Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
1981. március 8., vasárnap EHSHSZs} SZÜLŐFÖLDÜNK Megkérdeztük az flFB területi igazgatóját: mi jellemzi a Békés megyei beruházásokat? Az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igazgatósága — amelynek hatáskörébe négy megye: Bács, Békés, Csongrád és Szolnok tartozik — közvetlenül finanszírozza az állami nagycélcsoportos és egyéb beruházásokat. Emellett ellátja a beruházási információs központ feladatát, így valamennyi pénzintézet adatainak birtokában átfogó képet alkothat a megyék beruházási tevékenységéről A területi igazgatóságon negyedévenként összesítik a folyamatban levő fejlesztésekről ' beérkező adatokat, ezért nem csoda, hogy Békés megye 1980-as beruházásainak mérlege már januárban elkészült. Erről az ÁFB szegedi igazgatója, dr. Kuti- ván Rezső a következőket mondja: — Elektronikus adatfeldolgozásunk csupán azon fejlesztések egy részéről nem ad képet, amelyeket, a megyében a nem megyei székhelyű vállalatok hajtanak végre. Ennek előrebocsátásával megállapíthatjuk, hogy Békés megyében 1980-ban csaknem ötmilliárd forintot fordítottak összességében beruházásokra, s ez mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1979-es teljesítményt. — Ebben a növekedési ütemben nem tükröződik a beruházások bővülését visz- szafogó gazdaságpolitikai törekvés. — Egészében valóban nem. De részleteiben vizsgálva kitűnik, hogy az állami döntési körbe tartozó fejlesztések 15 százalékkal alatta maradtak tavaly az egy évvel korábbinak. Ebben szerepet játszik az, hogy Békés megyében 1980-ban nem indult ■állami nagyberuházás. Ugyanakkor — különféle okokra visszavezethetően — néhány célcsoportos és egyéb beruházás üteme pedig elmaradt a tervezettől. Igazgatóságunk 1980-ban mintegy 624 millió forintot folyósított Békés megyének, ennék kisebb részét fordították a Gyulai Húskombinát befejezésére, mintegy 10 százaléknyi összeg az úgynevezett egyéb állami beruházásokra jutott, míg a döntő hányadból célcsoportos fejlesztések valósultak meg. Ezek együtt is csak alig több, mint 80 százalékát tették ki az eredetileg tervezett ösz- szegnek. Arról van szó tudniillik, ■hogy az olyan, határidőre befejezett beruházások mellett, mint amilyen a 22 és fél ezer tonna szemes termény befogadására alkalmas békéscsabai gabonatároló, továbbá a gázvezeték-hálózat terv szerinti bővítése, a Békés III. szivattyútelep, a Fehér-, Fekete-Körös bal parti töltéserősítése, meg kell említenünk azokat is, amelyek nem zárultak le az eredeti határidőre. Csak a példa kedvéért említem, hogy az előirányzott beruházások közül a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztése a szállítók késései miatt tolódott el, míg a száraz-éri belvízrendszer kiépülése, az NK—XIV öntözőfürt hatásterületének vízrendezése, vagy a Dögös-kákafoki- főcsatoma fejlesztése az utolsó negyedévben felgyorsult munkatempó ellenére is elhúzódott az árvíz miatt. — Ezek szerint az átlagosnál nagyobb lendület a Békés megyei beruházásokban nem a fokozódó állami fejlesztésekből fakad. — Ez alapvetően igaz az ÁFB finanszírozási körébe tartozó fejlesztésekre, ugyanakkor a többi pénzintézettől — MNB-tői, OTP-től — hozzánk befutott adatokból látható, hogy például a tanácsi célcsoportos beruházások során a kórházfejlesztésre felhasznált pénzösszegek az egy évvel korábbihoz képest másfélszeresére nőtték, igaz, hogy az 1980-as tervet ennek ellenére se Gyulán, se Békéscsabán nem tudták teljesíteni. Ugyanezen információkból kiderül, hogy célcsoportos lakás az elmúlj esztendőben 345 épült Békés megyében, ezzel az V. ötéves tervre előirányzott kétezer 140 lakásnál 18-cal több épült meg. Visszatérve a kérdésre, azt kell válaszolnom, hogy az MNB tájékoztatása szerint a beruházások körében legnagyobb mértékben a saját forrásokból megvalósuló fejlesztések bővülték. A csaknem 90 százalékos fejlődés fő magyarázatát abban kell keresni, hogy a korábban megkezdett beruházások befejezésének kötelezettségéből következően a beruházók nagyobb fejlesztési forrással rendelkeztek, mint korábban bármikor. így az állami beruházások teljes körét figyelembe véve a megközelítően egymilliárd 300 millió forint célcsoportos és egyéb állami fejlesztéssel szemben, a vállalatok Békésben több mint egymilliárd 800 millió forintos fejlesztést valósítottak meg, aminek egynegyede volt az állami támogatásos, a többi vagy hitelből vagy saját fejlesztési alapból származott. — Mire költötték a fejlesztési összegeket beruházóink? — A jelentős beruházásokról már tételesen szóltam. A felsoroltak mellett említést érdemes még az egyéb állami beruházások köréből az ÖKI vetőmagszárító üzeme, amely elkészült, a KSH számítóközpontjának építése, amelyben nagy a lemaradás a szállítók késése miatt, és a gyulai román nemzetiségi iskola, amelynek kivitelezése terv szerint halad. A vállalati beruházások csoportjában tavaly mi csak a szarvasi kemping és étterem építését „pénzeltük”, ez befejeződött. összességében is jelentősebb a Nemzeti Bank által finanszírozott állami támogatásos fejlesztések. beruházások együttese, amely több mint 460 millió forintot tett ki, 11,7 százalékkal haladva meg az 1979. évit. Csak felsorolásszerűen álljon itt az előbbiek közül: a mezőhegyesi és Sarkadi Cukorgyár befejeződött rekonstrukciója, a posta műszaki épület kivitelezése, amely január 1-től a célcsoportos állami beruházás kategóriájába került, továbbá: módosított határidővel a szeghalmi Csepel Autógyár fejlesztése,, a MOM batto- nyai gyáregysége, a többlet- költséggel megvalósuló ÁÉV központi építőipari telep és a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat új téglagyárának építése, amely áthúzódó hiánypótlások és pótmunkák miatt nem fejeződött be a tervezett határidőkre. Mindezekről azért is tudok többet mondani mert az ÁFB Szegedi Területi Igazgatósága, hatáskörében az állami támogatás feltételeinek ellenőrzésével megbízott pénzintézet. — Az elmondottakból azt a következtetést kell levonni, bogy megyénk beruházásai 1980-ban alapvetően építkezésekből állottak? — Ha csak az ÁFB által folyósított összegek felhasználását nézzük, akkor igaz a megállapítás. Az említett 624 millió forintból mintegy 407 millió forint ment építkezésre, ami az adott kategórián belül az infrastrukturális beruházások túlsúlyát tükrözi. A teljes beruházási tevékenységet, vagy az ötmilliárd forint felhasználását bemutató nemzeti banki számsorokat elemezve viszont az tűnik ki, hogy az építési költségek aránya nem lépi túl a 45 százalékot. Növekedtek viszont a gépbeszerzések, és igen nagy súly- lyai szerepelnek a belföldi gépek. Pozitív jelenség, hogy a mezőgazdasági termelő- fzövetkezetek exportárualaD- bővítő fejlesztéseiben a gépbeszerzések részaránya meghaladta a 90 százalékot. — Apropó, termelőszövetkezetek! Ml a szerepük közös gazdaságainknak a megye beruházási tevékenységében? — Ennek megítélésében nem én vagyok az illetékes, de egy számadattal válaszolni tudok a kérdésre. A beszélgetésünk során többször emlegetett ötmilliárd forintnak csaknem 38 százalékát a termelőszövetkezetek költötték el. Az MNB adatai szerint a szövetkezeti beruházások az 1981.-ről előrehozott gépbeszerzések révén, és a vízrendezést szolgáló fejlesztések bővülésével 23 százalékkal nőttek 1979-hez viszonyítva. — Ezek után hogy hangzik néhány mondatban az 1980-as Békés megyei beruházások általános jellemzése? — összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az ÁFB által finanszírozott, s 1980-ra befejezésre tervezett beruházások döntő többségét átadták rendeltetésének, lényeges elmaradást az előirányzatoktól csak néhány beruházásnál tapasztalhattunk. Ez utóbbiak viszont olyan nagy súllyal szerepelnek, hogy az átlagos tervteljesítés nem éri el a 82 százalékos szintet sem. A negyedik negyedévi üzembe helyezések következményeként jelentősen csökkent a befejezetlen állomány is, amely az 1979. évinél is kisebb lett. A vállalati beruházásokról megint csak az MNB megyei igazgatóságán mondhatnának többet, én az ő jelzéseik alapján legfeljebb azt emelném ki. hogy a hitelezési feltételek szigorodása hatással van a vállalati fejlesztési tevékenységre is. Ugyanez a szigorodás jellemző a mi területünkre is, tudniillik az állami pénzeszközök kímélésére a termelő ágazatokban egyre inkább a visszterhes támogatási formák kerülnek előtérbe a közvetlen állami támogatással szemben. — A valóban sokat emlegetett ötmilliárd forint esetleges további növekedése tehát most már mindenképpen a váUalatokon és a szövetkezeteken múlik? — Értem a célzást, de azt kell mondanom, hogy Békés megye a fejlesztésekhez, ha nem is növekvő mértékben, de továbbra is kap állami pénzeszközöket, hiszen előkészület alatt áll az NK— XIV öntözőfürt második üteme, a vízhasznosítási főművek rekonstrukciója, a vésztői Sebes-Körös-híd, a békési gyógypedagógiai intézet és az Orosházán felépülő, 30 ezer tonna befogadóképességű gábonasiló. Biztos vagyok benne, elsősorban a meliorációs programra gondolva. hogy a megye hozzájut más fejlesztési forrásokhoz is. Ezenkívül a már megkezdett, de még be nem fejezett beruházásokra odaítélt összegek is rendelkezésre állnak, melyeknek felhasználását az eddigi gyakorlatnak megfelelően, az Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatósága ezután is figyelemmel kíséri. Kőváry E. Péter II kincsek gyárában ‘ Sokan úgy vélik, hogy az Állami Pénzverde kizárólag valamiféle pénzcsináló műhely. A vállalat tevékenysége azonban korántsem korlátozódik a közhasználatban levő pénzérmék készítésére. 1950-ben ugyanis, amikor államosították a nemesfémipart, az Állami Pénzverde lett ennek a művészi igényű, nagy hagyományokra visszatekintő szakmának a hazai központja. Aki végigjárta a műhelyeket, láthatja, hogy a kohók ezerfokos tüzében miként olvad az ezüst és az arany, s hogy az ügyes mesteremberek kezében miképpen válik a nemesfém finom, cizellált remekművekké. Készülnek itt ékszerek, díszműtárgyak, érmék, plakettek, jelvények és ajándéktárgyak is. Most például a Bartók-centená- rium alkalmából a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve kibocsátanak egy szép, értékes pénzérmét. Nem volna azonban teljes a felsorolás, ha nem említenénk meg, hogy az Állami Pénzverde az iparnak is szállít nemesfémtartalmú készítményeket, például huzalokat, valamint nemesfémkohászati termékeket. Nemesfém-vegyszerek gyártásával jelentős értékű importot pótolnak. Sokféle szakma kiváló szakemberei dolgoznak e műhelyekben: nemesfémkohászok, ötvösök — ezüstTörténelmi idők emlékét idéző aranykehely A kohók ezerfokos tüzében olvasztják az aranyat, ezüstöt. és aranyművesek —, drágakőfoglalók, lánckészítők, szerszámkészítők, vegyészek és vésnökök. Gondoskodnak a szakmunkás-utánpótlásról is. Külön tanműhelyekben a legjobb mesterek irányítása mellett ismerkednek a fiatalok az öt- vösmerteség fortélyaival és legmodernebb technológiájával. Vonzó és népszerű ez a szakma a fiatalok körében, bizonyítja az is, hogy csaknem minden évben háromszoros a túljelentkezés. A világ majd minden tájáról járnak ide vásárolni a külföldi cégek ötvösremekeket, történelmi idők emlékét idéző kelyheket, dísztárgyakat, kegytárgyakat, különböző teás- és kávéskészleteket, brossokat, gyűrűket és láncokat. Az Állami Pénzverde üzleti partnerei között található Nyugat- Európa és Skandinávia számos országa, az USA, és most jelentkezett vásárló- partnerként Kuvait. A jelentős külföldi érdeklődés ellenére azonban az Állami Pénzverde forgalmának legtekintélyesebb része nem exportból származik, hanem az itthon értékesített gyártmányaiból és készítményeiből, abból a hallatlanul gazdag és ízléses kínálatból, amelyet naponta megtekinthetünk a vállalat nemrégiben nyílt „Kincsesbolt”-já- ban, a Felszabadulás téren. Ágh Tihamér A készáruraktár itt valóságos kincsestár Ahol a nemesfém remekművé válik Saját tanműhelyeikben gondoskodnak szakember-utánpót- lásról (Fotó — Hauer Lajos — KS)
