Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
1981. március 24,, kedd Tegnap délután adták át Gyulán a megyei kórház gyermek- osztályán a 25 személyes, korszerű nővérszállót. A gyermek- osztály rekonstrukciója csaknem 8 millió forintba került: korszerűsítették a fűtési rendszert, a konyhát is, és ebből az összegből alakították ki a nővérszállást. A kórház KISZ-esei és más dolgozói sok társadalmi munkával szépítették a szállót, míg elnyerte mai formáját Fotó: Martin Gábor Szovjet elismerés a Magyar Posztógyárnak Minőségileg kifogástalan termékeiért, határidőre történő szállításaiért elismerésben részesítette a Magyar Posztógyárat a szovjet Ex- portlion Külkereskedelmi Egyesülés. Az elismerő oklevelet Viktor Ocseretin, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselője adta át tegnap Zalatnay Ottónak, a gyár vezérigazgatójának. A Magyar Posztógyár hosz- szú évek óta áll kereskedelmi kapcsolatban a Szovjetunióval. Termékeinek jelentős hányadát az Exportlion forgalmazza, amely minden évben kitüntetésben részesíti a reklamációmentesen szállító vállalatokat. A posztógyár először két évvel ezelőtt kapta meg az oklevelet. Most, másodízben, az elmúlt évi kifogástalan exportjáért részesült az értékes kitüntetésben : 240 000 négyzetméter férfiöltönynek való fésűs gyapjúszövetet szállított határidőre, a legkisebb minőségi reklamáció nélkül, ami elsősorban azért figyelemre méltó, mert a szovjet piacon egyre szigorúbbak a minőségi követelmények. Az idén a gyár a tavalyihoz hasonló mennyiségben, de gazdagabb választékban szállít a Szovjetunióba. Növeli új termékeinek arányát, s többféle színű és mintájú, korszerű összetételű szövetekkel bővíti kínálatát. fiz magyar vállalat a hannoveri vásáron Tíz nap múlva nyílik meg Európa egyik legrangosabb műszaki szakvására Hannoverben, ahol a világ minden tájáról mintegy 6000 kiállító mutatja be újdonságait, elsősorban az elektronika, a numerikus és a számítógépes vezérlés, valamint az átviteltechnika területén. Hazánk hagyományos résztvevője a tavaszi hannoveri vásárnak. Ezúttal mind a kiállítók számát, mind a kiállítási területet tekintve az eddigi legnagyobb magyar részvételt szervezte meg a HUNGEXPO az NSZK vásárvárosában. Tíz külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi joggal felruházott vállalatunk mutatja be exportkínálatát. Egyebek között a Ganz Műszer Művek új típusú mérőeszközöket, a Transelektro elektromos motorokat és transzformátorokat. a Videoton pedig korszerű számítástechnikai berendezéseket visz a vásárra. Szórakozunk, szórakozgatunk Idővel rigolyássá válik az ember. Más nem is lehet, ha olyan apróságokon is fennakad, mint a levélborítékok ragasztója. A fennakadás persze csak képletes kifejezés, hiszen egy szúnyog is nehezen kapaszkodna meg rajta, különösen a két végén, ahol már egyáltalán nincs is mibe. Annyira csupasz, ragasztómentes. Miért? Ki tudja... Talán nincs is rá felelet, csak tűnődni lehet rajta. Merengeni — csöppet sem öncélú nosztalgiából —_ a korábbi éveken, amikor még a kisebb-nagyobb borítékok hátoldalán a lezárás céljára kitalált és rendszeresített háromszögletű részt tökéletesen ellátták a megfelelő anyaggal. Azzal a valamivel, amit az egyszerű honpolgár, aki csak időnként ereszt meg egy-egy levelet, leginkább végignyal, pedig a lelke mélyén jól tudja: nem egészséges. A nagy levelezést lebonyolító helyeken ezt a. postázó személy szivaccsal intézi el. Mostanában nem végig, mert egy fél szájhossznyit mindkét módszer megspórolhat, hiszen a sima papírt — akár így, akár úgy — fölösleges nedvesíteni, a puszta víztől úgy sem ragad. Ezért aztán nem marad más hátra, mint előre odakészíteni a celluxot, s szép lassan, gondosan illeszthetve lezárni a borítékvégeket. Végtelen türelemmel és egy kis vagdosással egybekötve. Hogy a fillér tört részébe kerülő ragasztóanyagot a drágával pótolja, s a babramunkához szükséges időt is ráfordítsa. Miért is ne? Van időnk, szórakozhatunk. Esetleg még csirizzel is. Lukács György hagyatéka nyomtatásban A magyar könyvkiadás idei egyik nagyszabású vállalkozásaként útjára indították a Lukács-archívum és könyvtár Lukács György hagyatékából című könyvsorozatot. A Forrás-kiadványok az egyes kéziratokat eredeti nyelven, többnyire németül közlik. A napokban került az üzletekbe A drámaírás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében című munka, amely Magyarországon először jelent meg. A műről a sorozat szerkesztői elmondták, hogy a Budapesti Kisfaludy Társaság 1906-ban ezzel a címmel hirdetett pályázatot. A beérkezett művek közül a bíráló bizottság Lukács György monográfiáját ajánlotta díjazásra. A most kiadott könyvben feltüntették Lukács nem végleges szövegváltozatait, valamint későbbi, a szövegbe beleillesztett kiegészítéseit. Az új szöveget tartalmazó — az eredetit módosító — több oldalas kéziratbetétek a kötet függelékébe kerültek. Megjelenés előtt áll Lukács Györgynek. 1910—11- ben írt Naplója, valamint az 1913-ban alkotott ítélőszék című tanulmánya. A szaktudomány művelői előtt közisT mert, hogy Lukács György életében 1910—11 válságos időszak volt, s a Naplóban közölt dokumentumok ezt tükrözik. A Napló keletkezési helye Berlin, Weimar és Firenze. A sorozat következő kötete, Ítélőszék című töredékes dialógus keletkezésének pontos dátumát ez ideig nem sikerült kideríteni, a szerkesztők 1913-ra teszik. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének önálló szervezeti egységeként működő Lukács-archívum és könyvtár — a könyvfüzér gondozója — 1971-ben alakult a magyar marxista társadalomtudomány kiemelkedő személyiségének könyvtárából és kéziratos hagyatékából, egykori lakásán, Budapesten. A mintegy 11 000 kötetes könyvtár, az 1000 kézirat és a tízezernél több levél egységes gyűjteményt alkot, együtt-tartá- sa, kezelése és gyarapítása tudományos, valamint kulturális célt egyaránt szolgál. Jelenleg Lukács Györgynek egy Dosztojevszkijről szóló könyvhöz 1914—1917. között közölt jegyzeteit szerkesztik kötetté. Ünnepi hangverseny Békésen Békés város Tanácsa művelődésügyi osztálya Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére ünnepi hangversenyt rendez március 25-én, szerdán délután 6 órától Békésen, a városi tanács dísztermében. Köszöntőt Pap István tanácselnökhelyettes mond. Közreműködik az 1-es számú iskola kórusa Szász Gyöngyi, a 2-es számú iskola kórusa Kissné Csabai Valéria, valamint a 3-as számú iskola kórusa Pócsai Antalné vezénylettel. A Szegedi Kis István Gimnázium leánykarát Sebestyénné Farkas Ilona vezényli majd. Fellépnek még a zeneiskola hangszeres tanulói és vonós- zenekara, melyet Fejes Antal vezényel. Devecseri Gábor „Mikrokozmosz” című versét Szilágyi Gabriella és Püski Levente adja elő. A műsorban többek között Bartók-, Balázs-, Szőnyi-, Kodály- és Bárdos-művek szerepelnek majd. Pályaválasztási nap Békéscsabán, a József Attila úti általános iskolában tegnap, március 23-án első ízben rendeztek pályaválasztási napejt az iskola történetében. Délután 2 órakor nyiLövészverseny Szarvason Tömegsportnapot rendeztek március 21-én, szombaton Szarvason az állami tangazdaságban. Több sportág képviselői, így az asztalitenisz, a biliárd és a lövészet versenyzői mérték össze tudásukat. A tangazdaság Mező Imre Honvédelmi Klubja segítette a lövészeket, akik az MHSZ városi, járási vezetőségének; szoba- lőterében vetélkedtek. Tímár Béla, az MHSZ előadója köszöntötte a megjelenteket, majd Ismertette a versenyszámokat. Légpuskával és légpisztollyal mintegy 60-an lőttek, sokan voltak közöttük nők is. A nők sorából első lett az örménykút! kerület dolgozója, Kiss Judit, a férfiak versenyében Szabó Sándor bizonyult a legjobbnak, a rózsás! kerületből. Csapatversenyben elsők az örménykútiak, másodikok a rózsásiak, harmadikok pedig a kákaiak. Sok az erdőtűz A jó idő beálltával megszaporodtak az erdőtüzek. A tűz pusztítása következtében Borsod- Abaúj-Zemplén, Pest és Zala megye területén telepített erde- inkben csak az elmúlt 48 órában több millió forint értékű kár keletkezett. • A forintban kifejezhető anyagi kárnál is nagyobb az a veszteség, amely a környezetünket érte; a megsemmisült erdők újratelepítése és felnevelése ugyanis éveket igényel. A BM tűzoltóság országos parancsnokság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tavaszi munkálatokkal járó avar- és gyomégetést fokozott elővigyázatossággal és felügyelet mellett végezzék. tóttá meg a rendezvényt Bőke Gyuláné, az intézmény közművelődési vezetője, majd két pályaválasztási filmet nézhettek meg a gyerekek. Ezután a tanulók rajzaiból nyílt kiállítás, amelyeken a jövőről alkotott elképzeléseiket mutathatták be. Mindezt a kisdiákok iskolatelevízión nézhették végig. Este az ötödik-hatodik osztályosok szüleinek Bőke Gyula, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást arról, hogyan segítsék gyermekeik önismeretének kialakulását, s ezzel pályaválasztásukat. Borverseny Békésen A megyében működő kertbarátszakkörök tagjainak rendezett borversenyt tegnap, március 23-án a Békés megyei Művelődési Központ. A versenyre 63-an hozták el — Gyuláról, Gesztről, Sarkadról, Békésszentand- rásról, Kétsopronyból, Orosházáról, Csorvásról és a megyeszékhelyről — bormintáikat. így a 6 tagú zsűri, melynek elnöke dr. Tóthpál László, a Kertészeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetője volt, összesen 114 bormintát vizsgált meg. Kora délutánra az eredmény is megszületett. A legjobb fehérbor-mintákat Lip- ták Pál békéscsabai, Kiss Bertalan gyulai és Duna János békéscsabai termesztők hozták. A vörös borok gazdái között Török Bálint gyulai, Szilágyi Sándor sar- kadi és ifjabb Gógh Mihály gyulai versenyzők érték el a legjobb helyezéseket. A leg- ízletesebb gyümölcsborok gazdái elismerésben részesültek. A jutalom: szak- könyv, oklevél és egyéb ajándék volt szereplésükért. Reklám nélkül nem megy M ilyen a jó reklám? — kérdezem a reklámszakembert. A reklámszakember nagy levegőt vesz, én meg azt gondolom, most jön ma'jd a tudományos igényű magyarázat, szépen pontokba foglalva. De nem az jön. Legnagyobb meglepetésemre azt mondja a reklárfiszakember, hogy forduljak a gyerekekhez, majd ők elárulják, milyen a jó reklám. Van benne valami. A gyerekek pontos minősítői a reklámnak. A jó reklámot szívesebben nézik a tévében, mint az esti mesét. A közértben az esztétikus, szép színű dobozokra mutogatnak, anélkül, hogy tudnák, mi van a dobozokban. De ha tudják is: tessék megfigyelni, hogy a csábító csomagolású nugátszeletnek jobban örülnék, mint a fantáziátlan küllemű, papírba burkolt valódi csokinak. A nagy külföldi szupermarketekben, önkiszolgálókban már hosszú évtizedek óta nem áll eladó a termék mögött, így magára a termékre hárul a feladat, hogy kínálja önmagát. A külső megjelenés soha annyira nem volt fontos, mint napjainkban. Nálunk is. Hiánycikk ide, hiánycikk oda, üzleteinkben egyre inkább van miből válogatni, szélesedik a választék. S mit választunk, ha választunk?. A szebbet, esztéti- kusabbat, a jobban reklámo- zottat. Amikor megjelentek a hazai ABC-üzletekben a gusztusos, pohárban kínált túrókrémek, érdemes lett volna felmérni, hányán vásárolták meg a tetszetős árut pusztán a vonzó küllemű csomagolás láttán, az ízt, a tartalmat, a minőséget nem is sejtve. S hányán hagyják polcokon a behorpadt, szakadt címkéjű — egyébként ízletes — konzer- veket? A magyar reklám kérdése: exportkérdés. Nemrégiben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakemberei felmérték a csomagolás helyzetét, és megállapították: a fogyasztási cikkek gyártói gyakran megfeledkeznek a csomagolás műszaki és esztétikai alapkövetelményeiről, így nem is igazodnak azokhoz. A külkereskedelmi szervek is elsősorban a termék minőségi jellemzőinek meghatározására fordítják figyelmüket; a csomagolási kérdések elsikkadnak. Márpedig a vevő a csomagolt árut látja meg először, s a benyomásai alapján dönt. Számítások szerint exportbútorainknál és textilipari termékeinknél tíz—tizenöt százalékos, a gyógyszereinknél nem kevesebb, mint tízszeres árnövekedés lenne elérhető, korszerű, jó reklámmal, csomagolással. Hazánkban egyébként ma már elismerik a reklám, s a csomagolás jelentőségét. A hazai vállalatok általában sokat költenek reklámra, de konkrét termékeiket nézve keveset. A hazai vállalatok elsősorban önmagukat reklámozzák, s nem a piacra vitt áruikat. Sok a bárgyú reklámfilm, szlogen, felirat, hatástalan akció. A. reklám fontosságának elismerése még nem épült be a vállalatvezetői gondolkodásba, így a reklám se vált a vállalati tevékenység szerves elemévé. Talán ebből is fakad például a hazai csomagolásban tapasztalható ellentmondás. Hazánkban évente 17 milliárd forintot fordítanak csomagolásra, a nemzeti jövedelem három százalékát. A csomagolóanyag-felhasználás az utóbbi évtizedben megduplázódott. általában tehát van fejlődés, csomagolási kultúránk mégis alacsoiiy színvonalú. Ez nemcsak a vevőt bosszantja — bár ez sem lényegtelen szempont — exportunkat is csökkenti. Fölösleges volna most néhány rossz példát fölemlíteni. Tegyük az ellenkezőjét, ugyanarra a tanulságra jutunk. A magyar húsipartermékei közismerten világhírűek. Dobozolt sonka, gyulai kolbász, Pick-szalámi. De aligha exportálhatott volna a Terimpex tavaly például a világ harminc országába több mint 5600 tonna dobozolt sonkát, lapockakonzer- vet, ha nem figyelnek a csomagolásra, a figyelemfelkeltő címkereklámra. A ’ vevő vásárlási szándéka néha olyan apróságon múlik, hogy szinte mosolyogtató. Például a nyugati vevő nem veszi meg a hengeres dobozú sonkát, mert abból nehezebb kivenni az ételt. A lapos doboz praktikusabb. De a sonkához hasonlóan a páros gyulai és a' Pick-szalámi csomagolását is meg kellett változtatni, korszerű celofán-, illetve vákuumfóliába tenni az árut, mert a régi csomagolásban már érezhetően kezdett megcsappanni a kereslet. Lám, az egyedülálló Pick-szalámi is állandó reklámra szorul. J ó reklám nélkül nem megy a bolt. S a jó reklám sem csupán reklámfeliratot — filmet, neonégőket jelent, sokkal többet; a termék, a piac, a leendő vevő ismeretét. A magyar vállalatok, kereskedelmi intézmények előbb-utóbb kénytelenek lesznek ezt tudomásul venni. Megyesi Gusztáv Munkában a zsűri
