Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

1981. március 7., szombat o EHiSZHiS Elfogadható-e a magyarázat? Indok az importkorlátozás — áldozat a választékbővítés Sokszor érdemes arra is figyelni, ami még nincs, de már beszélnek róla. Néhányan tudni vélték például, hogy a Békéscsabai Konzervgyárban megkezdték az egyliteres üvegekbe töltött rostos ivóié gyártását. Sehogyan sem értik azonban, miért nem lehet kapni az üzletekben. Utánanéztünk, és az említett üvegekkel sehol sem talál­koztunk. Igaz, helyette vehettünk volna ötliteres konzer- ves üvegekbe töltött ivóiét. Csakhogy figyelmeztettek, az felbontás után két három napnál tovább nem áll el. Ám ennyit meginni egy kisebb családban mégiscsak sok. No, persze az ivóléfogyasztás nem életszükséglet. A ki­sebb üveggel legfeljebb a választékot lehetne bővíteni. És mivel mi ez utóbbit is fontosnak tartjuk, felkerestük a legilletékesebbeket, a gyártókat. A Békéscsabai Konzerv­gyárban megtudtuk, hogy 1976 óta gyártanak rostos ivólevet. Kezdetben csak a gyermekélelmezési vállalat­nak szállítottak az ötliteres üvegekbe töltött őszi", alma- és paradicsomléből. A vita­minokat bőven tartalmazó termék az egészségesebb, sokoldalúbb táplálkozást se­gíti. Később egyre több ke­reskedelmi vállalat, egység is rendelt az ivólevekből. így a gyártás második évétől számítva már évente 1500— 2000, tavaly pedig már 2 ezer 700 tonnát gyártottak. A kereslet növekedésével párhuzamosan bővítették a választékot. Ma már nyolc­féle, az előbb felsoroltakon túl körte", sárgabarack-, sár­garépa-, sütőtök- és szilva­lével állnak a fogyasztók rendelkezésére. A konzerv­gyári ivóié, összetétele miatt egyedülálló termék az or­szágban. Legtöbb gondot a forgal­mazásban eddig az okozta, hogy csak ötliteres befőttes- üvegekben került forgalom­ba. Ezért a kereskedelmi vállalatok és a konzervgyár is félautomata gépeket vásá­rolt, amelyek segítségével poharakba mérik az ivóiét, az erre vállalkozó üzletek­ben, vendéglátóegységekben. Amiről egyébként szólni szeretnénk, az a következő: a gyár kereskedelmi szakem­berei, látva a fogyasztók ér­deklődését, munkához láttak. Felkeresték az Orosházi Üveggyárat és ott az ivóié forgalmazására alkalmas egy­literes üvegek formatervezé­sére, majd gyártására adtak megbízást. Ügy tűnt, min­den a legnagyobb rendben lesz. A várakozásokkal ellentét­ben azonban nem ez történt, mert a felügyeleti szerv im­portkorlátozásra hivatkozva a levek belföldi forgalmazá­sát nem engedélyezi. De vegyük csak sorra, mi­lyen importanyagot tartal­maz, tartalmazna a termék. A gyümölcsök termesztésé­hez, az üvegek gyártásához is sok nvugati valutáért be­szerezhető anyagot használ­nak fel a mezőgazdasági üze­mek, ipari vállalatok. Még­sem valószínű, hogy ezért meg kell szüntetni a gyü­mölcstermesztést, az üveg­gyártást, és hogy emiatt kel­lene lemondani a választék bővítéséről. És végül: importanyagból készül az üvegzáró lapka is. Hogy ez a termék értékének hányad része, nem tudjuk pontosan. Tény azonban, hogy az üvegzáró lapkákra vonatkozik az előbbi megál­lapítás. Vagyis a felügyeleti szerv az iparra vonatkozó importkorlátozó intézkedé­sek miatt nem ért egyet az­zal, hogy a terméket egyli­teres üvegekben hozzák for­galomba. Ilyen címen talán ajánlatos lenne az eddigi konzervválasztékot is szűkí­teni?! A kérdés persze, hogy ez és a szóban forgó eset belefér-e az ésszerű import- korlátozás fogalomkörébe ak­kor, amikor az ország ép­pen a választékbővítés cí­mén üveggel, flakonnal együtt importál ivólevet, üdítőt. Elmondhatjuk még, hogy a konzervgyár említett termé­keinek gyártásához semmi­lyen külön beruházásra nem volt szükség. Az üzem sok kereskedelmi vállalatnak* szállít ötliteres üvegekben ivóiét. És mert a hímek nem lehet útját állni, a kö­zelmúltban levéllel fordult a gvárhoz a Budapesti Édes­ség-nagykereskedelmi Válla­lat, a Pest—Komárom—Nóg- rád, a Baranya—Tolna, a Szolnok—Békés megyei FÜ- SZÉRT, valamint a miskolci Unió ÁFÉSZ. Leveleikben arról érdeklődtek, a gyár mikor szállít egyliteres üve­gekbe töltött ivólevet. Az egész ügyhöz hozzátar­tozik még, hogy időközben az Orosházi Üveggyárban nagy mennyiségű üveget gyártot­tak le. Ezek betöltéséhez a felügyeleti szerv hozzájárult, azzal a kikötéssel, hogy a rostos ivólével töltött üve­geket exportálni kell. A kérdést ezzel persze egyáltalán nem tekintjük le­zártnak, mert a felügyeleti szervnek is van felügyeleti szerve, és az ivóié külföldi eladásával minden bizonnyal fedezni lehetne az import­költségeket is. A fogyasztók szükségleteinek kielégítése, a választék bővítése nem lehet másodlagos kérdés. Egyéb­ként is ebben az esetben olyan termékről van szó, amely nemcsak hogy olcsóbb az importált rostos ivólevek- nél, de ízében, összetételé­ben is állja azokkal a ver­senyt. Kepenyes János Kiszállítás előtt lámpával átvizsgálják a tojásokat ... tálcára, majd ládákba rakják Tojásgyár Tótkomlóson 16 éve működik a két helyi közös gazdaság, a Haladás és a Viharsarok Tsz létrehozásával a Tojástermelő Szövetkezeti Közös Vállalat. Az első évben 40 ezer volt a tojó- tyúkállomány, napjainkban már 166 ezer, Shaver hibrid tojáster­melő tyúkot tartanak, melyeket napos korukban a Bólyi Állami Gazdaságtól szállítanak, s 21—22 hetes korukban állítják terme­lésbe 10—11 hónapra. A vállalat­nál évente átlagosan az egy tyúk­ra eső tojástermelés 272 darab, Így minden esztendőben 31—35 millió tojást értékesítenek. Gondosan csomagolva kerül a járművekre a szállítmány Fotó: Veress Erzsi Nagyobb lendületet és rugalmasságot a megye építőiparába EZ VOLT A LÉNYEGE annak a tervegyeztető tár­gyalásnak, melyet a közel­múltban az ÉVM és a me­gyei párt, tanács vezető kép­viselői megállapítottak. Idő­szerűségét pedig a hatodik ötéves tervre való felkészü­lés jelenti. Tervünk megvalósításának egyik fontos feltétele a me­gye építőiparának lendülete­sebb fejlődése, rugalmasabb alkalmazkodóképessége a me­gye hatodik ötéves tervi be­ruházásainak és fenntartá­sainak maradéktalan megva­lósításához. Hogyan áll je­lenleg a megye építő- és épí­tőanyagipara? A megyében foglalkoztatott szocialista építőipar az ere­deti 13,8 "milliárd forint V. ötéves tervét 18,1 milliárd forintra, azaz több mint 31 százalékkal teljesítette túl, azonban ha részletesen vizs­gáljuk a megye építőipará­nak helyzetét, akkor már korántsem ilyen kedvező a kép. Az összes teljesítésből a megye szocialista építőipara 69,2 százalék arányt képvi­selt. Történelmi elmaradást kell bepótolnia a korszerű, a la­kossági fizetőképes kereslet­hez igazodó, a megye építő­ipari - [beruházási igényeit összetételében is kielégítő kapacitások, technológiák ki­alakításában. Ezért országos és regionális építőipari szer­vezetek közül jelentős me­gyén kívüli építőipari kapa­citásokat kell foglalkoztatni. A megye építőipara vi­szonylag későn és elhúzódó- an kapta, illetve valósítja meg azokat a fejlesztési le­hetőségeket, amelyek bizton­ságosabban teremtik meg — saját erejéből — a VI. öt­éves tervi építési, beruházá­si és fenntartási, felújítási program teljesítésének felté­telét. Ennek oka több ténye­zőre vezethető vissza. Mindenekelőtt, hogy elhú­zódtak a fejlesztést előkészí­tő döntések; azt követően pe­dig a kapacitásfejlesztő be­ruházások. Ezáltal olyan helyzet állt elő, hogy a me­gye építőiparának egyre ne­hezedő gazdálkodási viszo­nyok közepette kellett — vi­szonylag elmaradott techno­lógiával, technikával és szer­vezeti adottságokkal — terv­feladatát teljesíteni és kapa­citásfejlesztési beruházásait megoldani. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT . .........----------- az allami, közüle­ti, szövetkezeti, lakossági és egyéb építési igények telje­sítését csak a megyén kívüli kapacitások foglalkoztatásá­val tudtuk biztosítani. Így került sor elsősorban a DÉL­ÉP Vállalatnak és más nem megyebeli építőipari szerve­zeteknek a megyében való foglalkoztatására. F elvetődik a kérdés, hogy a VI. ötéves tervi építési igé­nyek és a megye építőipará­nak várható fejlődése közöt­ti viszony alakulása milyen biztosítékot nyújt a most induló középtávú tervünk tel­jesítésére?? Erre vonatkozó- ann a megyei párt- és tanács határozatai nyomán elkészült a megye építőipara tovább­fejlesztésének és átrendező­désének feladatterve, ame­lyet a szakszervezetek me­gyei tanácsa is elfogadott. Lendületesebbé, szervezet­tebbé kell tenni az elkezdett kapacitásfejlesztési beruhá­zásokat úgy, hogy azok ha­tása a középtávú tervidőszak elején, 1982. évben már érez­hető, tervezhető legyen. Idő­közben azonban lényeges változások mentek ég várha­tóan mennek végbe a gazda­ságban, és így a beruházá­sok alakulásában is. Annak idején, amikor a ka­pacitásfejlesztési beruházá­sok beindultak, még nagyobb volumenű és dinamikusabb beruházásokra kellett felké­szülni. Most pedig „visszafo­gottabb” beruházáspolitiká­val kell" számolnunk. A megyei párt és tanács testületéi által jóváhagyott említett feladatterv tartal­mazza azokat az elemeket, amelyek alkalmazása által ez az ellentmondás áthidal­ható. Ennek érdekében 1981. ja­nuár 1-ével létrejött Békés megyei Építőipari Szerveze­tek Gazdasági Társulás, amely kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés. (Kö­zös fejlesztési elhatározások, közös anyag- és gépbeszer­zés, bevállaláspolitika össze­hangolása, szak-, szerelőipari kapacitás összehangoltabb ér­tékesítése). ERŐSÍTENI ÉS ALKAI ­kell tenni a terüle­ti építőszervezeteket (közép­békési körzet: Békéscsaba, Gyula, Békés és környéke, Szeghalom és környéke, Szarvas és környéke, Oros­háza és környéke, Mezőko- vácsháza és környéke) arra, hogy a környék települései­ben felmerülő beruházási és növekvő felújítási igényeket maradéktalanul teljesítsék. Ne maradjon egyetlen, a tervben szereplő beruházás, felújítás kielégítetlen, kapa­citáshiány miatt. Fokozottabb vállalkozási készségnek és összefogásnak kell kibontakozni a tanácsi költségvetési üzemek, az In­gatlankezelő Vállalat és a különböző, úgynevezett házi­lagos építőipari szervezetek között. A tulajdonosi hatás­körökben levő tanácsi és ipa­ri, mezőgazdasági szerveze­teknek (áhol az összes kapa­citások 54 százaléka, a fog­lalkoztatott építőipari mun­kásoknak közel 65 százaléka dolgozik), meg kell érteniük, hogy a tulajdonukban levő ideiglenesen fel nem használt építőipari kapacitást „át kell engedni” a megye beruhá­záspolitikája általános érde­két szolgáló tevékenység megvalósítására. Az együttműködésnek ki kell terjedni és érvényesülni kell a beruházói, tervezői, le­bonyolítói és kivitelezői te­vékenység között a kölcsönös előnyök és felelősség érvé­nyesülésével. Biztosítva ez­által nemcsak a beruházások és felújítások megvalósulá­sát, hanem azok szerződés szerinti, időben való átadá­sát. AZ EGYES LÉTESITME- NYEK-------- gazdaságosabb kivite­lezése szemléletváltozást igé­nyel a tervezési munkálatok­ban is. Kerülni kell a bo­nyolult szerkezetű, divatos megjelenésű, gazdaságtalan létesítmények tervezését. A megvalósuló közintézményi létesítmények adaptálható típustervek alapján épülje­nek meg. s ekre, a lakosság fizetőképes keresletére? A megyében még nem ala­kult ki olyan meghatározó építési technológia, amely egyértelmű választ adna a kérdésre. Voltak ugyanilyen technológiák — a kerámia­panelos és a középblokkos —, de ezek gyártása 1980. évben megszűnt. Így a me­gyében jelenleg az úgyneve­zett poligon üzem által elő­állított vasbeton panelos ter­mékek gyártása folyik, mint a korszerű technológia ele­me. Emellett a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Válla­lat kisméretű, valamint kü­lönböző méretű, nagy, üreg térfogatú, korszerű falazó ke­rámiablokkokat, valamint a szintén kerámiából készülő „Fért” födémgerendát gyárt az építőipar és a lakosság részére. Milyen technológiával szá­molhat a megye építőipara? A már említett poligon üze­mi paneleket, i DÉLÉP ház­gyári terméke vei, amelyet a DÉLÉP Vállalat saját ter­melésén túl szerelésre érté­kesít más építőipari szerve­zeteknek is, könnyűszerkeze­tes technológiákkal. Különböző, előre gyártott vasbeton szerkezetes, vala­mint a hagyományos, kor­szerű kerámia falazó blok­kok felhasználásával, a kör­nyező megyékben még gyár­tás alatt levő középtégla- blokkokkal. Tervezés, kísér­letezés előtt áll egy kerámia alapanyagú technológia fal- nagyságnyi elemekkel. Itt kell megemlíteni an­nak a lehetőségét, hogy a Dél-Alföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalat, bár felha­gyott a középblokk gyártásá­val, de annak további gyár­tását — eszközeivel együtt — felkínálta a szövetkezeti épí­tőipari szervezeteknek. Ezál­tal, ha a gazdaságossági szá­mítások kielégítő eredményt hoznak, a vállalkozóknál meg­van a lehetősége a közép­blokk gyártásának, illetve ezen építési technológia al­kalmazásának. A VI, ÖTÉVES TERV maradéktalan megvalósítása egész megyénk egységes ér­deke, ezért ebben az építési hatóságnak, a gazdasági tár­sulásban levő tervezőknek, alvállalkozóknak, szállítók­nak. fuvarozóknak közös fe­lelősséget kell vállalni. Az építőiparnak Békés megyé­ben való kibontakoztatására, előre haladására és korsze­rűsítésére vonatkozóan tehát megtörtént a konkrét tenni­valók kimunkálása. Az ezt célzó fejlesztési koncepciót, feladattervet eljuttattuk va­lamennyi érdekelt szervnek. Ez tartalmazza az 1978. október 12-i KB-határozat megyénkben való megvalósí­tására vonatkozó összehan­golt és átfogó intézkedések sorozatát. Most már a gya­korlati megvalósításon, a szakmai vezetés rátermettsé­gén,'a felső vezetéstől a kö­zépvezetőkön keresztül az egész szakmunkásgárda szak­mai továbbfejlesztésén mú­lik, hogy milyen ütemben fognak az elhatározások rea­lizálódni. Milyen technológiával épít- dr. Takács János, sünk Békés megyében, figye- a Békés megyei Tanács lemmel a vállalati fejlesztő- osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents