Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

1981. március 22., vasárnap o KISZ-napot, s ennek keretében a KISZ-esek kezdeményezé­sére kommunista műszakot tartottak március 21-én, tegnap a Kner Nyomda békéscsabai központjában és telephelyein. A KISZ X. kongresszusa tiszteletére szervezett kommunista műszakon a nyomda KISZ-es és KISZ-en kívüli, fiatal és idősebb dolgozói egyaránt részt vettek. Az előállított terme­lési érték megközelíti a 2 millió forintot. A délelőtti munka után délután a KISZ-esek politikai és kulturális programot rendeztek a nyomda központjában, Békéscsabán. Bemutat­kozott az irodalmi színpad, majd ünnepség keretében vette át jelképesen a KISZ-tagság a KISZ KB Vörös Vándorzász­laját. Felvételünk a kifejtő teremben készült, a kommunis­ta műszakban részt vevő irodai dolgozókról, gépmesterekről Fotó: Veress Erzsi Gépjavítóknak, karbantartóknak Országos kollokvium megyénkben A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete, a MÉM Mérnök- és Vezető Továbbképző In­tézete, a MÉM Műszaki In­tézete, a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti fő­iskolai kara, a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző és munkástovábbkép­ző intézet, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület karban­tartási szakosztálya, vala­mint a megyei szervezet gyulai városi csoportja Gyu­lán, Kétegyházán és Mező­túron rendezi meg a mező- gazdasági gépjavító-karban­tartó művezetők első orszá­gos kollokviumát. A 3 napos rendezvényt március 24-én Gyulán, a művelődési központban nyit­ja meg Szögi Antal, a GTE Békés megyei szervezete l gyulai csoportjának elnöke, ■ a Vízgépészeti Vállalat gyu- ; lai gyáregységének igazgató- : ja. A rendező bizottság nevé­■ ben dr. Pálfi György okle- • veles mérnök-tanár, a két­■ egyházi intézet igazgatója mond megnyitó szavakat. Ezt követően előadásokat hallhatnak a kollokvium résztvevői. A szerdai, kétegyházi prog­ramban először dr. Tóth Ist­ván főiskolai tanár beszél a korszerű üzemi gépkarban­tartás szervezete és formai rendszere kérdéseiről. Az előadást követően nyitják meg a műszaki művezetők kézikönyvtára és a diagnosz­tikai műszerek kiállítását. A délelőtt a „mezőgazdasági funkcionális gépfejlődés-tör- téneti gyűjtemény” megte­kintésével ér véget. Délután szekcióülések lesznek. Csütörtökön a kollokvium résztvevői üzemlátogatáson vesznek részt az AFIT túr- kevei üzemében, valamint a DATE mezőgazdasági gépé­szeti főiskolai karának tan­üzemében. Végül előadások­kal zárul a három nap prog­ramja. Az alaptéma ezúttal is, a VI. ötéves terv gépe­sítésfejlesztési célkitűzései és a gépjavító-karbantartó mű­vezetők feladatai a mező- gazdaságban lesz. Nőit a belvízzel borított terület Az elmúlt napokiban le­hullott csapadék hatására kisebb árhullám alakult ki a Körösökön. A Fekete-Körös Antnál 54 centimétert, a Fe­hér-Körös Gyulánál 14 cen­timétert, a Sebes-Körös Kö- rösladánynál 11 centimé­tert. míg a Kettős-Körös Békésnél 6 centimétert áradt, a Hármas-Körös továbbra is lassan apad. Csupán a Fekete-Körös bal partján, a Sebes-Körös alsó szakaszán, és a mályvádi szükségtározó térségében van érvényben a harmadfo­kú árvízvédelmi készültség. Egyébként a mályvádi táro­zó vízszintje összesen 120 centimétert apadt, s a folyó­ba visszavezettek több mint 40 millió köbméter vizet. A Fehér-Körös jobb part­ján megkezdték a töltés bor­dás megtámasztásának bon­tását, a Hármas-Körös, a mályvádi tározó és a Horto­bágy—Berettyón hullámve­rés ellen védekeznek. Teg­nap, szombaton megkezdték a deltából kiköltöztetett csa­ládok és a nevelőintézet gyermekeinek hazatelepítését is. A csapadék hatására nőtt megyénkben a belvízzel bo­rított terület. Tegnap Békés­ben több mint 27 ezer hek­tárt borított belvíz, melyből mintegy 21 ezer hektár a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság területén van. Éppen ezért az igazgatóság több védelmi körzetben másodfo­kú belvízvédelmi készültsé­get rendelt el. Kiállítás Kecskeméten Európa majdnem minden or­szágában, de Európán kívül is Jól ismerik az ex libris-gyűjtők a Gyulán élő Meskó Annát és Póka Györgyöt, a szakmunkás- képző intézet tanárait, amatőr képzőművészeket. Számos kiál­lításon szerepeltek már kisgra- fikáikkal, nagyobb linómetsze­teikkel, akvarell- és olajképeik­kel. Az elmúlt évben a Könyv­táros című folyóirat „Galéria”' rovatában ismertette munkássá­gukat, kiemelve, hogy „közös kisgrafikáik egységes művészi látást és világképet tükröznek, sajátds stílusuk a modern érte­lemben vett realizmus és a le­higgadt szecesszió különös ke­veréke”. Pénteken, március 20-án dél­után 2 órakor a kecskeméti zöldségtermesztési kutató inté­zet könyvtárában mutatkoztak be. Erre az alkalomra mintegy száz ex librist, és tucatnyi fe­kete-fehér és színes nagygrafi­kát, olajképet vittek a meghívó intézet könyvtárába, ahol a meg­nyitó vendégei érdeklődéssel hallgatták Póka György kalau­zolását a művészi alkotómunka műhelytitkaiban. Az április 3-ig nyitva tartó kiállítás anyagát április 4-től a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat klubjában is be­mutatják. (—s —n) Csukakeltetés a tógazdaságban Megkezdődött a tavaszi halkeltetés a halászati ter­melőszövetkezetek dinnyési ivadéknevelő tógazdaságá­ban. Elsőként legkorábban ívó halaink, a csukák mes­terséges szaporításához lát­tak hozzá: temperált körül­mények között hárommillió ikrát érlelnek a különleges keltetőedényekben. Az első ivadékok tíz nap múlva jönnek világra. Több­ségüket már néhány napos korúkban elszállítják a tó­gazdaságokba. A csukakeltetést követően hozzálátnak a pontyok sza­porításához, s az idén elő­reláthatóan ötvenmillió nontyivadékot állítanak elő Dinnyésen. A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában 322 millió forintos beruházással csarnokot és festőüzemet építettek, az üzemben a Franciaországból vásárolt Fillod könnyűszerkeze­tes építési eljárás elemei készülnek majd. A képen: a festőüzemben (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Tavaszi szünet: április 6-tál 11-ig Egy hát múlva nyári időszámítás Az általános és a közép­iskolákban az idén április 6- án, hétfőn kezdődik, és 11- én. szombaton fejeződik be a tavaszi szünet. A tanítás április 13-án, hétfőn folyta­tódik. A napközi otthonok­ban a szünidőben is várj a tanulókat: vidám progra­mokat, kirándulásokat ren­deznek, akárcsak az úttörő- csapatoknál és a KlSZ-szer- vezetekben. A szünidő után következő néhány hónapban folytatódik a munka. A középiskolák végzősei az utolsó erőfeszíté­seket teszik a nagy próba: az érettségi előtt, ők, s az egészségügyi szakiskolák III. osztályos tanulói május 9-én búcsúznak az iskolától. Az érettségi vizsgák május 18- án kezdődnek. Az érettségi­felvételi közös írásbeli vizs­gákat május 25-én és 26-án tartják. A dolgozók középis­koláiban június 1‘én kezdőd­nek az írásbeli érettségi vizs­gák. A tanév utolsó tanítási napja az általános iskolák­ban és a középiskolák I—III. osztályaiban, az egészségügyi szakiskolákban, valamint a géoíró- és gyorsíróiskolák I—II. osztályaiban június 12. Egy hét múlva, március 29-én kezdődik a nyári idő­számítás: a jövő vasárnap tehát 0.00 órakor 1.00 órára kell tolni az óra mutatóját. Az így „elvesztett” órát szeptember 27-én, a nyári időszámítás befejeztével „nyerjük” vissza. Az átállás mindenképpen kifizetődő. A Magyar Villa­mosművek Tröszt számításai szerint tavaly a háztartások­ban, az üzemekben és a köz- világításban — az előzetesen számított 80 millió helyett — mintegy 130 millió kilowatt­óra villamos energiát taka­rítottunk meg, ami 30 000 tonna kőolajnak felel meg. A menetrendekben sem okoz különösebb gondot a változás. A MÁV május 30- ig érvényes téli menetrend­jében ugyanis már feltün­tették és külön jelzéssel is ellátták a nyári időszámí­tásból eredő változásokat. A Volánnál csak a téli pótlás veszti érvényét, március 29- től május 30-ig az éves menetrend szerint közleked­nek az autóbuszok. Rugal­masan igazodik a módosí­táshoz a légi közlekedés, s a szokásos április 1. helyett három nappal hamarabb ve­zeti be a nyári menetrendet. Felnőttoktatásunk mérlege gsäSgpnd gyakrabban hal­I ' I lani, és a tényék ■Üli igazolják is ezt, hogy a termelésben, a szolgálta­tásiban, a szellemi tevékeny­ségben döntő tényező az ott dolgozó emberek általános és szakmai felkészültsége, az ennék birtokában végzett munkája. Ezt igazolta az egyik igazgató ismerősöm panaszkodása is, de az el­lenkező oldalról. Arról be­szélt, hogy sikerült hozzájut­niuk egy sokat tudó külföl­di géphez, de sajnos csak töredékét képesek kihasznál­ni annak, amit ez a masina tud. Az ok a hozzá nem ér­tés, a hiányos ismeret. Má­sutt arról hallottam, hogy a minőség ki nem elégítő vol­tának nem a nyersanyag az oka, hanem a technológiai fegyelem lazasága. Nehezen értik meg, hogy egy elna­gyolt, pontatlan mozdulat az egész termék használhatósá­gát rontja le. Tudok olyan esetről is, amikor a megnö­vekedett jószágelhullás oka abban a néhány fok hőmér­séklet-különbségben rejlett, amire a gépet szabályozó oda se hederített, mondván: nem számít az semmit. Csaknem mindannyian tudnánk tovább sorolni a példákat, de ennek az ellen­kezőjére is bőven akadna már szemléltető eset. Szóval az emberi tényezők megha­tározóak minden munkate­rületen. Am ennek milyensé­ge nemcsak az illető lelkiis­meretességén múlik, hanem műveltségbeli és szakmai fel- készültségén. A nyers erő kevés, tudás is kell mellé, főleg ez kell, a hozzáértés. Tízezrével tanulnak felnőtt emberek mindennapi mun­kájuk mellett esti és levele­ző tanfolyamokon. Az egy­kor volt uralkodó osztály műveltségi monopóliumát már régen megszüntettük. Napjainkban az iskolai fel­nőttoktatásnak már a tár­sadalmi átrétegződésben és a gazdaságfejlesztés közvetlen szolgálatában van egyre na­gyobb szerepe. A középszin­tű szakemberképzés a fel­nőttoktatás egyik legfonto­sabb feladata marad még hosszú ideig, hiszen a nap­pali iskolákból kikerülők az iparágak szakember-után­pótlásának igényét nem tud­ják kielégíteni. Azonkívül társadalmunk szocialista demokratizmusá­nak fejlődésén és a közvet­len termelési érdekeken kí­vül kulturális és személyes emberi tényezők is ösztönzik az általános és szakmai mű­veltségének gyarapítását. Hi­szen a tudomány, a művé­szetek és a dolgozók köl­csönhatása, aktív befogadá­sa is csak a műveltség ál­landó növekedése és korsze­rűsítése útján válhat teljes­sé. Erősödő igény mutatható ki ennek irányába is. A felnőtt korúak tanulása, továbbtanulása munka mel­lett állandó jelenség felsza­badulásunk óta. Ám az 1972-es közoktatáspolitikai párthatározat, s az fezt kö­vető állami intézkedések nyomán úi lendületet ka­pott. A pártszervezetek és a tömegszervezetek felvilá­gosító, meggyőző munkája nyomán, a gazdaságvezetők nagy többségének felelősség- teljes intézkedései következ­tében a felnőtt fejjel tanu­lók tábora a tízezres nagy­ságrendet is meghaladta me­gyénkben. A közelmúltban készített tízéves mérleg adatai meg­győzően bizonyítják, hogy a tanulás társadalmi jelenség­gé vált Békésben is. 1969— 1979 közötti évtizedben mun­ka mellett kilenc és fél ez­ren szereztek középiskolai érettségit. Volt olyan év (az 1975/76-os tanév, ez volt a csúcs), amikor több mint másfél ezren tettek érettségi vizsgát. Az utóbbi években a munka mellett érettségizők a kétharmadát jelentik a nappali tagozaton végzők­nek. Bár a dolgozók közép­iskolájába járók számában az utóbbi években mérsékelt csökkenés mutatkozik, akár­csak a nappali tagozaton, számuk így is ötezer felett van. Különösen a fiatalok kö­rében nagy az igény a to­vábbtanulásra. A középisko­lai felnőttoktatásban részt vevők háromnegyede 30 éven aluli. Zömét a nagyobb ke­reset lehetősége, a jobb munkabeosztás megtartása ösztönzi a tanulásban, de egyre több azoknak a szá­ma, akik egyszerűen művel­tebbek akarnak lenni. Sok ezren jutottak szak­munkás-bizonyítványhoz is az elmúlt tíz évben megyénk felnőtt lakói közül. A közel ezer fő évenkénti betanított munkás mellett mintegy másfél ezren szereztek szak­munkásképzettséget. A tan­folyamokon jelentkező költ­ségeket a vállalatok, szö­vetkezetek többsége magára vállalta, sőt több esetben korrepetálási lehetőséget is biztosított. A lemorzsolódás is minimális, mindössze más­fél százalékos. Kétségtelen, hogy érvényesült az eredmé­nyekben a vállalatok, szö­vetkezetek közvetlen érdeke is: a szakmunkás-ellátottság javítása. Ahhoz viszont, hogy bár­ki is szakmunkás-bizonyít­ványt szerezzen, vagy kö­zépiskolában tanuljon, el­engedhetetlen a nyolc álta­lános iskolai osztály elvég­zése. Bár kötelező az álta­lános iskola minden 16 éven aluli számára, mégis sokan vannak, akiknél hiányzik a végzettség. Amíg egyik szempontból jó eredmény, hogy az utóbbi tíz évben a 8. osztályt végzettek száma csaknem kilenc és fél ezer, addig más szempontból el is gondolkoztató. Ugyanis ma már olyanokat érint ez, akiknek lehetőségük lett volna tanköteles korban el­végezni. És ez a szám tá­volról sem fedi az általános iskolából kimaradók számát. Nem került említésre ed­dig a pedagógusok munkája, akik az órák tízezrein ad­ták tovább a felnőttkor sa­játosságaihoz igazodóan a tudásanyagot, s mindezt zömmel napi munkájuk mel­lett, túlórában. Elismerést érdemlő munkájuk nélkül ezek az eredmények, ame­lyekkel joggal büszkélked­hetünk, nem teljesültek volna Sikert tükröző az elmúlt tíz év felnőttoktatási mérle­ge. De az alapos elemzés mutatja azokat a feladato­kat, gondokat is, amellyel számolni kell. Romolván visszaesett az utóbbi két-három évben a dolgozók általános iskolájá­ba jelentkezők száma, és igen sokan le is morzsolód­nak a jelentkezők közül (13 —15 százalék). Pedig bőven volna, sajnos, miből meríte­ni: a 14—40 évesek között 18—20 ezerre tehető még mindig az általános iskolát nem végzettek száma. A ter­jedő közömbösség okai kö­zött kétségtelenül szerepel a közvetlen anyagi érdekelt­ség hiánya, a műveltség iránti igénytelenség és ezek­kel együtt az üzemek, szö­vetkezetek lanyhuló figyel­me. A közvetlen termelési érdekek érvényesítésével együtt, sőt távlatokban en­nek érdekében kell na­gyobb törődést tanúsítani mindenütt a dolgozók alap- műveltségének emelésére, a változó szakmai képzettségi követelményekhez való iga­zodást elősegítő felnőttkép­zési formák iránt. S mind­ezt megfelelő erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel is kész­tetni. felnőttoktatás társa- 1H dalmi jelentőségét ma már nem kell bi­zonygatni. Azt sem, hogy társadalmi viszonyaink to­vábbfejlődésében, a műszaki haladás ütemében, a munka- kultúra javulásában és gaz­dasági feladataink sikeres megoldásában növekvő sze­repet játszik a dolgozók ál­talános, szakmai és politikai műveltségének színvonala. Ennek emeléséhez hozzájá­rulni, ezt segíteni kötelesség. Enyedi G. Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents