Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-20 / 67. szám

1981. március 20., péntek

o

Nehéz, de eredményes évet zárt

a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet

Endrődi Béke Tsz

Miért nem lett valóság az elképzelésből?

A tavalyi első negyedév — több termelőegységünkhöz hasonlóan — sok fejtörést okozott a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben is, ahol a korábban évről évre bővülő exporttevékenység 1980-ra zuhant mélypontjára. Befejezték az addig nagy tételben nyugatra szállított halászszékek gvártását, és a felszabaduló kapacitást nem sikerült más üzlettel lekötniük. A szövetkezeti üzem rugalmasságát dicséri viszont, hogy ez a helyzet néhány hónap alatt megfordult. A kedvező változások elsősorban annak köszönhetők, hogy a gyulaiak nem vártak az év elején túlságosan is óvatosnak bizonyult kereskedelmi partnerekre, közvetlen tárgyalásba kezdtek a beruházókkal. fgy mire a kereskedelem — késve — előállt felduzzadt igényeivel, a szövetkezetnek már sikerült megfelelő szerződéseket kötnie a vevőkkel. *

Végeredményben elmondható, hogy a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet termékszerkezet-váltás nélkül, továbbra is fa és fém ülőbútorokat, szállodai, színháznézőtéri, s egyéb berendezéseket gyártva úrrá lett az alapanyagok árának emelkedésén, a közgazdasági környezet változásán, s az 1980-as évet 157 millió forintos termelési érték mellett mintegy 30 millió forintos nyereséggel zárta. Az idei évet pedig a tavalyi egész éves két és fél millió forintos tőkésexport-teljesít- ménhyel szemben egy hét és fél millió forintot érő közel- keleti megrendelés teljesítésével kezdte.

Energiatakarékos

szénakészítés

A Füzesgyarmati SzálasTömegtakarmány-termelé- si és Juhtenyésztés! Rendszer már évek óta foglalkozik a melléktermékek hasznosításán kívül az energia- takarékos termelési és felhasználási eljárásokkal is. Az elmúlt évben az Energiagazdálkodási Intézet megbízásából elvégezték az energiatakarékos szénakészítés üzemi próbáit. Az Energiagazdálkodási Intézet előzetes számításai szerint hőkezeléssel és préseléssel megoldható a víztelenítés, a forró levegős szárítókhoz képest tizedrésznyi energiabefektetéssel lehet 13—14 százalék nedvességtartalmú lu- cemalisztet és pelletet előállítani, az eljárás alkalmas jó minőségű széna készítésére is. Az üzemi kísérletek során kiderült, hogy összességében 25—30 százaléknyi energia takarítható meg, érdemes az eljárást továbbfejleszteni. és ez ügyben az FLR tárgyal az EGI-vel a közös munkáról.

A gazdálkodáshoz pénz kell. Ez utóbbihoz viszont eredményes gazdálkodásra van szükség, melyhez újabb és újabb eszközök kellenek. Az eszközök megvásárlása megint csak elképzelhetetlen pénz nélkül. Ha viszont az eredménytelen gazdálkodás következtében nincs pénz, nehéz elképzelni a folytatást, mert ilyenkor a termelés szinten tartásához szükséges eszközök megvételére, az elképzelések megvalósítására sincs fedezet.

A nehéz körülmények között gazdálkodó termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok' egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az ipari tevékenység meghonosításával ellensúlyozzák a természeti csapások következményeit. Az endrődi Béke Termelőszövetkezetben is hosszú évek óta ezen fáradoznak, hiszen sok helyütt éppen a mellék- tevékenységek1 . kiszélesítésével tették biztonságosabbá a termelést. Endrődön mindehhez' eddig hiányoztak a feltételek.

Tény, hogy az elképzelések megvalósításához pénzre lett volna szükség. Mivel azonban a szövetkezet 1971-ben, ’75-ben, ’79-ben is igen jelentős veszteséggel zárta az évet (szanálták), a tervek álmok maradtak. Ma egyetlen, nem az alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó részleget működtet a szövetkezet. Az építőipari részleg azonban az utóbbi években már teljes mértékben a tsz tulajdonában levő, elavult épületek karbantartásával. felújításával foglalkozott. így tehát a növénytermesztésben és az állattenyésztésben képződő nyereségből kellett volna létrehozni a melléküzem- ágat, de nyereséget, 1980-at

leszámítva, ezekben az ágazatokban régen könyveltek' el.

Mindenekelőtt a növény- termesztést és az állattenyésztést -kell némileg rendbe hozni, fogalmazták meg. De a pénz a termelés fejlesztésére az elmúlt évben sem állt rendelkezésükre. Az első lépés a veszteséges tevékenységek felszámolása volt. Nehezítette azonban a helyzetet a rizstermesztés esete. Már hosszú évek óta a veszteség mértéke egyenlő volt azzal a veszteséggel, amellyel a rizs termesztése járt. Ezért 1980-ban nem vetették el ennek a növénynek' a magvait. A szövetkezet tavaly végül is ötmillió forint eredménnyel zárta az évet. (Túlzás lenne persze azt állítani, hogy ezt csak az előbbi intézkedésnek köszönhették.)

A rizstermesztést azonban a szövetkezet, amely tavaly csak pihentette a telepeit, nem hagyhatja abba. Néhány éve ugyanis rizstelepek építéséhez, a termesztés fejlesztéséhez állami támogatást kaptak. így ebben az évben, igaz felújított telepeken, de folytatják a rizs termesztését. Hozzátesszük persze, nem sok' reménnyel.

Az elmúlt év eredményes gazdálkodását kedvezően befolyásolta, hogy a szigorú takarékossági intézkedések mellett eredményessé vált a tehéntartás, a sertés- és juhtenyésztés. A növénytermesztés is nyereséget adott. Év végén a korábbi évektől eltérően, nem adták el a takarmányt, és a súlyhatárt el nem ért állatokat.

De vajon mire lesz elég az ötmillió forintos nyereség ? A válasz: hiteltörlesztésre. A termelőszövetkezet fejlesztési alapját is csaknem 1991-ig ilyen célra kénytelen fordítani. Az idén például gépek vásárlására, az amortizációs alapból — amely

csak a pótlásra elég — 7,5

millió forintot költenek.

Az időjárás szeszélyei, a belvíz miatt nehéz lenne megjósolni, milyen évet zárnak 1981-ben. Ezért vált halaszthatatlanná, a tavaly képződött nyereségre támaszkodva, az elképzelések megvalósítása. Ez az ipari tevékenység meghonosítására vonatkozik. A tsz vezetői előzetes tárgyalásokat folytatnak' több ipari üzemmel. Olyan partnert keresnek, amely gyorsan megtérülő munkák végzésére adna megbízatást. Ha a tárgyalások eredményesen fejeződnek be. már ebben az évben megkezdik a termelést egy 30—40 főt foglalkoztató részlegben.

A melléktevékenységgel, mint másutt is, a tsz pénzügyi helyzetét akarják megerősíteni. Ezzel egyúttal megteremtve annak feltételeit, hogy az alaptevékenységek fejlesztéséhez több pénz álljon rendelkezésre. A szövetkezetben kiszámították, a biztonságos termeléshez mintegy 90 millió forintos fejlesztésre lenne szükség. Igenám, de ennek anyagi fedezete ma még nem áll rendelkezésre.

Mire is lenne tehát szükség? A növénytermesztésben új, nagy teljesítményű gépeket vásárolnak. Ezzel jelentős összeget takaríthat meg a szövetkezet, hiszen nem kell majd más gazdaságoknak bérmunka címen pénzt fizetniük A szárítás is megoldásra vár. Még az átfogó talajrendezést megelőzően, vízrendezésre, alag- csövezésre lenne szükség. A szarvasmarha-állomány brucellózismentesítése 20 millió forintot venne igénybe, de erre sincs fedezet. A sertéshizlalást most négy telepen oldják meg. Ez is tarthatatlan.

A megvalósítás tehát ma még csak elképzelés, mert mindehhez pénzre lenne szükség. Pénzt viszont csak az elmúlt évihez hasonló, eredményes gazdálkodással nyerhet a szövetkezet. Ehhez viszont a termelés biztonságosabbá tétele kell. Vagyis eljutottunk a bevezetőben már érzékeltetett körforgáshoz, amelyen most a.szövetkezet a melléküzemág létrehozásával kíván rést vágni.

Kepenyes János

A Balatoni Halgazdaság nagyatádi kerületében a napokban kikeltek a kiskacsák. Ebben az évben négyszázhuszonnyolcezer kacsatojás kikeltetését tervezik

(MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS)

import helyett hazai

■ A szénatartósítás bevált módszere a vegyszeres kezelés, ebben az esetben szárítás nélkül, nedves állapotban tárolható az értékes takarmány. Az eljárás gazdaságos, mert jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani a szárítás elhagyásával. Szélesebb körű hazai elterjedését eddig akadályozta. hogy elég drága, tőkés importból származó vegyszer kellett hozzá, és ugyancsak dollárért kellett beszerezni a vegyszerkiszóró gépet is.

Az elmúlt évben a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezetben kipróbáltak egy hazai gyártmányú szóróbe- rendézést, melyet az FLR munkatársai készítettek. Ez a teljesen hazai anyagokból készült gép bevált. A betakarítással egy menetben végzi a permetezést, így minden más munka feleslegessé válik. A kísérletek' annyira eredményesek voltak, hogy máris megkezdődött a sorozatgyártás, s eddig 15 berendezést készítettek el.

Megoldódott a vegyszer helyettesítése is. Egy -magyar szabadalom alapján készült a Tarmik nevű, szénatartósító vegyszer, melyet másféle zöldtakarmányok tartósítására is fel lehet használni. Pótolja az ADD—H jelű, tőkés importból származó szert, és annál lényegesen olcsóbb.

IITSZKER a tszekért

Nehéz röviden összefoglalni, hogy mi mindennel is foglalkozik a Termelőszövetkezetek Értékesítési Beszerző Szolgáltató Közös Vállalata, ismertebb és rövidebb nevén a TSZKER békéscsabai területi központja. Megyénkben csak 1978 augusztusa óta működik, de máris a megye termelőszövetkezetei közül hetvenötén léptek tagjai közé.

Ügy tűnik, érdemes csatlakozni a vállalathoz, mert széles körű szolgáltatásokat nyújt. Többek között foglalkozik zöldség- és gyümölcsforgalmazással, melyből az elmúlt évben mintegy 16 millió forintos forgalmat ért el. Elsősorban a primőr paprika és uborka, a szántóföldi zöldségek, és a hagyma felvásárlása a vállalat fő profilja.

. A szántóföldi mezőgazda- sági termékek forgalmazása a legnagyobb volumenű a TSZKER-nél. Tavaly csak ebből a cikkcsoportból 240 millió forintos forgalmat Bonyolítottak le. E forgalomból' is kiemelkedik a napraforgó, melyből tavaly igen jó minőségű volt a termés, és jelentős tételeket lehetett exportra szállítani,

Fiatal vállalat lévén, az állatok és állati termékek forgalmazásában tavaly még csak az előkészítést végezték, az idén kívánnak jelentősebb mennyiségeket piacra dobni. Ipari főosztályuk elsősorban építőanyagból, járművekből, műtrágyából és gépekből segíti az igények kielégítését. Tavaly csak a második félévben 110 millió forint értékben szállítottak a fenti cikkekből a mezőgazdasági nagyüzemeknek.

Létszámcsökkentés a Gyomai Háziiparban

Nagy jelentőségű intézkedéssel kezdték a tavalyi évet Gyomán, a háziipari szövetkezetben. Felmérték a nem termelő létszám foglalkoztatottságát, és ennek alapján úgy döntöttek, hogy 26 fővel csökkentik az improduktív létszámot. A dolgozók többsége elfogadta a javasolt új beosztások valamelyikét, és így közvetlenül részt vesz a termelőmunkában. Néhá- nyan ezt nem vállalták, és megváltak a szövetkezettől.

A termelésbe frissen bekerült dolgozók három hónapig megkapták régi fizetésüket, így segítették elő az átállást. Utána már teljesítménybérben dolgoztak, és többségük

fizetése lényegesen emelkedett.

Ez a racionális létszám-átcsoportosítás a gondoknak csak egy részét oldotta meg, mert csökkent ugyan a rezsiköltség, de nem javult az anyagellátás. A Gyomai Háziipari Szövetkezetben gépi hurkolással foglalkoznak, és a kötöttáruk gyártásához nem mindig lehetett a kívánt alapanyagot beszerezni. A korábbi években sok százezer forint kötbért fizettek ki, mert a leszerződött termékeket anyaghiány miatt nem tudták elkészíteni.

Tavaly csak azokra a gyártmányokra kötöttek

szerződést, melyek alapanyagát maguk is szerződéssel tudták biztosítani. így a kapacitás egyharmadára volt biztos vevő. A többit olyan gyártmányokkal töltötték ki, melyekhez éppen fonalat tudtak szerezni.

A tavalyi tapasztalatok tehát kedvezőek voltak, és ezért az idén is ezt a módszert követik. A szövetkezet három divattervezője mindig a meglevő alapanyagokhoz igazodva tervezi a modelleket, melyeket házi zsűri bírál el. Az így létrehozott divatos termékek előzetes szerződések nélkül is vevőre ta-. Iáinak.

L. L.

A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet autószervizének létrehozásával megoldódott a város és a környék gépjárműveinek szervizszolgáltatása. A korszerűen felszerelt műhelyben évente több ezer gépkocsit javítanak, ugyanakkor — a Dácia kivételével — valamennyi szocialista gyártmányú személygépkocsi garanciális szervizszolgálatát is ellátják. Évente mintegy 24 millió forint értékű szolgáltatást végez a szerviz.

Az utóbbi esztendőkben mind többen ismerték fel: a személyautók alváz- és üregvédelme nyújtja a jármű élettartamát. A szövetkezet több mint egy évvel ezelőtt a terrotexes alvázvédelemről áttért a Dinitrol-technológiá- ra. Megvásárolták a svéd li- cencet, a technológiát, és az ahhoz szükséges anyagellátásra kötöttek szerződést. Az országban tizenkét Dinitrol- állomás közül — a cég bécsi képviselőjének véleménye szerint — a szarvasi európai színvonalú.

Mvázvédelem svéd technológiával