Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
1981, március 14., szombat A medgyesiek egészségét védik Medgyesegy házán — főként a járás többi- településéhez képest — jó az egészségügyi alapellátás. Két körzeti orvos, fogorvos, szülésznőgyógyász főorvos, és alkalmanként a járási gyermekszakorvos gyógyítja a község lakóit. Az orvosi rendelők műszerezettsége, felszereltsége megfelelő. A község vezetőinek sikerült orvosokat letelepíteni, számukra szolgálati lakást biztosítottak. Varga János nagyközségi párttitkár szerint a gyógyítás mellett az egészségügyi dolgozók jelentős szerepet vállalnak a község közéletében is. Munkájuk sikerének bizonyítéka az is, hogy a véradásra évről évre több mint 110-en jönnek el. A kismamák szinte kivétel nélkül élnek a gyermekgondozási szabadsággal. A háztartás mellett a jószág, a kert gondjaival foglalkoznak. A születések száma 1978 táján még évente legalább 100 volt, mostanában 60—70 kisgyermek jön a világra. A bsjfesődében 30-an fémek el, de’a tanács bővíteni szeretné az épületet, így több anyuka hamarább munkába állhatna. A tanács ebben az évben 2 millió 409 ezer forintot fordít majd áz egészségügyi és szociális ellátásra. Szeretnének néhány év múlva öregek napközi otthonát kialakítani, az igény meglenne ehhez, csak a pénzt nehéz előteremteni. A központi orvosi rendelőben az idősebb orvossal, dr. Papp Istvánnal' találkoztunk. Több mint 20 éve állapodott meg véglegesen Medgyesen. Szereti a falusi körzeti orvos tevékenységét, a gyakorlati gyógyító mun- kát. Naponta 50—60 beteg megfordul nála, s fiatal kollégájánál, dr. Várszegi Tamásnál is. Emberi, orvosi együttműködés, rend, szokások eredménye, hogy alapos, folyamatos és gyors a vizsgálat, a gyógyítás menete a rendelőben. Legtöbbször arra is jut idő, hogy a néniknek, bácsiknak elmagyarázzák «betegségük óikat, életmódjuk további alakítását. A körzeti védőnőkkel, ápolónőkkel együtt figyelik a bölcsődések, óvodások, iskolások fejlődését. A gyerekek minden védőoltást időben megkapnak. Jó a községben az iskola- és felnőtt fogászati ellátás, csak most a fogorvos beteg. Erre az időre nem tudtak helyettest biztosítani, így a rászorulók a városba utaznak. A tanácsi dolgozó egészségügyi és szociálpolitikai bizottság rendszeresen üléAz orvosi rendelő jól felszerelt sezik. Felméri, megvitatja például az élelmiszergyártással, forgalmazással foglalkozó üzemek higiéniai helyzetét, az egészségügyi, szociális, munkaügyi szabályok megtartását, a szociális gondozást, az iskolaegészségügyet, a betegellenőrzést. Nemrégiben folytattak az óvodában iskolaérettségi, az iskolában pedig pályaalkalmassági vizsgálatot. A gondos anya- és gyermek- védelmi munka eredménye, hogy az alkalmatlan, valamilyen betegségben szenvedő gyermekek száma csekély. Szülőotthon 1958-tól van a községben, az alapítás dr. Tóth Pál nevéhez fűződik, aki most is vezetője az in- tézménynek. Nehéz volt akkoriban a szakmai felszerelést összeszedni, a kastélyszerű kúriát szülőotthonná alakítani. Most már a rendeltetésének megfelelő műszerek megtalálhatók itt. Tisztaság, rend, nyugalom fogadja a szülő asszonyokat, a nőgyógyászati betegeket. A komplikáltabb eseteket, a műtétre szorulókat természetesen az orosházi kórházba szállítják a mentők. Érdekességként néhány adat: 23 év alatt több mint 8 ezer kisbaba látott napvilágot a szülőotthonban. A 10 milliomodik magyar állampolgár is itt született, úgy mondták akkor, a „tévébébi”. A betegforgalom, a szülések száma változó. 1969-ben 2 ezer fekvőbeteget ápoltak, s a legtöbb szülés az 1970-es évek elején volt, egy évben A szülőotthonban... Fotó Martin Gábor 425. A szülőotthon vezető főorvosa mellett szakdolgozók tevékenykednek. A község vezetőinek, köztük Makros János tanácselnöknek sok gondja van a település fejlesztésével, a kommunális létesítmények biztosításával. Az egészségügy helyzete szerencsére biztató. Bizonyára ennek is része van abban, hogy míg a járás más helységeiben csökken, Medgyesegyházán nő a lakosok száma. Bede Zsóka Meleg a télikertben Licit vendéglőre és presszóra Egy tűt nem lehetne leejteni. A hátsó sorokban,a székeken állva figyelik a fejleményeket. Ételszag keveredik a dohányfüsttel. Fél óra múlva kezdődik a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat első nyilvános versenytárgyalása Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében. BEUGRÓ BÁNATPÉNZZEL — Figyelmet kérek — koppant az asztalra a tárgyalást vezető igazgatóhelyettes. — Aki szerződéses üzletre pályázott, fizesse be a ,‘bánatpénzt”, különben nem vehet részt a versenyben. — Miért van erre szükség? — fordulok a mellettem álló osztályvezetőhöz. — Az 5—8 ezer forintot a licit komolysága miatt kell letenni, hiszen sokan csak szórakoznának. Elöl ülnek a pályázók, előttük a névtábla. Néhányan a körmüket rágják, van aki kitartóan nézi a számsorokat. Izgulnak? — kérdem Nyeste Miklóst és feleségét. Jelenleg ők a békéscsabai Rózsafa vendéglő vezetői. — Nem, nem vagyunk kétségbe esve — mondja a szemüveges fiatalember. — Három éve dolgozunk az üzletben, négyen 100 ezer forintot forgalmaztunk havonta. Pályázat pedagógusoknak, óvónőknek az ifjúság békére neveléséről Hogyan valósítom meg a békére, a nemzetközi megértésre nevelést? — a kérdés megválaszolására pályázatot hirdet az Országos Béketanács, a KISZ KB más szervekkel karöltve. A jeligés pályázatra 20 gépelt oldalnyi terjedelmen belül várják a tartalmas, elemző munkákat, az óvodák, az általános iskolák, a szakmunkásképzők, és a szakközépiskolák, a gimnáziumok, a pedagógusképző intézmények és más oktatási intézmények vezetőitől, óvónőktől, tanítóktól, tanároktól. A pályázat legfőbb célja, hogy csokorba gyűjtse a hasznosítható gyakorlati tapasztalatokat és eredményeket. Ugyanis valamennyi iskolatípus nevelési-oktatási terve bőséges tananyagot és lehetőséget ad az ifjú korosztály békére nevelésére. Olyan pályamunkákat várnak, amelyekben kifejtik: a tanterveknek e törekvése napjainkban milyen módszerekkel, eszközökkel valósul meg az iskolai gyakorlatban. A jeligés pályamunka mellé csatolni kell a szerző nevét, munkakörét és pontos címét tartalmazó zárt borítékot is. Ez év október 1-ig várják — két gépelt példányban — a pályamunkákat az Országos Béketanács címére. A szakértőbizottság két első, ugyanennyi második, és öt harmadik díjat ítél oda. A nem díjazott, de értékes pályaműveket külön jutalmazzák. Népszerű Miskolctapolca A hazai és a külföldi vendégek évről évre nagyobb számban keresik fel a miskolctapolcai üdülőhelyet, s így az idén szükségessé is vált az Éden kemping bővítése. Ezekben a napokban fogtak hozzá az út-, valamint villanyhálózat kiépítéséhez. A mintegy tizenötmillió forintba kerülő bővítés során hétszáz vendég elhelyezésére szolgáló sátorozóhelyet építenek ki, valamint parkolót a lakókocsikhoz. Elkészült az a négy épület is, amelyben főzőhelyiségek, mosogatók, zuhanyozók kaptak helyet. A nyáron két új teniszpálya és egy játszótér is várja majd a Tapolcára látogatókat. A gépkocsik részére parkírozót nyitnak, ahol kétszáz autó fér majd el. A miskolctapolcai Éden kempingben jelenleg száz személy elhelyezésére szolgáló szoba-hallos, zuhanyozós, konyhával felszerelt faház áll a túrázók rendelkezésére, ezeket júniustól egészen augusztusig máris lefoglalták. Tisztítószerek hazai anyagokból A háziasszonyok második műszakjának megkönnyítésére új, szilárd súrolószer gyártását kezdte meg a Kozmetikai és Háztartásvegyipári Vállalat zalaegerszegi gyára a helyi állami gazdasággal együttműködve. Hasonló típusú súrolószert eddig külföldről szerzett be a kereskedelem. A legfrissebb — a BIP-családhoz tartozó — termékéhez is a most elkészült alapanyaggyártó üzemében előállított illat- és festékanyagot használja fel a gyár. Az idén több száz tonna Zalabetain, Zalaién és Alfozid T—25 nevű készítményt gyártanak, amelyekből a korábbinál jobb hatásfokú, kézkímélő, finom mosó- és .mosogatószereket, korróziógátló au'tósamponokat, gyümölcs illatú habfürdőket és ruhaöblítőket készítenek. — Meddig megy el a licitben? — Azt még nem tudom, mindenesetre az ésszerűség határáig. — És ha megnyeri az üzletet? — Akkor megváltoztatjuk a nyitva tartást, bővítjük az ételkínálatot, hetente csupán egyszer rendezünk diszkót. Fogy a levegő. Bekapcsolják a ventillátorokat, . kinyitják az ajtókat. — Hogyan állapították meg az üzemelési átalánydíjakat? Gyaraki Mihály főkönyvelő kimutatást tesz elém: — Harmincnégy hónapra 36 millió forint bevételt terveztünk, amely a vállalati összforgalom 10 százalékát teszi ki. Nagyon sok mindenre kellett figyelni, de elsősorban a jövedelmezőséget vettük alapul. A kezek ütemesen lendülnek a magasba Fotó: Martin Gábor — Sokan érdeklődtek? — összesen 80 üzletet szeretnénk kiadni ebben az évben. Egyelőre a 17 boltra 22-en pályáztak. Most eldől: jól számoltunk-e? Hirtelen csend lesz. A vállalati jogtanácsos üdvözli a megjelenteket, az állami közjegyzőt, és átadja a szót a versenytárgyalás vezetőjének. Bezzegh László kereskedelmi igazgatóhelyettes hangsúlyozza: A Népújságban január 31- én és február 1-én meghirdetett 17 üzletre lehet licitálni. Tehát a versenytárgyalás a 34 hónapos üzemeltetési és átalánydíjjal indul. A lépték 20—30 forint. Ha a pályázók a díjat azonos ösz- szegben ajánlják meg, a licitálás a forgóeszközök megvásárlásával folytatódik. A lépték itt 5—10 százalék. Aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi, az nyeri az üzletet. Amennyiben az ajánlatok teljesen azonosak, a vállalati dolgozónak van elsőbbsége. A tárgyalást a versenyzők 15 perces szünettel megszakíthatják. \ TÖVIS A RÓZSAFÁN Kezdődhet a licit. Az első egység a békéscsabai Illés- házi utcai III. osztályú presszó, amelynek éves forgalma valamivel több mint 3 millió forint. A két fiatalember előtt zsebszámológép, a középkorú férfi a papírjaival bíbelődik. — Egymillió 850 ezer. A kezek ütemesen lendülnek a magasba. Egymillió 960 ezernél viszont a fiatalabb, Hankó Mihály visszalép. Egymillió 980 ezerért Nagy Károlyé a presszó. — Bánkódik? — állítom meg a vesztest. — Ugyan, van üzlet bőven, még próbálkozhatom. De nincs idő csevegni. Következik a nagy licitharc az ugyancsak békéscsabai Rózsafa vendéglőért. Mészáros Sándor és Nyeste Miklós mosolyogva ül az asztalhoz. Mindketten magabiztosak. A licit egymillió 150 ezernél kezdődik. Az összegek egyre emelkednek. A télikert trópusi éghajlatú szigetté változik. — Kétmillió 380 ezer ... Mészáros szünetet kér. Körülöttem felcsattan egy ki- bic: — Ez fantasztikus! Legalább 75 százalékos forgalomnövelésre lenne szükség. Kétmillió 500 ezernél félszemmel figyelik egymást. Érződik: a legvégsőkig elmennek, csakhogy megszerezzék a boltot Lassan araszolnak előre. Kétmillió 590 ezernél Mészáros Sándoré az üzlet. Tapsolnak. A tömegből valaki megjegyzi: — Belebukik ... — Valóban, meg kell dupláznia a forgalmat, ha eredményt akar elérni — lépek a fiatalemberhez, miután elintézte a formaságokat. — Tudom, hogy évente 1,8 —2 millió forint bevételre lesz szükség. Kockázat nélkül viszont nem megy. Nézze, 13 éve vagyok a szakmában, megválogattam a munkatársaimat. Azzal is tisztában vagyok: fél évig nem keresek semmit. Havonta 76 ezer forintot kell legombolnom, és a dolgozókat kifizetnem. Ezenkívül 128 ezerért megvettem a forgóeszközöket, de a végén ezt visszafizetik. — Mik a tervei? — A megyében nincs éjszakai mulató, ezért délelőtt 11-től, hajnali 2 óráig leszünk nyitva. A fiatalok a diszkóban este 10 óráig szórakozhatnak. Utána bevezetjük a 30 forintos kötelező fogyasztást. Magyaros konyhát szeretnénk, vadételekkel, hiszen az ételforgalmat 40 százalékkal kell megemelni. Nyáron pedig újra kinyitjuk a kerthelyiséget. MAJD, HA MESZET ETTEM A gyulai Budrió étterem, az ifjúsági presszó, a Gulyás csárda viszonylag simán gazdára talál, és hamar elkel az orosházi Mikes utcai italbolt, a Kun Béla téri büfé. A II. osztályú Veszély csárdáért már négyen indulnak: egy kívülálló asszony, Dimitrov Sándorné, Hankó Mihály és Kun László. — No, ebben van fantázia — hallom a véleményeket. — Végtére is Gyula és Békéscsaba között van a csárda: az évi forgalma 3 millió 430 ezer forint. Hárommillió 850 ezernél Kim László kiszáll, nemsokára a nem vállalati dolgozó szünetet kér. Ugyanezt teszi Dimitrovné 4 millió 60 ezernél. Közben feladja a küzdelmet Hankó is. Négymillió 90 ezernél a két hölgy befejezi a menetet, kezdődik a harc a forgóeszközökért. Az összérték 10 százalékáról, 63 ezer forintról in- , dúlnak. Végül Dimitrovné nyeri a versenyt. • Óriási a hangzavar. Mindenki mondja a magáét. Gyorsan összeszámolom: a 17 üzletből 7 nem „kelt el”. Ilyen Békéscsabán az Illés- házi utcai Jóbarát étterem. Az egyik felszolgáló legyint: — Pályázni? Majd, hame- szet ettem. Tudok én számolni. A Jóbarátot még ügyvéd is meg akarta szerezni, aztán meggondolta magát. Mit lehetne itt tenni? Berángatni a vendégeket az utcáról? Ha bekapja valaki a horgot, én foghatom á sátorfámat. Kereskedő vagyok, legfeljebb visz- szamegyek a raktárba. Lassan kiürül a télikert. A vállalat vezetőivel beszélgetünk: — Mit jelentenek ezek a milliós átalánydíjak? — Azt, hogy ezt az összeget nem előre fizetik be az üzletvezetők, hanem a bevételből folyamatosan 34 hónapig. Például a Rózsafa esetében a 76 ezer forintos havi átalánydíjból a vállalat nagyjából 13—15 ezer forint nyereséget számolhat el. Ugyanennyi marad az üzletvezetőnek, amelyet még adó is terhel. A versenytárgyalást még ebben az évben folytatják. Seres Sándor
