Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
1981. március 11., szerda o Sertéshústermelés Békés megye az élen Nélkülük sincs kolbász Tótkomlós! hímzés, szőttes tőkés exportra Megtartotta mérlegzáró közgyűlését a Tótkomlósi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A vezetőség beszámolójából kiderült: rekordévük lett a tavalyi, de az V. ötéves terv minden esztendejében egyenletes volt a fejlődés. Menet közben új gépeket vásároltak, amelyek kezelését külön meg kellett tanulni a lányoknak, asszonyoknak, a termelésből azonban ez nem okozott kiesést. A nagy teljesítményű gépeken olyan termékeket állítottak elő, amelyek tőkés piacon is nagyon keresettek. Különösen a szép, hímzett blúzok, leánykaruhák, kötények, a szőttespárnák, térítők iránt nőtt a kereslet. Említésre méltó, hogy 1975-höz képest 9 százalékkal kevesebben dolgoztak tavaly, az árbevételük viszont 156 százalék volt. öt év alatt a rubelelszámolású export 138 százalékra emelkedett, a nem rubelelszámolású pedig 693 százalékra. A szövetkezet tiszta vagyona ez idő alatt megkétszereződött, a nyereség pedig csaknem két és félszeresére emelkedett. összességében úgy hajtották végre a kitűzött tervfeladatokat, hogy tudatosan alkalmazkodtak a bevezetett új gazdasági szabályozókhoz, messzemenően figyelembe vették a népgazdaság és a szövetkezet érdekeit. A jó eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy nagyon eredményes az együttműködés a vezetők és a tagok között. A maga munkaterületén mindenki fegyelmezetten, lelkiismeretesen dolgozik. A közgyűlés úgy határozott, hogy a szövetkezet belép tagnak a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségébe. Goldberger János, a KISZÖV elnöke gratulált a tótkomlósiaknak a kimagasló sikerekhez. A Békéscsabai Hűtőházban a rendszeres gyümölcs- és zöldségfeldolgozást az 1963- as szezonban kezdték meg, s az első nyugati vevő már a következő esztendőben megjelent. Az Otker cég képviseletében érkezett az NSZK- ból: meggyet és földiepret vásárolt föl nagy tételben. Egy évvel később, 1965- ben jártak Csabán az ugyancsak nyugatnémet Bayer cég emberei akik magyaros ízeket keresve zöldségféléket rendeltek a hűtőháztól. E kezdeti és még csak egyedinek számító tőkés üzleteket követően került kapcsolatba a békéscsabai szállító azzal a vevővel, akivel hosszú évekre szóló, és valóban gyümölcsöző együttműködést tudott kialakítani. Gustav Wulff német nagykereskedő — róla van szó — tudniillik jó néhány étel- és konzervgyár megbízását mondhatta magáénak. A sikeres üzleti viszonyról újabb és újabb megrendelések tanúskodtak. A felek kölcsönös látogatásai, a Wulff kereskedőház szerteágazó kapcsolatai hozzásegítették a hűtőház vezetőit ahhoz, hogy első kézből értesüljenek az igényváltozásokról, azokról az új termékekről, amelyek iránt a kereslet várhatóan megnövekszik. így iratkozott föl a békéscsabaiak terméklistájára többek között a Párizsi vásár fantázianevet viselő sárgarépa, amely azzal tört be a piacra, hogy a szokásos 180 napos vegetációval szemben ez a fajta 90 nap alatt ehetővé fejlődik. Az új partnerek a feldolgozás körébe bevont új fajták mellett olyan speciális kisgépekhez is hozzásegítették a hűtőházat, amelyekkel a legszigorúbb feltételeknek is megfelelő árut készíthettek. E partnerek közül a már Az egész évi kedvezőtlen időjárás, árvíz s egyéb elemi csapások ellenére Békés megye mezőgazdasága az elmúlt esztendőben is derekasan állta meg helyét. Erről tanúskodik a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának „A mezőgazdaság 1980. évi fontosabb megyesoros adatai” címmel nemrég megjelent füzete. Ebből kiderül, hogy az országos búza-vetésterületnek mintegy 10 százalékát megyénkben művelték meg, ugyanennyi területen csak Szolnokban termesztettek kenyérgabonát. A két megye mögött harmadikként Bács-Kiskun áll, megközelítően 8 százalékos részesedéssel. Megyénk az elért 4 ezer 876 kilogrammos hektáronkénti átlagterméssel a 10. helyre szorult a bevezetőben említettek miatt, s ugyanitt kell megjegyezni, hogy az élen álló Fejér megyében — ahol hektáranként több mint 5 ezer 800 kilogramm búza termett — a Békés megyei búzaföldek 60 százalékának megfelelő területen arattak az elmúlt nyáron. Kiugró eredményt ért el ezzel szemben megyénk a kukoricatermesztésben: a vetésterület nagyságában csupán Bács-Kiskun előzte meg, ugyanakkor a hektáVersenytárgyalást nyert az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat Olaszországban. Az Olasz Olimpiai Bizottság egymilliárd líra (több mint egymillió dollár) értékű megrendelést adott a magyar iparnak két, számítógépvezérlésű eredményhirdető rendszer felszerelésére a római stadionban. Az Elektroimpex és a gyártó VBKM Erősáramú Elektronikai Gyár rendkívül röfelsoroltak mellett említhe- tő még szintén az NSZK-ból a Südmilch és az ALFOOD, amely főleg zöldségeket vásárolt Magyarországról, de kiemelni sorukból első helyen a svéd FINDUS céget kell. A FINDUS az első, 1963- as jelentkezése óta végig hű maradt az Alföld peremén települt városhoz, annak zöldség- és gyümölcskészítményeihez. Kezdetben 90 százalékban gyümölcsöt kért, s csak 10 százalékot képviselt a Svédországba utaztatott termékek között a zöldség. Napjainkra ez az arány megfordult, s ezzel egy időben egyre bővülő kooperáció is létrejött a Békéscsabai Hűtőház és a svéd FINDUS között. A kooperáció alapja olyan szaporítóanyagok és technológiák magyarországi meghonosítása, amelyek révén a felek tartani tudják piaci pozícióikat a Skandináv-fél- szigeten. A hűtöház közös kísérleti telepet tart fönn partnerével Békéscsabán, az előbbiekből kiindulva. Ezenkívül a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés keretein belül — kertészeti kutatóintézetekkel, egyetemmel és kutatókkal együttműködve —■ sikeres kísérleteket folytatnak a világon föllelhető valamennyi gyümölcs és zöldség honi adaptálására. Az eddig ismertetett kapcsolatok természetesen kedvező hatást gyakorolnak a hűtöház hazai kínálatának szélesítésére is. Jórészt a tőkés üzletfelekkel folytatott kereskedelemnek köszönhető, hogy a magyar fogyasztóközönség olyan újdonságokkal ismerkedhetett meg menet, közben, mint amilyen a mélyhűtött svéd földieper, a bim- bós kel, a spárga, a fagyasztott vöröshagyma, meg a töbronkénti 6 ezer 440 kilogrammos átlagtermésnél csak Tolnában, illetve Komáromban takarítottak be Jobbét. Országosan is első helyen áll Békés megye a 100 hektár mezőgazdasági .területen tartott sertésszámot tekintve, amely az elmúlt esztendőben megközelítette a 216-ot, míg az országos átlag csak 139 volt. Ebben igen nagy szerepet játszott az, hogy az 1975-ben gondozott 934 ezer sertéssel szemben az elmúlt esztendőben Békésben egymillió 44 ezer sertést tartottak. Ez egyébként az országos állománynak mintegy 11 százaléka. Ennél többet csak Bács-Kiskunban hizlaltak a tsz-ek, állami gazdaságok és kistenyésztők. A statisztikák szerint nem rosszak a szarvásmarha-te- nyésztés megyei eredményei sem, bár ezek nem tükröznek olyan sikereket, mint az előbbiek. A 100 hektáron tartott szarvasmarhák száma (25,4) alatta marad az országos átlagnak, amely 29,6, s még inkább igaz ez a tehénállományt tekintve. Az elmúlt esztendőben területünkön ugyanannyi tehenet gondoztak állattartóink — 47 ezret —, mint 1975-ben. A szarvasmarha-állomány hat év alatt 124 ezerről 123 ezerre csökkent. vid szállítási határidőt vállalt, hogy a berendezések már működhessenek a szeptember negyedikén kezdődő atlétikai világkupán. A stadion pályáin elhelyezett kis részeredmény- és részidőjelző táblák adatait Videoton számítógépek dolgozzák fel, rendszerezik, összegzik, s a végeredmény' a nagyméretű eredmény- hirdetőkön látható majd. bi, mintegy 10—15-féle félkonyhakész termék. Végül is, Békéscsabáról több-kevesebb rendszerességgel 10—12 nyugati cég megrendelései alapján futnak ki a gyümölccsel, zöldséggel megrakott kamionok. Nyu- gat-Németország és Svédország mellett Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium, s olykor Nagy-Britannia szerepel még a hűtőkocsik útiokmányain végcélként. Az utóbbi időkben fordult a piackutatók figyelme a szomszédos Ausztria felé, amely eddig kisebb súllyal szerepelt az importőrök között, s most a tárgyalások eredményeként szilvalekváros dereiét vásárol a hűtőháztól. A növekvő kapcsolatokra tekintettel a hűtöház igyekszik — még pedig eredménynyel — megteremteni a termelés biztonságát. Jelenleg 15 gazdasággal áll szerződéses viszonyban, s a legfontosabb zöldségeket egy-egy mezőgazdasági üzemre alapozva termelteti meg. így a zöldborsót például 6—800 hektáron, a zöldbabot 3—400 hektáron, a sárgarépát és gyökérféleségeket 200 hektáron nagygazdaságok termesztik meg hűtőipari feldolgozásra, de a békéscsabai üzem szívesen termelteti meg a nyersanyag egy részét — főleg a nagy munkaigényű termékeket — a kiskerttulajdonosokkal. Az elmondottak után talán érdekes még egyszer végigtekinteni a hűtőház export- termékeinek során, amely zöldborsóból, zöldbabból, paradicsomból, paprikából, karfiolból, vörös hagymából és gyökérféleségekből, valamint meggyből, almából, szilvából és földieperből meg kisebb mennyiségben fagyasztott, töltött tésztafélékből áll. p. Ha veiyiég érkezik a Gyulai Húskombinátba, akkor többnyire megmutatják neki az üzemet. Láthatja a feldolgozás minden folyamatát, az állatok vágásától a készáru csomagolásáig. Van azonban egy olyan üzem is, ahová csak a legritkább esetben jut el az idegen. Ez az üzem a karbantartóké. Rendkívül fontos munkájukat mindig a háttérben csinálják, és így van ez jól, ez jelzi, hogy rendben megy minden. Hogy most mégis kicsit rájuk irányítjuk a reflektorfényt, az azért van, mert tevékenységük nélkülözhetetlen: nélkülük nem lenne kolbász. ' A fenntartóüzem vezetőjének, Kun Miklósnak a szobájában Far László műszaki osztályvezetővel hármasban várjuk a műszaki főosztály- vezetőt, Szabó Lászlót. Ők hárman adnak majd egy általános helyzetképet a húskombinát karbantartási gyakorlatáról. Néhány perc után — most már a főosztályvezetővel együtt — rátérhettünk a lényegre. * * * A húskombinát alapvetően két részből áll. A régi telepből, ahol jelenleg a szárazárugyártás folyik és az új részből, ahol a vágás, a hús- feldolgozás és a töltelékárukészítés a fő feladat. Mivel a két rész helyileg is meglehetősen messze esik egymástól, két önálló karbantartó szervezet dolgozik az üzem- fenntartáson, munkájukat a műszaki főosztály koordinálja. A szárazárugyárban ennek a munkának nagyok a hagyományai, az évtizedek alatt az üzem kinevelte a hozzáértő szakembereket. Egészen más volt a helyzet az új helyen. Kezdetben, 1978-ban tíz ember jött át a szárazárugyárból, köztük az üzemvezető, Kun Miklós is. Azóta már több mint százan vannak, és az új emberek is megtanulták a speciális, élelmiszeripari gépek szerelését, javítását. Hogy mennyire sikerült ez, azt az is bizonyítja, hogy ma már egy kétórás leállás nagy üzemzavarnak számít. Ez persze érthető, mert minden óra kiesés legalább egymillió forint veszteséget jelent. Régen a gyakorlatlanság miatt előfordultak egy műszakos leállások is. A húskombinátban a gépek értéke egymilliárd forint. Ez a hatalmas összeg számtalan, kisebb-nagyobb egység árából jön össze, nyilvánvaló, hogy nem lehet mindig mindegyikre egyformán figyelni. A karbantartás lényege a húskombinátban, hogy a vezérgépek — melyektől a termelés folyamatossága függ — mindig megbízható, üzemképes állapotban legyenek. Élelmiszeripari üzemről lévén. szó, a karbantartók feladata nem merül ki a fo- lvamatos üzemvitel biztosításával. Nem kisebb a fontossága a higiéniai feltételek megteremtésének. A húskombinát tőkés exportja nagyon jelentős, ezért meg kell tartani a fogadó országok egészségi előírásait is. Ez rengeteg és nem túlságosan látványos munkával jár. Végül még egy adatot ismertetnek : tavaly 62 millió forint volt a karbantartók költségvetése, az idén 49 millió forint lesz. Ez nem túlságosan sok, de hát még új a gyár, újak a gépek, keveset kell rájuk költeni. * * * A szárazárugyárban rögtön ízelítőt kapunk abból, hogy mit jelent, ha elromlik egy vezérgép. A Laska Cutter késtartójánál eltört egy rögzítő. Ez a gép aprít és kever, gyakorlatilag töltésre kész állapotúvá alakítja a húst. Hihetetlenül termelékeny, egy adagot néhány perc alatt dolgoz fel. Szerencse a bajban, hogy a műszak végén tört el a gyűrű, s a szárazárugyárban egy műszakos a termelés. Van tehát egy délután és egy éjszaka a javításra, csakhogy nincs olyan anyag, amiből kiesztergálhatnák. Telefon a másik üzembe, valahonnan kerítenek egy darabot. Most már az esztergályoson múlik, hogy Szabó László szerelő mikor tudja üzemképes állapotba hozni a gépet. Száraz Ferenc, a szárazárugyár karbantartóüzemének vezetője és Lőrinc János, a karbantartók művezetője szerint az ilyen esetek szinte mindennaposak. Nem is azzal van a baj, hogy gyorsan ki kell javítani, hanem az, hogy hiányos az anyagellátás. A Laska Cut- terhez szükséges anyagot is már régen megrendelték, de még . nem érkezett meg. Gyakran okoz gondot a mással nem pótolható, eredeti alkatrészek hiánya. Főleg tőkés importból származó gépekkel dolgozik a húskombinát, nagy alkatrészkészletet már csak anyagi okokból sem lehet raktáron tartani. De az is nagy baj, ha éppen olyasmik kellenek, ami nincs. Egyszóval ebben a helyzetben csak szép lehet az ember, de okos nem. Az új üzemben sem köny- nyebb a karbantartó dolga. Az automata perzselő vezérlőszekrényében beragadt az egyik relé. Cseresznyés János villanyszerelőnek menet közben kell megjavítania, mert a perzselő nem állhat meg. — Én csak néhány éve dolgozok itt, az iskola után rögtön ide kerültem — mondja. — Azért szerettem meg ezt a helyet, mert rendkívül változatos. Délután az egész gyár az enyém, bárhol van elektromos hiba, nekem szólnak. Nincs tehát unatkozni való időm. — Azért ha nagyobb üzemzavar van, azt már nem egy ember hárítja el — jegyzi meg Kun Miklós. — Minden szakterületen vannak ügyeletesek, akik a lakásukon tartózkodnak, s azonnal bejönnek, ha értesítést kapnak. A kezdeti időben bizony szinte mindennap értük kellett küldeni, most már, hogy olajozottan működik a gépezet, erre ritkán kerül sor. * * * A vízvezeték-szerelő műhelyben a higiéniai „karbantartásnak” is tanúja lehettem. Brindás György éppen a rozsdamentes mosdókat szerelte készre. Még néhány nap és ilyeneket helyeznek el az üzem különböző pontjain. — Erre azért van szükség — jegyzi meg Far László —, mert a tisztaság rendkívül fontos. A hagyományos mosdókagylók törnek, repedeznek és a csapokat is kézzel kell nyitni-zárni. Ahol nagyon nagy a forgalom, ott infravörös érzékelős vízcsapot szereltünk fel, a most készülő típusok úgynevezett combérintősek. Csak hozzá kell érni egy kinyúló karhoz,- és máris folyik az előre beállított hőfokú víz. A szomszéd műhelyben Nánási György dolgozik. Rozsdamentes acéllemezből készít csöveket. Erre majd a zsírolvasztókban lesz szükség. Hogy a munka gyorsan menjen, előre legyártanak minden szükséges idomot, így egyetlen éjszakai műszakban elvégezhetik a cserét. — Csendes nap volt a mai — jegyzi meg az üzemvezetői irodában Kun Miklós. — Sehol sem volt különösebb üzemzavar, nem kiabáltak értünk, és nem is szidtak bennünket. De így is van ez rendjén, azért van a tmk, hogy munkaidőben, a lehető legkevesebbszer legyen rá- szükség. Kép, szöveg: Lónyai László Párizsi vásár — Békéscsabáról Svédországba Egymilliárd lírás rendelés Szabó László a Laska Cutter szerelése közben Cseresznyés János villanyszerelő az automata perzselő vezérlőrendszerét javítja
