Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1981. március 25., szerda Bartók­emlékműsor Szeghalmon A szeghalmi művelődési központban tegnap este az általános iskolásoknak tar­tottak megemlékezést Bar­tók Béla születésének cen­tenáriuma alkalmából. Szombaton, március 28-án a felnőttek ismerkedhetnek meg közelebbről a zeneszer­ző életével, művészetével. Este 6 órakor kezdődik az emlékműsor, melyen fellép Kürti Papp László előadó- művész és Lux Erika zongo­raművésznő. Ugyanebben az időpontban nyílik kiállítás a nagyközségi könyvtár válo­gatásában Bartók-lemezek- ből, és a zeneszerzővel kap­csolatos kiadványokból. „Film és ifjúság” megyei döntője A Magyar Kommunista If- jsági Szövetség és a hazai filmforgalmazás az elmúlt év őszén hirdette meg a nagy­szabású „Film és Ifjúság” vetélkedősorozatát, amely­nek eddig az alapszervezeti, városi-járási fordulóit tar­tották meg. Március 27-én,. pénteken délután 2 órakor tartják a Békés megyei dön­tőt. Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermében. A megyei KISZ-bizottság és a megyei moziüzemi vállalat közös rendezésében megtartandó versenyen 11 öt-tíztagú csa­pat méri össze tudását; ki­nek megalapozottabb, tá- gabb és sokrétűbb a filmes­mozis ismeretanyaga. Kö­zülük egy csapat jut tovább az országos, április 2. és 6. között megrendezésre kerülő országos döntőbe. Az ottani előzsürizések után a legjob­bak vetélkedését április 5- én a Magyar Televízió is, egyenes adásban közvetíti. Megyei népművészeti kiállítás élűn A július 4. és augusztus 2. kö­zött megrendezendő V. országos népművészeti kiállítás Békés megyei anyagának bemutatóját április 5. és 11. között rendezi meg a Békés megyei Művelődé­si Központ Békéscsabán. A me­gyei kiállításra azok a pályá­zati anyagok — szőttesek, hím­zések, fafaragások, csontfaragá­sok, bőrműves tárgyak, fazekas- és fémműves munkák, gyer­mekjátékok, kékfestők — kerül­hetnek, melyeket a Népművelési Intézet zsűrije javasol. A pályázók alkotásaikat 25-én, illetve 26-án reggel 7 „rától este 8-ig. adhatják le a művelődési központban. A nagy nap, az anyagok zsűri­zése március 27-én lesz. melyen minden pályázó és szakkörve­zető részt vehet. Március 23-án, hétfőn este 8 órai kezdettel rendezte meg az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége 5. bérleti hangversenyét Békéscsabán, az evangélikus kistemplomban. Kórodi András vezényletével fellépett a Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekara, a Magyar Állami Operaház énekka* ra, valamint a budapesti Horváth Mihály téri általános iskola énekkara. A műsoron Bach Máté Passiója szerepelt Fotó: Gál Edit Megjelenés előtt a Magyar Életrajzi Lexikon Az Akadémiai Kiadó Lexi­kon szerkesztőségében a Ma­gyar Életrajzi Lexikon két kötetének utánnyomásáról, illetve a készülő harmadik kötetről tájékoztatták az MTI munkatársát. A lexikon első kötete 1967- ben, a második 1969-ben je­lent meg, ezeknek a kötetek­nek az anyaggyűjtését 1967. június 15-ével zárták le. Mintegy ezer esztendő emlé­kezetes . személyiségeinek életrajzát nyújtották át a két — hamar 'hiánycikké vált — könyvben. A több mint 11 ezer lexikoncikkben mind­azok szerepelnek, akik a ma­gyar nép története során a politikában, a tudományok­ban, a művészetekben nevet szereztek. Ez a gyűjtemény az első kísérlet volt égy, a magyar történelmet és a leg­szélesebb értelemben vett művelődéstörténetet átfogó, általános és teljes életrajzi lexikon megteremtésére. A most változatlan után­nyomásban második kiadás­ban megjelenő első két köte­te mellett már javában dol­goznak a lexikonszerkesztők a harmadik köteten. Ebben — az új életrajzokon kívül — megtalálhatják majd az olvasók azokat az új adato­kat, amelyekre 1967. június 15-e után derült fény. En­nek a kötetnek az anyag- gyűjtését 1978. szeptember 30-ával zárták le. Tájkonferencia Gyulán A Békés megyei Tanács művelődésügyi és igazgatási osztálya, valamint a ' békés­csabai és a gyulai Társadal­mi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Iroda április 9-én és 10-én tájkon- íerenciát rendez Gyulán, a Park Szállóban. A kétnapos rendezvényt 9-én, délelőtt 10 órakor dr. Szávai István, Gyula város vb-titkára nyitja meg. Ezt követően az Állami Egyház­ügyi Hivatal képviseletében Lóránt Vilmos tart előadást az időszerű egyházpolitikai kérdésekről. Az első nap délutánján a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről, valamint a tár­sadalmi ünnepségeket szer­vező irodák helyéről és sze­repéről lesz szó. Délután 4 órától a résztvevők a város nevezetességeivel ismerked­nek. Másnap a Népművelési Intézet munkatársa, Rácz Zoltán beszél a társadalmi szertartások rendezésének időszerű elvi és módszertani kérdéseiről. A délelőtt prog­ramjában szerepel még „A családi ünnepek Békés me­gyében”, valamint a „Békés­csabai és a gyulai irodáról" című előadás. Az elhangzot­tak zárásaként fórumon kap­nak választ kérdéseikre a tájkonferencia résztvevői. Zárszót dr. Szávai István tart majd. Széllovasruhák Hazánkban is egyre többeket hódít meg a külföldön már esz­tendők óta népszerű vízi sport, a széllovaglás. Hazai gyártmá­nyú széllovas vitorlást a sport anyagi áldozatokra is képes sze­relmesei már tavaly is vásárol­hattak, az idei szezonra még speciális széllovasruhával is fel­szerelkezhetnek. Az Újpesti Ruházati Ipari Szö­vetkezetben ugyanis megkezdték a széllovasöltözékek készítését. Tavaly a7 őszi BNV-n mutatkoz­tak be — az országban elsőként — a széllovasruhával, melyet a Győri Graboplast ciklon alap­anyagából varrtak. Az idei sze­zon kezdetére a hazai üzletekbe háromezer kétrészes széllovasru­hát szállítanak. Havonta egyszer tart összejövetelt az orosházi alkotókor Tanulékony gyerekek Emlékeznek még a televízió szilveszteri adásában a vetkőzős rulettre? Jócskán este volt már, amikor vetí­tették, de sok, gyermekéhez „jó, engedékeny” szülő hagyta, hogy fiacskája, vagy leánya legalább egyszer egy évben nézze a tévét hajnalig! Az én csemetéim be­lenyugodtak a rendbe: „Fél lO kor zsupsz az ágyba, reggel majd együtt köszöntjük az újévet!” Igaz, 10 éves lányom a téli szünet után azzal jött haza az iskolából, hogy a tanító néni kérdésére majd minden gyerek el­mondta: éjfélig, hajnali 1-ig, 2-ig fent „mulatott”, s még a pezsgőbe is sokan belekóstoltak. Nevelési sikernek könyveltük a családban a gyerek helytelenítő vélemé­nyét. Aztán elfelejtettük a dolgot, egészen addig, amíg a minap újabb hír ragadta meg a képzeletét. Szokás az osztályban, hogy a gyerekek szüli-, vagy névnapjukra otthonukban látják egymást vendégül. így volt ez nálunk, s így másoknál is. Az egyik „buliról” véletlenül lemaradt a gyerek. Társai másnap szemrehá­nyóan mesélték az osztályban: „Sajnálhatod, hogy nem jöttél, irtó izgalmasat játszottunk. Körbeforgattuk az üdítő italos üveget, s akire megállva mutatott, levetett magáról valami ruhát. Zsuzsi egészen * kombinéig ju­tott ...” Hát nem tanulékonyak ezek a mi gyerekeink, pedig csak 10 esztendősek. zs. Néhány héttel ezelőtt szá­moltunk be arról, hogy Oros­házán, a városi-járási könyv­tár és a Hazafias Népfront városi bizottságának kezde­ményezésére megalakították az orosházi művészek és művészbarátok alkotókörét. A kör a fegyveres erők klubjában március 23-án, hétfőn este tartotta második összejövetelét, melyen Ko­szorús Oszkár beszélgetett Szalók Józseffel, a nagybá­nyai festőiskola egykori nö­vendékével, aki hardline év után lépett újra a közönség elé képeivel. A rögtönzött kamaratárlat képei a kiállító tehetségét bizonyítják, és a hosszú hallgatás után újra jelentkező alkotóra joggal hívják fel a város vezetőinek a figyelmét. Ezt követően Elek László irodalomtörté­nész mutatkozott be, be­szélgető partnere Varga Zol­tán könyvtárigazgató volt. A személyes hangú vallomáso­kat számos kérdés követte, majd az alkotókor megállaz podott összejöveteleinek to­vábbi programjában. A kör szervező-irányítója, Varga Zoltán elmondotta, hogy céljuk az első időkben az ismerkedés, lehetőséget kívánnak* nyújtani arra, hogy a kör tagjai sorra bemutat­kozhassanak. Áprilisban Nagy Gyula nyugalmazott múzeumigazgatót, néprajz- kutatót kérik fel arra, hogy munkásságáról beszéljen. Tervezik, hogy évente egy­szer, olcsó nyomdai eljárás­sal évkönyvet adnak ki, mely tartalmazná a találkozókra készült anyagokat, a kör tag­jainak rövid tanulmányait, cikkeit, irodalmi alkotásait. A célok között szerepel, hogy szintén évente egyszer képzőművészeti tárlatot ren­deznek, melyen a kör festői mutatnák* be legújabb képei­ket. A városi-járás könyvtár és a Hazafias Népfront oroshá­zi bizottságának ösztönzésé­re alakult alkotókor a könyv­tári olvasókör funkcióját is betölti, ennek érdekében az olvasás-kultúra kérdéseivel, frissen megjelent irodalmi művek* megvitatásával is foglalkoznak majd klubest­jeiken. (—s—n) Egymás rovására nyaralunk? > ideje tart, időnként elcsendesül vagy ép­pel ellaposodik, majd újra felélénkül — mint az utóbbi hetekben is — a szo­ciálpolitika körüli vita. Nem kevesebbről van szó, mint az alapelvekről. Másképpen fo­galmazva: vajon szociális jellegű-e az a szociálpolitika, amit évtizedek óta annak hi­szünk és vallunk? Az egyik munkahelyen te- niszpálypák, úszómedence, kozmetikai szalon, mosoda vagy — a „fajsúlyosabb” szolgáltatások közül — he­gyi és vízparti üdülők, ha­lász- és vadásztanyák, egy kisváros számára is irigylés­re méltó lakásépítkezések. A másikon jobb esetben is csu­pán néhány bérelt szoba vagy sebtében felállított fa­ház nyaraló gyanánt; néhány rozzant zuhany vagy tucat­nyi bádoglavor egy félreeső sufniban, öltöző- és fürdő­ként. Ilyen szélsőségek jel­lemzik a munkahelyek szo­ciális szolgáltatásait. A luxus és a szegénység közötti kö- zépúttal persze gyakrabban találkozni, de ellentmondá­sok és aránytalanságok szin­te mindenütt felfedezhetők. Már az sem biztos, hogy az átlagosnál magasabb színvo­nalú szociális szolgáltatást nyújtó vállalatok az anyagi­lag tehetősebbek, a szeré­nyebbek viszont minden eset­ben a szegényebbek közé so­rolhatók ... Valószínűleg igaz, hogy egy vállalatnak könnyebb és talán „hasznosabb” is „béren kívüli juttatásban” részesíte­nie a dolgozók meghatáro­zott körét, mint bérük eme­lésére törekedni. Többek kö­zött ezért sem biztos, hogy általában azok a vállalatok nyújtanak átlagon felüli szo­ciális ellátást, ahol ezt a dolgozók érdekei megkíván­ják, vagy ahol a vállalat eredményei ezt lehetővé te­szik. E feltételezés megala­pozottságára utal, hogy — minden idevágó felmérés, vizsgálat és kutatás szerint — évek óta gyorsabb ütem­ben növekszik az egy főre jutó vállalati szociális ellátás értéke, mint a munkások és az alkalmazottak havi átlag- keresete, illetve jövedelme. A munkások számára per­sze tökéletesen mindegy, hogy a vállalat szociális te­vékenysége mögött valójában milyen szándék húzódik meg. Az elosztás aránytalan­ságait azonban észreveszik és szóvá teszik. Mindhiába: a munkahely nem tehet mást, mint hogy válogat, dif­ferenciál. Érdem szerint osztja el a szociális támoga­tást. A dolgozók egy részé­nek ad, másoktól megtagad, attól függően, hogy kiket tart fontosabb, hasznosabb munkatársaknak. Logikus és érthető magatartás, egyetlen szépséghibával: a differen­ciáltan szétosztott szociális támogatás anyagi alapjait a vállalat valamennyi munká­sa és alkalmazottja teremti elő, akik feltehetően jól tudják, hogy a végzett mun­ka és a szociális szempontok szerinti elosztás között alap­vető különbség van. Elmé­letben. A szociális ellátás, a támogatások és a kedvezmé­nyek különböző formái ugyanis ma már egyértel­műen bérkiegészítő szerepet töltenek be, s ez jelentős munkahelyi konfliktusokhoz vezethet. S e feszültségek egy sokkal mélyebben gyökerező probléma megoldatlanságára utalnak. Nevezetesen arra, hogy a szociálpolitika konk­rét irányát megszabó prefe- renciális kritériumokkal sokkal takarékosabban kelle­ne bánni. Illetve: előre tisz­tában kellene lenni e prefe­renciák alkalmazásának származékos következmé­nyeivel és mellékhatásaival. Például: ha egy munkahe­lyen úgy döntenek, hogy a kedvezményes üdülés a leg­rosszabb anyagi helyzetben levők számára nyújtandó szociális támogatás, akkor tudnunk kell azt, hogy ezzel a döntéssel a jobb fizetésűek, a munkahely szempontjából fontos vagy éppen kiemel­kedő munkát végzők jöve­delmét megrövidítik, s fel kell készülni arra is, hogy egyesek közülük netán elé­gedetlenkedni fognak. [agyis: nem ártana ki­mondani — még mindig az előbbi pél­dánál maradva —, hogy a kedvezményes üdültetés el­sősorban anyagi támogatás azok részére, akik — példá­ul családi helyzetük miatt — másképpen nem üdülhetnek. Nem feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a munkahelyi beosztást, az átlagosnál ma­gasabb szakértelmet minden lehetséges formában és min­den lehetséges kedvezmény­nyel díjazzák, honorálják. A beosztás, a szakértelem ek­vivalense — lenne! — a ma­gasabb bér. S ebből az is következnék, hogy a szociál­politikának egészen más kritériumokat kell — kelle­ne! — alkalmaznia. Olyano­kat, amelyek a legjobban rá­szorulók gondjait enyhítenék. Éppen azért, hogy ne ott se­gítsenek, ahol más módon is kielégíthetők bizonyos szük­ségletek, hanem ott, ahol a szociális támogatásra való­ban szükség lenne. Vértes Csaba Tűzvédelmi tanácskozás Szarvason A tüzek megelőzése társadalmi érdek, és társadalmi ügy. En­nek megfelelően megkülönbözte­tett figyelem kíséri a tűzvédel­mi jogszabályokban a közel­múltban bekövetkezett változá­sokat. Ezek ismerete különösen fontos a vállalatok tűzvédelmi előadói számára. A szarvasi vá­rosi, járási tűzoltó-parancsnokság éppen ezért tanácskozásra hív­ta össze a közelmúltban a tűz­védelmi előadókat. A téma a tűzvédelmi előírások módosítá­sa volt, amely a népgazdaság­ban végbemenő változásokkal, a korszerűbb, hatékonyabb szabá­lyozási elvekkel vált szükséges­sé. Az új szabályozás a tűzvé­delmi hatóságok számára a ko­rábbinál rugalmasabb alkalmaz­hatóságot biztosít. Ugyanakkor a vállalatok önálló tűzvédelmi teJ vékenységének javulását is fel­tételezik a rendeletek. Miként a szarvasi értekezleten is kitűnt: elengedhetetlen a tűzvédelmi te­vékenységben a gazdálkodó szervek és a tűzvédelmi hatóság együttműködése. Levonulóban az árhullám, csökkent a belvízzel borított terület A7 elmúlt napokban a Körö­sök és a Berettyó vízgyűjtőjé­ben nem volt csapadék, így to­vább folytatódott folyóinkon az apadás. Csupán a Fekete-Körös bal partján, a mályvád! tározó térségében van érvényben a har­madfokú árvízvédelmi készült­ség. A mályvádi szükségtározó vízszintje a kiegyenlítődés óta több mint 140 centimétert apadt, s mintegy 50 millió köbméter vi­zet vezettek vissza a Fekete-Kö- röS medrébe. A mályvádi árvíztározónál, a Fekete-Körös bal parti felső megnyitási helyén a töltés hely­reállításának földmunkáin dol­goznak, a tervezett 18 ezer köb­méternyi földből eddig csaknem 6 ezret építettek be. Megyénkben mintegy 22 ezer hektárt borít belvíz, melyből 17 ezer 700 hektárnyi a KÖVIZIG területén van. Tegnap is 50 szi­vattyútelep és 35* szivattyúállás üzemelt, másodpercenként 120 köbméternyi vizet emeltek át a befogadókba. Gépkocsi-átvételi sorszámok 1981. MÁRCIUS 23-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 312 Trabant Lim. (Bp.) 3 018 Trabant Lim. (Győr) 1 829 Trabant Lim. (Debrecen) 987 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 4 692 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 792 Trabant Combi (Bp.) 1 613 Trabant Combi (Győr) 1 079 Wartburg Lim. (Bp.) 3 379 Wartburg Lim. (Győr) 3 112 Wartburg de Luxe (Bp.) 2 724 Wartburg de Luxe (Győr) 3 057 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) 760 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 377 Wartburg Tourist (Bp.) 1 371 Wartburg Tourist (Győr) 1 087 Skoda 105 (Bp.) 3 478 Skoda 105 (Győr) 3 181 Skoda 105 (Debrecen) 2 625 Skoda 120 (Bp.) 2 967 Skoda 120 (Győr) 2 063 Skoda 120 (Debrecen) 1 843 Lada 1200 (Bp.) 9 303 Lada 1200 (Debrecen) 9 250 Lada 1300 (Bp.) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 562 Lada 1300 (Győr) 565 Lada 1500 (Bp.) 5 721 Lada 1500 (Debrecen) 4 841 Lada 1500 (Győr) 1 379 Lada Combi (Bp.) 1 650 Lada Combi (Debrecen) 746 Lada 1600 (Bp.) 1 940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Moszkvics (Bp.) 10 420 Polski Fiat 126 (Bp.) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Polski Fiat 150o (Bp.) 1 503 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debreceh) 1 228 Zaporozsec (Bp.) 32 367

Next

/
Thumbnails
Contents