Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
1981. március 7., szombat o EHiSZHiS Elfogadható-e a magyarázat? Indok az importkorlátozás — áldozat a választékbővítés Sokszor érdemes arra is figyelni, ami még nincs, de már beszélnek róla. Néhányan tudni vélték például, hogy a Békéscsabai Konzervgyárban megkezdték az egyliteres üvegekbe töltött rostos ivóié gyártását. Sehogyan sem értik azonban, miért nem lehet kapni az üzletekben. Utánanéztünk, és az említett üvegekkel sehol sem találkoztunk. Igaz, helyette vehettünk volna ötliteres konzer- ves üvegekbe töltött ivóiét. Csakhogy figyelmeztettek, az felbontás után két három napnál tovább nem áll el. Ám ennyit meginni egy kisebb családban mégiscsak sok. No, persze az ivóléfogyasztás nem életszükséglet. A kisebb üveggel legfeljebb a választékot lehetne bővíteni. És mivel mi ez utóbbit is fontosnak tartjuk, felkerestük a legilletékesebbeket, a gyártókat. A Békéscsabai Konzervgyárban megtudtuk, hogy 1976 óta gyártanak rostos ivólevet. Kezdetben csak a gyermekélelmezési vállalatnak szállítottak az ötliteres üvegekbe töltött őszi", alma- és paradicsomléből. A vitaminokat bőven tartalmazó termék az egészségesebb, sokoldalúbb táplálkozást segíti. Később egyre több kereskedelmi vállalat, egység is rendelt az ivólevekből. így a gyártás második évétől számítva már évente 1500— 2000, tavaly pedig már 2 ezer 700 tonnát gyártottak. A kereslet növekedésével párhuzamosan bővítették a választékot. Ma már nyolcféle, az előbb felsoroltakon túl körte", sárgabarack-, sárgarépa-, sütőtök- és szilvalével állnak a fogyasztók rendelkezésére. A konzervgyári ivóié, összetétele miatt egyedülálló termék az országban. Legtöbb gondot a forgalmazásban eddig az okozta, hogy csak ötliteres befőttes- üvegekben került forgalomba. Ezért a kereskedelmi vállalatok és a konzervgyár is félautomata gépeket vásárolt, amelyek segítségével poharakba mérik az ivóiét, az erre vállalkozó üzletekben, vendéglátóegységekben. Amiről egyébként szólni szeretnénk, az a következő: a gyár kereskedelmi szakemberei, látva a fogyasztók érdeklődését, munkához láttak. Felkeresték az Orosházi Üveggyárat és ott az ivóié forgalmazására alkalmas egyliteres üvegek formatervezésére, majd gyártására adtak megbízást. Ügy tűnt, minden a legnagyobb rendben lesz. A várakozásokkal ellentétben azonban nem ez történt, mert a felügyeleti szerv importkorlátozásra hivatkozva a levek belföldi forgalmazását nem engedélyezi. De vegyük csak sorra, milyen importanyagot tartalmaz, tartalmazna a termék. A gyümölcsök termesztéséhez, az üvegek gyártásához is sok nvugati valutáért beszerezhető anyagot használnak fel a mezőgazdasági üzemek, ipari vállalatok. Mégsem valószínű, hogy ezért meg kell szüntetni a gyümölcstermesztést, az üveggyártást, és hogy emiatt kellene lemondani a választék bővítéséről. És végül: importanyagból készül az üvegzáró lapka is. Hogy ez a termék értékének hányad része, nem tudjuk pontosan. Tény azonban, hogy az üvegzáró lapkákra vonatkozik az előbbi megállapítás. Vagyis a felügyeleti szerv az iparra vonatkozó importkorlátozó intézkedések miatt nem ért egyet azzal, hogy a terméket egyliteres üvegekben hozzák forgalomba. Ilyen címen talán ajánlatos lenne az eddigi konzervválasztékot is szűkíteni?! A kérdés persze, hogy ez és a szóban forgó eset belefér-e az ésszerű import- korlátozás fogalomkörébe akkor, amikor az ország éppen a választékbővítés címén üveggel, flakonnal együtt importál ivólevet, üdítőt. Elmondhatjuk még, hogy a konzervgyár említett termékeinek gyártásához semmilyen külön beruházásra nem volt szükség. Az üzem sok kereskedelmi vállalatnak* szállít ötliteres üvegekben ivóiét. És mert a hímek nem lehet útját állni, a közelmúltban levéllel fordult a gvárhoz a Budapesti Édesség-nagykereskedelmi Vállalat, a Pest—Komárom—Nóg- rád, a Baranya—Tolna, a Szolnok—Békés megyei FÜ- SZÉRT, valamint a miskolci Unió ÁFÉSZ. Leveleikben arról érdeklődtek, a gyár mikor szállít egyliteres üvegekbe töltött ivólevet. Az egész ügyhöz hozzátartozik még, hogy időközben az Orosházi Üveggyárban nagy mennyiségű üveget gyártottak le. Ezek betöltéséhez a felügyeleti szerv hozzájárult, azzal a kikötéssel, hogy a rostos ivólével töltött üvegeket exportálni kell. A kérdést ezzel persze egyáltalán nem tekintjük lezártnak, mert a felügyeleti szervnek is van felügyeleti szerve, és az ivóié külföldi eladásával minden bizonnyal fedezni lehetne az importköltségeket is. A fogyasztók szükségleteinek kielégítése, a választék bővítése nem lehet másodlagos kérdés. Egyébként is ebben az esetben olyan termékről van szó, amely nemcsak hogy olcsóbb az importált rostos ivólevek- nél, de ízében, összetételében is állja azokkal a versenyt. Kepenyes János Kiszállítás előtt lámpával átvizsgálják a tojásokat ... tálcára, majd ládákba rakják Tojásgyár Tótkomlóson 16 éve működik a két helyi közös gazdaság, a Haladás és a Viharsarok Tsz létrehozásával a Tojástermelő Szövetkezeti Közös Vállalat. Az első évben 40 ezer volt a tojó- tyúkállomány, napjainkban már 166 ezer, Shaver hibrid tojástermelő tyúkot tartanak, melyeket napos korukban a Bólyi Állami Gazdaságtól szállítanak, s 21—22 hetes korukban állítják termelésbe 10—11 hónapra. A vállalatnál évente átlagosan az egy tyúkra eső tojástermelés 272 darab, Így minden esztendőben 31—35 millió tojást értékesítenek. Gondosan csomagolva kerül a járművekre a szállítmány Fotó: Veress Erzsi Nagyobb lendületet és rugalmasságot a megye építőiparába EZ VOLT A LÉNYEGE annak a tervegyeztető tárgyalásnak, melyet a közelmúltban az ÉVM és a megyei párt, tanács vezető képviselői megállapítottak. Időszerűségét pedig a hatodik ötéves tervre való felkészülés jelenti. Tervünk megvalósításának egyik fontos feltétele a megye építőiparának lendületesebb fejlődése, rugalmasabb alkalmazkodóképessége a megye hatodik ötéves tervi beruházásainak és fenntartásainak maradéktalan megvalósításához. Hogyan áll jelenleg a megye építő- és építőanyagipara? A megyében foglalkoztatott szocialista építőipar az eredeti 13,8 "milliárd forint V. ötéves tervét 18,1 milliárd forintra, azaz több mint 31 százalékkal teljesítette túl, azonban ha részletesen vizsgáljuk a megye építőiparának helyzetét, akkor már korántsem ilyen kedvező a kép. Az összes teljesítésből a megye szocialista építőipara 69,2 százalék arányt képviselt. Történelmi elmaradást kell bepótolnia a korszerű, a lakossági fizetőképes kereslethez igazodó, a megye építőipari - [beruházási igényeit összetételében is kielégítő kapacitások, technológiák kialakításában. Ezért országos és regionális építőipari szervezetek közül jelentős megyén kívüli építőipari kapacitásokat kell foglalkoztatni. A megye építőipara viszonylag későn és elhúzódó- an kapta, illetve valósítja meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek biztonságosabban teremtik meg — saját erejéből — a VI. ötéves tervi építési, beruházási és fenntartási, felújítási program teljesítésének feltételét. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza. Mindenekelőtt, hogy elhúzódtak a fejlesztést előkészítő döntések; azt követően pedig a kapacitásfejlesztő beruházások. Ezáltal olyan helyzet állt elő, hogy a megye építőiparának egyre nehezedő gazdálkodási viszonyok közepette kellett — viszonylag elmaradott technológiával, technikával és szervezeti adottságokkal — tervfeladatát teljesíteni és kapacitásfejlesztési beruházásait megoldani. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT . .........----------- az allami, közületi, szövetkezeti, lakossági és egyéb építési igények teljesítését csak a megyén kívüli kapacitások foglalkoztatásával tudtuk biztosítani. Így került sor elsősorban a DÉLÉP Vállalatnak és más nem megyebeli építőipari szervezeteknek a megyében való foglalkoztatására. F elvetődik a kérdés, hogy a VI. ötéves tervi építési igények és a megye építőiparának várható fejlődése közötti viszony alakulása milyen biztosítékot nyújt a most induló középtávú tervünk teljesítésére?? Erre vonatkozó- ann a megyei párt- és tanács határozatai nyomán elkészült a megye építőipara továbbfejlesztésének és átrendeződésének feladatterve, amelyet a szakszervezetek megyei tanácsa is elfogadott. Lendületesebbé, szervezettebbé kell tenni az elkezdett kapacitásfejlesztési beruházásokat úgy, hogy azok hatása a középtávú tervidőszak elején, 1982. évben már érezhető, tervezhető legyen. Időközben azonban lényeges változások mentek ég várhatóan mennek végbe a gazdaságban, és így a beruházások alakulásában is. Annak idején, amikor a kapacitásfejlesztési beruházások beindultak, még nagyobb volumenű és dinamikusabb beruházásokra kellett felkészülni. Most pedig „visszafogottabb” beruházáspolitikával kell" számolnunk. A megyei párt és tanács testületéi által jóváhagyott említett feladatterv tartalmazza azokat az elemeket, amelyek alkalmazása által ez az ellentmondás áthidalható. Ennek érdekében 1981. január 1-ével létrejött Békés megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társulás, amely kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés. (Közös fejlesztési elhatározások, közös anyag- és gépbeszerzés, bevállaláspolitika összehangolása, szak-, szerelőipari kapacitás összehangoltabb értékesítése). ERŐSÍTENI ÉS ALKAI kell tenni a területi építőszervezeteket (középbékési körzet: Békéscsaba, Gyula, Békés és környéke, Szeghalom és környéke, Szarvas és környéke, Orosháza és környéke, Mezőko- vácsháza és környéke) arra, hogy a környék településeiben felmerülő beruházási és növekvő felújítási igényeket maradéktalanul teljesítsék. Ne maradjon egyetlen, a tervben szereplő beruházás, felújítás kielégítetlen, kapacitáshiány miatt. Fokozottabb vállalkozási készségnek és összefogásnak kell kibontakozni a tanácsi költségvetési üzemek, az Ingatlankezelő Vállalat és a különböző, úgynevezett házilagos építőipari szervezetek között. A tulajdonosi hatáskörökben levő tanácsi és ipari, mezőgazdasági szervezeteknek (áhol az összes kapacitások 54 százaléka, a foglalkoztatott építőipari munkásoknak közel 65 százaléka dolgozik), meg kell érteniük, hogy a tulajdonukban levő ideiglenesen fel nem használt építőipari kapacitást „át kell engedni” a megye beruházáspolitikája általános érdekét szolgáló tevékenység megvalósítására. Az együttműködésnek ki kell terjedni és érvényesülni kell a beruházói, tervezői, lebonyolítói és kivitelezői tevékenység között a kölcsönös előnyök és felelősség érvényesülésével. Biztosítva ezáltal nemcsak a beruházások és felújítások megvalósulását, hanem azok szerződés szerinti, időben való átadását. AZ EGYES LÉTESITME- NYEK-------- gazdaságosabb kivitelezése szemléletváltozást igényel a tervezési munkálatokban is. Kerülni kell a bonyolult szerkezetű, divatos megjelenésű, gazdaságtalan létesítmények tervezését. A megvalósuló közintézményi létesítmények adaptálható típustervek alapján épüljenek meg. s ekre, a lakosság fizetőképes keresletére? A megyében még nem alakult ki olyan meghatározó építési technológia, amely egyértelmű választ adna a kérdésre. Voltak ugyanilyen technológiák — a kerámiapanelos és a középblokkos —, de ezek gyártása 1980. évben megszűnt. Így a megyében jelenleg az úgynevezett poligon üzem által előállított vasbeton panelos termékek gyártása folyik, mint a korszerű technológia eleme. Emellett a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat kisméretű, valamint különböző méretű, nagy, üreg térfogatú, korszerű falazó kerámiablokkokat, valamint a szintén kerámiából készülő „Fért” födémgerendát gyárt az építőipar és a lakosság részére. Milyen technológiával számolhat a megye építőipara? A már említett poligon üzemi paneleket, i DÉLÉP házgyári terméke vei, amelyet a DÉLÉP Vállalat saját termelésén túl szerelésre értékesít más építőipari szervezeteknek is, könnyűszerkezetes technológiákkal. Különböző, előre gyártott vasbeton szerkezetes, valamint a hagyományos, korszerű kerámia falazó blokkok felhasználásával, a környező megyékben még gyártás alatt levő középtégla- blokkokkal. Tervezés, kísérletezés előtt áll egy kerámia alapanyagú technológia fal- nagyságnyi elemekkel. Itt kell megemlíteni annak a lehetőségét, hogy a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, bár felhagyott a középblokk gyártásával, de annak további gyártását — eszközeivel együtt — felkínálta a szövetkezeti építőipari szervezeteknek. Ezáltal, ha a gazdaságossági számítások kielégítő eredményt hoznak, a vállalkozóknál megvan a lehetősége a középblokk gyártásának, illetve ezen építési technológia alkalmazásának. A VI, ÖTÉVES TERV maradéktalan megvalósítása egész megyénk egységes érdeke, ezért ebben az építési hatóságnak, a gazdasági társulásban levő tervezőknek, alvállalkozóknak, szállítóknak. fuvarozóknak közös felelősséget kell vállalni. Az építőiparnak Békés megyében való kibontakoztatására, előre haladására és korszerűsítésére vonatkozóan tehát megtörtént a konkrét tennivalók kimunkálása. Az ezt célzó fejlesztési koncepciót, feladattervet eljuttattuk valamennyi érdekelt szervnek. Ez tartalmazza az 1978. október 12-i KB-határozat megyénkben való megvalósítására vonatkozó összehangolt és átfogó intézkedések sorozatát. Most már a gyakorlati megvalósításon, a szakmai vezetés rátermettségén,'a felső vezetéstől a középvezetőkön keresztül az egész szakmunkásgárda szakmai továbbfejlesztésén múlik, hogy milyen ütemben fognak az elhatározások realizálódni. Milyen technológiával épít- dr. Takács János, sünk Békés megyében, figye- a Békés megyei Tanács lemmel a vállalati fejlesztő- osztályvezetője
