Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
A\C1 1981. március 24., kedd A kerékpár is fogyaszthat sokat — Bicikliügyben jött? — kérdezte a gyárigazgató. Szabadkoztam, hogy nem protekciót kérek egy kétkerekű vásárlásához, bár, mint hírük!, rövidesen szükség lesz „kapcsolatokra”, ha az ember egy mutatósabb kerékpárhoz akar jutni. Mert energiaválság ide vagy oda, az egyre népszerűbb kerékpárok hazai gyártásával bajok vannak. A gyártmánykorszerűsítés mintapéldájaként oly sokat emlegetett biciklire ráfizetnek a gyártók, mégpedig nem is keveset: minden egyes darabra több száz forintot, ami évi 300—400 ezres szériánál tetemes veszteség. Az igazgató kérdésében az is benne volt. hogy ügy lett a hazai kerékpárgyártásból. Helyesebben újra az lett, hiszen öt-hat éve is az yolt. Igaz, akkor egészen más értelemben. Akkor a rendkívül népszerű Pannónia-mo- torok gyártását szüntették meg, mert nem volt elég jövedelmező. A gyár olyan terméket keresett, ami hosz- szú távon nyereséges, a munkásokat sem kell különösképpen átképezni. A mélyülő olajválság is azt diktálta: gyártsunk biciklit; kelendő lesz itthon és külföldön egyaránt! Az ügy megoldása nem sokáig váratott magára; 600 millió forintos beruházással fejlesztették a hazai kerékpárgyártó bázist. De nem sok köszönet volt benne! Ügy tervezték, évente félmiüió kétkerekűt gyártanak, s adnak el, ez azonban egyetlen évben sem sikerült. Az eddigi veszteség már messze túlhaladta a fejlesztésre fordított összeget. A hazai kerékpárügy tanmesének is beillik, a kérdések egész sorát veti fel. Jobb lett volna el sem kezdeni az egészet ? Talán meggondolatlanul döntöttek akkor, a termékszerkezet-váltás gyors sikere reményében? A legfőbb kérdés ma: mi a kiút? Felszámolni a bicikligyártást. s túladni a speciális technológiákon? Mert ugyan mit is kezdenének például a küllőgyártó automatasorral?! Ismét térjenek át egy új cikk gyártására? Szóval ismét válaszút előtt állnak, holott, akkor is a jószándék vezérelte őket, amikor változtatni akartak. De úgy látszik, a termékszerkezet-váltás sokkal göröngyösebb út, mint ahogyan azt gondolták. Nem biztos, hogy a mindenáron való struktúra- átalakítás garantálja a jövedelmezőbb gazdálkodást, hiszen — mint láttuk — egy kerékpár is fogyaszthat sokat. Csakis a jól átgondolt, minden külső és belső feltétellel számoló, megalapozott döntés járhat sikerrel. Feltéve, hogy kellő következetességgel, jó szervezéssel hajtják végre azt. s ha mindebben a vállalat és dolgozói egyaránt érdekeltek. Persze a sikerhez jó adag szerencse is kell, amiből a csepeli kerékpárgyárnak nem jutott ki. Mi tehát a megoldás? Pontosan gz, amit ezúttal a gyártók is akarnak, hiszen a biciklire szükség van itthon, külföldön egyaránt. Üjabb beruházás nélkül — erre nem is lenne keretük — a termelékenység lényeges növelésével, az importhányad mérséklésével, ésszerűbben kialakított, az általánosabb fogyasztói igényekhez jobban igazodó, szűkített választékkal jövedelmezőbbé tenni a kerékpárgyártást. A szabályozás mai keretei éppen erre ösztönöznek. Remélhetjük tehát, ha mindezt valóra váltják, nem lesz „defektes” a magyar kerékpárgyártás. Szőke László lói gazdálkodnak a kötegyáni vadászok A szó igazi értelmében írom, hogy jól gazdálkodnak a kötegyáni vadászok. ök nem csak arra törekszenek, hogy passzióból vadásszanak, hazai és külföldi vendégeket fogadjanak, szórakozzanak. Az élő vad befogása és értékesítése legalább olyan nagy gond, mint a téli nagy hajtóvadászat. 1980-ban újabb sikeres évet zártak. Az elmúlt öt évben beszereztek többek között 14 ezer fácáncsibét, illetve -tojást. A keltetett fácáncsibéket nagy gonddal nevelték fel, és szaporították vele a mezei állományt. Tudvalevő, hogy a mező- gazdaság korszerűsítésével, a modern technika alkalmazásával, a vegyszerek hasznosításával sokat ártunk a vadaknak — Kötegyánban sikerült ezzel párhuzamosan jó vadgazdálkodási eredményeket elérni. A nyúl és az őz esetében nincs mód a mesterséges utánpótlásra, de a gondos vadgazdálkodás eredményeként e téren sincs ok a panaszra. Az állomány kedvezően alakult az utóbbi időben, ami a vadásztársaság tervszerű munkájának az eredménye. A vadásztársaságnak ma már jól berendezett vadászháza van. Vadetetőket alakítottak ki a határban, hogy a leghidegebb napokban se éhezzenek az apróvadak. Az elkövetkező években még intenzívebb vadgazdálkodásira rendezkednek be, ezért fejlesztik a vadnevelő telepet.- A vadásztársaság eredményes munkája több más területen is érezteti hatását. A nyereségből rendszeresen segíti a községben működő intézményeket, a sport, a köz- művelődés. az öregek napközi otthona kap anyagi támogatást a vadásztársaságtól. Az V. ötéves terv idején 221 ezer forint támogatást adott a vadásztársaság a fent említett nemes célokra. Az új óvoda építését ugyancsak anyagilag és társadalmi munkával segítették. Jánki Sándor Megyeszerte nagy területeket borít belvíz. Felvételünk Dél- Békés megyében készült, M ed gyesegyháza és Mezőkovács- háza között, ahol az idősebb emberek is aüg-alig emlékeznek ilyen vizes esztendőre Fotó: Martin Gábor Szarvasi Táncsics Tsz A veszteségtől a nyereségig A pecsenyekacsa-hizlalás a szövetkezetben mintapéldája annak, hogyan lehet a meglevő lehetőségek kihasználásával, csekély beruházással olyan ágazatot létrehozni, amely jelentősen javítja a tsz pénzügyi helyzetét Fotó: Veress Erzsi „Megkértek, azt mondtam, elvállalom. De volt néhány kikötésem. A szanálás gazdasági ellenőrzéssel járjon, az első számú vezetők mondjanak le. Azóta sok minden változott. Tudják hányadán állunk... Akkor a tsz tagjai kívülállót akartak. Olyan elnököt, akinek nincs kötve a keze, akinek se ellensége, se lekötelezettje a szövetkezetben.” E gondolatokat Szekeres István, a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet elnöke fogalmazta meg. A Békés megyei Népújságban a közös gazdaság helyzetével foglalkozó írás 1978. május 27-én jelent meg. Másfél évvel a szanálást és az elnökválasztást követően. * * * A termelőszövetkezet 1976- ban 3,2 millió forint veszteséggel zárta az évet. A fejlesztési alaphiány 244 ezer forint volt. A kamatterhek megduplázódtak. Minden tartalékot felélt a szövetkezet. A növénytermesztés és az állattenyésztés termelési színvonala a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek nem felelt meg. Ilyen helyzetben kezdett munkához a téesz új vezetése. Azóta a helyzet alapjaiban megváltozott. Nemcsak a gazdálkodás eredményessége, hanem az üzemben kialakult szemlélet is kedvező irányt vett. Felhagytak a cukorrépa termesztésével, mert hiányoztak a legalapvetőbb műszaki-technikai Jeltételek. A termesztés korszerűsítéséhez szükséges gépek 2,5 millió forintba kerültek volna. Erre a súlyos pénzügyi helyzet miatt nem vállalkoztak. Abbahagyták a libahizlalást a rossz tartási körülmények és a gyakori fertőzés miatt. Az intézkedések sora ennél persze sokkal szélesebb körű volt. Valamennyi felsorolására azonban nem vállalkozhatunk. A kialakult helyzetről egyértelmű képet adnak a következők: a közös gazdasága veszteséges év ellenére teljesítette V. ötéves tervét. A növénytermesztés megduplázta, az állattenyésztés 1,5- szeresére növelte termelését. Az árbevétel évente 10 százalékkal, a nyereség 8 százalékkal emelkedett. A növénytermesztés mellett, különösen az utóbbi évben, az állattenyésztés eredményessége is javult. * * * Az elért eredmények lehetővé tették, hogy a szövetkezetben a most kezdődő tervidőszakban olyan feladatokat fogalmazzanak meg, amelyek tovább szilárdíthatják a tsz helyzetét. A tervek szerint a növénytermesztés évente 15, az állattenyésztés 10 százalékkal növeli majd árbevételét. Az elképzelések megvalósításához kész, megalapozott tervekkel rendelkeznek. Ebben az évben először vállalkoznak magtermesztésre. Fű- és lucernamag előállítása mellett a hibrid cirok és kukorica termesztését is bevezetik. A gyepek és legelők intenzíV1 hasznosításával a takarmánytermő területet tovább csökkentik. Az intézkedésektől és a terméshozamok növekedésétől azt várják, hogy a növénytermesztés árbevétele öt év alatt megduplázódik. Már az elmúlt évben megkezdték az energiatakarékos betakarítást és tárolást. A jövőben a szemes termények zömét hideg levegős, szellőzőpados szárítóban, tárolóhelyiségekben oldják meg. A magvak savanyított és Toppantott tartósítása és etetése eddig kedvező eredménynyel járt. Az energiatakarékos betakarítás, tárolás és az erre épülő takarmányozás technikai feltételeinek megteremtése igen sokba kerül ugyan, de évente csak a szárítással mintegy 1,2 millió forint takarítható meg. * * * Az állattenyésztésben évi 450 tonnáról 600 tonnára növelik a pecsenyekacsa-hizlalást. Ez jelentősebb beruházás nélkül alakul majd így. Az 1972-ben épült szakosított tehenészeti telep rekonstrukciójával, a technológia módosításával jelentősen, 310-ről mintegy 400-ra bővítik a férőhelyek számát. A kötetlen tartással csökken az élőmunka költsége, a fejőházas fejéssel pedig javul a tej minősége. Az állattenyésztés nyeresége éves átlagban számítva 3,5 millióról várhatóan 10 millió forintra emelkedik. Mindezek olyan tervek, amelyek teljesítéséhez minden feltétel adott. A szövetkezet pénzügyi helyzete szilárd, és a jövőben csak olyan beruházásokhoz vesznek fel hitelt, amellyel az eredményesség tovább javítható. Ez utóbbi egyébként is feltétlenül szükséges, a tervek megvalósításához és a bér növeléséhez. * * * S ha már a feltételekről esett szó, a helyzet érzékeltetésére idézünk az előbb említett írásból: „A hosszú évekig tartó »szegénység« a Szövetkezetben negatív szelekcióval járt. Az itt maradó szakemberek fizetése az átlagosnál alacsonyabb volt. Attól tartottunk, hogy közülük néhányan nem akarnak majd lépést tartani... Márpedig tartós sikerre a középvezetők és a tagok támogatása nélkül aligha számíthatunk ...” Azóta a helyzet ezen a területen is sokat változott. Tizenöt főiskolát és egyetemet végzett szakember érkezett az elmúlt öt évben a szövetkezetbe. Az említett időszakban minden dolgozó részt vett valamilyen továbbképzésen. Ez a törekvés a jövőben is megmarad. Szarvason is tudják, hogy a feladatok megvalósításához jól felkészült irányítók és végrehajtók kellenek. De nem feledkezhetünk meg a demokratikus testületek működéséről sem. Arról, hogy ezek segítségével szinte személy szerint győztek meg mindenkit. Ezt tovább segítette a munka differenciált elbírálása. Az évközi és év végi fizetésen kívüli juttatások például 0 és 10 ezer forint között váltakoztak. * * * Szekeres István, a tsz elnöke 1978 májusában a következőket nyilatkozta: „Ha megkérdeznék, akkor újra elvállalnám az elnökséget. Ebben a szövetkezetben sok még a kihasználatlan lehetőség. Tudom, nem vagyok népszerű ember, és talán még egyszer meg sem választanának ...” Ma már úgy tűnik, egyre kevesebb a bizonytalanság. A veszteségtől a nyereséges gazdálkodásig megtett út közben sokszor alakult ki nehéz, személyes konfliktusokkal is terhes helyzet. De a tsz tagjai és vezetői egyre kevesebbet foglalkoznak a múlttal, értik, miért van szükség a gazdálkodásban a szigorra, a fegyelemre. A főváros új színfoltja, a Lánchíd pesti oldalán épült, képünkön látható Roosewelt téri irodaház. Hübner Tibor, a Középület-tervező Vállalat építésze tervezte, kivitelezője a Középület-építő Vállalat. A kissé szokatlan formájú épület Scanform acélzsalus monolit vasbeton szerkezetből készült, homlokzatára előregyártott szendvicspanel került. A külső falak tagoltak. Az épület magassága igazodik a tér környező épületeihez. Karcsú pilléreken áll a ház, az oszlopok acél gömbcsuklói tartják a hatalmas tömeget. A tervező ezzel könnyedebbé tette az épület robosztus megjelenését. Doppingolják a gabonát, szülőt Új növényvédő és serkentő szerek Sajóbábonyból Egyre több nagy hatású növényvédő szert állítanak elő a sajóbábonyl Észak-Magyarországi Vegyiművekben. Két új készítményük — a Linuron és Mo- nolinuron — kísérleti gyártása már befejeződött, s a készítményekből eddig mintegy száz— százötven tonnát állítottak elő. Az előbbi szer például napraforgó, komló, hagyma, kukorica, gyökérzöldség és burgonya, az utóbbi pedig a burgonyák, szőlők és gyümölcsösökön kívül fűszernövények, például édeskömény, vagy mentafajok, macskagyökér és cslllagfürt ültetvényein tenyésző, gyomokat irtja eredményesen. ÜJ termék a Kelokarb 8o WP nevű csávázószer Is, amely például a gabonafélék, a bab és a borsó csá- vázására egyaránt alkalmas. A hagyományos növényvédő szerek mellett a gyár kutatói a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetével együttműködve eredményes kísérleteket foly-. tattak kétféle serkentőanyag előállítására. Eddig összesen két tonnányi készült el ezekből a serkentőszerekből, amelyek jelentősen növelhetik a cukorrépa, szőlő, kukorica és gabonafélék hozamát, s az eddigi kísérletek alapján várható, hogy javítják a termé- minőségét is. Az irodaház alagsorába kerültek a garázsok, de jelentős számú parkolóhely van a földszinti fedett területeken is. A helyiségek, irodák' és folyosók klimatizáltak. Az ablakok energiatakarékos fényvisszaverő üveggel készültek, nyáron visszaverik, illetve szűrik a napsugarakat. Ebbe az épületbe költözött, illetve költözik az Országos Tervhivatal az Arany János u. 6/8. alatti épületből (tel.: 12-480), a Munkaügyi Minisztérium az V., Szabadság tér 15-ből (tel.: 322-100), és az Országos Anyag- és Árhivatal egy része -az V., Guszev u. 23-ból (tel.: 328-508). Az új cím: Roosewelt tér 7—8. Költöznek a hivatalok (Fotó: Hauer Lajos — KS) Kepenyes János Ház, acélgömbökön A DUNA-PARTRA KÖLTÖZÖTT AZ ORSZÁGOS TERVHIVATAL, A MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM, AZ ORSZÁGOS ANYAG- ÉS ÄRHIVATAL A Duna-parti új irodaház
