Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

1981. március 24,, kedd Tegnap délután adták át Gyulán a megyei kórház gyermek- osztályán a 25 személyes, korszerű nővérszállót. A gyermek- osztály rekonstrukciója csaknem 8 millió forintba került: korszerűsítették a fűtési rendszert, a konyhát is, és ebből az összegből alakították ki a nővérszállást. A kórház KISZ-esei és más dolgozói sok társadalmi munkával szépítették a szál­lót, míg elnyerte mai formáját Fotó: Martin Gábor Szovjet elismerés a Magyar Posztógyárnak Minőségileg kifogástalan termékeiért, határidőre tör­ténő szállításaiért elismerés­ben részesítette a Magyar Posztógyárat a szovjet Ex- portlion Külkereskedelmi Egyesülés. Az elismerő ok­levelet Viktor Ocseretin, a Szovjetunió budapesti keres­kedelmi képviselője adta át tegnap Zalatnay Ottónak, a gyár vezérigazgatójának. A Magyar Posztógyár hosz- szú évek óta áll kereskedel­mi kapcsolatban a Szovjet­unióval. Termékeinek jelen­tős hányadát az Exportlion forgalmazza, amely minden évben kitüntetésben részesíti a reklamációmentesen szál­lító vállalatokat. A posztógyár először két évvel ezelőtt kap­ta meg az oklevelet. Most, másodízben, az elmúlt évi kifogástalan exportjáért ré­szesült az értékes kitünte­tésben : 240 000 négyzetméter férfiöltönynek való fésűs gyapjúszövetet szállított ha­táridőre, a legkisebb minő­ségi reklamáció nélkül, ami elsősorban azért figyelemre méltó, mert a szovjet piacon egyre szigorúbbak a minősé­gi követelmények. Az idén a gyár a tavalyi­hoz hasonló mennyiségben, de gazdagabb választékban szállít a Szovjetunióba. Nö­veli új termékeinek arányát, s többféle színű és mintájú, korszerű összetételű szöve­tekkel bővíti kínálatát. fiz magyar vállalat a hannoveri vásáron Tíz nap múlva nyílik meg Európa egyik legrangosabb műszaki szakvására Hanno­verben, ahol a világ min­den tájáról mintegy 6000 kiállító mutatja be újdonsá­gait, elsősorban az elektro­nika, a numerikus és a szá­mítógépes vezérlés, valamint az átviteltechnika területén. Hazánk hagyományos résztvevője a tavaszi hanno­veri vásárnak. Ezúttal mind a kiállítók számát, mind a kiállítási területet tekintve az eddigi legnagyobb magyar részvételt szervezte meg a HUNGEXPO az NSZK vá­sárvárosában. Tíz külkeres­kedelmi, illetve külkereske­delmi joggal felruházott vál­lalatunk mutatja be export­kínálatát. Egyebek között a Ganz Műszer Művek új tí­pusú mérőeszközöket, a Transelektro elektromos mo­torokat és transzformátoro­kat. a Videoton pedig kor­szerű számítástechnikai be­rendezéseket visz a vásárra. Szórakozunk, szórakozgatunk Idővel rigolyássá válik az ember. Más nem is lehet, ha olyan apróságokon is fennakad, mint a levélborítékok ra­gasztója. A fennakadás persze csak képletes kifejezés, hiszen egy szúnyog is nehezen kapaszkodna meg rajta, különösen a két végén, ahol már egyáltalán nincs is mi­be. Annyira csupasz, ragasztómentes. Miért? Ki tudja... Talán nincs is rá felelet, csak tűnődni lehet rajta. Merengeni — csöppet sem öncélú nosztalgiából —_ a korábbi éveken, amikor még a kisebb-nagyobb boríté­kok hátoldalán a lezárás céljára kitalált és rendszeresí­tett háromszögletű részt tökéletesen ellátták a megfelelő anyaggal. Azzal a valamivel, amit az egyszerű honpol­gár, aki csak időnként ereszt meg egy-egy levelet, leg­inkább végignyal, pedig a lelke mélyén jól tudja: nem egészséges. A nagy levelezést lebonyolító helyeken ezt a. postázó személy szivaccsal intézi el. Mostanában nem vé­gig, mert egy fél szájhossznyit mindkét módszer meg­spórolhat, hiszen a sima papírt — akár így, akár úgy — fölösleges nedvesíteni, a puszta víztől úgy sem ragad. Ezért aztán nem marad más hátra, mint előre odaké­szíteni a celluxot, s szép lassan, gondosan illeszthetve le­zárni a borítékvégeket. Végtelen türelemmel és egy kis vagdosással egybekötve. Hogy a fillér tört részébe kerülő ragasztóanyagot a drágával pótolja, s a babramunkához szükséges időt is ráfordítsa. Miért is ne? Van időnk, szórakozhatunk. Eset­leg még csirizzel is. Lukács György hagyatéka nyomtatásban A magyar könyvkiadás idei egyik nagyszabású vál­lalkozásaként útjára indítot­ták a Lukács-archívum és könyvtár Lukács György ha­gyatékából című könyvsoro­zatot. A Forrás-kiadványok az egyes kéziratokat eredeti nyelven, többnyire németül közlik. A napokban került az üz­letekbe A drámaírás főbb irányai a múlt század utol­só negyedében című munka, amely Magyarországon elő­ször jelent meg. A műről a sorozat szerkesztői elmond­ták, hogy a Budapesti Kisfa­ludy Társaság 1906-ban ez­zel a címmel hirdetett pályá­zatot. A beérkezett művek közül a bíráló bizottság Lu­kács György monográfiáját ajánlotta díjazásra. A most kiadott könyvben feltüntet­ték Lukács nem végleges szövegváltozatait, valamint későbbi, a szövegbe beleil­lesztett kiegészítéseit. Az új szöveget tartalmazó — az eredetit módosító — több ol­dalas kéziratbetétek a kötet függelékébe kerültek. Megjelenés előtt áll Lu­kács Györgynek. 1910—11- ben írt Naplója, valamint az 1913-ban alkotott ítélőszék című tanulmánya. A szaktu­domány művelői előtt közisT mert, hogy Lukács György életében 1910—11 válságos időszak volt, s a Naplóban közölt dokumentumok ezt tükrözik. A Napló keletke­zési helye Berlin, Weimar és Firenze. A sorozat követke­ző kötete, Ítélőszék című tö­redékes dialógus keletkezésé­nek pontos dátumát ez ideig nem sikerült kideríteni, a szerkesztők 1913-ra teszik. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézeté­nek önálló szervezeti egysé­geként működő Lukács-ar­chívum és könyvtár — a könyvfüzér gondozója — 1971-ben alakult a magyar marxista társadalomtudo­mány kiemelkedő személyi­ségének könyvtárából és kéz­iratos hagyatékából, egykori lakásán, Budapesten. A mint­egy 11 000 kötetes könyvtár, az 1000 kézirat és a tízezer­nél több levél egységes gyűj­teményt alkot, együtt-tartá- sa, kezelése és gyarapítása tudományos, valamint kultu­rális célt egyaránt szolgál. Jelenleg Lukács Györgynek egy Dosztojevszkijről szóló könyvhöz 1914—1917. között közölt jegyzeteit szerkesztik kötetté. Ünnepi hangverseny Békésen Békés város Tanácsa mű­velődésügyi osztálya Bartók Béla születésének 100. évfor­dulója tiszteletére ünnepi hangversenyt rendez már­cius 25-én, szerdán délután 6 órától Békésen, a városi ta­nács dísztermében. Köszön­tőt Pap István tanácselnök­helyettes mond. Közreműködik az 1-es szá­mú iskola kórusa Szász Gyöngyi, a 2-es számú is­kola kórusa Kissné Csabai Valéria, valamint a 3-as számú iskola kórusa Pócsai Antalné vezénylettel. A Szegedi Kis István Gimnázi­um leánykarát Sebestyénné Farkas Ilona vezényli majd. Fellépnek még a zeneiskola hangszeres tanulói és vonós- zenekara, melyet Fejes Antal vezényel. Devecseri Gábor „Mikrokozmosz” című versét Szilágyi Gabriella és Püski Levente adja elő. A műsorban többek között Bartók-, Balázs-, Szőnyi-, Kodály- és Bárdos-művek szerepelnek majd. Pályaválasztási nap Békéscsabán, a József Atti­la úti általános iskolában tegnap, március 23-án első ízben rendeztek pályaválasz­tási napejt az iskola történe­tében. Délután 2 órakor nyi­Lövészverseny Szarvason Tömegsportnapot rendeztek március 21-én, szombaton Szarvason az állami tangazda­ságban. Több sportág képviselői, így az asztalitenisz, a biliárd és a lövészet versenyzői mérték össze tudásukat. A tangazdaság Mező Imre Honvédelmi Klubja segítette a lövészeket, akik az MHSZ vá­rosi, járási vezetőségének; szoba- lőterében vetélkedtek. Tímár Béla, az MHSZ előadója köszön­tötte a megjelenteket, majd Is­mertette a versenyszámokat. Légpuskával és légpisztollyal mintegy 60-an lőttek, sokan vol­tak közöttük nők is. A nők so­rából első lett az örménykút! kerület dolgozója, Kiss Judit, a férfiak versenyében Szabó Sán­dor bizonyult a legjobbnak, a rózsás! kerületből. Csapatver­senyben elsők az örménykútiak, másodikok a rózsásiak, harmadi­kok pedig a kákaiak. Sok az erdőtűz A jó idő beálltával megszapo­rodtak az erdőtüzek. A tűz pusz­títása következtében Borsod- Abaúj-Zemplén, Pest és Zala megye területén telepített erde- inkben csak az elmúlt 48 órá­ban több millió forint értékű kár keletkezett. • A forintban ki­fejezhető anyagi kárnál is na­gyobb az a veszteség, amely a környezetünket érte; a megsem­misült erdők újratelepítése és felnevelése ugyanis éveket igé­nyel. A BM tűzoltóság országos parancsnokság felhívja a la­kosság figyelmét, hogy a tavaszi munkálatokkal járó avar- és gyomégetést fokozott elővigyáza­tossággal és felügyelet mellett végezzék. tóttá meg a rendezvényt Bő­ke Gyuláné, az intézmény közművelődési vezetője, majd két pályaválasztási filmet nézhettek meg a gyerekek. Ezután a tanulók rajzaiból nyílt kiállítás, amelyeken a jövőről alkotott elképzelései­ket mutathatták be. Mindezt a kisdiákok iskolatelevízión nézhették végig. Este az ötödik-hatodik osz­tályosok szüleinek Bőke Gyu­la, a Békés megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást arról, hogyan segít­sék gyermekeik önismereté­nek kialakulását, s ezzel pályaválasztásukat. Borverseny Békésen A megyében működő kert­barátszakkörök tagjainak rendezett borversenyt teg­nap, március 23-án a Békés megyei Művelődési Központ. A versenyre 63-an hozták el — Gyuláról, Gesztről, Sarkadról, Békésszentand- rásról, Kétsopronyból, Oros­házáról, Csorvásról és a megyeszékhelyről — bormin­táikat. így a 6 tagú zsűri, melynek elnöke dr. Tóthpál László, a Kertészeti és Bo­rászati Kutató Intézet osz­tályvezetője volt, összesen 114 bormintát vizsgált meg. Kora délutánra az ered­mény is megszületett. A leg­jobb fehérbor-mintákat Lip- ták Pál békéscsabai, Kiss Bertalan gyulai és Duna Já­nos békéscsabai termesztők hozták. A vörös borok gaz­dái között Török Bálint gyulai, Szilágyi Sándor sar- kadi és ifjabb Gógh Mihály gyulai versenyzők érték el a legjobb helyezéseket. A leg- ízletesebb gyümölcsborok gazdái elismerésben része­sültek. A jutalom: szak- könyv, oklevél és egyéb aján­dék volt szereplésükért. Reklám nélkül nem megy M ilyen a jó reklám? — kérdezem a rek­lámszakembert. A reklámszakember nagy leve­gőt vesz, én meg azt gondo­lom, most jön ma'jd a tudo­mányos igényű magyarázat, szépen pontokba foglalva. De nem az jön. Legnagyobb meglepetésemre azt mondja a reklárfiszakember, hogy forduljak a gyerekekhez, majd ők elárulják, milyen a jó reklám. Van benne valami. A gye­rekek pontos minősítői a reklámnak. A jó reklámot szívesebben nézik a tévében, mint az esti mesét. A közért­ben az esztétikus, szép színű dobozokra mutogatnak, anél­kül, hogy tudnák, mi van a dobozokban. De ha tudják is: tessék megfigyelni, hogy a csábító csomagolású nugát­szeletnek jobban örülnék, mint a fantáziátlan küllemű, papírba burkolt valódi cso­kinak. A nagy külföldi szuper­marketekben, önkiszolgálók­ban már hosszú évtizedek óta nem áll eladó a termék mögött, így magára a ter­mékre hárul a feladat, hogy kínálja önmagát. A külső megjelenés soha annyira nem volt fontos, mint napjainkban. Nálunk is. Hiánycikk ide, hi­ánycikk oda, üzleteinkben egyre inkább van miből vá­logatni, szélesedik a válasz­ték. S mit választunk, ha vá­lasztunk?. A szebbet, esztéti- kusabbat, a jobban reklámo- zottat. Amikor megjelentek a hazai ABC-üzletekben a gusztusos, pohárban kínált túrókrémek, érdemes lett volna felmérni, hányán vá­sárolták meg a tetszetős árut pusztán a vonzó külle­mű csomagolás láttán, az ízt, a tartalmat, a minőséget nem is sejtve. S hányán hagyják polcokon a behor­padt, szakadt címkéjű — egyébként ízletes — konzer- veket? A magyar reklám kérdé­se: exportkérdés. Nemrégi­ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakem­berei felmérték a csomago­lás helyzetét, és megállapí­tották: a fogyasztási cikkek gyártói gyakran megfeled­keznek a csomagolás műsza­ki és esztétikai alapkövetel­ményeiről, így nem is iga­zodnak azokhoz. A külkeres­kedelmi szervek is elsősor­ban a termék minőségi jel­lemzőinek meghatározására fordítják figyelmüket; a cso­magolási kérdések elsikkad­nak. Márpedig a vevő a cso­magolt árut látja meg elő­ször, s a benyomásai alap­ján dönt. Számítások szerint exportbútorainknál és textil­ipari termékeinknél tíz—ti­zenöt százalékos, a gyógysze­reinknél nem kevesebb, mint tízszeres árnövekedés lenne elérhető, korszerű, jó reklámmal, csomagolással. Hazánkban egyébként ma már elismerik a reklám, s a csomagolás jelentőségét. A hazai vállalatok általában so­kat költenek reklámra, de konkrét termékeiket nézve keveset. A hazai vállalatok elsősorban önmagukat reklá­mozzák, s nem a piacra vitt áruikat. Sok a bárgyú rek­lámfilm, szlogen, felirat, ha­tástalan akció. A. reklám fon­tosságának elismerése még nem épült be a vállalatveze­tői gondolkodásba, így a rek­lám se vált a vállalati tevé­kenység szerves elemévé. Ta­lán ebből is fakad például a hazai csomagolásban tapasz­talható ellentmondás. Ha­zánkban évente 17 milliárd forintot fordítanak csomago­lásra, a nemzeti jövedelem három százalékát. A csoma­golóanyag-felhasználás az utóbbi évtizedben megduplá­zódott. általában tehát van fejlődés, csomagolási kultú­ránk mégis alacsoiiy színvo­nalú. Ez nemcsak a vevőt bosszantja — bár ez sem lényegtelen szempont — ex­portunkat is csökkenti. Fölösleges volna most né­hány rossz példát fölemlíte­ni. Tegyük az ellenkezőjét, ugyanarra a tanulságra ju­tunk. A magyar húsiparter­mékei közismerten világhí­rűek. Dobozolt sonka, gyu­lai kolbász, Pick-szalámi. De aligha exportálhatott volna a Terimpex tavaly például a világ harminc országába több mint 5600 tonna dobo­zolt sonkát, lapockakonzer- vet, ha nem figyelnek a cso­magolásra, a figyelemfelkel­tő címkereklámra. A ’ vevő vásárlási szándéka néha olyan apróságon múlik, hogy szinte mosolyogtató. Például a nyugati vevő nem veszi meg a hengeres dobozú son­kát, mert abból nehezebb ki­venni az ételt. A lapos do­boz praktikusabb. De a son­kához hasonlóan a páros gyulai és a' Pick-szalámi cso­magolását is meg kellett vál­toztatni, korszerű celofán-, illetve vákuumfóliába tenni az árut, mert a régi csoma­golásban már érezhetően kezdett megcsappanni a ke­reslet. Lám, az egyedülálló Pick-szalámi is állandó rek­lámra szorul. J ó reklám nélkül nem megy a bolt. S a jó reklám sem csupán reklámfeliratot — filmet, neonégőket jelent, sokkal többet; a termék, a piac, a leendő vevő ismeretét. A ma­gyar vállalatok, kereskedel­mi intézmények előbb-utóbb kénytelenek lesznek ezt tu­domásul venni. Megyesi Gusztáv Munkában a zsűri

Next

/
Thumbnails
Contents