Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. április 16., csütörtök NÉPÚJSÁG Még egyszer: mozi Egyik országos napila­punkból félretettem egy cikket. Még február elején jelent meg, de nem is az a lényeges, hogy mikor, hanem az, hogy miféle adatokat kö­zöl az elején. Országos ada­tokat, amelyben mi is ben­ne vagyunk, e vidéken élők. A cikket a napokban olvas­tam el újra, és nem tehet­tem mást: papírra kellett vetnem gondolataimat. Igen, a moziról volt szó. Még közelebbről a magyar filmgyártásról, és arról: mi­ért mélyül egyre jobban a szakadék a magyar filmek és a közönség között. Nézzük azokat a bizonyos adatokat! „A tavaly bemuta­tott egész estét betöltő har­mincegy magyar játékfilm gyártási összköltsége meg­haladta a háromszázmillió forintot.” A harmincegy film­ből huszonkilenc összesen 25,5 millió forintot hozott 1980-ban, kettő pedig, a Ró­jak Budapesten és a Ki be­szél itt szerelemről 10,5 mil­liót. A két utóbbi tehát „si­kerfilm”, ám ez igencsak vi­szonylagos, ha azt nézzük, hogy 14 millióba kerültek. A vetítés (szaknyelven forgal­mazás) ugyan nem állt le, lehet, hogy a két „sikerfilm” még további milliókat hoz. De mi a helyzet a többi hu­szonkilenccel? Közöttük az Örökség-gel, a Csontváry-val, a Psyché-vel, a Vasárnapi szülők-kel? A huszonkilenc­cel, ami 286 millióba került?* Behoznak-e még pár száz­ezret, netán milliót? Egyál­talán, visszahozzák-e, ameny- nyibe kerültek? A válasz a kételkedésé. Nem hozzák be. így aztán ez a huszonkilenc rossz üzlet. De lehet-e ná­lunk üzlet — pontosabban áru — a kultúra? Például a film. A magyar film?! Azt mondjuk: nem lehet. De amikor ezt mondjuk, egyre nagyobb nyomatékkai hozzá­tesszük azt is, hogy nem mind­egy, mi mennyibe kerül, hogy megéri-e a támogatást, hoz-e annyit az emberek ja­vára, amennyit ráköltünk? Hogy jól költekezünk-e? Nem történnek-e olyan ese­tek, amikor valamit agyon­támogatunk, miközben más. érdemesebb dolgokra érdem­telenül kevés jut? Ennyi kérdés egy nagyobb szabású sajtótájékoztatón is sok lenne, nemhogy egy rö­vid glosszán belül, így aztán többségük megválaszolását a tisztelt olvasóra bízom. Va­lamit azonban — magyar film és magyar mozi ürü­gyén — vizsgáljunk meg kö­zelebbről. A múlt század közepén készült tizenöt négyzetméter­nyi különleges parkettával gazdagodott a makói múze­um. A padlóburkoló -anyagot a Csongrád megyei Király- hegyes község egyik régi ura­dalmi épületében találták meg a ráckevei Aranykalász Tsz munkásai. Különféle geometriai alakzatokat for­Azt a szomorú tényt, hogy a magyar mozinézők nem szeretik a magyar filmet. Ha egy esztendőben kettő még úgy-ahogy elmegy, mint ta­valy a Kojak és a Ki beszél, huszonkilenc alig, és ki tud­ja, hányat minősíthetnénk totális bukásnak közülük? Ennyire rosszak a magyar filmek? Vagy ennyire nem találkozik a néző és a film­művész igénye, felfogása, világlátása? Hosszú évek óta tart ez a mélypont, és hosszú évek óta tart az is, hogy akadnak ren­dezőink, akik a közönség- igényt huszadrangú kérdés­ként kezelik. Akiknek sokkal inkább az a fontos, hogy mit szól majd a szakma az új filmhez, mint az, hogy o néző mit szól, akinek ké­szült? Persze, ha a szakma a szakmának dolgozik, akkor csoda-e, hogy a nézőt kife­lejtik a játékból?! Hiszek a jóértelmű tömeg­ízlésben. Hiszek abban, hogy nem csak a western, a szex és a krimi kell a moziba járó tömegeknek; derűs színfolt és már-már siker volt leg­utóbb a Vámmentes házas­ság, ez az új magyar közön­ségfilm, okos film, szórakoz­tató film. Vagy ilyet csinál­ni nem divatos? Tessék meg­mondani, miért nem? Talán csak nem azért, mert a fil­mes sznobéria a lila-gőzös blődlit tartja igazi „mély­áramú” művészetnek? Most látom, hogy ebben az írásban valóban több a kér­dés, mint a felelet. Nem le­szek hát ünneprontó, ha megtoldom még eggyel, töp­rengjünk ezen is: lehet-e könnyedén átsiklani azon, hogy háromszázmilliót ki­adunk az egyik oldalon, és abból 36 millió jön vissza, hogy feljegyezhessük a má­sik oldalon „bevételnek”. Még akkor is, ha ez a 36 millió nem végleges adat, hiszen két-három év múlva is vetítik még az 1980-ban bemutatott filmeket. Végül, és ezt is a fentebb említett cikkből citálom ide: tavaly, ha magyar filmet né­zett a kedves olvasó, és fize­tett a jegyért átlagban 8 fo­rintot, Állam Elvtárs 90-et tett hozzá. Nem sajtóhiba: kilencvenet! Egyetlen jegy­hez. A közgazdaságtudományi egyetem elvégzése sem kell ahhoz, hogy az ember a fe­jéhez kapjon, és azt mondja: hogy is van ez?!... Sass Ervin mázó parkettadeszkából csil­lagszerű mintázatot raktak ki az akkori ügyes kezű mes­terek. Az átalakítást végző építők nagy gonddal fel­szedték a régi parkettát és a makói múzeumnak aján­dékozták. A tervek szerint ott ismét lerakják, hangula­tos és eredeti enteriőrt te­remtve néhány szép múlt századi bútor bemutatásához Csehszlovák vendég a TIT-ben A TIT Országos Központ­jának meghívására tegnap, szerdán Békéscsabára érke­zett Zdenek Madar, a KGST környezetvédelmi bizottságá­nak tagja. A vendéget dr. Krupa András, a TIT Békés megyei szervezetének titkára fogadta, majd tájékoztatást adott a megyei ismeretter­jesztő tevékenységről. Dél­után Zdenek Madar Gyulára látogatott, ahol Fényes Péter városi titkár vezetésével megtekintette a természettu­dományi termet és ismerke­dett a várossal. Négy órakor Szabadkígyóson, a mező- gazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképző intézetben tartott előadást a környezet­védelemről, majd megtekin­tette a kastélyt és a parkot. Csütörtökön, ma délelőtt a gyulai Köröstáj Termelőszö­vetkezetbe látogat el a cseh­szlovák vendég. Itt előadást tart, majd tsz-látogatáson vesz részt. Délután megte­kinti a város nevezetessége­it, a várat, a várfürdőt, a Kohán-képtárat és az Erkel- emlékházat. Megyei sikerek Kiskoroson (Tudósítónktól) A tavaszi szünet utolsó napjaiban, április 9—10—11- én rendezték meg Kiskőrö­sön három megye zeneisko­láinak körzeti Bartók-zongo­raversenyét. Az elődöntők és a döntők során Békés, Bács- Kiskun és Csongrád megye 16 zeneiskolájának 48 tanu­lója mérte össze tudását. A résztvevők nyolctól huszon­két éves korig négy korcso­portban versenyeztek. Telje­sítményüket főiskolai taná­rokból álló zsűri értékelte, melynek elnöke Arató Szil­via, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára volt. Békés megye — az előzetes válogató alapján — II ta­nulót nevezett a versenyre. Az erős mezőnyben közülük hatan jutottak a döntőbe: Fejes Tímea, Michelsz Klára, Farkas Edina, Goron László, Kozák Ilona és Rácz János. A verseny végeredménye­ként szép Békés megyei si­ker született. A negyedik korcsoportban Goron László, a békéscsabai zeneiskola ta­nulója első díjat, a második korcsoportban Fejes Tímea, a békési zeneiskola tanulója harmadik díjat nyert. Taná­raik — Brózik Jánosné és Fejes Antalné — felkészítő munkájukért különdíjat kap­tak. Brózik Jánosné, a bé­késcsabai Bartók Béla Zene­iskola tanára a Békés me­gyei Tanács díját is elnyer­te, melyet Hárs Györgyné, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának csoportve­zetője nyújtott át a nagy pe­dagógiai tapasztalattal ren­delkező tanárnőnek. A díj­kiosztást követő gálahang­versenyen Fejes Tímea és Goron László egy-egy jól si­került produkcióval képvi­selte megyénk színeit. A parketta is múzeumi tárgy Versmondóverseny Békéscsabán Hathy Zsolt a szabadon választott verset mondja Fotó: Kovács Erzsi Kedden délután, József At­tila születésének évfordulója alkalmából városi versmondó versenyt rendeztek Békés­csabán, a József Attila Álta­lános Iskolában. A verse­nyen a megyeszékhely és a városkörnyék általános isko­lásai vettek részt, külön ka­tegóriában versenyezve az el­ső, második, a harmadik, ne­gyedik, ötödik és a hatodik, hetedik, nyolcadik osztályo­sok. A versmondóknak egy József Attila- és egy szaba­don választott költeményt kellett elmondaniuk. A színvonalas verseny A kategóriájában a legjobbnak Laurinyecz Edina, a 7-es is­kola tanulója bizonyult. Gá- bel Beáta, a 10-es és Be- nyovszki Judit, a szlovák is­kola tanulói a második he­lyezést kapták. Wolmuth Nó­ra, a József Attila Iskola, és Folyóiratszemle Kortárs Az irodalmi és kritikai fo­lyóirat áprilisi számában versek és novellák váltják egymást, és befejeződött Cse­res Tibor részletekben közölt történelmi regénye Kossuth- ról. Két beszélgetés is nap­világot látott; az egyikben Major Tamás ad választ Kabdebó Lóráritnak A hábo­rúnak vége címmel, a má­sikban Thiery Árpád kérdé­seire Gonda György állam­titkár. az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke felel. Ez az interjú kezdet, ugyanis az év folyamán rendszeresen fog­lalkozni fognak hazánk ter­mészet- és környezetvédelmi problémáival, s „ .. .elsősor­ban írók és szakemberek vesznek részt a vállalkozás­ban, de olvasóink vélemé­nyét és hozzászólását is kér­jük” — írja a szerkesztőség. A probléma fölvetése és széles körű társadalmi vita megindítása a lap közéleti fogékonyságát és felelősségét érezteti. Napjainkban ugyan­is egy csomó gond és meg­oldatlan kérdés feszít, me­lyek sürgősen kiutat köve­telnek. Tiszatáj A Szegedi folyóirat terje­delmének zömét a 80 éve Nagy Eszter, a köröstarcsai iskola tanulója lett a har­madik. A B kategóriában versenyzők között a zsűri nem talált első helyre érde­mes tanulót. Második lett Hathy Zsolt a mezőberényi, és Mázán Ildikó, a 10-es is­kola tanulója. A harmadik helyezést Békéssy Emese, a vendéglátó- és Zsíros Barba­ra, a 2-es iskola tanulója ér­demelte ki. A legnagyobbak versengé­sében két első és két máso­dik helyezés született. Kóti Hajnalka, a 10-es, Széplaky Annamária, a 2-es iskola ta­nulói szavaltak a legszínvo­nalasabban. Második lett Bugyi Zsolt, a 9-es és Novák Tibor, a 12-es iskola képvi­seletében, Németh Ildikó, az 5-ös iskola tanulója pedig harmadik helyezést ért el. született Németh László em­lékének szenteli. Az író ed­dig ismeretlen drámájából — a Szépítőbői — közli a második felvonást, s ugyan­akkor Eligazító szavak egy könyvhöz címmel Németh László írását, melynek beve­zető sorai így szólnak. „A tanulmányok, amelyeket eb­ben a kötetben gyűjtöttünk össze, alig egy huszadát al­kotják munkásságomnak, de noha teljesen hozzáférhetet­lenek voltak, az elmúlt há­rom évtizedben többet fog­lalkoztak vele, mint a töb­bivel együttvéve. Méltányos hát, hogy összegyűjtött mű­veim végén ezek is az ol­vasók szeme elé kerüljenek, s néhány szóban én is el­mondjam. mi az, amiben hi­tem, szerint igazam volt. s mi, amiben tévedtem.” A róla szóló cikkek is a tépelődő, útkereső és az ér­telmiség fokozott felelőssé­gét érző és „prédikáló” írót idézik. Aki ellenszél nélkül szinte egy pillanatig sem dolgozhatott; eszméi, elgon­dolásai .— a nemzet anyagi és szellemi jobbításának ter­vei — a maguk idejében oly kevés megértésre találtak. Az emlékezők — Czine Mi­hály, T. Biró Zoltán, Fodor András, Grezsa Ferenc. Ve- kerdi László — a mélyen ér­ző és gondolkodó, s mindig a nemzetért, a magyarságért tenni akaró embert idézik. Vass Márta HANGSZÓRÓ 168 óra Én nem is tudom, mi le­het a rádió titka? Mi az, ami a készülék mellé lán­colja a hallgatót a riport­műsorok idején. Egy biztos, ezek között is, úgy hiszem, magasan legérdekfeszítőbb a „168 óra” műsora. Hét nap eseményeit hivatott másfél órába sűríteni ez a műsor Csák Elemér felelős szer­kesztő irányításával. A fel­adat nem csekély, a vállal­kozás merész. A lényeg min­denesetre a megfelelő válo­gatás, az odafigyelés, hogy mi az, ami a hallgatóságot akkor, azon a héten legin­kább lázba hozta, no és a gyors reagálás ... Mindenesetre, a legutóbbi 168 óra munkatársai sem vallottak szégyent. Ügy irá­nyítottak minket, kívülálló­kat, hogy ha lankadt a fi­gyelmünk, izgalmas témát vetettek fel — lásd például a „Vízivás Vácott” című ri­portot —, ha pedig sok volt a feszült figyelemből, mást, új kérdéscsoportot vetettek fel, megint máskor pedig ze­nével fűszerezték az elhang­zottakat. Lám, a nagy tetszésnyil­vánításban — ami nem is csoda, hisz, ha akarnám sem tudnám felsorolni azt a sokféle csemegét, melyeket riportjaikban dolgoztak fel, s nem is akárhogy — majd­nem elfeledkezek arról, amiről szólni kívánok a mű­sor apropóján. Arról ugyanis, hogy két, úgyneve­zett slágertémát is érintettek újszerűén, másképp, mint ahogy eddig hallottunk ró­luk. Az egyik a csövező fia­talok problémája, a másik pedig, s legalább annyira szomorú, hogy (sajnos!) slá­gerré vált, a gondatlanság, mely gyermekeink életébe kerülhet. Éppen a szombati műsor előtti napokban hall­hattunk a gyulai kislányról, akinek nemtörődömség, gon­datlanság okozta a halálát. Nos, a 168 óra egy másik gyermektragédia hátterét vi­lágította meg, a nyíregyházi óvoda kerítésének omlását, mely egy gyermek életét ki­oltotta. A meglepő az volt, hogy a tragédia előtt néhány nap­pal végeztek baleset- és munkavédelmi szemlét — az óvónők. Nem csoda hát, ha a hibát, melyet csak szakér­tő fedezhetett volna fel, nem észlelték. Nincs a rendtar­tásban a szakértők bevonása, mondták többen is. „Miért kell tragédiának bekövetkez­nie, hogy rájöjjenek, rossz egy rendelet?” — tette fel a kérdést a műsorvezető. Való­ban! Miért? Kérdezték még sokan telefonon, mert a 168 óra ezúttal is lehetőséget adott. N. A. Mül MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Népdalok. 8.52: örökzöld dallamok. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Játék a könyvtárban. 10.35: Katanics Mária két Bár­dos Lajos-kórusművet ve­zényel. 10.49: Gondolat. 12.00: Déli Krónika. 12.35: Kolozsvári Grandpierre Emil: A szeplős Veronika. 12.45: Zenemúzeum. 14.23: Mindenki könyvtára. 14.53: Borgulya András—Győré Imre: Ének a forradalom­ról. 15.10: Magyarán szólva . . . 15.25: Sándor Frigyes vezényel. 16.05: Rádíónapló. 18.00: Mario Lanza könnyűzenei felvételeiből. 18.30: Esti Magazin. 19.30: Kocsár Miklós népdalfel­dolgozásaiból. 19.49: Kilátó. 20.34: Verdi: A trubadúr. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Drahos Béla fuvolázik. 23.30: Skandináv muzsika. 0.10: Lehár Ferenc saját műveit vezényli a zürichi Tonhalle zenekar élén. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Álla Pugacsova énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Hegyalja kincse. 13.30: Billegető muzsika. 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Átlépünk a Rubikon. 21.43: Sci-fi kedvelőknek. 22.00: Verbunkosok, nóták. 23.15: Dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.20: Richard Strauss operáiból. 11.05: Romantikus mesterek ka­marazenéjéből. 13.07: Barokk zene. 14.40: Euryanthe. 15.30: Külpolitikai klub. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A magyar muzsika múltjá­ból. 16.55: Popzene sztereóban. 18.02: Debussy: Verlaine-dalok. 18.20: Bartók-művek előadási problémáiról. 19.05: Operaáriák. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. 20.20: Az építészet igézetében. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.20: Újdonságainkból. Kb. 22.00: A Régi zene stúdiója együttesének Landini-felvé- teleiből. 22.15: Tokos Zoltán gitározik. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Breitner János felvételei­ből. 17.15: Nők negyedórája. Szer­kesztő : Pais Judit. 17.30: Tuka Zsigmond citerázik. 17.35: Mindenki egyetért? Ripor­ter: Pálréti Ágoston. 17.45: Pár perc dzsessz. Pege Aladár együttese játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. 8.30: Iskolatévé. Deltácska. (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.30: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.50: Iskoiatévé. Deltácska. (ism. f.-f.) 14.15: Rajz. (ism.) 14.30: Magyar nyelv, (ism.) 14.45: Környezetismeret, (ism.) 15.05: Világnézet, (ism., f.-f.) 15.55: Hirek. (f.-f.) 16.00: A fény hegyei. 16.30: Perpetuum mobile. 17.15 :-Tévébörze. (f.-f.) 17.25: Telesport. 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: In memóriám Rábai Mik­lós. 18.10: Az Országházból jelent­jük... 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Külpolitikai fórum. 21.30: Zenés tv-színház. Huszka Jenő: Bob herceg, (ism.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Pedagógusok fóruma, (ism., f.-f.) 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Mathew Brady, (f.-f.) 20.15: A fríz ló. 20.35: Az Alekszander Nevszki székesegyház. 20.45: Hogyan építkeztek az iz­landiak 1100 éven keresz­tül? 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Egy kívülálló véleménye. 22.30: Testünk. 23.00: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.05: Dánia. 17.30: Kulturális híradó. 18.40: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Fiatalok órája. 20.30: A Föld fejlődéstörténete. 21.30: Caragiale: A kezdet. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.25: Labdarúgás: Napredak— Buducnost. 15.40: A jugoszláv népek felke­lése. 1T.45: A vörös hajú Zora csa­pata. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Pódium: Mirjana Karano- vic. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Külpolitika. 20.50: Az erősebb nem. 22.05: Marko Tajcevic zenéje. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 20.00: 3 — 2 — 1 . . . indulj! 22.20: Huszonnégy óra. 22.25: Az asztalitenisz VB szem­léje. , SZÍNHÁZ A HÉTPETTYES LOVAG Békéscsabán 14.30 órakor, bérlet­szünet. VÉRNÁSZ Békéscsabán 19 órakor, Déryné- bérlet. MOZI Békési Bástya: Start két keré­ken. Békéscsabai Építők Kultúr- otthona: 5 órakor: A hét mester- lövész, 7 órakor: Családi összees­küvés. Békéscsabai Szabadság? de. 10 és du. 4 órakor: Zorró, 6 és 8 órakor: Az első nagy vo­natrablás. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni, fél 8 órakor: A halál magnósza­lagon érkezik. Gyulai Erkel: Au­tóversenyzők. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Négy bandita, tíz áldo­zat, 5 és 7 órakor: Kramer kontra Kramer. Orosházi Béke: Luxusbordély Párizsban. Oros­házi Partizán: A zsoldoskatona. Szarvasi Táncsics: Skalpvadá­szok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents