a kosarat. Ezek­be szalmát raktak az asszo­nyok. 21—23 tojást raktak a fészekbe, és ráültették a kot" lóst. Azon veszem észre magam, hogy hangosan gondolko­dom. így aztán a régimódi csibekeltetésre terelődik a szó: — Ma már senki nem tud­ná elviselni azt a bűzt, pisz­kot, ami a kotlós csibekelte­téssel járt — zökkent vissza gondolataimból a ház asz- szonya. — Azelőtt nálunk is, másoknál is földpadlósak voltak a szobák, a konyhák. Mázoltuk, takarítottuk, ahogy lehetett. De ma már ez el­képzelhetetlen. Nem elég, hogy padlós a szoba, köves a konyha. Ha elkopik vagy megunjuk, kicseréltetjük. Ä gyerekeink élik a maguk életét mi ketten vagyunk a tanyán. De oly természetes, hogy tiszta, rendes legyen a környezetünk. Nem is vá­gyunk el innen soha. Itt akarjuk befejezni életünket, ahol jóban rosszban sok-sok évet letöltöttünk együtt. Ary Róza laaai A Közúti Gépellátó Vállalat egri telepén javítják a Poclain gyártmányú, hidraulikus kotró­gépeket. A telep szakemberei gondoskodnak az országban dolgozó mintegy 300 nagy értékű gép felújításáról, nagyjavításáról és műszaki ellenőrzéséről. Javításukra garanciát is vállalnak. A képen: a végleges összeszerelés előtt ellenőrzik a gép működését (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents