Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

o 1981. február 13., péntek Kártérítésre több mint félmilliárd forint Sajtótájékoztató az állami Biztosító megyei igazgatóságán Az Állami Biztosító Bé­kés megyei Igazgatósága február 12-én, tegnap dél­után Békéscsabán sajtótájé­koztatót rendezett. Lapunk képviselőit Szabó András megyei igazgató tájékoztatta a pénzintézet munkájáról. Bevezetőül az elmúlt V. öt­éves tervidőszak) eredménye­it összegezte. Elmondta, hogy az V. ötéves terv idején szinte valamennyi biztosítási ágazatát megújította a pénz­intézet. A cél a biztosítási kockázat kiterjesztése volt, s az új módozatok többféle kárra kiterjednek, kedve­zőbb feltételeket tartalmaz­nak. Megyénkben minden ipari, fogyasztási és értéke­sítési szövetkezet, valamint állami vállalat, állami gaz­daság és téesz rendelkezik álló- és forgóeszköz-biztosí­tással. A 92 mezőgazdasági nagyüzem közül 90 vette igénybe a növénybiztosítást. A lakossági vagyonbiztosí­tások közül a legnagyobb fejlődés a gépjármű-biztosí­tás terén történt; a tervidő­szak végéig a 28 ezer 257 gépjárműből 17 ezer 200-ra kötöttek cascót. A 154 ezer 627 lakásból csaknem 110 ezerre érvényes valamilyen vagyonbiztosítás. Tervszerű­en továbbfejlesztette a pénz­intézet a csoportos élet- és balesetbiztosítást; jelenleg összesen 130 ezren rendel­keznek a megyében CSÉB- bel. ' Az új, CSÉB 80-as konstrukció lehetőséget adott a térítési összegek emelésére, és új szolgáltatási jogcímekre. Az Állami Biz­tosító az elmúlt öt évben megkülönböztetett figyel­met fordított az ügyfélszolgá­lat fejlesztésére. Többek kö­zött új formákat vezetett be a gépjárműkárok gyors ren­dezésére, törekedett a lak'ás- kár-bejelentés egyszerűsí­tésére. A békéscsabai fióknál telefonüzenet-rögzítőt aik al­maztak, ez a kísérlet azon­ban nem hozta a várt ered­ményt. Néhány fontos adat: az V. ötéves terv időszakában me­gyénkben 2 milliárd 180 mil­lió forint volt a biztosító díj­bevétele, ugyanakkor az 5 év alatt 2 milliárd 354 millió forintot fizetett kártérítésre. Két súlyos természeti csapás is érte az elmúlt években megyénket. Ezzel kapcsolat­ban elmondta Szabó And­rás, hogy a békési földren­gést követően a lakosságnak 15,5 millió forint kártérítést fizettek. A tavalyi, árvíz okozta károk kifizetése nem volt egyszerű, mert sokén a jelenleg még érvényben le­vő, 1967 előtt kötött biztosí­tási módozattal rendelkez­nek. Ezek ugyanis az árvíz­károkra nem terjednek ki, de a biztosító méltányosság címén ezekre is fizetett 10 ezer forintig térítést. A nagy­üzemeknek és a lakosságnak megtérített árvízkár együttes összege 450 millió forint volt. Ami az elmúlt évi adato­kat illeti: 1980-ban 531 mil­lió forúit volt a díjbevétel, és ugyanakkor 585 millió 922 ezer 570 forint kártérítést fi­zetett ügyfeleinek megyénk­ben a biztosító. Ez utóbbi összeg 17 százalékkal több, mint 1979-ben volt. 1980. ja­nuár 1-től, változatlan díjak mellett, évi 2 százalékkal emelik az életbiztosítási ösz- szegeket. Ez az intézkedés népszerűsítette az egyéni életbiztosításokat; tavaly 1627-en választották a gon­doskodást és takarékosságot egyesítő módozatok valame­lyikét. Tavaly, szeptember 1- én vezették be az új lakossá­gi cascót, melynek alapján növekedett a balesetbiztosí­tási összeg, és bővült a koc­kázat. Az új biztosítás díja is magasabb lett, átlagosan 40 százalékkal. A múlt év szeptember 1-től az idén ja­nuár 31-ig 1456 új, teljes kö­rű cascót kötöttek megyénk­ben. Mindent egybevetve: je­lenleg összesen 281 ezer biz­Szabó András megyei igazgató tartja tájékoztatóját Fotó: Veress Erzsi tosítási kötvényt kezel me­gyénkben a pénzintézet. Végül az új, 1981. január 1-én bevezetett módozatok­ról is szólt az igazgató. Ilyen az egyéni állattartók érdeke­it szolgáló ÁSZB 81. jelű konstrukció, amely veszteség esetén megfelelőbb anyagi segítséget nyújt a károsul­taknak, mint a korábbi szarvasmarha-biztosítás. Szintén ez év január 1-től köthető egy új egyéni élet- biztosítás. Ez azok számára előnyös, akiknek magas a jövedelme, a társadalombiz­tosítási juttatásokra jogosító bérük viszont alacsony, s ezt az önkéntes biztosítás kere­tében kiegészíthetik. Sokan várták és sürgették már a CSÉB-módozatok nyugdíjas- életbiztosítási összegének emelését. Az idén ez is meg­történt, mégpedig differen­ciáltan. A tájékoztató után a kér­désekre válaszolva a pénzin­tézet igazgatója és munka­társai elmondták, hogy ta­valy összesen 10 jogos pa­nasz érkezett biztosítási ügyekkel kapcsolatban. Ez csekély szám, hiszen évente 110—120 ezer ügyféllel kerül kapcsolatba a megyei igaz­gatóság, illetve annak fiók­jai. Biztosítási csalás nem történt, kisebb ügyeskedések azonban előfordulnak, és ezek zömmel egyéni bal eset­és gépkocsi-biztosítással kap­csolatosak. Hozzájárul-e az Állami Biztosító a megye belvízrendezési költségeihez? Nos, a válasz szerint a biz­tosító elvileg támogatja az ügyet, hiszen a kármegelőzés az ő érdeke is, de döntés az anyagi hozzájárulásról még nem született. T. I. Együttműködő szövetkezetek és kisiparosok Közelebb kerülnek egy­máshoz a fogyasztási szövet­kezetek és a kisiparosok, akik korábban egymásról szinte tudomást sem véve dolgoztak, újabban viszont mind gyakrabban megkere­sik egymást, és közös érde­keltség alapján működnek együtt — ez derül ki abból az elemzésből, amely a SZÖ- VOSZ és a KIOSZ két évvel ezelőtt megkötött szerződé­sének tapasztalatait összegzi, és a további teendőket hatá­rozza meg. A szövetkezetek és a kis­iparosok munkájával számos városban és községben bőví­tették az árutermelést, és szélesítették a lakossági szol­gáltatások körét. A követke­ző időszakban még hatéko­nyabbá teszik a kapcsolatot. A fogyasztási szövetkezetek a korábbinál rendszereseb­ben veszik számba a terüle­tükön dolgozó kisiparosok anyag- és eszközigényét, és amennyiben megbízást kap­nak, ugyanúgy járnak a kis­iparosok áruja után — meg­kötve a megrendeléseket a kereskedelemmel és a gyár­tókkal az alapanyagokra, felszerelésekre, alkatrészekre —, mint saját szükségletük után. Ezt segíti az idén ala­pított KIOSZ—Skála-Coop közös iroda is, amely főleg a kisiparosok jobb ellátása, anyagbeszerzési gondjaik enyhítése érdekében tevé­kenykedik. Tervezik azt is, hogy az ÁFÉSZ-ek? kihasz­nálatlan helyiségeit a kisipa­rosoknak adják bérbe. A községekben gyakran meg­ürülnek szövetkezeti boltok, irodák, ezeket kínálják fel a falvakban dolgozó kisipa­rosoknak. Érdekes kezdeményezés lesz az is, hogy a lakásszö­vetkezetek nem hasznosított helyiségeiben a kisiparosok amolyan barkácsoló-szolgál­tató műhelyt rendezhetnek be. Ezekben hetente megha­tározott időpontban két-há­romórás ügyeletet tarthat­nak, és elvégezhetik a ház körüli teendőket, kijavíthat­ják a lakások megrongáló­dott vezetékeit, szerelvénye­it, az ajtót és az ablakokat, egyszóval elvégezhetik a gyakran hiányzó, mindenes munkát. A továbbiakban az ÁFÉSZ- ek a nem hasznosított gépei­ket bérbe adják majd a kis­iparosoknak, de felkészülnek arra is, hogy úgynevezett géphasznosító szakcsoporto­kat hozzanak létre. Ebben a szövetkezetek több kisipa­rossal együtt vásárolnak meg olyan gépeket, amelyeknek beszerzése külön-külön túl­ságosan igénybe venné az anyagi lehetőségeket, és emiatt gyakran — minde­nekelőtt a kisiparosok — nem juthatnának hozzá kel­lő műszaki színvonalú fel­szereléshez, technikához. A kisiparosok például célrész­jegyek jegyzésével vehetnek részt az ilyen társulásokban, szakcsoportokban, és min­denképpen magasabb mű­szaki színvonalon végezhetik munkájukat. Az ÁFÉSZ-ek szakemberei — amint az elemzés megál­lapította — még mindig nem ismerik eléggé a kisiparosok áruját Ezért a következő időszakban szövetkezeti-kis­iparosi termékbörzéket tar­tanak. Legutóbb Szolnok me­gyében volt ilyen. A fogyasztási szövetkeze­tek egy része szak- és szere­lőipari részleggel rendelke­zik. Munkájuk még hatéko­nyabb lesz akkor, ha szer­ződések alapján tevékenysé­gi körükbe bevonják' a kis­iparosokat, akik egy-egy részfeladatot oldanak majd meg a beruházás során. A szövetkezeti átalánydíjas ja­vításokba is be akarják von­ni a kisiparosokat, akik a fogyasztási szövetkezetek közvetítésével frissítik majd a javítóhálózat tettrekészsé- gét. Gyoma és Endrőd fl fogyasztási szövetkezet hat esztendeje Gyomán és Endrődön ha­gyományai vannak a szövet­kezeti mozgalomnak. Mind­két községben már '1945 ele­jén megalakult az első de­mokratikus gépgyártó és köl­csönző, valamint a termelő, értékesítő és bevásárló szö­vetkezet. Ezek nyomdokain indultak, és érkeztek el 1975- höz, amikor egyesült a két ÁFÉSZ. Tanai Ferenc, a szö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy semmiféle törést nem okozott az összevonás, sőt, gazdaságilag megerősödtek. Az elmúlt hat év eredményei igazolták e döntés helyessé­gét és szükségességét. Mind­ezt a számok is bizonyítják, hiszen a forgalom 61, az eredmény pedig 74 százalék­kal nőtt. Természetesen ez­zel párhuzamosan gyarapí­tani kellett az eszközöket is, amelyek értéke 120 millió forintot tesz ki. Így a saját vagyon 44-ről 78 millió fo­rintra emelkedett. Jó mun­kájukat a három kiváló ok­levél is fémjelzi. Különösen az alapellátás bővítésére fordítottak nagy gondot. Gyomán, a nagyköz­ség központjában ABC-áru- házat nyitottak meg, a Dózsa György úton korszerű üz­letház épült a régi szatócs­boltok helyén. Tavaly ad­ták át Endrődön az új üzlet­házat, illetve a modern cuk­rászüzemet, és több kiskeres­kedelmi, vendéglátóipari üzletet újítottak fel. Hűtő- berendezéseket vásároltak, amelyek lehetővé teszik az egészséges táplálkozást szol­gáló élelmiszerek fokozott el­adását. A tőkehúsellátást ja­vítja majd a vágóhíd teljes rekonstrukciója. A szövetkezet hosszú távú intézkedési tervet dolgozott ki a háztáji és a kisegítő gazdaságok támogatására, a szakcsoportok termelésének a fejlesztésére. Mindennél többet mond, hogy az egye­sülés óta megduplázódott a szakcsoportok tagjainak a száma. A zöldségtermelők nagyban hozzájárulnak a he­lyi ellátás javításához. Csaták, hősök K rminchat évvel ezelőtt, 1945. február 13-án a szovjet hadsereg egységei felszabadították Buda­pestet a hitleri megszállás alól. Ezen a napon t a második világháború egyik legnagyobb csa­tája. A szovjet harcosok több mint három hónapon át véres harcok árán, lépésről lépésre hozták közelebb a magyar nép történetének e nagyszerű napját. Ma, a 36. évforduló napján, szeretnék megemlékezni néhány harcostársamról, akik Budapest alatt harcoltak. Sokan közülük örökre magyar földben maradtak. Emlé­kezzünk ma rájuk, megszolgálták. Sőt, kiérdemelték a halhatatlanság jogát. Az egyikük Varja Ivolgina ápolónővér, aki nem mesz- sze Budapesttől, Vereb községben esett el. Két súlyosan megsebesült szovjet katonával együtt a fasiszták kezére került, mindhármukat állatias kegyetlenséggel ölték meg. Történt, hogy a hitleristák az egyik ellentámadás so­rán ideiglenesen elfoglalták Verebet. A kicsiny szovjet helyőrség kénytelen volt meghátrálni. Velük mehetett volna Varja Ivolgina is, de két, ágyhoz kötött szovjet harcos volt a gondjaira bízva, és nem akarta őket ott­hagyni. Varja Ivolgina emiatt, hogy a sebesültek mellett ma­radt, maga is meghalt. Becsülettel teljesítette hivatásbeli és emberi kötelességét. Az ő, és a két vele együtt agyonkínzott katona em­lékére Vereb központjában gránit emlékművet emeltek, és minden tavasszal, amikor virágba borulnak a gesz­tenyefák, virágot hoznak ide az iskolások. Egy másik esetről is szeretnék szólni, amelynek alapját más jellegű tett képezi. A fasiszták, megkísérelve áttörni a Budapestet körül­záró szovjet csapatok gyűrűjét, egymás után többször is rohamoztak. A mi „katyusa”-zászlóaljunk által támoga­tott lövészzászlóalj egy nagy szőlőskert szélén ásta be magát. A beállt csendben a katonák cigarettáztak, be­szélgettek. Zaur Kalojev körül kis csoport gyűlt össze. Mesélt valamit. A Kalojev körül állók között észrevettem Pjotr Galusint, egy alacsony, széles vállú, húsz—huszon­két év körüli legénykét: szőke haj, enyhén szeplős, vilá­gos bűrű arc, kék, mélyen ülő szemek. A „szünet”, a csend igen hamar véget ért. Észrevettük, hogy a hitleristák rejtett úton, a horhos mentén próbál­ták oldalról megkerülni a zászlóaljat, és abban a pilla­natban, amikor szándékukat felfedeztük, az ellenség ha­talmas ágyú- és aknatüzet zúdított ránk. A csatatéren német páncélosok és önjárók bukkantak fel. Zászlóaljunk tűzerejével elfojtottunk néhány ellenséges tűzfészket, ki­lőttünk három páncélost és két önjárót. De két páncé­losnak sikerült átcsúsznia a tűzvonalon, és a beásott gyalogság oldalába kerülnie. A helyzet válságossá vált, és — tulajdonképpen — eldönthette volna a harc kime­netelét. És — amikor az első ellenséges páncélos, lánctalpaival a rögöket hányva, majdnem betört a beásott zászlóalj sorai közé — feltűnt Pjotr Galusin. Két tankelhárító gránátot kötve magára, a harmadikat pedig a feje fölé tartva, az acéltest alá vetette magát. Hatalmas robbanás dobta szét a fasiszta mammutot, a másik gyáván meg­fordult, és eltűnt a falu irányában. A harcosok megdermedtek néhány pillanatra, hiszen rendkívüli hőstett játszódott le a szemük láttára. ■ ■agyon nehéz lenne leírnom itt azokat az érzése- M két, amelyek eltöltöttek mindenkit, akik előtt ■ ■ mindez lejátszódott. De talán érthetővé teszi, hogy miért lendült ezután egyetlen, szinte viharos erejű rohammal előre a zászlóalj. Egy fél óra sem telt bele, és mindennek vége volt. Az életben maradt fasiszták eszeveszetten menekültek. A zászlóalj bevonult a faluba. N. Zabelkin, a Szovjetunió hőse Hz SZKP kongresszusa — © fiatalokra fordítják: ebből tartják fenn a szélesedő böl­csődei, óvodai hálózatot. Nem egy városban már min­den gyermeknek jut hely a bölcsődében és az óvodában. De még akkora város is, mint Leningrád, azzal szá­mol, hogy a következő öt­éves tervben eljut idáig. Az általános iskolában az új tervidőszakban már minden gyermek ingyen kapja tan­könyveit — jelenleg ez csak az első osztályban van így. Növelik az egész napos is­kolák számát, fejlesztik az iskolai élelmezést. Mindez sokat segít a dolgozó anyák­nak, akiknek munkájára a jelenlegi munkaerőhelyzet­ben nagy szükség van. Az elmúlt öt évben körülbelül tízmillió új otthon épült fel (Fotó: TASZSZ — KS) Az ipar és a mezőgazda­ság fejlesztése egyaránt a jólét emelését szolgálja. Ám az új ötéves tervjavaslat, amelyet a XXVI. kongresz- szus önt majd végleges for­mába, ennél többet tartal­maz: külön szociális progra­mot fogalmaz meg. 168+50 rubel A jólét egyik útja a jöve­delmek emelése. Bizonyos kategóriákban emelik a bé­reket, növelik a nyugdíjak egy részét és emelik — a többi között — az anyasági segélyt. Egyes iparágakban módosítják a bértarifát: az eddiginél ösztönzőbb bér­rendszert vezetnek be. (Je­lenleg a bérből és fizetésből élők átlagos bére 168 rubel. Ebihez járul még a társadal­mi alapokból egy-egy kere­sőre havonta mintegy ötven rubel. Egy kétgyermekes csa­ládban, ahol mindkét szülő dolgozik, ma évente körül­belül 1200 rubelt kapnak a társadalmi alapokból, hisz ingyen van a bölcsőde, az óvoda, az iskolában nincs tandíj, ingyenes az orvos és a kórház is.) Segítség az anyáknak Az alapok csaknem har­madrészét a gyermekekre, a II népjólét útja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents