Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-20 / 67. szám

1981. március 20., péntek NÉPÚJSÁG Könyvek Bartók Béláról Bartók Béla születésének századik évfordulója a könyvkiadás számára is jó alkalom, hogy könyvekkel, kottákkal, különböző kiadvá­nyokkal emlékezzenek a ze­neszerzőre. . A témához legközelebb ál­ló Zeneműkiadó már 1980- ban több kötetet jelentetett me®. Kiadták a Bartók-bre- viárivmot harmadik kiadás­ban Ujfalussy József és Lampert Vera szerkesztésé­ben. A könyv Bartók írásai­nak, tanulmányainak válo­gatása mellett gazdag do­kumentumanyagot közöl kortárs kritikákból, kortár­sak — Kodály Zoltán, Mol­nár Antal, Tóth Aladár — és mások írásaiból, vissza­emlékezéseiből, a zeneszer­zőhöz írt levelekből. Ugyan­csak harmadik kiadást ért meg Kroó György, az ismert zenetörténész Bartók-kalauz című könyve. A mű a hang­versenylátogató közönség számára nyújt útbaigazítást Bartók zenekari, színpadi és kamaraműveihez. Nyolc népdalfeldolgozás kottája, a népdalok szövege és Reich Károly illusztrá­ciói teszik színessé Bartók Béla Képeskönyv gyerme­keknek című kötetét. A könyvhöz hanglemezt is mel­lékel a kiadó, amelyen 15 zongoradarab hallható Bar- tókné Pásztory Ditta elő­adásában. Ez a kötet máso­dik kiadásban jelent meg tavaly. Csakúgy, mint Bónis a TIT-nél A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat módszertani hónapja keretében nem egy érdekes előadást hallhattak, illetve hallhatnak az érdek­lődők megyénk településein. A közelmúltban Békéscsa­bán, a TIT városi szerveze­ténél dr. Tóth József kandi­dátus, a TIT földtudományi szakosztályának elnöke, va­lamint Csetneki István, gz MTVB műszaki munkavédel­mi felügyelője tartott elő­adást arról, hogy milyen me­gyénk energiaforrásának hasznosítása a mezőgazda­ságban. Békésen, a városi tanács tanácskozótermében ma dél­után a gyermekkori neuró­zisról lesz szó. Az érdekesnek ígérkező témáról Bőke Gyu­la, a PTI igazgatóhelyettese, a TIT pszichológiai szakosz­tályának titkára, valamint dr. Vágréti Zsuzsa gyermekszak­orvos, a TIT egészségügyi szakosztályának tagja tart előadást. Endrődön, az MSZMP- székházban is izgalmas, ak­tuális kérdésekről lesz szó a módszertani hónap kereté­ben. ,,A világgazdaság és a Ferenc: Bartók élete képek­ben és dokumentumokban című könyve. A bővített, át­dolgozott kötet a zeneszerző életét tárgyaló bevezető után 440 képpel ad áttekintést a korról és Bartók életútjáról. Lampert Vera Bartók nép­dalfeldolgozásainak forrás- jegyzéke a Bartók-mű vek­ben felhasznált népdalok el­ső, pontos, teljes rendszere­zett jegyzéke. Három kötet szerzője ifjú Bartók Béla, a zeneszerző fia. Két könyvét a Zenemű­kiadó gondozza, s mindkettő a centenárium évében jele­nik meg. A Bartók Béla éle­tének krónikája című könyv­ben apja emberi arcát raj­zolja meg a szerző számos dokumentummal, családi tu­lajdonban levő feljegyzések­kel kiegészítve. A naplósze­rű írás számos, eddig isme­retlen adatot közöl. Ez a kötet németül és angolul is megjelenik. Bartók családi levelei címen a Bartók csa­lád és a Bartók-archívum anyagában őrzött leveleket publikálja a szerző, amelye­ket a zeneköltő édesanyjá­hoz, húgához, első és má­sodik feleségéhez, fiaihoz írt. A harmadik könyv, amely­nek szerzője ifj. Bartók Bé­la, a Szépirodalmi Kiadónál jelenik meg az év végén, és a Bartók Béla műhelyében címet viseli. Somfai László 18 Bartók - tanulmánya egy kötetben a Zeneműkiadónál lát napvi­nemzetközi-politikai viszo­nyok hatása a népgazdaság­ban” témáról dr. Fabulya Balázs, az IBUSZ igazgatója, a TIT nemzetközi-politikai szakosztályának vezetőségi tagja, valamint dr. Romvári László, a TIT közgazdasági szakosztályának elnöke be­szél az érdeklődőknek már­cius 27-én. Köröstarcsán, Nagyszéná­son, Mezőkovácsházán pedig a művelődési házban hall­hatják az érdeklődők a „Bar­tók Békés megyében” című előadást, amelyen Sárhelyi Jenővel, nyugalmazott zene­iskola-igazgatóval, a TIT művészeti szakosztályának alelnökével, valamint Tom­ka Mihállyal, az Üj Aurora munkatársával találkoznak a résztvevők. A módszertani hónap ke­retében megrendezésre kerü­lő előadások sorában érde­mes még megemlíteni a március 18-i, kétegyházi és a március 25-i szarvasi mező- gazdasági főiskolán elhangzó témákat, melyeken az agrár- szocialista mozgalmakról és irodalmi hagyományokról lesz szó. lágot. A tanulmányok Bartók alkotói módszerét elemzik, és segítséget adnak az elő­adóknak a hiteles Bartók- zene megszólaltatásához. Bartók és Kodály a címe Lendvai Ernő kétkötetes mű­vének, amely angol nyelven jelenik meg. A’ tudományos mű elméleti és technikai kérdésekkel, műelemzések­kel foglalkozik, valamint poétikai és dramaturgiai ta­nulmányokat tartalmaz, ötö­dik kiadásban — román— magyar koprodukcióban je­lenik meg Szegő Júlia regé­nyes Bartók-életrajza Em­bernek maradni címmel. Könyv alakban is megjele­nik a rádió így láttam Bar­tókot című népszerű soroza­ta kötete, amely színes és olvasmányos adalék Bartók portréjához. Tavaly jelent meg a Gon­dolat Kiadónál a Szemtől szembe sorozatban Bartók Béláról Tallián Tibor írása. A Tankönyvkiadó Bárdos Lajos Bartók és a gyerme­kek, a Móra Kiadó Székely Júlia két könyvét, az Elin­dultam szép hazámból és a Bartók Tanár Ür című köte­tét adta ki. Két tanulmány- kötet, Ujfalussy Józsefé a Gondolatnál és Fodor And­rásé az Európánál vár meg­jelenésre. 1982-re tervezi a Szépirodalmi Kiadó a Ma­gyar Remekírók sorozatban Bartók Béla tanulmányainak kiadását Ujfalussy József vá­logatásában. Bábszínészképzés Újabb kétéves, felsőfokú bábszínészképző tanfolya­mot szervez az Állami Báb­színház igazgatósága. A szep­temberben kezdődő tanfo­lyam hallgatóit a színészi ké­pességgel, bábmozgatási készséggel, énektudással ren­delkező 18—30 éves, érettsé­gizett fiatalok közül választ­ják ki. Az érdeklődők április 22-ig jelentkezhetnek az Ál­lami Bábszínház tanfolyam­titkárságán (1081 Budapest VI., Jókai tér 10.). A májusi felvételi vizsga feltételeit és pontos idejét írásban közük a jelentkezőkkel. Úttörő filmbarátszakkör alakul A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat szervezésében úttörő filmbarátszakkört in­dítanak Békéscsabán, a Ku- lich Gyula Ifjúsági és Üttö- rőházban. Az új szakkör programjai a havi egyszer megtartott, vasárnap dél­előtti úttörőmozi vetítései­hez is kapcsolódnak majd. Az első szakköri foglalko­zást, az alakulót, március 24- én, kedden délután rendezik. A szakkör vezetője a mozi­üzemi vállalat munkatársa, Vollmuth Frigyes lesz. Az első foglalkozás témája a mozgás megörökítésének tör­ténete. A MAGVAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG fennállásának 133 napja alatt egyszerre kellett szem­benéznie a külső, katonai túlerőben levő ellenség fegy­veres támadásával, és a bel­ső veszedelemmel, az ellen­forradalmárok szította láza­dásokkal. A hatalmát vesz­tett úri osztály elsősorban a vidéki gazdag parasztságra támaszkodott, és kihasználta mindazt *a nyomorúságot, amelyet nem a proletárdik­tatúra, hanem a négyéves, esztelen háború okozott, de amelynek következményeit 1919 tavaszán és nyarán kel­lett elviselnie az ország la­kosságának, szervezkedések és lázadások egész sorával támadta hátba a háborúban álló munkásállamot. A ké­sőbb, az ellenforradalom idején „hazafias tetteikért” elismerésekkel, kitünteté­sekkel jutalmazott ellenfor­radalmárok igazi arculatára mi sem jellemző jobban, mint hogy mozgalmaik min­dig akkor élénkültek fel, amikor a frontokon válságos­ra fordult a honvédő Vörös Hadsereg helyzete. Miután április 16-án meg­indul a királyi Románia imperialista csapatainak tá­madása, először a Tisza kör­nyéki városok és falvak el­lenforradalmárai léptek fel nyíltan. A Forradalmi Kor­mányzó Tanács április 21-én alakítja meg a Front Mö­götti Rendkívüli Bizottságot, amelynek elnökévé Szamuely Tibort nevezi ki. A fiatal forradalmár, aki — a Kom­munisták Magyarországi Pártja más kiemelkedő ve­zetőivel együtt — Szovjet- Oroszországból tért haza, megkapja a kinevezési ok­mányát: „A Forradalmi Kor­mányzó Tanács megbízza a tiszántúli Vörös Hadsereg mögött a rend és a fegyelem fenntartásával, és felhatal­mazza őt: e célra, ha szük­séges, a forradalmi törvény­szék mellőzésével is bármi­nemű eszközt igénybe ve­gyen”. Az erre a célra berende­zett különvonatot mindig oda irányították, ahol a ka­tonatiszteknek', ' rendőrtisz­teknek, a dzsentri közigaz­gatás vezetőinek, községi bíráknak, gazdag parasz­toknak, és más, az új rendet gyűlölő és megszilárdulását megakadályozni igyekvő el­lenforradalmárok és csoport­jaik1 mozgolódtak. Néhol, leg­feljebb csak egy-két napra sikerült magukhoz ragadni a helyi uralmat. Másutt még ennyi sikert sem könyvel­hettek el, a helyi vöröskato­nák, őrök szétugrasztották őket. Minden ellenforradal­mi felkelés, legyen az ki­sebb vagy nagyobb, nem­csak azt bizonyította, hogy a Tanácskormánynak sok el­lensége van, hanem azt is, hogy azok nem számíthat­nak sikerre, a proletárdikta­túra még ilyen körülmények között is a tömegek nagy többségének' támogatását élvezi, s elég erős a belső ellenség fékentartására. Min­dez azonban azt is jelentette, hogy a forradalom vívmá­nyainak következetes és kérlelhetetlen megvédelme- zését olyan erőkre és olyan emberekre kell bízni, akik meg akarnak, és meg tudnak birkózni ezzel a feladattal. VOLTAK ILYEN EMBEREK Például Szamuely mellett Korvin Ottó. a Belügyi Nép­biztosság nyomozó osztályá­nak vezetője. A június 24-i puccs után feháborodott ke­serűséggel tette meg jelen­tését: már azt megelőzően részletesen beszámolt a Kor­mányzótanács legfontosabb tagjainak a készülő lázadás­ról, s ha az intézkedésre il­letékes szervek azokat figye­lembe vették volna, a puccs­kísérletet minden bizonnyal meg lehetett volna előzni. Az ifjú Tanácsköztársaság ál­lamapparátusában, hadse­regében, a rendőrség helyé­be lépő Vörös Őrség pa­rancsnokságán azonban ott voltak nemcsak' a gyenge kezű habozok (akiknek leg­többje aztán a fehérterror idején kegyetlenül megfi­zetett akkori magatartásáért) hanem a mindenre elszánt árulók is, akik kulcspozí­ciókból tartották a kapcsola­tot. az antantmegbízottakkal, s «akik a kínálkozó lehetőség­re vártak. Ami a június 24-i esemé­nyeket illeti: néhány órával azelőtt, hogy az ellenforra- dalmárok három dunai mo­nitora a Dunáról lőni kezdte volna a Szovjetházat, vagy­is a Hungária Szállót, ahol abban az időben a proletár- diktatúra vezetői és közvet­len családtagjai laktak', s a Ludovika tisztiiskolás nö­vendékei elfoglalták volna a józsefvárosi telefonközpontot, került ki a nyomdából a Vörös Újság aznapi száma. Ebben — nyilván, mert a párt lapjának szerkesztői is tisztában voltak azzal, hogy valami készül, és erős kéz­ben, nem az áruló Haubrich Józseféban kívánták tudni a fővárosi karhatalmat — leszögezték: „Követeljük, hogy a statáriális intézkedé­sek végrehajtásával azt a férfiút bízzák meg, aki erre egyedül alkalmas”. A Sza­muely Tibor mellett szóló érvek ezek voltak: „bátor és erélyes ember”, „egyforma forradalmi kötelességgel tesz meg egy több ezer kilo­méteres repülőutat a forra­dalom szolgálatában, és ver le egy ellenforradalmat, ha szükség van rá”, s „a forra­dalomért tud szenvedni, és tudna meghalni, de mer kí­méletlen lenni”. EZ A FIGYELMEZTETÉS is későn érkezett. Az ellen- forradalmárok, akiknek ösz- szeköttetései egészen Gödöl­lőig, az akkor ott székelő hadsereg főparancsnoksá­gig vezettek, hozzáláthattak tervük megvalósításához. Az is igaz azonban, hogy ez a felkelés — hasonlóan a vi­déki akciókhoz, amelyekre előzőleg májusban és június első felében került sor — is kudarcra volt ítélve. A Vö­rös Hadsereg és a Vörös őr­ség alakulatai másnap reg­gelre visszafoglalták a tele­fonközpontot, fogságba ejtet­ték a ludovikásokat, a dunai monitorok pedig elmenekül­tek, a demarkációs vonalon túl, a Szerb-Horváth-Szlovén államban (Jugoszláviában) kerestek' menedéket. Ha a munkásállam ellenségei vak gyűlöletükben képesek let­tek volna higgadtan mérle­gelni a helyzetet, nekik is be kellett volna látniuk, hogy minden hasonló kísér­letre eleve csak bukás vár­hat. CSAKHOGY SZEGEDEN, a demarkációs vonalon túl, ott szervezkedett a fehér kormány. Tagjai francia ka­tonák védelme alatt, jelen­téktelen rangú francia tisz­teknek gazsulálva, senkit semmire nem kötelező „mi­nisztertanácsi határozatok'” megvitatásával, valamint bridzseléssel töltötték az időt. Fegyveres erejük. a később annyit dicsőített „nemzeti hadsereg” azokból a tisztekből állt, akik elme­nekültek a munkásállam te­rületéről, s volt annyi eszük, hogy ne bocsátkozzanak vak­merő kalandokba. Inkább szépen kivárták, amíg az idegen túlerő megfojtja a Magyar Tanácsköztársaságot. Ők lettek az ily módon „győztes” ellenforradalom fegyveresei, akiknek „hős­tettei” a levert, védtelen nép elleni kegyetlenségek soro­zatából álltak: kínoztak, akasztottak, heréitek, élve eltemettek. Ezeknek a gyáva brigantiknak jutott osztály­részül a bosszú gyönyörűsé­ge. Megtorlás azokon, akik­nek államát Lenin így fi­gyelmeztette: „A diktatúra kérlelhetetlen, kemény, gyors, és elszánt erőszak al­kalmazását feltételezi a ki­zsákmányolok, a kapitalisták és segédcsapataik' ellen. Aki ezt nem értette meg, az nem forradalmár...” Pintér István Módszertani hónap MQI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A halhatatlanság járművei. Vitorlással a Föld körül. 8.37: Sosztakovics: XIII. szim­fónia. 9.33: Víz, víz, tiszta víz .. . 10.05: Képek és jelképek. 10.35: Emlékezés. Balázs Béla versei. 10.40: A granadal éji szállás. 11.00: A magyar nyelv hete. Nyelvédesanyám. 11.45: Fúvóspolkák. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Zongoramuzsika. 14.44: Magyarán szólva. 15.10: Grieg: Változatok egy régi norvég románcra. 15.28: Hobbi Dominó. 16.05: A szállítók felelőssége. 17.10: Láttuk, hallottuk. 17.35: Színes népi muzsika. 19.15: Homo ludens. 19.35: örökzöld dallamok. 20.30: Töltsön egy órát kedven- ceivel. 21.30: Választóvonal! Tragédia. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A kamarazene kedvelőinek. 23.47: Az ÉDOSZ Szilágyi Erzsé­bet női kara énekel. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.36: Hitler és Lili Marleen ta­vasza ? 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Nosztalgiahullám. 19.26: Otthona-e a kultúrának a művelődési ház falun? 20.00: Félóra népzene. 20.33: Rádiószínház. Tóték. 22.21: Gésák. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Magyar művészek opera- felvételeiből. 10.26: Beethoven: G-dúr zongo­raverseny. 11.25: Világhírű előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 13.07: „Szép szemben állni ezer­nyi pokolnak.” 13.59: d’Albert: Hegyek alján. Közben: 14.28: Hevesi András: Irén. 16.26: Az operaközvetítés folyta­tása. 16.56: Zempléni Mária énekel, zongorán közreműködik: Varasdy Emmi, Horváth Anikó csembalózik. 18.00: Jelenidőben. Igazgató ke­restetik. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.40: Fába faragott falu. Kb. 21.00: A Bach: Máté passió mű­vének folytatása. Kb. 22.00: Artur Rubinstein Chopin- mazurkákat zongorázik. 22.30: Költészet és valóság. 23.00: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Az Ottawán együttes énekel. 17.10: Tartalékok a mezőgazda­ságban. Riporter: Balogh György. 17.40: Ami csak a 222 méteres középhullámon hallható. Zenei ajáplóműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.35: Surik, Vászja ... és az ige. 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. 1—4. oszt.) (f.-f.) 10.05: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Deltácska. Az állatok sza­porodása. (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (ism., f.-f.) 14.05: Orosz nyelv, (ism.) 14.30: Deltácska. (ism., f.-f.) •14.50: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 15.15: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.45: Hírek, (f.-f.) 15.50: Pintér József: Egy órjr múlva itt vagyok. A kül­detés. (ism., f.-f.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A Népszabadság és a Hét kerekasztala. A lakásgaz­dálkodásról. (f.-f.) 21.25: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 21.35: Századunk ifjúsága. (A Lu­dovika ostroma.) (f.-f.) 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: Reklám, (f.-f.) II. MŰSOR 20.00: Mireille Mathieu. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.30: A bábu. Lengyel filmsoro­zat. Látomás. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál — autóvezetők­nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Történelem. 20.15: A karmester. Lengyel já­tékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-naplő. 17.45: A mi költőink. 18.15: Lépések. 18.45: Radoje Domanovic elbeszé­lése: Sehol menekvés, (ism.) 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Dokumentumsorozat. 21.00: Találkozások a stúdióban. 21.55: Moulin biztos. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A szántóföldtől az asztalig. 19.55: Család és társadalom. 21.55: Pénteken 22-kor. SZÍNHÁZ nebancsvirag Békéscsabán 19 órakor, bérlet­szünet. (A sportcsarnok építése javára.) AKKOR SZÉP AZ ÉLET, HA ZAJLIK Békéscsabán 19 órakor, „U" bér­let. (Klubszinház.) MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Blöff, 6 órakor: A vadnyugat hőskora I., II. Tész. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Csilla­gok háborúja I., H. rész. Bé­késcsabai Szabadság: minden előadáson: Kramer kontra Kra­mer. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Modern Robinson és családja, fél 8 órakor: Ameri­kai barát. Gyulai Erkel: Köszö­nöm, megvagyunk! Gyulai Pető­fi: 3 órakor: Walt Disney állat­birodalma, 5 és 7 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Orosházi Béke: Robotok­kal a Saturnus körül. Orosházi Partizán: S. O. S. Concorde. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A frontvonal mögött I., II. rész. A tv műsora elé Tőrdöfések hátulról

Next

/
Thumbnails
Contents