Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
1981. március 11., szerda JEGYZET Méltón a korábbi évekhez áFÉSZ-küldöttgyülés Mezökovácsházán „Sikk” a borúlátás? Nemrég egy falugyűlésen voltam, a tanácskozáson terítékre került a község gondjába ja is: rosszak az utak, szegényes az áruellátás és így tovább. Hosszan sorolták, hogy mi hiányzik még ahhoz, hogy meglegyen a falu .összkomfortja”. Szóba került az is, hogy néhány dolognak felment az ára ... Mire az egyik felszólaló találóan megjegyezte: „Olyanok vagyunk, mint az egyszerű kereskedő, aki folyton sír-rí, hogy milyen rosszul megy a bolt, közben a „ráfizetésből” gyarapítja javait, és jól él”. Elgondolkodtató, amit mon. dott. Alighanem igaza van, mert csaknem mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy évek óta és évről évre megjósoljuk: most jön aztán majd a bibliai „hét szűk esztendő”, s a legtöbben titokban igen elégedettek vagyunk, hogy mégsem jön annyira ... (Jórészt persze, ugyanezen jósok tisztességes erőfeszítései miatt nem jön, de ez más kérdés.) Viszont manapság mondhatni „sikk” a borúlátás, legalábbis valamiféle felszíni takaróként. Mert ugye miközben „kifelé” és egymásnak is panaszkodni tudunk, csöndesen elnézünk a mellett, hogy azért csak ugyanúgy épülnek a faluban a szép vagy nem szép, de kényelmes házak, lassan nem fér több nyaraló a Balaton-part- ra, de amíg fér, addig az is épül, meg tömegesen új lakások is, üzemek, gépcsarnokok ... S milliószám jön- nek-mennek az autók; egyre sokasodnak. Borúlátásunk viszont töretlen. Néha az az érzésem, hogy valamiféle „álcázásként”. Miközben — ha őszintén aggódunk is egykét dologban — nemigen valljuk be másoknak, hogy a legtöbben azért változatlanul jól érezzük magunkat ebben a hazában; ezt a közérzetet szemérmesen takargatjuk, s nem valljuk be, hogy se a jóslatok, se a tényleges nehézségek nem tudják alapvetően megváltoztatni. S ha valaki mégis makacsul megkísérelné kideríteni, hogy siránkozásra hajlamos „nemzeti mentalitásunk” ellenére, általában miért nem változik lényegesen közérzetünk, talán nagyon is egyszerű dologra bukkanna. Arra például, hogy azért itt Magyarországom évtizedek óta nincsenek politikai cikk- cakkok, hogy a gazdaság ügyeiben is egyre egyértelműbbé válnak a szándékok, és az intézkedések is; hogy régideje nincsenek itt felelőtlen ígérgetések (sőt, olykor szerényebb, a biztonságra törekvő — ám csakugyan a biztonságot szolgáló — előirányzat, mint amilyeneket a lehetőségek megengednek). Vagy csak egy példát erre: külkereskedelmi mérlegjavulásunkról kiderült, hogy lényegesen jobb, mint amit a tavalyi évre előirányoztunk, de annál is, amit titokban reméltünk. Ám az is tény, hogy az utóbbi időben magánbeszélgetéseink szféráiban rendszerint úgy vetülnek a dolgaink, mintha csak gondjaink lennének, s egyebünk nem is volna. Van mellette is érv: amit meg keli oldani, az mindig fontosabb beszédtéma. Ki tudja, lehet, hogy jó a módszer. „Siránkozunk”, borúlátunk, ijesztgetjük egymást, hogy aztán egykét dolgot leszámítva a rendszerint kellemes csalódások' megóvják egymás előtt is gondosan álcázgatott jó közérzetünket? Módszer, mentalitás, akármi, egy biztos: a kellemes csalódás mindig jobb, mint az igazi. Sztankay József Azt hiszem, sokunknak kedvence a kis alföldi város, Gyula. A füves, virágos parkok szemet pihentető foltjai, a műemlékek, a Várszínház évről évre több vendéget csalogatnak ide, és aki egyszer jó érezte magát, máskor is visszatér. De a legtöbb látogatót a Várfürdő vonzza. Nemcsak sok medencéjével, hanem a ritkaság számba menő, csodálatos parkjával. Kevés olyan fürdő akad az országban, ahol ennyi a zöldterület. Néha mégis előfordul, hogy bosszankodunk a zsúfoltság miatt. A fürdő Vezetősége tudja ezt, és mindent megtesz azért, hogy kellemesebben, kényelmesebben fürödhessünk. Elég áttekinteni a fürdő rövid, mindössze húszesztendős történetét. Extenzív fejlesztés — Még gyermekkoromból emlékszem arra az időre, amikor 'a strand két medencéből állt, kerítéssel elválasztva, de ennek már nyomát sem látni. — Azóta sok minden megváltozott, rá sem lehet ismerni az akkori fürdőre — mondja Nádházi András, a vízművek igazgatója. — Kezdetben volt a két, társadalmi összefogással épült medence. Majd a növekvő vendégforgalom hatására — évente 60—80 ezer fővel gyarapodott a látogatók száma —, sorra épült a többi, a fedett, a csúszdás, a gyermek- és a gyógymedencék. Később újabb bővítésre volt szükség, és megépült.a hullám, a dögönyöző és a sportuszoda, így most 12 medence — ebből három fedett — várja a mozogni, pihenni vágyókat. Tekintve a termálvíz gyógyító hatását, gyógyászati-reumatológiai rendelőt is létrehoztunk. Kényelmes, tágas pihenőt alakítottunk ki a fedett rész mellett, az üdülők, a beszélgetni akarók részére. Igényelték vendégeink a csak tisztálkodási célokat szolgáló létesítményt is, ezért megépítettük a kádfürdőt. Korszerű közmű- rendszert hoztunk létre hőközponttal, tározókkal, ahol előre a megfelelő hőfokra keverjük a vizet. Régebben a termálvízhez ivóvizet adagoltunk, míg a kedvező hőfokot elértük'. Ezt a megoldást egyrészt költséges volta miatt, másrészt, mivel a lágy termálvizet kevertük a kemény ivóvízzel, megszüntettük. Most a Fehér- Körös lágy vizét tisztítjuk ivóvíz minőségűre, és azt vegyítjük a termálvízhez. Ez jobb és gazdaságosabb megoldás. — Ebből látható, hogy mennyit gazdagodott a Várfürdő az elmúlt esztendőkben. Mennyire tudja az igényeket kielégíteni jelenleg ? — 1979-ben felmértük a helyzetet, mindent alaposan megvizsgálva, s megállapítottuk1, hogy alapvető módosításra van szükség. Emelni kell a szolgáltatások színvonalát, növelni a téli fürdőzésre is alkalmas medencék számát. Az Országos Vízügyi Hivatal és a helyi tanácsi szervek segítségével tanulmányt készítettünk a fejlesztésre. Eddig extenzív módon újabb és újabb létesítmények létrehozásával fejlesztettünk. Mostantól — bár építünk új medencéket is — inkább az intenzív utat választjuk, hiszen, mivel a fürdő a város központjában van, a terjeszkedés korlátozott. Alapvető a gyógyászat — A Várfürdőt alapvetően háromféle ember keresi fel. Aki úszni akar. aki üdülni, pihenni és aki gyógyulni. Mit, és hogyan kívánnak fejleszteni? — Az úszni vágyóknak eddig két medence állt rendelkezésre: a kinti 50.-es áprilistól októberig, és a fedett 33 méteres. Ez utóbbi nemigen alkalmas az úszásra, hiszen nagyon sok benne az olyan vendég, aki „csak” fürdik. Ezért úgy döntöttünk, hogy újabb uszodát, egy 25 méterest építünk, az 50-es mellett, ami fedett lesz, és kimondottan az úszók számára készül. A munkálatok már folynak, még ebben az évben átadjuk a közönségnek. Ugyancsak a téli befogadó- képességet kívánjuk növelni a lovarda (a jelenlegi fedett) és a kastély között építendő 38 méter átmérőjű. öt különböző hőfokú medencét magába foglaló kupolacsarnokkal. A kör alakú építményben egy ezerszemélyes öltöző is helyet kap. Ezt az épületet a für- dőző-üdülő vendégeknek szánjuk, és körülbelül 1984 —85-re készülünk el vele. A jelenlegi fedett fürdőből így „kihozzuk” az úszókat, az üdülőket, és meghagyjuk azt a betegeknek. Ugyancsak gyógyászati célokra alakítjuk át a kádfürdő nagy részét. Az Egészségügyi Minisztérium segítségével az országban egyedülálló, a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt, 35—40 kezelési módot alkalmazó rendszert hozunk létre a gyulladásos női a megbetegedések gyógyítására, a szívinfarktusos betegek utógondozására, a mozgásszervi megbetegedések ápolására. Alkalmassá teszA Szegedi Patyolat Vállalat február elseje helyett csak március 11-től, szerdától él az árhivatal közleményében meghatározott áremelési lehetőséggel. Emellett a megengedett huszonnégy százaléknak nem egészen a felével: csupán 11,9 százalékkal növeli szolgáltatásainak átlagárát. A vállalat dolgozói ezzel kívánják szűk a termálvizet fogyasztásra is. Ivókúrákat vehetnek a gyomor-, bélpanaszokkal küszködök. Lesz száraz és nedves inhaláló, svédzuhany, kondicionáló szalon, tornaterem. A kibővített, korszerűsített gyógyászati részt 1983-ban szeretnénk átadni a vendégeknek. * Tervezzük még a közmű- rendszer teljes rekonstrukcióját, amit a többi munkálatokkal párhuzamosan, folyamatosan csinálunk'. Árnyékoló födémet készítünk az egyik gyógymedence fölé, kicseréljük a fedett uszoda födémszerkezetét, lefedjük a gyógyászat udvarát és télikertet alakítunk ki. II finanszírozás kérdései — Ezek nagyszabású tervek'. Honnan van pénzük a megvalósításra? — Ez okozza a legnagyobb gondot. A fürdő fejlesztése nem tartozik szorosan a vállalat profiljába. Emiatt csak kisebb részben tudjuk vállalni a bővítések, átalakítások költségeit. Mi finanszírozzuk, csináljuk a közmű- rendszer teljes rekonstrukciójának munkálatait. Támogatja a fejlesztést az OVH is, csak a tanulmány elkészítéséhez félmillió forinttal járult hozzá. Segítséget kapunk a fürdőre „települt” Csepel- és SZOT- gyógyüdülőktől is. Az Egészségügyi Minisztérium pedig a legkorszerűbb orvosi műszereket ígéri a gyógyászat fejlesztéséhez, ami azért is nagyon örvendetes, mert csak valutáért szerezhető be. Teljesen ismeretlen azonban, hogy ki lesz a mecénása a kupolacsarnok' építésének. Mivel ez elsősorban az üdülőknek, az idegenforgalomnak épül, úgy illene, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal támogassa. Reméljük, sikerül megnyerni őket a célnak, mert itt gazdaságosan, viszonylag kis költséggél lehet fejleszteni, és biztos, hogy megéri, hiszen Gyula e táj egyre jelentősebb, évről évre nagyobb forgalmú idegenforgalmi centruma. Szatmári Ilona Fotó: Veress Erzsi megtartani a tavalyi, csaknem félmillió mosásra, tisztításra és más szolgáltatásra szóló lakossági megrendelést, amivel számottevően túlteljesítették tervüket. Szolgáltatásaikat is tovább bővítik. Csongrád megye eddig még kimaradt négy községét is bekapcsolják autóbuszos, mozgó felvevőhelyük menetrendjébe. Március 7-én, szombaton délelőtt tartotta küldöttgyűlését a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ. Csóti János elnök szóbeli kiegészítőjét nagy érdeklődéssel hallgatták a küldöttek, a járás, illetve a működési terület 10 községének párt- és tanácsi vezetői, a MÉSZÖV és a társszövetkezetek képviselői. A számvetés azzal kezdődött, hogy 1980.-ban tovább szilárdult a szövetkezet és a tagság kapcsolata. Hogy csak a jellemzőbbeket említsük: tavaly 400-zal nőtt a szövetkezet taglétszáma, akik közül 210-en 30 éven aluli fiatalok. S miközben 343 ezer forint összegben került sor részjegy-kiegészítésre, így év végén a tagsági részjegyalap csaknem 5,5 millió forintra emelkedett. Ami ennél is többet mond: a tagság 65 százaléka már 500, illetve ennél nagyobb összegű részjeggyel rendelkezik. Ezután ismerhették meg a küldöttek és a meghívott vendégek az ágazatok sokrétű munkáját. Bár 1980- ban a szövetkezet valameny- nyi ágazata eredményről adhat számot, a beszámoló nem hallgatta el a gondokat, amelyek egyrészt külső, másrészt belső okok miatt éreztették kedvezőtlen hatásukat. Az egymilliárd 183 millió forint árbevétel azonban önmagáért beszél. Ugyanis emögött 11,4 százalékos ' forgalomnövekedés van. A tervezett 30,8 millió Kódok a csomagoláson A dolgoz^ háziasszonyok — de a kisegítő férjek is — nagyra értékelik, ha a bevásárlást gyorsan elintézhetik. Három éve adta közre egy kölni intézet javaslatát az úgynevezett EAN-kódok bevezetésére. Az EAN rövidítés magvar megfelelője: egységes árucikkjelölés. Az EAN lényege, hogy a kiskereskedelmi áruk számát, megnevezését, árát, stb. néhány négyzetcentiméteres mezőbe nyomtatott vonaljelekkel adják meg. A pénztáraknál elhelyezett számító- gépes olvasóberendezésekkel leolvassák a kódjeleket, majd S számítógép kiíróegysége elkészíti a pénztári blokkot. A kereskedők számára a rendszer még jelentősebb előnyökkel jár. A forgalom felbontása cikkcsoportokra — a miniszámítógép statisztikai programja révén — folyamatos. A nagy forgalmú bevásárlóközpontokban a gyorsan fogyó tömegcikkeket nem kell külön-külön beárazni, elég |z árutároló polcon egy helyen az árat feltüntetni. A számítógép alkalmazása révén a korábbinál jóval rugalmasabban és egyszerűbben képes a kereskedelem az ármozgásokat követni. A számlázóegység programozása változtatható, a kereskedőknek nem kell az időlegesen vagy véglegesen megváltozott árucikket beárazni, csupán a miniszámí- tóíén megfelelő kódáradat párját módosítani. A rendszer megkönnyíti a pénztárosok munkáját is. A leolvasóegységek vagy szkennerek, vagy fényceruzák. A pénztáros figyelmét már nem az árak leolvasására és beütésére, hanem kizárólag a pénzforgalomra összpontosíthatja. Az EAN alkalmazása egyre több árucsoportra terjed ki. Európában az NSZK-ban 50 000, Franciaországban 20 000 cikkre nyomtatják rá a vonalkódokat. Az NSZKforinttal szemben 48 millió 181 ezer forintos mérleg szerinti eredményt értek el. Ez abból következett, hogy tavaly nemcsak a 3 főágazat — kiskereskedelem, vendéglátás, felvásárlás —, de a többi is nyereséggel zárta az évet. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom fejlődött a legjobban. A vendéglátásban az előfizetéses ételek eladása 20,8 százalékkal nőtt. A felvásárlás pedig 115 százalékos tervteljesítéssel érdemelte ki az elismerést, amely elválaszthatatlan attól, hogy a szövetkezet az elmúlt esztendőben is 14 téesszel, 45 ÁFÉSZ-szel, 21 szakcsoporttal és 35 ezer kistermelővel volt szerződéses kapcsolatban. Az ipari és mezőgazdasági ágazat egészéből is a kisállat-feldolgozó üzem 125 milliós termelése emelkedik ki. Felvásárlásból és ipari termelésből tavaly 561 vagon árut adott az ÁFÉSZ exportra, 326 millió forint értékben, amely csaknem 9 millió dollárt, továbbá 300 ezer rubelt hozott a népgazdaságnak. Beruházásra a múlt évben 24,4 millió forintot, felújításra pedig csaknem 11,5 millió forintot költött a szövetkezet, mely 700 négyzet- méter bolthálózat-növekedést jelent. Az élet- és munkakörülmények javítására 44 millió forint jutott, s a dolgozók átlagbére 8,36 százalékkal emelkedett. B. I. ban több kereskedelmi konszern több száz üzletében alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban az EAN-t. Az élelmiszerek közül a csokoládék, készételek, mélyhűtött áruk, a nem élelmiszerek közül a mosóporok, kozmetikai cikkek csomagolásain szinte kivétel nélkül megtalálhatók a kódjelek. A kódolt cikkek száma napról napra növekszik. Az IBM ügyes reklámfogással már tojásokra is rányomtatja az árukódot. A rendszer fejlett műszaki bázisa a gyors elterjedésre tág lehetőséget nyújt. A leolvasóegységek alatt hagyományos pénztári futószalagon halad az áru. A fénysorompóként működő leolvasófej az áru tetszőleges helyzetében, mozgás közben, sík vagy görbe felületről is rendkívüli gyorsasággal 60-szor olvassa le a kódokat. A magas leolvasási szám révén csökkentik az elektronika hibázási esélyeit. Az EAN-kódok alkalmazása érdekes jogi problémát is felvet. Ki fizesse a kártérítést a kereskedőnek, ha azt a gépi leolvasás miatt kár éri ? A leolvasóegységek gyártói ugyan ennek lehetőségeit kizárják, de az egyelőre még tisztázatlan kártérítési kötelezettségek miatt sok nyomda csak vonakodva vállalja EAN-es csomagolóanyagok előállítását. A fokozott biztonság érdekében több bevásárlóközpontban az EAN-kódokat ugyan már számítógépes pénztárgépekkel olvassák le, de az árakat hagyományos módon is feltüntetik a csomagolásokon. Magyarországon gyógyszeres dobozokon gyakran láthatók az EAN-kódvonalakhoz hasonló vonaljelek. Ezek a kódolások azonban nem kereskedelmi jellegűek, kizárólag a gyógyszergyári csomagolások ellenőrzésére, a hibamentes gyógyszer és burkolódoboz párosításra szolgálnak. — sári — n megengedett áremelési lehetőség felével élnek Bevásárlás egyszerűbben, gyorsabban | Miit dolgoznak a VárfnrdÉTpr
