Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
1981. március 11., szerda Kocsijavítók a közművelődésben • • Ot év óta egyfolytában Gondolatok az együttműködési megállapodásokról — Vetélkedő brigádnak hívnak bennünket, s nemcsak a vasútnál — mondja Horváth János asztalos, a békéscsabai vasútállomás Sallai Imre Szocialista Brigádjának vezetője. — Ez úgy kezdődött, hogy 1975-ben jelentkeztünk a Békés megyei munkásbrigádok akkor először meghirdetett közműve-' lődési vetélkedőjére. S aztán már, mivel mindjárt az első évben az összes vasutascsapatból az élre kerültünk — évről évre kitartottunk. Váltakozó sikerrel. Amire most készülünk, ez már az ötödik „mérkőzés lesz, a jubileumi. Horváth János: Ez már az ötödik „mérkőzés” lesz... — Amint egy kis gyakorlatunk lett — folytatja De- helean Sándor lakatos —, ha más kulturális vetélkedőről hallottunk, abba is „beszálltunk”. Ilyen volt 'többször a Ki mit tud a Szovjetunióról? S hogy nem hiába csináltuk, sokszor szóba kerül köztünk, mert biztos, hogy ezek nélkül rengeteg ismerettől elmaradtunk volna. — És sokfajtától — szól elgondolkodva Suhajda Károly lakatos, hármójuk közül a legfiatalabb —■, mert a közművelődési vetélkedőben a szakmai dolgokon kívül irodalom, film, színház, képzőművészet, zene, anyanyelvi ismeretek, és természetesen a politika is szerepel. No, meg közben leérettségiztünk, sőt egyikünk — Horváth János — a marxista—leninista esti egyetemet is elvégezte. A 15 tagú Sallai brigád a kocsijavító műhelyben dolgozik, s közülük öten tagjai a vetélkedő csapatnak, a jelenlevőkön kívül még Nemesi Imre lakatos — a legfiatalabb — és Simacskó Sándor asztalos, akinek már csak néhány hónapja van a nyugdíjig. Furcsa bukfence a sorsnak, vagy inkább a szabályzatnak, hogy Horváth János a felső fokú végzettségével a vetélkedőből „kizárta önmagát”. Pedig munkásként munkásállományba tartozik. Rosszul járt, mert nagyon szeret vetélkedni, a csapat azonban amit vesztett a réven, megnyerte a vámon: egy nagyon agilis és képzett menedzsert kapott személyében. — Amit csak tudok, elkövetek, hogy segítséget adjak a többieknek, és a versenyen is ott vagyok. Az anyagokat is úgy átveszem, mintha versenyeznék. Egyébként szakosított a csapat egy-egy területed, de már hagyomány, hogy mindenki az egészből készül, hogy ha kell, be- ugorhasson. Sanyi és Karcsi különben is ketten vállalták föl a politikát, és nekem is ez a kedvencem ... — Az első perctől kezdve csapatunk erőssége a politika, ebben mindig elsők vagyunk — mondja Dehelean Sándor —, öreg, fiatal egyformán szereti. Szinte észrevétlen készülünk föl. A rádió, tévé adva van, hogy az ország és világ eseményeit megismerjük. A megyei lapot, a Népszabadságot, a Népszavát, a Magyarországot, a Szovjet Kultúrát, és még mást is járatunk, így az összefüggéseket is mélyebben megismerjük. S egymás közt értékeljük folyamatosan. — A másik erősségünk az irodalom — folytatja Suhajda Károly —, mert ez is mindenkit érdekel. A film, színház megint olyan, amire időt szakítottunk azelőtt is. A zene és képzőművészet már gyengébben ment. Egy hangverseny például a kitűzött zenedarabokból nem elég. Első hallásra hogy je- gyezük meg? Márpedig nekünk arra nincs módunk — mint egyes üzemekben —, hogy munka közben magnóról hallgassuk. A vasúti kocsik javítása közepette ez lehetetlen; Otthon pedig annyi idő már nincsen, hogy zenébe, de akár képzőművészeti könyvbe is belemerüljenek. Mindhárman vidékről járnak be Csabára dolgozni. Kétegyházáról, Csorvásról. S bizony a délelőtti műszakhoz hajnali fél négykor kell fölkelni, s ha délutánosak, majd éjfél, mire hazaérnek. Dehelean Sándor: Sokfajta újságot járatunk... Suhajda Károly: Közben leérettségiztünk ... Fotó: Gál Edit Ám a nagyon átgondolt időbeosztással nemcsak a megadott programokat csinálták végig, hanem sok mást is. Máig rendszeresen járnak a csabai múzeumba, közösen nézték meg a Parlamentet, s voltak a Pesti Színházban is. És mindnyájan könyvtári tagok. — S mennyi élmény az öt év alatt! — tűnődik el Horváth János. — Sohase felejtem el azt az izgalmat, amikor először szólaltam meg a sok idegen előtt, s aztán, hogy szereztem egyre nagyobb biztonságot. Meg ahogy kiismertük a legjobb módszereket, rájöttünk, hogyan lehet a tanultakat gazdaságosan, jobban kihasználni, „értékesíteni” a vetélkedő izgalmában is. — Nekem az tetszik nagyon, hogy főleg a jelenben járunk, mai dolgokról van szó mindenben — teszi hozzá Suhajda Károly —. Az utóbbi három évben alaposan megismertük a mai magyar irodalmat, szinte minden jelentős írót egy-egy novella vagy elbeszélés által. És a képzőművészetben is a moderneket. Nehéz volt eleinte, de ma már könnyebben eligazodunk egy kép, vagy szobor láttán, s olyat is észreveszünk benne, amire máskor fel sem figyeltünk. — Ez mind így igaz, és reggelig folytathatnánk a sort, mennyit nyújtott tudásban, élményben ez az öt esztendő — zárja le az emlékezést Dehelean Sándor. — De én csak két könyvet említek. Az egyik Az öreg halász és a tenger, a másik meg az Emberi sors. Az emberség, az emberi lét és küzdelem két olyan, műben megfogalmazott valósága, amely eszmeileg és érzelmileg a legtöbbet adta. Nekem ez a kettő — Hemingway és Solohov kisregénye — olyan, mint az az egy-két pedagógus, akinek az emléke végigkísér az életen. Felejthetetlen. Vass Márta Együttműködési megállapodások az asztalon. A kölcsönös segíteni akarás süt át a hivatalos megfogalmazáson. Alig győzzük végignézni a kötelezettségeket, amelyeket az Orosháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a másik szerződő felek : a békéscsabai Munkácsy és az orosházi Szántó Kovács János Múzeum, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház vállaltak magukra. Amint az öt évre szóló vállalási pontokat egyenként böngésszük, Pongó Bertalant lelkesedés keríti hatalmába, ö, mint a szövetkezet politikai, személyzeti és oktatási osztályának csoportvezetője és mint a szövetkezet mű-1 velődési bizottságának elnöke, ott volt e kapcsolatok kialakulásának bölcsőjénél is. — Ügy 1977. körül kezdődött mindez. Persze, hogy pontos legyek, meg kell mondjam, már korábban is volt ismeretségem a múzeummal. Mint pedagógus — mert sok éves tanítás után kerültem ide —, magam is foglalkoztam a múlt emlékeinek gyűjtésével, és persze gyakori vendég voltam a múzeumokban. Aztán, mikor idekerültem, egy volt tanítványom — aki a Munkácsy Múzeumban dolgozott — hívta fel a figyelmet erre a lehetőségre... „Segítjük, szervezzük, támogatjuk a múzeumi gyűjtőmunkát ... a tárlatok anyagainak vándoroltatását... a múzeumi hónap programját sajátos eszközeinkkel népszerűsítjük ...” — olvasom a csabai múzeummal kötött megállapodást. A Darvas József Irodalmi Emlékház támogatása egész más jellegű: „Vállaljuk kertjének állandó gondozását... az épület belső területén, az utcai részen évenként a nagy tavaszi takarítást ..., biztosítjuk az épület meszeléséhez szükséges meszet...” És így tovább. Pedagóguséveire emlékezik, amikor még csapatvezetőként próbált kapcsolatot teremteni a vállalatokkal, közművelődési intézményekkel. Nemegyszer eszébe jut ma is, milyen sokat jelentett a szerény lehetőségekkel bíró községi iskolának egy nagyüzem segítségnyújtása. Talán ezért szorgalmazza olyan lelkesedéssel az iskolák támogatását? — Részben ezért, de van ennek sokkal kézenfekvőbb magyarázata is. Itt nem csupán arra gondolok, hogy nem egyszer dolgozóink gyerekeiről van szó, hanem arra, hogy honnan kerülne ki máshonnan az utánpótlás jelentős része, mint ezekből az iskolákból ? A művelődési házak sem dicsekedhetnek, hogy túlzottan elkényeztetnék őket. Nos, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ tervei között szerepel, hogy őket is segíti majd. Lassan sorra került minden, azaz mégsem. Mert kettőn áll a vásár, és óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon az ÁFÉSZ dolgozói igénylik-e a fáradozást, élnek-e a szerződések adta közművelődési lehetőségekkel ? Egyáltalán mennyire mondható eredményesnek a művelődési bizottság munkája? — Nem kívánok erről sokat beszélni, talán csak azt a néhány esetet említeném meg, amely számomra is biztatást jelentett a további erőfeszítésekhez. Itt van például az a vetélkedő, melyet a közeljövőben rendezünk meg az egyik brigád javaslatára. Máskor kirándulásra készülve felkérnek minket, Fotó: Gál Edit készítsünk útitervet számukra. Tehát nem csupán lehetőséget biztosítunk a kulturált szórakozásra, az önművelésre, hanem kollektív szükségleteknek, kívánságoknak teszünk eleget. És ha ez a kettő fedi egymást, akkor jól dolgoztunk ... Nagy Ágnes Szépirodalom a takarék- szövetkezetekben Ma már megyénk csaknem minden településén megtaláljuk a takarékszövetkezetek impozáns üzletházait. S amennyire színfoltjai az adott településnek, legalább annyira fontos pénzügyi feladatokat is teljesítenek. Az ott dolgozók azonban a betét, a kölcsön, s az egyéb pénzgazdálkodás eredményesebbé tételén túl mindig vállalnak társadalmi és kulturális feladatokat is. És mindezeket nemrég újabb vállalkozással tetézték. A megye tíz központi üzletházában és 42 kirendeltségében dolgozó szocialista brigádok a múlt év októberében úgyszólván első hallásra magukévá tettek egy sokat ígérő felhívást. „Mi lenne, ha a takarékszövetkezetek üzletházaiban szorgoskodó szocialista brigádok mindennapi muifkájuk mellett megkísérelnék a szépirodalmi, történelmi és egyéb tárgyú könyvek árusítását” — hangzott a javaslat. A megyei szövetség az ajánlásához érveit is hozzátette. Mindenekelőtt azt, hogy e szövetkezeti 'pénzintézeteket naponta nagyon sokan keresik fel. Köztük szép számmal olyanok, akik szeretik a jó könyvet. A betét, a kölcsön és az egyéb irányú ügyintézés esetenként hosz- szabb várakozással jár. Ezt az időt kellemesen, sőt, hasznosan tudnák a könyvet szerető emberek eltölteni a takarékszövetkezetek ügyfélterében elhelyezett könyvállvány előtt, a könyvek nézegetése, válogatása közepette. A másik érv már konkrét gyakorlatra épült. Nevezetesen arra, hogy az Endréd és Vidéke Takarékszövetkezet köröstarcsai kirendeltségénél évek óta foglalkozik a brigád szépirodalmi könyvek árusításával. A gyulavári takarékszövetkezetben pedig politikai tárgyú könyvek árusítása honosodott meg. És mind a két helyen úgy vélekedtek : mindennapi munkájukkal nem ellentétes a könyvárusítás, sőt, jó lehetőség ez arra, hogy a takarék- szövetkezetbe betérő ügyfelek még közelebb kerüljenek az ott dolgozókhoz. Néhány nappal azután, hogy e javaslat útjára indult, mind a tíz takarékszövetkezeti központtól helyeslő levél érkezett a megyei szövetséghez. Sőt, a legtöbb helyről már azt közölték, hogy megkötötték azÁFÉSZ- ek könyvesboltjaival a bizományosi megállapodást. Azóta fél év telt el, s a megye takarékszövetkezetei, üzletházai többségében bevezették a könyvárusítást, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend. Jelentős érdemük van ebben az ÁFÉSZ-ek könyvesbolti vezetőinek, akik gyorsan cselekedtek, megértve a takarékszövetkezetnek e nagyszerű vállalkozását. Balkus Imre MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. Mit ránk hagytak a századok. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Csehszlovák művészek operafelvételeiből. 9.45: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zenekari muzsika. 12.36: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.10: Világhírű karmesterek lemezeiből. 15.28: MR 10—14. 16.09: Kritikusok fóruma. 16.19: Reger: fisz-moll vonósnégyes. 17.07: Megújhodásra várva. 17.32: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik, Balázs Erzsébet nótákat énekel, Jáger Balázs János gor- donkázik. 19.15: Gondolat. 20.00: Operettest. 21.06: Sámsony Rideg Sándor regényét /rádióra alkalmazta: Z. Szalai Sándor. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. Közben: 23.14: Szabadka színésze. 23.29: A hangversenyközvetítés folytatása. 0.10: Verbunkos muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sass Sylvia operettdalokat énekel. 3.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 10.28: Indulók, táncok fúvószene11.30: A Szabó család. 12.00: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével. Ötvös Csaba katonadalokat énekel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Felháborító felháborodók. 13.30: Színes szőttes. Este a székelyeknél. 14.00: Kettőtől négyig . . . A Budapesti fúvósötös ját14.15: Cigánydalok. 14.35: Slágermúzeum. 15.26: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 15.4Ö: Külföldről érkezett.. . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: „Toujours l’amour.” Dalok és kettősök a szerelemről. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Daloló, muzsikáló tájak. 19.13: Könnyűzene — hangszerszólók. 19.25: Vendégváró előkészületek. Tallózás a jugoszláviai magyar lapokban. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. III. MŰSOR 9.00: Munkaerkölcs. 9.30: Szimfonikus zene. 10.35: Operaegyüttesek. 11.37: Country zene Montrealból. 12.09: A kamarazene kedvelőinek. 13.07: Bach és Beethoven műveiből. Közben: 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.20: A Bach és Beethoven műveiből című műsor folytatása. 15.10: A ,.Baráti hegyektől” — Párizsig. 15.30: Matuz István fuvolázik. Benkő Zoltán zongorázik. 16.02: Magnóról magnóra. 16.47: öt földrész zenéje. Bulgária. 17.00: Jelentős parányok. 17.30: Tenoráriák. 18.10: A Liszt Ferenc kamarazenekar lemezeiből. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Jandó Jenő zongoraestje. Közben: 20.20: Amatőr színjátszók. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.20: Dzsesszfelvételekből. 21.40: Száz éve halt meg Mo- gyeszt Muszorgszkij. 22.13: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Szolnoki dzsesszkoncertek. Részletek Regős István triójának január 8-i hangversenyéből. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Frank Sinatra. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, láp- és műsorelőzetes. BUDAPEST, TV, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 9.25: Delta, (ism., f.-f.) 9.50 : Csendes Don. Szovjet film,- sorozat. (ism.) 10.45: Ne nevess korán! (ism., f.-f.) 14.55: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 15.15: Történelem, (ism., f.-f.) 15.50: Gólyavári esték. A két világháború közötti Európa, (ism.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: A bábu. Lengyel filmsorozat. (ism.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: „Tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton.” Beszélgetés dr. Dömötör János múzeumigazgatóval. (f.-f.) 18.20: A film (kocka) el van vetve. 18.50: Staféta, (f.-f.) 19.00: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Századunk. Végjáték a Duna mente i. Totális be ^etés. (f.-f.) 20.55: A tv Zenei Klubja. Verdi: Aida. 21.45: Olof Palme ellenzékben. Beszélgetés a Svéd Szociáldemokrata Párt elnökével. (f.-f.) 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A svéd királyi cirkusz műsora. (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: Kacsaleves. Amerikai filmkomédia. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvoktatás. 17.30: Férfi kézilabda kupadöntő. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Fórum. 20.10: A polgárok. Szovjet játékfilm. 21.35: Balett. Utána: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.18: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Pipacsok a sínek mellett. 18.15: A lovaknál. 18.45: A moszkvai Bjeljajev együttes. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Válogatás szerdán. 21.15: Dokumentumműsor. 22.45: Fekete-fehér világ. II. MŰSOR 17.45: Az iskolai műsorból. 18.45: Családban élni. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Emma visszatérése. 21.10: Huszonnégy óra. 21.30 :Hét^ plusz hét. SZÍNHÁZ BUNKER Békéscsabán 19 órakor, ,,A” bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Futárszolgálat, 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Négy bandita, tíz áldozat, 4 és 6 órakor: Vágta, 8 órakor: A homok asszonya. Békéscsabai Terv: fél 6 és fél 8 órakor: Hölgyem, isten áldja! Gyulai Erkel: Az egér és a macska. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A csillagszemű, 5 és 7 órakor: Kínai negyed. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Hulot úr közlekedik, fél 6 és fél 8 órakor: Sakknovella.
