Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

1981. március 24., kedd JEGYZET .. / II legbetegebb betegekért Nemrégiben megtartott sajtótájékoztatóján mondta dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter, mintegy a fejlődést jellemezve: a be­tegellátás mindenkinek hoz­záférhető, a sürgős esetekben kifogástalan. Sürgős esetekben ... Ami­kor megsérül valaki, amikor infarktus fenyegeti az életét, vagy más veszély leselkedik az emberre, orvos, nővér, műtős asszisztencia a helyén áll, teljesíti kötelességét. Vannak az egészségügyi szol­gálatnak olyan mozzanatai, amelyeknél a beavatkozás nem tűr halasztást. Ahol minden más elveszíti jelen­tőségét, csak a beteg szem­pontja számít. És ahol nincs olyan, hogy „az én betegem”, csak em­berélet van, amit meg kell menteni. Ebben a koncent­rált, halasztást nem tűrő te­vékenységben egyedül nem boldogul senki. Csak együtt, egymást kiegészítve érnek célt. Ezeken az osztályokon ismeretlen az egészségügyben sok helyütt nagyon jellem­ző merev alá-fölérendeltség. Kor, rang, cím megszűnik. Csak a beteg létezik. Voltaképpen ez a szellem, és a modern gyógyászat kö­vetelménye hívta életre az utóbbi két évtizedben az in­tenzív osztályokat, amelyek egy-egy kórházon belül a legbetegebb betegeket gyó­gyítják. Illetve segítik át az életveszélyen. Mert ezekre az osztályokra a beteg olykor a klinikai halál állapotában kerül. Tehát elsőrendű fel­adat az életfunkciók ideig­lenes pótlása, rendezése. Először is az újraélesztés, majd ha már ismét lélegzik, lehet csak megvizsgálni a kritikus állapot okát. Aki intenzív osztályon dol­gozik, magánéletét is ennek rendeli alá. Idejét — annak munkaidőn kívüli részét is — a szolgálat követelményei jegyében tölti. Csakúgy, mint a gyógyítás frontvonalában működő baleseti sebészek, akik korunk sajátosan diva­tossá vált szakmáját képvi­selik.' Köztudomású, hogy a vezető halálokok listáján a keringési és daganatos be­tegségek után a baleset kö­vetkezik. Az okot ugyan a traumatológusok jól szerve­zett működése nem szüntet­heti meg, a következmények enyhítésében viszont nagy szerepe van. Ezt a szerepet pedig vállal­ni kell. Olykor szinte em­berfeletti küzdelem árán is. Az ügyelet — a gyógyítás frontvonala — néha valószí- nűtlenül nagy feladatot há­rít a sebészekre. Mert a bal­eseteket nem lehet ütemez­ni, a csonttöréseket az opti­mális gyógyulás végett ide­jében kell helyreállítani, a polytraumatizált — sok seb­ből vérző — sérültet nyom­ban operálni, és a végigope­rált éjszaka után másnap to­vább dolgozni, végezni a so­ron következő feladatokat. Lehetőleg hiba nélkül, mert változatlanul emberélet a tét. A gyógyításnak főként ezek azok a területei, ahol — hivatásuknak élő orvosok áldozatkész munkájának és eredményeként — kifogásta­lan az ellátás. Nemcsak szakmailag, hanem etikai szempontból is. A feladat természete az anyagiasság gyanúját is kizárja. Döntő bizonyítékát adva annak, hogy így is lehet dolgozni. L. M. Csaknem húszmillió forintos nyereség a Gyulai ÁFÉSZ-nál A megnehezedett gazdasági körülmények között is ered­ményesen gazdálkodott a gyulai ÁFÉSZ. Ez derült ki abból az értékelésből, amely a közelmúltban készült el, és amely részletesen elemez­te a szövetkezet elmúlt évi tevékenységét. Tavaly is tovább erősödött a vezetés és a tagság kap­csolata, ami anyagi és er­kölcsi támogatásban egy­aránt megnyilvánult. Tag- szervezési tervüket hat szá­zalékkal teljesítették túl, ami azt jelenti, hogy 211 új taggal gyarapodott a kol­lektíva. S ami még örvende- tesebb, közülük csaknem százan 30 éven aluli fiatalok. Tekintélyes összeggel — több mint 300 ezer forinttal — emelkedett a részjegyalap, ez 45 százalékos túlteljesítésnek felel meg, és jelentősen nőtt az egy tagra jutó részjegy összege. A szövetkezetné] nagyarányú hálózatfejlesz­tést valósítottak meg az el­múlt évben, amiből jelentős részt vállalt a tagság is tár­sadalmi munkában. Ennek értéke megközelítette a 400 ezer forintot. Növekedett a célrészjegy és tagsági köl­csön állománya, amely je­lenleg mintegy hárommillió forint. Megkezdték idei „turnéju­kat” a világjáró kalocsai pingálóasszonyók, akik ál­landó szereplői lettek a ma­gyar hetek külföldi rendez­vényeinek. Bejárták a vilá­got : eljutottak Brazíliába, Belgiumba, Olaszországba, Kanadába, Ausztráliába, Hol­landiába, Libanonba. Kuva- itba, az NSZK-ba, és szá­A szövetkezet 6,9 százalé­kos fejlődést tervezett, ame­lyet 8,8 százalékra teljesí­tett. Különösen a kiskeres­kedelmi ágazat ért el kima­gasló eredményt, amelynek árbevétele meghaladta a félmilliárd forintot, ami 10,4 százalékos forgalomnöveke­dést jelent. Ez annál is in­kább figyelemre méltó, mert a vásárlóerő mérsékeltebb ütemű volt mint korábban, és kedvezőtlenebbül alakult az áruellátás körülménye. Az ágazaton belül legna­gyobb arányban — 20,6 szá­zalékkal — az élelmiszerből fogyott. Ez annak is köszön­hető, hogy növelték a hús, húskészítmények, a tej és tejtermékek, hűtőházi zöld­ség-gyümölcs választékát. A zöldségellátás javítására újabb 15 üzletben vezették be a kosaras felvásárlást, amely jól szolgálta a lakos­ság friss áruval történő ellá­tását. Az ágazat eredmé­nyességét javította az is, hogy jó gazdasági együtt­működést alakítottak ki a Sktála-Coop közös vállalattal és a SZÖVKER-rel. A vendéglátó ágazatnál már mérsékeltebben nőtt a forgalom. Keresettebbek let­tek viszont a cukrászipari termékek, amit az is igazol, hogy a cukrászműhelyben 12 mos más országban is hírne­vet szereztek a magyar nép­művészetnek. Az idei útjuk első állomása Bécs volt. Rö­videsen Koppenhágába in­dulnak, majd Brüsszelbe. Ezt követően a 13 pingálóasszomy egymást váltva utazik a kö­zeli és távoli országokba, hogy bemutassák ritka mes­terségük fortélyait. százalékkal emelkedett a termelés, és 8 millió forint értékű süteményt, tésztát, fagylaltot adtak el. A felvásárlási ágazat 42 millió forintos forgalommal 19 százalékkal teljesítette túl a tervét. Mézből öt, nyúlból 12, májlibából 13, galambból egy vagonnal vettek át akis­termelőktől, illetve szakcso­portoktól. Ugyanis a szövet­kezet keretében 20 szakcso­port tevékenykedik, a fel­vásárolt áruk több mint 60 százaléka ezektől került ki. A gyulai ÁFÉSZ az elmúlt évben a szervezett árufor­galmazással, szigorúbb, kö­vetkezetesebb költséggaz­dálkodással. csaknem 20 millió forint nyereséget ért el. Hálózatfejlesztésre 10 millió forintot fordítottak, ebből építésre nyolc, gépek­re és egyéb berendezésekre kétmillió forint jutott. Fel­épült Gyulán a Nagyváradi úti és törökzugi ABC-áru- ház, és ugyancsak Törökzug­ban egy étterem. A három új kereskedelmi egységgel csaknem 1700 négyzetméter területtel bővült a hálózat, és együttes értékük megkö­zelíti a 25 millió forintot. Az idei üzletpolitikai cél­kitűzésekben 727 millió fo­rintos árbevétel szerepel, és ha minden sikerül, 21,4 mil­lió forint nyereséget szeret­nének elérni. Fejlesztésre csaknem annyi jut, mint ta­valy volt: 9,5 millió forint. Ebből- az összegből elsősor­ban az ár- és belvíz okozta károkat igyekeznek! helyreál­lítani, Kétegyházán és Do­bozon egy-egy új üzletet építeni. Dobozon, Kétegyhá­zán, Eleken Lökösházán, Mezőgyánban, Geszten, Ger­lén. Szabadkígyóson, Dénes- majorban és Gyulán foly­tatják az üzletek korszerűsí­tését, rekonstrukcióját. Ormosi Péter Úton a világjáró pingálóasszonyók Nőtt a lakossági szolgáltatás aránya a Generálnál A békéscsabai Generál Szolgáltató Ipari Szövetkezet 1979-ben 66 millió forintos árbevételt ért el, ebből 22 és fél millió forint származott a lakossági szolgáltatásokból. Mivel főfeladatuknak a la­kossági szolgáltatási arány növelését tartottak és tart­ják, az elmúlt évre a 69 mil­lió forintos árbevételi terv­ből 27 és fél millió forintot kívántak lakossági szolgálta­tásból elérni. Ezt jelentősen túlteljesítették, 32 millió fo­rintnál is többel, úgy, hogy közben 74,5 millió forintos árbevétellel zárták az évet. Hogy ilyen jó eredménye­ket tudtak elérni, abban nagy része van annak, hogy határidőre elkészült a szö­vetkezet új beruházása. így megjavultak a termelési fel­tételek, csökkentek az átfu­tási idők. Ezt jelzi, hogy egy év alatt 10 ezerrel több ügy­fél fordult meg a szövetke­zetnél. A lakosság igényének jobb kielégítését szolgálja, hogy kibővítették a garanciális ja­vító szolgáltatásaikat. Az Ál­lami Biztosítóval közösen be­vezették a gépkocsik hely­színi kárfelvételét, és to­vábbra is népszerű a zárt technológiájú műszaki vizs­gáztatás is. Az idei évben nem annyi­ra a mennyiség, mint in­kább a minőség fokozása a cél. Bevezetik a minőségi prémiumot, ettől azt várják, hogy kevesebb lesz a rekla­máció. Üzemszervezési meg­oldásokkal a javítási időket kívánják csökkenteni. Az ügyes kezű barkácsolók ér­dekeit szolgálja majd, hogy még ebben az évben meg­nyílik a szövetkezet Ezer ap­ró cikk és barkács boltja, ahol mindenféle háztartási géphez árusítanak álkatré- szeket. A szövetkezet dolgozói: Kazár János és Mészáros Zoltán diagnosztikai vizsgálat keretében a gépkocsik lengéscsillapítóinak működését ellenőrzik Fotó’ Császár Lajos Életmentés Szeghalmon Azon a februári nap dél­utánján az asszony kerék­párjával az újtelepi vályog­vető gödrök mellett haladt el, amikor egy gyermek fe­jét pillantotta meg a jeges vízben. Habozás nélkül se­gítségére sietett, ám ő alatta is beszakadt a jég. Nagy nehezen ugyan, de mégis si­került eljutnia a fiúhoz, aki azután hol megmentőjébe, hol a tuskókba kapaszkodva, valahogy kivergődött a part­ra, majd haza szaladt. Az asszonynak viszont fogytán volt az ereje. Sőt, az állan­dó kapálódzás közben az egyik ujja is eltörött. Sze­rencsére maradt még annyi lélekjelenléte, hogy segítsé­gért kiáltson. A környékbe­liek közül elsőnek Hegyesi Bálint hallotta meg a se­gélykiáltásokat. A helyzetet felmérve, azonnal kötelet hoztak, és bedobták a bajba jutottnak. Végül sikerült ki­kecmeregnie a jeges, iszapos vízből az asszonynak, akit előbb a helyi orvoshoz, majd a gyulai kórházba szállítot­tak ... Barna Gyuláné — két gyermek anyja — a szeg­halmi Sárréti Tsz-ben dol­gozik. Erős Józsefeiével, a szövetkezet vöröskeresztes alapszervezetének titkárá­val akartuk felkeresni a na­pokban az életmentő asz- szonyt. Tudtuk róla, hogy táppénzen van. Éppen az or­vostól jött, amikor az utcán találkoztunk vele. Karja be­kötve. Egyszerű, keresetlen szavakkal beszélt az esetről. Elmondta, hogy a gyermek szülei is megköszönték a se­gítséget, sőt, az anya fel­ajánlotta segítségét a háztar­tási munkákban. Arra a kérdésünkre: mi­ként cselekedne, ha ilyen, vagy a fentihez hasonló je­lenet játszódna le a jövőben? Barna Gyuláné a következőt válaszolta: „Lehet, akkor másképpen igyekeznék se­gíteni. De az Is lehet, hogy újra utána mennék a bajba jutottnak.. —y—n Új gépeken a MRLÉV-vel A képen az új TU—154B—2-es gép látható A MALÉV két új TU—154B—2 típusú utas- szállító repülőgéppel gyara­podott, amelyeket igen rö­vid próbaidő után — kitűnő bizonyítvánnyal — munkába is állították. Március 5. óta mindkét 151 személyes gép utasokat szállít. Néhány műszaki adat: a gépek hasznos terhelése 18 tonna lehet, de kisteher- változatban 19 tonna is megengedhető. Az újdonság, hogy az utasszállítót hat óra leforgása alatt teherszállító­vá lehet átalakítani. A gé­pek maximális terheléssel 3100 km^t tudnak leszállás nélkül megtenni. Legnagyobb repülési magasságuk 12,5 km, maximális sebességük pedig 950 km óránként. Az új gépek automata vezérlé­sével a legsűrűbb ködben való leszállás is megvalósít­ható. A TU—154B—2-es gépeken az utasok kényelmét szol­gálja az automatikus levegő- betáplálási rendszer, és a stewardessek munkáját is gyorsabbá, könnyebbé teszik a rögzítő konténerkocsik. A MALÉV még egy új­donsággal lepte meg utasait; az idén a tavalyinál jóval több járatot indít. Nemsoká­ra menetrendszerűen utaz­hatunk Észak-Afrika több országába, április 1-től pe­dig a ciprusi Larnacába. O. £. Befejeződött a Magyar Eszperantó Szövetség közgyűlése Vasárnap a vezető testületek megválasztásával befejeződött a Magyar Eszperantó Szövetség küldöttközgyűlése. A szervezet elmúlt négy évi munkáját ele­mezve, s a további feladatokról szólva a tanácskozáson megálla­pították: a szervezeti élet egy­ségei, a lakóterületi, illetve munkahelyi csoportok ott mű­ködnek eredményesen, ahol a nyelvtanulás mellett sokszínű közművelődési programok szer­vezését, pezsgő klubélet kiala­kítását is célul tűzték. A moz­galom fejlődésének fontos felté­teleként határozták meg a terv­szerűbb munkaprogramok kiala­kítását. Beszámoltak arról, hogy mind több külföldi is érdeklődik a szö­vetség rendezvényei iránt, a di­namikusan fejlődő turizmus eredményeként tavaly például mintegy hatezer eszperantista érkezett Magyarországra hatá­rainkon kívülről. A szövetség szoros együttműködést alakított ki az Országos Idegenforgalmi Hivatallal is, amely támogatja azt a törekvést, hogy a nemzet­közi turizmusban mind nagyobb szerepet kapjon az eszperantó a kölcsönös megértés eszköze­ként. A közgyűlésen bejelentették, hogy jövőre — az idegenforgal­mi szervek támogatásával —ha­zánkban rendezik meg az esz­perantó nyelvű színházak nem­zetközi találkozóját. A nyelv népszerűsítésének leg­fontosabb területe a fiatalok kö­rében végzett munka — mutat­tak rá a résztvevők. Ezért az eddigieknél szorosabb kapcsola­tot kívánnak kialakítani a pe­dagógusokkal annak érdekében, hogy mind több általános és kö­zépiskolában sikerüljön megte­remteni az eszperantó fakulta­tív oktatásának lehetőségét. A szervezet nemzetközi tevé­kenységéről szólva kiemelték, hogy a magyar eszperantisták aktívan részt vesznek az Eszpe­rantó Világszövetség munkájá­ban. A Jövőben is a külföldi szervezetekkel való együttműkö­dés bővítésére törekednek, e kapcsolatokat felhasználva kul­túránk és szocialista építőmun­kánk széles körű megismerteté­sére. A közgyűlésen a szövetség el­nökévé Nezvál Ferencet, főtit­kárává pedig Barát Endrét vá­lasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents