Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
Változatos külsejű házak épülnek Kazahsztánban. Alma-Ata egyik új kerülete (Fotó: APN—KS) Az SZKP XXVI. kongresszusa határozata Tovább épülnek a lakások Új elnök, régi politika Alhihoz, hogy teljességgel kielégíthessék a lakosság lakásigényeit, a Szovjetuniónak még mintegy 50 millió új lakásra van szüksége. E hosszú lejáratú program mintegy egyötödét szándékozzák megvalósítani a tizenegyedik ötéves tervből. A 10 millió lakás felépítése több mint 50 millió szovjet állampolgár lakáskörülményeinek megjavítását teszi lehetővé. Az 1990-ig terjedő tízéves periódus alatt pedig a Szovjetunió elérkezik arra a szintre, hogy minden család számára saját lakást tud biztosítani. Ma az ország lakosságának csaknem 80 százalékának van saját lakása. Az SZKP XXVI. kongresszusa által elfogadott program reális. Hiszen már több mint negyed évszázada a Szovjetunió 'házgyáraiban minden évben átlagosan 2— 2,2 millió lakást állítanak elő, tehát minden ötéves tervidőszak alatt valamivel több mint 10 milliót. Az ország lakásállományának ilyen ütemű növekedése csaknem ötszöröse a lakosság száma növekedésének. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 500 hatalmas kombinát több száz féle lakás előállítását biztosítja. Az építési munkák körének körülbelül 60 százalékát házgyárakban végzik el. A házépítési technológia állandóan tökéletesedik. Sikerült megoldani azt a problémát, amely hosszú ideje az üzemi házépítés „A'chilles-sarka” volt. Az iparnak az új technológiára való átállítása széles távlatokat nyit az építészetileg és külső képüket tekintve is változatos új lakótelepek és városok felépítésére, amelyek a korábbi években bizony gyakran egysíkúak és monotonok voltak. Változik a vidéki házépítés technológiája is. A városhoz hasonlóan a falu is gyári szalagrendszerre állt át. A parasztok, akik a korábbi években egyszerre voltak építészek és építők, nagyon elégedettek az új munkaszervezéssel. Kétségtelen előnnyel rendelkeznek azok a falusi lakások, amelyeket gyári körülmények között állítottak elő, hiszen magas színvonalú komfortjuk van — amellyel a hagyományos módon épült lakások igen gyakran nem rendelkeztek. A soron következő ötéves terv feladata az, hogy a vidéki lakásépítés egészét ipari alapokra helyezzék, megtartva a falusi ház hagyományos architektúráját és önálló, egyedi jellegét. A tizenegyedik ötéves tervre előirányzott lakásépítési program szilárd pénzügyi alapokon is nyugszik. Míg a tizedik ötéves tervben lakásépítésre 87,2 milliárd rubelt, azaz évente átlagosan 17,4 milliárd rubelt fordítottak, addig a tizenegyedik ötéves terv első évében erre a célra majdnem másfél milliárd rubelAfganisztán Hz írnok és az ígéret Európai ember nehezen találná ki, hogy mit lát ezen a képen. Kabul utcáján egy írnok ül előttünk, száz afgán közül kilencvennek nélkülözhetetlen segítőtársa. Azt írja, amit diktálnak neki — levelet, panaszt, kérvényt. Másolat nem készül, de a címet két példányban írja: egyszer a borítékra, egyszer az „üzletfél” tenyerére, hogy az el ne felejtse, tudja, kinek kell elvinnie, átadnia az írást. Pontosabban, hogy meg tudja valakinek mutatni, hiszen ő nem tud írni, olvasni. Afganisztánban a férfiak 90, a nők 98 (!) százaléka abszolút analfabéta. A gyerekeknek a legutóbbi időben is csak' 20 százaléka járhatott iskolába. Milyenbe? Az iskolák harminc százaléka oktatásra alig alkalmas mecsetben, vagy éppenséggel a szabad ég alatt működött és működik. Sok iskolát leromboltak, és negyvenezer „tanító” 0,1 százaléka maga is éppen hogy ír-olvas. lel többet fordítanak. A középítkezésekre és a lakásállomány fenntartására fordítandó kiadások figyelembevételével az éves ráfordítások összege eléri a 28 milliárd rubelt. Ekkora összeget az állam a szovjet gazdaság egyik ágába sem fektet be. Feltűnik, hogy a beruházások összegszerű növekedése mellett a lakások felépítési üteme a korábbi szinten marad. A lakásprogram megdrágulását mindenekelőtt a lakások komfortszintjének emelése váltja ki. Ma a házépítő vállalatok szalagiáról jobb tervezésű és kivitelezésű lakások, tökéletesebb kommunális és műszaki berendezésű házak kerülnek ki, mint korábban. Ez természetesen megnöveli a kiadásokat. Alekszandr Gyedül A forradalmi rendszer radikálisan intézkedik az iskoláztatás érdekében. Először is átszervezik az iskolarendszert. Bevezetik a négyosztályos általános, és a tízosztályos középfokú oktatást. A kötelező általános iskolát a városokban 1986-ig, a falvakban 1987-ig vezetik be. Hatszáz iskola már megLengyelország Új Lenindokumentum Nemrég eddig ismeretlen dokumentum nyomára bukkant Lenin lengyelországi tartózkodásáról két krakkói tudományos kutató, Tamara Urbanczyk és Jolanta Dzu- gan-Bart. Kezükbe került egy eddig ismeretlen régi bejelentőkönyv. A listán szerepelt az Uljanov név, s a kutatás a továbbiakban ezt bogozta. A bejelentőkönyv tulajdonosa a krakkói Lubomirs- kiego utca 51-es számú ház tulajdonosa. Az Uljanov család itt lakott Poroninból való elköltözése után, 1913. november 1-től 1914. május 9-ig A könyvbe a háztulajdonosnő, Ciechanowska asz- szony bevezette a lakók nevét, de az egyik keresztnevet tévesen: nem Nagyezsda Krupszkája, hanem Elzbieta Krupszkája írt be. A bejelentőkönyv arról tanúskodik, hogy a ház lakói Krakkó munkásnegyedéből verbuválódtak, hiszen maga az épület is a város e részében volt. Megerősíti ez a kutatók régebbi feltevését, hogy ha Lenin itt lakott és nem másutt, a lakásválasztás nem volt véletlen. Itt különösen erős volt a forradalmi lengyel munkásmozgalom, és tény, hogy Lenin Krakkóban szoros kapcsolatban volt a munkás szervezetekkel. A kutatás eredményét, leírását a krakkói Lenin Múzeum még ebben az esztendőben — előreláthatólag áprilisig, Lenin születésének évfordulójáig — publikálja. Józsa Péter Vietnam 150 ezer hektár rizsSItetvény A Mekong folyó deltájában levő tartományokban javában folyik az első rizstermés betakarítása a nemrég megalakult 26 állami gazdaságban. Ezeket a rizstermesztésre szakosodott mezőgazdasági nagyüzemeket a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel szerelték fel. Az állam ellátja a gazdaságokat műtrágyákkal, biztosítja a szakember- utánpótlást is. Az első évben a rizst 30 ezer hektáron termesztették, de már az elkövetkező években a vetésterületeket további 120 ezer hektárral növelik. Biztatóak az első év eredményei — a 26 állami gazdaság dolgozói hektáronként átlagosan 25—30 mázsa rizst takarítottak be. épült, s egyúttal tanfolyamokat szerveznek a felnőtteknek az írástudatlanság visszaszorítására. A jövő ígérete: az idei tanévben nem kevesebb, mint 16 ezer fiatal kezdte meg az egyetemet — belföldön és a szocialista országokban. (f. a.) Reagan elnök egyik legelső költségvetést érintő javaslata az. hogy a katonai kiadásokat közel 33 milliárd dollárral emeljék meg. Ez a javaslat része annak az átfogó fegyverkezési programnak', mely a folyó évben 178 milliárd, jövőre pedig 222 milliárd dollárt irányoz elő erre a célra. Az amerikai hadügyminisztérium (Pentagon) tervezett ötéves költségvetési kiadásai elérik az 1300 milliárd dollárt, 200 milliárddal felülmúlva a Carter által javasolt — s akkor rekordnak tekintett — katonai költség- vetést is. A kiadások egyik) jelentős tétele az ún. gyorshadtest (Rapid Deyployment Force) felállításával, felszerelésével, s támaszpontjainak kiépítésével kapcsolatos. Ennek az erőnek az az elsődleges feladata, hogy megvédje az USA érdekeit a Perzsa-öbölben, a Közel- és Közép-Kelet egyéb területein, valamint a Közép-Amerikában és a Karib-térség- * ben. Ezt a tervet Carter ismertette 1980 januárjában, s még ebben az évben jelentős lépéseket is tettek a megvalósítás érdekében. — Hadihajóflotta (25—30 hajó, közöttük' két repülőgép-anyahajó) szervezése és az Indiai-óceánra vezénylése, — 5 hadihajó cirkáltatása a Perzsa-öbölben. — 1800 főt számláló tengerészgyalogság állandó őrszolgálata az Indiai-óceánon, — a Diego García haditengerészeti és légitámaszpont felszerelésének kiegészítése 50 ezer katona ellátásának biztosítása (beleértve a páncélozott járműveket és a nehéztüzérséget is), — 4 db AWACS elnevezésű légi felderítő és irányító repülőgép vezénylése az érintett területre, — újabb támaszpontok kiépítése és bővítése (Kenya, Egyiptom, Omán, Szomália, Ausztrália stb.), — speciális katonai szervezetek létrehozása Közép- Alnerikában, s a Karib-tér- ségben, — tervezett „szuperbázis” a Kanári-szigeteken. A Pentagon 1982—1987. évekre a gyorsan bevethető erők számára többek között a következő kiadási tételeket sorolja fel: — 1 milliárd új szállítórepülőkre (CX típus), — 500 millió 8 új szuper gyors szállítóhajóra (Sí—17), — 500 millió új tank-repülőkre (KC—10), — 1 milliárd Diego Garda további fejlesztésére, — 700 millió egyéb támaszpontok építésére és bővítésére, ‘ — 1 milliárd új utánpótlási hadianyag-raktárak építésére, — 1 milliárd fenntartási költségekre, — 1,5 milliárd flottafenntartásra, — 500 millió hadgyakorlatokra, — 30 milliárd (évi közel 6 milliárd) a Perzsa-öböl „védelmi céljaira”. Az USA, NATO-partnerei- től is fokozottabb áldozatokat követel. így az N)SZK és Nagy-Britannia fokozza haditengerészeti jelenlétét az Atlanti, illetve az Indiaióceánon. Ezt egyébként elvárják egyéb szövetségeseiktől is, Japántól, Ausztráliától, és Űj-Zélandtól. Februárban Carlucci, az új adminisztráció hadügyminiszter-helyettese már nyílt fenyegetést intézett az európai NATO-országokhoz, hogy az USA nem vállalja a „nyugati érdekek védelmét”, ha nem növelik számottevően katonai kiadásaikat. Az európai NATO-tagor- szágok katonai költségvetéséről készült elemzések szerint azonban csupán néhány kormány tesz eleget a 3 százalékos emelésre vonatkozó ajánlásnak. A gazdasági helyzet ismeretében nem csoda, hogy még Margaret Thatcher brit miniszterelnök. az amerikai fegyverkezési terv leghívebb támogatója is úgy nyilatkozott, hogy a 3 százalék csak cél, nem pedig ígéret. (Az Egyesült Államok — területén kívül — mintegy 2000 katonai támaszpontot tart fenn. Térképünk ezt a támaszpont-rendszert ábrázolja egyszerűsített formában a US. News and World Report információi alapján.) NAGYVILÁG
