Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

o 1981. március 17.. kedd Lassan apadnak folyóink A Hármas-Körös hétfőn délelőtt tetőzött, majd azon is megkezdődött a lassú apadás. ;Megyénk valameny- nyi folyóján csökkent a ko­rábbi magas vízszint, ennek ellenére mindenütt teljes a készültség a gátakon. A Kö­rös-völgyben az erőket a mályvádi árvíztározó tölté­A külgazdasági egyensúly- lyal összefüggő gazdaságpoli­tikai kérdéseket vitatott meg hétfőn a Parlamentben tartott együttes ülésén az országgyűlés kereskedelmi, valamint terv- és költségve­tési bizottsága. A tanácsko­záson részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Veress Péter külkereske­delmi miniszter a képvise­lőknek adott tájékoztatójá­ban emlékeztetett arra, hogy a nem rubel elszámolású ke­reskedelmi mérleg éveken át növekvő hiányának meg­szüntetésére 1979-ben a gaz­daságirányításban céltuda­tos és átfogó intézkedések történtek. Javult a vállalati Beire összpontosították, ugyanis jelenleg itt a legna­gyobb a veszély. A tározó 75—76 millió köbméternyi vízzel telítődött, az átázott gátjából átlagosan 30 centi- méternyi látszik ki a víz­ből. A két beömlőnyílás le­zárásán két árvízvédelmi osztag dolgozik. munka, s erősödtek a gaz­dálkodásban a tervszerű fej­lődést elősegítő pozitív ele­mek. Ennek is köszönhető, hogy 1980-ban a nem rubel elszámolású forgalom meg­közelítően egyensúlyba ke­rült. / A tanácskozáson — ame­lyen Bognár József és Nyers Rezső elnökölt — a képvise­lők állásfoglalást fogadtak el. A két bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar népgazdaság­nak fontos érdeke a KGST- kapcsolatok intenzív fej­lesztése, ugyancsak kívána­tos a fejlődő és a fejlett tő­kés országokkal meglevő ke­reskedelmi forgalom és gaz­dasági együttműködés bőví­tése. Hétfőn délelőtt Gyulán, a KÖVIZIG-nél ülést tartott a területi árvízvédelmi bizott­ság, melynek munkájában részt vett Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei ta- mács elnöke is. A védelem irányítói biztonsági okokból, egy újabb árhullám esetére felkészülve , elrendelték a Fekete- és a Fehér-Körös, valamint az országhatár mentén húzódó lokalizációs töltés által határolt 8 ezer 700 hektáros, mezőgazdasági művelt terület kiürítését. Az itt élő 25 családot kiköltöz­tették, közülük öt családot átmenetileg szükséglakásba helyeztek el, a többiek saját házukba vagy ' rokonokhoz költöztek. A gyula-remetei nevelőotthon hetven 10—14 éves lakóját Gyulára, a ta­nyasi kollégiumba költöztet­ték. Az érintett területen levő két települést, Gyula­várit és Dénesmajort bizton­ságos körtöltés védi egy esetleges elárasztástól. A vadállomány mentése is fo­lyik. Hétfőn több mint 2 ezer 600-an dolgoztak a gátakon az árvízvédelemben. Megnyílt a nyelvhát Tegnap, a Magyar Tudo­mányos Akadémián Övári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára nyi­totta meg a magyar nyelv hetét. A megnyitó után Illyés Gyula Kossuth-díjas író méltatta a nyelvművelés te­rén az elmúlt fél évszázad­ban elért eredményeket, majd a nyelvészet neves kép­viselői, irodalomkutatói tar­tottak előadást. Éder Zoltán a társadalmi kapcsolatte­remtés nyelvi formáiról és lehetőségeiről szólt, majd Grétsy László a társadalmi átalakulás okozta nyelvi át- rétegződést vizsgálta a nyelvművelő szemével. Szarvas és Békésszentandrás térségében 842 centiméterrel tetőzött a Hármas-Körös Fotó: Veress Erzsi Országgyűlési bizottsági ülések Megkezdődött a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozata (Folytatás az 1. oldalról) ügyi osztálya, a Megyei Mű­velődési Központ és a KÓTA megyei szervezete a forra­dalmi dalok fesztiválját, amely a középfokú taninté­zetek számára az Éneklő If­júság megyei döntője is volt. Itt Paluska Pál, a KISZ bé­késcsabai városi bizottságá­nak titkára mondott meg­nyitót. Arról beszélt, hogy a közös éneklés, a kórusmuzsi­ka. a forradalmi eszmék egyik hordozója volt, és az ma is. „Az 1930-as években bontakozott ki erőteljesen az Éneklő Ifjúság mozgalom — mondta az előadó —, a fel- szabadulás után ez a_ moz­galom még jobban kitérebé" lyesedett, és sok ezer Békés megyei fiatal öregbítette me­gyénk hírnevét, ápolta a ha­gyományokat ... E kórus­mozgalom egyenes folytatá­sa, méltó ápolása, és to­vábbfejlesztése a forradalmi dalok fesztiválja.” Végül megemlékezett Bartók Bélá­ról, aki 100 éve született, s akit számos kapcsolat fűzött Békés megyéhez. Tizennégy kórus lépett pódiumra ezután a fesztivá­lon, melynek zsürielnöki tisz­tét dr. Mihálka György kar­nagy, a szegedi Juhász Gyu­la főiskola tanára töltötte be. Miután a középfokú taninté­zeti kórusok számára a fesz­tivál egyben az Éneklő If­júság megyei döntője volt, a zsűri e kórusokat külön ér­tékelte. Arany minősítést ka­pott a gyulai román tanítá­si nyelvű Nicolae Balcescu Gimnázium énekkara — ve- 'zényelt Beleznai Györgyné — a békéscsabai MÁVmevelő- otthon énekkara — vezé­nyelt Sárhelyi Jenő —, a bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gim­názium énekkara — vezé­nyelt Sárhelyi Jen öné —, a gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium és • Szakközépiskola ka­marakórusa — vezényelt Be­leznai Györgyné — és a bé­kési Szegedi Kiss István Gimnázium és Szakközépis­kola vegyeskara Sebestyénné •Farkas Ilona vezényletével. E kórusok közül jutnák maid el a legjobbak az Erkel di-; ákünnepekre. A fesztiválon részt vevő felnőtt kórusok közül a zsűri a békéscsabai Általános Munkás Dalkört emelte ki — a kórust Su- tyinszki János vezényelte. Megyeszerte helyi ünnep­ségek is voltak a hét végén; megkoszorúzták az 1848-as forradalom nagyjainak tisz­teletére állított szobrokat, emléktáblákat. Március 15-i ünnepség Békéscsabán, a Kossuth téren Fotó: Veress Erzsi Vasárnap befejeződött a Hazafias Népfront VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) nyékből érkezett küldöttek egyaránt kifejtették, hogy egyetértenek a szocializmus céljával, s támogatják épí­tőmunkánkat. Gondjaink nem a szocializmusból fa­kadnak, s megoldásukhoz tf&n erőnk, van megfelelő programunk. A népfront — ahogy az egyik küldött han­goztatta — nemcsak van, ha­nem cselekszik is. A cselek­vés erőt, meggyőződést, hi­bád elkoptatni szavak, gon­dolatok tisztaságát, értékét. Nagyon gyakran használják például indokolatlanul a szocialista, a hazafias és a demokrata jelzőt, főként ak­kor, amikor nem éppen tá­madhatatlan véleményét akarja valaki elfogadtatni. A szocializmus a társadalmat jelenti, amit felépítünk, a demokrácia azt az életfor­mát, amelyben becsüljük és tiszteljük egymást, ne ve­gyük hát el ezek fényét. A A képen Sarlós István, az újból megválasztott főtitkár, a szónoki emelvényen (Telei otó) tét is jelent a jobbításra. Hitet, amely nem csak a val­lásos emberek sajátja. A kommunista is hívő, mert hisz az emberben, hisz a szocialista jövőben, hisz az emberiség békéjében, hisz az egész világ boldogulásá­ban. A hit a szocialista meg­győződésnek is alapvető fel­tétele, amely nélkül kom­munistának, népfrontosnak lenni, akként cselekedni nem lehet. A vitában reflektorfénybe került család, házasság sze­repéről szólva a főtitkár az együttélés emberi teljessé­gének fontosságára hívta fel a figyelmet. A kérdéseket összképében, s ugyanakkor árnyalataiban kell vizsgál­ni, óvakodva az elhamar­kodott általánosításoktól. A fiatalokról sokszor elhangzó kedvezőtlen véleményekkel vitába szállva mondotta Sarlós István: hosszú évtize­dek tapasztalata bizonyítja, hogy az életben a rossznak olykor erősebb a hangja a jónál. Az aluljáróban huli- gánkodó, „csőlakó” fiatalok csak töredékét jelentik az ifjúságnak, mégis sokan ró­luk ítélnek. Mert az a fia­tal, aki tanul, dolgozik, tár­sadalmi munkát végez, a rendet vigyázza, az — úgy­mond — a kötelességét tel­jesíti, s nem harsogja világ­gá: emberként élek. A mi társadalmunk döntő többsé­ge a tisztességes emberek közé tartozik, s ennek ön­magában is kell annyi erőt adnia, amennyivel a tisztes­ség útjára vezethetjük azo­kat, akik még oda nem ju­tottak el. Sokan megkérdezik ma: elnevezésében ma miért ha­zafias a népfront, holott nem volt az 1945 előtt. Ezt az magyarázza, hogy a fel- szabadulás előtt- a gyáripa­rosok országos szövetsége, a leventemozgalom, az Imré- dy-párt is állítólag hazafias szellemben működött, ám ebből a „hazafiságból” 1919- ben és 1937-ben, majd 43- ban sem kértek a népfront­ba tömörült haladó gondol­kodású emberek. A mozga­lom akkor lett elnevezésé-* ben is hazafias, amikor a szó megtisztult a rárakó­dott, egyebek között nacio­nalista rétegtől. Ez arra is figyelmeztet, hogy nem sza­szocializmus előttünk ra­gyog, el akarjuk érni, de csak tiszta eszközökkel, egymást segítve-támogatva, kollektív munkával, a szo­cialista hazát szeretve, a vi­lág népeit becsülve és tisz­telve, és a békéért küzdve lehet ehhez a célhoz eljutni. A mozgalomnak a kong­resszus után eszközeiben és módszereiben rugalmasab­ban, megfelelőbben kell igazodni a feladatok megol­dásához. Ez a szülői munka- közösségek szervezésére, tevékenységére éppúgy áll, mint a Hazafias Népfront más munkaterületeire. A Hazafias Népfrontot közvetlenül érintő javasla­tokat méltatva a HNF OT főtitkára aláhúzta: elfogad­ja az indítványokat, s a vá­lasztott tisztségviselők is ar­ra törekednek majd, hogy valóra váltsák azokat. El­hangzottak olyan javaslatok is, amelyek mérlegelése, el­fogadása más szervekre tar­tozik, ezeket, köztük a Him­nusznak az alkotmányba történő beiktatását, eljuttat­ják az illetékesekhez — mondotta befejezésül Sarlós István. Sarlós István vitaösszefog­lalója után határozathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának jelentését a leg­utóbbi kongresszus óta vég­zett népfrontmunkáról, az országos tanács nevében el­mondott főtitkári beszámo­lót, a hozzászólásokra adott vitaösszefoglaló választ, to­vábbá' a kongresszus három vitaanyagát, a módosított működési irányelveket, va­lamint az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszá­molóját. Ugyancsak egyhan­gúlag elfogadták a beter­jesztett kongresszusi állás- foglalást. Ügy határoztak: felhatalmazzák az új orszá­gos tanácsot, a mozgalom vezető szerveit, hogy az ál­lásfoglalásban, valamint a kongresszus többi doku­mentumában foglaltak sze­rint fejlesszék tovább a Ha­zafias Népfront munkáját. Ezt követően Molnár Béla számolt be arról, hogy ele­get tett megbízatásának az a huszonegy küldött, aki a március 15-i központi ün­nepségen vett részt a Mú­zeumkertben a kongresz- szus résztvevőinek képvise­letében. Ezután terjesztette be S. Hegedűs László, a jelölőbi­zottság elnöke a Hazafias. Népfront Országos Tanácsá­nak tagjaira vonatkozó in­dítványt, hozzáfűzve, hogy 154 jelöltre — ez alkalommal először — a megyei küldött- értekezleteken közvetlenül tettek javaslatot. Az előter­jesztés alapján a kongresz- szus egyhangúlag megvá­lasztotta a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát. II vezető testületek megválasztása Ugyancsak megválasztot­ták az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait, majd szünet következett, közben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtar­totta első ülését, amelyen megválasztotta tisztségvise­lőit, A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula; alelnökök; Bugár Jánosné, Bencsik Ist­ván, Horváth Lászlóné, Nagy Józsefné, Polinszky Ká­roly, Szemők József és Var­ga Imre. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra: Sarlós István; titkárok: Kovács Béla, Molnár Béla, S. Hegedűs László és Szent- istványi Gyuláné. Az Országos Tanács elnök­ségének további tagjai: Ap­ró Antal, Asbót Jánosné, Ádám Antal, Bartha Tibor, Bodnár Lászlóné, Bognár József, Bondor József, Bos- tai Károlyné, Duschek La- josné, Fábián Zoltán, Fehér Lajos, Fekete Károlyné, Gál László, Géczi Pál, Golenya Tiborné, Gosztonyi János, Gyúró Ferenc, Hantos Já­nos, Horváth Éva, István La­jos, Juhász Ferenc, Kerká- poly Endre, Köpf Lászlóné, Lehoczky Mihály, Lékai László, Losonczi Pál, Márta Ferenc, Márton János, Me­zei Barna, Molnár Frigyes, Molnár Sándor, Nánási Lász­ló, Oppermann Imréné, Papp Lajos, Pásztor Gabriella, Pethő Tibor, Pióker Ignác, Rónai Rudolf, Sebestyén Nándorné, Straub F. Brúnó, Székely György, Szilvasán Pál, Szmolnik Éva, Traut- mann Rezső és V. Nagy Im­re. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavával, s a Szózat hangjaival ért véget. Fogadás az Országházban Vasárnap délután a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa a népfront VII. kong­resszusa alkalmából az Or­szágházban fogadást adott. A fogadáson Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kö­szöntötte a kongresszuson részt veiteket, a népfront- mozgalomban tevékenykedő munkásokat, termelőszövet­kezeti parasztokat, értelmi­ségieket, társadalmunk va­lamennyi rétegét képviselő küldötteket és meghívotta­kat, magyarokat és nemzeti­ségieket, a művészetek és a tudományok művelőit, a kö­zös ügy szolgálatában együtt­működő nemzedékek képvi­selőit és a közös emberi céljainkat szolgáló egyházi személyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents