Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

1981. február 13., péntek o Zárszámadásokról jelentjük Bz OTP segítségével is Fejlődnek a háztáji gazdaságok Ezen .a héten megyénk termelőszövetkezeteinek na­gyobb hányadában véget, ér­nek az 1980-as gazdálkodást értékelő zárszámadások, amelyeket ,az utóbbi évek­ben a korábbi hagyomá­nyoktól eltérően egybekötik az új esztendő feladatainak megvitatásával. A mostani zárszámadó közgyűlések és és küldöttgyűlések' jelentő­ségét növeli az előbbiek mel­lett az, hogy a közös gazda­ságok kollektívái itt dönte­nek a VI. ötéves tervi elő­irányzatokról is. Zárszám­adási tudósításaink sorát most három termelőszövet­kezet eredményeinek ismer­tetésével folytatjuk. MAGYARS ANHEGYESI EGYETÉRTÉS TSZ A zárszámadás napján, február 9-én „11 százalékot” osztottak, ami azt jelenti, hogy az 1980-b.an kifizetett munkadíjnak 11 százalékát kapták nyereségrészesedés­ként a tavaly elért nyere­ségből a magyarbánhegyesi Egyetértés tagjai. A bevéte­lek és kiadások végső egyen­lege ugyanis kilencmillió fo­rintot meghaladó összeget tesz ki a tavalyi gazdálko­dásról készült mérlegben. A közös gazdaság kollektí­vájának örömét egyébként nemcsak ez a bizonyos 11 százalék magyarázza, hanem mindaz, aminek a szép ered­mény köszönhető. Az évközi kevésbé szívderítő előkalku­lációkkal szemben tudniillik valamennyi ágazat jobban produkált a vártnál. Ez is jelzi, hogy az Egyetértés Tsz-ben beérőben vannak azok a változások, .amelyeket a közös a vezető szakgárda megerősítésével, a munkafe­gyelem szilárdításával, az átgondoltabb termeléssel in­dított meg. Derűlátóan nyilatkoznak a magyarbánhegyesiek a jövő­ről is, hiszen szerintük az energiatakarékosságban, az ésszerű takarmányozásban, a hozzáértőbb tenyésztői mun­kában feltárt tartalékok még csak kezdő lépéseknek számítanak ahhoz képest, amit a tsz e folyamatok fel­A Szovjetunióban jól szer­vezett és színvonalas az egészségügy. Az új terv a minőség további javítását tűzi ki célul, de növelik a kórházak, a rendelőintézetek számát, s kiterjesztik a gon­dozást is. Kétszintes lakások A szociális program fon­tos fejezete a lakásépítés terve. Az elmúlt öt évben mintegy tízmillió otthon épült fel, s ez nagyjából öt­venmillió ember lakáskörül­ményein javított. Az új la­kások tervezésében lépést tartanak a korral. Megkezd­ték az első kísérleti házak építését, ahol a magas há­zakban „emeletes”; azaz két­szintes lakásokat alakítanak ki. Külön választják a pihe­nésre és a tartózkodásra szolgáló helyiségeket. Űj kí­sérleti épületeket építenek mozgatható válaszfalakkal. A távlati cél: a család min­den tagjának külön lakó­szobája legyen. A szolgáltatások fejleszté­sét sem hanyagolják el. Fej­lesztik az üzlethálózatot, korszerűsítik az árusítást, a falvakban éppúgy, mint a városokban. Az új ötéves terv szociális programja te­hát messze túlmegy az alap­vető szociális szükségletek kielégítésén. Kis Csaba (Következik: 5. Tovább a béke útján) erősítésével a fejlődés továb­bi útján megtehet. HUNY AI HUNYADI TSZ Csaknem 130 millió forin­tos termelési értéket ért el a múlt évben a hunyai Hu­nyadi Tsz tagsága, húszmil­lióval többet, mint egy év­vel korábban. Nyereségük a termelési költségek növeke­dése miatt csak 11 millió 400 ezer forint lett, fél millióval csökkent az előző évihez ké­pest. Legeredményesebb ágazatuknak a növényter­mesztés bizonyult, amely mintegy 17 százalékká’, nö­velte nyereségét a múlt esz­tendőben. Az évek alatt ki­alakult termelési szerkezeten az idén sem kíván lényege­sen változtatni a szövetke­zet szakvezetése. Újdonságnak számít, hogy 1981-től társult a tsz a KITE áltai meghirdetett intenzív gabonatermesztési program­hoz, amelynek keretében egy ehhez szükséges, energiata­karékos talajművelő gépsort vásároltak. Az új IGP-gép- sor egyben megoldja a mel­léktermékek, az ipari szalma és a kukoricaszár csaknem 80 százalékának betakarítá­sát A kukoricaszárat és csutkát a baromfiágazatban hasznosítják majd. A tag­ság éves jövedelme mintegy ezer forintnyit emelkedett a múlt évben és megközelítet­te a 46 ezer 500 forintot. KÖTEGYANI PETŐFI TSZ A 262 lelket számláló Üj- szalonta, román határ menti kisközség közigazgatásilag öt esztendeje tartozik a kö" tegyáni közös községi tanács­hoz. Abban az időben csatla­kozott a kötegyáni Petőfi Tsz-hez az újszalontai Béke Tsz is. A „házasság” mit ho­zott az újszalontaiak asztalá­ra, errő) beszélgettünk — a holnapi zárszámadás előtt — Balogh Imrével, a sertésága­zat vezetőjével, aki Űjszalon- táról került, mint fiatal szakember Kötegyánha. — Picike szövetkezet volt a mienk, mindössze 1500 hektáron gazdálkodtunk. A taglétszám a 140-et sem érte A Békés megyei Villany- szerelési Vállalat (MEGYE- VILL) tavalyi árbevétele 60 millió forint volt. A gazdasá­gi eredménye meghaladta a 8 millió forintot, ami jobb a tervezettnél. Ezt főként ész­szerűbb szervezéssel érte el a vállalat, de elősegítette a dolgozók hozzáállása, a szo­cialista brigádok tagjainak a törekvése is. ­Nagyobb munkák voltak: a gyoma—endrődi vízműnek, a MOM battonyai üzemének, Orosházán az Alföld Szálló­nak, valamint a város szennyvíztelepének, továbbá el. Az anyagi, és a szellemi erő nem bizonyult elegendő­nek ahhoz, hogy igazi nagy­üzemi gazdálkodásra ren­dezkedjünk be, hiszen meg­felelő gépparkot sem bírtunk összehozni, enélkül pedig nincs igazi növénytermesz­tés, nem terem elég takar­mány, nem jövedelmező az állattenyésztés sem. x Egyébként a mi kis falunk­ban a dolgozó létszámnak mintegy 30 százaléka tevé­kenykedik termelőszövetke­zetben. A többiek — elsősor­ban a fiatalok —, ha egy mód van rá, inkább az ipar­ban vállalnak munkát. Jó alkalom erre a községhez legközelebb eső város, Gyula, a húskombináttá: és más üzemekkel. Azelőtt örültünk, h.a a munkabér 80 százalékát meg­kaptuk havonta. Előfordult, hogy szeptembertől már nem tudott fizetni tagjainak ,a szövetkezet. Most minden hónapban — egész éven át — biztosított a 100 százalék, ez pedig nem mindegy. Jóval több ,a háztáji földön ter­mett kukorica is. Megszervezték azt is, hogy Űjszalontáról a termelőszö­vetkezet vagy a tanács isko­laautóbusza hozza-viszi a szövetkezet dolgozóit. Tehát nem gond: hogyan jutunk át a központba. Aki becsü­lettel ledolgozza napról nap­ra a munkaidőt, az megél. Kikötöttünk a Petőfi Tsz mellett és örömmel itt is maradunk. Sertésből például ebben az esztendőben hatezret hizla­lunk eladásra. Hagyományos régi ólakban tartjuk őket, nincs nagy befektetés új te­lep építésére. A malacneve­lés nem lenne kifizetődő, így a háztájiból vásárolja fel a szövetkezet a süldőket. Nem ritka az olyan porta Kötegyánban, Üjszalontán, Méhkeréken, ahol 9—10 anyakocát tartanak. Kéthe­tenként vásároljuk fel "a sül­dőket q piacon. Nagyon jó a kistermelőkkel a kapcsolat. Biztonság ez nekik is, ne­künk is. K. E. P. — M. Sz. Zs. — A. R. a szarvasi HAKI Horváth- pusztai telepének a villa­mosítása. Korszerűsítette a vállalat a Szarvasi Bútor­ipari Szövetkezet telepének és a mezőtúri mezőgazdasági főiskolának a villanyhálóza­tát. A MEGYEVILL dolgo­zói szerelték a DÉLÉP által épített 10 emeletes házak villanyvilágítását is. Az idei terv a tavalyinál 2—3 százalékkal magasabb árbevételt határoz meg. A vállalat olyan kisgépeket vá­sárol, amelyek meggyorsít­ják és megkönnyítik a vil­lanyszerelők munkáját. Békés megyei kisgazdasá­gaiból évről évre több ter­mék kerül piacra, a kereske­delmi hálózathoz, illetőleg a feldolgozó iparhoz. A primőr zöldség-, gyümölcs-, tojás­ellátás zömében, a húsellá­tás jelentős részben ezen az úton biztosított megyénk la­kosságának. Egyes cikkekből pedig — májliba, baromfi, galamb, nyúl, sertéshús stb. — tekintélyes hányadot kép­visel az export, valamint az országos ellátáshoz való hozzájárulás. A közelmúltban készült összesítés arról, hogy a kis­gazdaságok az elmúlt öt év­ben az árutermelés kialakí­tásához, fejlesztéséhez mi­lyen összegű kölcsönt vettek fel a megyében az OTP-től. Ezek szerint több mint 35 ezer igénylésre 430 millió forintot helyeztek ki. A fel­mérés azt is jelzi, hogy egyre több kistermelő vásárolt korszerű felszerelést, be­rendezést, kisgépet, munka­eszközt. A baromfi- és állat- tenyésztésben, -hizlalásban szaporodtak az önetetős — és hasonló, más — vagyis a hatékonyabb termelést szol­gáló megoldások. A termelés fokozása idő­szerű továbbra is. A VI. öt­éves terv folyamatosan to­vábbi dinamikus növekedést irányoz elő, részben a kivi­tel fokozására. Számol azzal, hogy — az érdekelt felvásár­ló, termeltető szervek ösz­tönzése és megfelelő szer­ződéses biztosíték alap­ján — a kisgazdaságok termelése is folyamato­san közelít az exportlehető­ségekhez. A jelek szerint nö­vekszik a külpiac igénye to­jás, pecsenye baromfi, ser­téshús és az abból származó készítmények iránt. Nem kétséges viszont az sem, hogy belföldön, külföldön egyaránt nőnek' a minőségi követelmények is minden mezőgazdasági áruféleségnél. Ehhez a háztáji gazdaságok­nak is fel kell zárkózniuk — saját jövedelmezőségük vé­gett — fejlettebb technoló­giával, korszerű gépekkel, minőségi alap- és szaporító­anyaggal. Egyre több kisgépet és technikai felszerelést kínál az ipar és a kereskedelem a háztáji gazdálkodáshoz. Ez örvendetes. Az OTP Békés megyei Igazgatóságán el­mondták, hogy elsősorban ezek beszerzéséhez, a kor­szerűbb állattenyésztő és -hizlaló férőhelyek létesíté­séhez. a szerződéses terme­léshez az OTP az eddigieknél nagyobb összegű kölcsönök nyújtását biztosítja ebben az évben. Általános feltételek szerint 25 ezer forint kölcsönt nyúj­tanak szőlő, vagy gyümölcsös telepítésére, az ezzel kap­csolatos járulékos beruházá­sokra, valamint mezőgazda- sági kisgépvásárláshoz, ál­latférőhely kialakításához. Ez utóbbinál a költségek 30 szá­zalékát az igénylőnek saját erővel kell fedezni. A tél a felkészülések, to­vábbképzések., ideje a mező- gazdaságban, Mindezt hűen bizonyítja az a törekvés, amely hosszú évek óta fi­gyelhető meg a termelőszö­vetkezetekben, állami gaz­daságokban, termelési rend­szerekben. Decemberben, ja­nuárban, februárban, ami­kor az időjárás pihenőre kényszeríti a szakembereket, alkalom nyílik arra, hogy is­mereteiket tapasztalatcserék, a kutatok, egyetemek tudo­mányos munkatársainak se­gítségével gazdagítsák. Legutóbb az elmúlt évben államilag elismert rendszer rangjára emelt Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rend­szer határozta el tovább­Ha szerződéses termelés folyik', a szükséges befekte­tés nagyságától függően, a kölcsön felső határa elérheti az 50 ezer forintot is. A köl­csön lejárta maximálisan — a megtérüléstől függően — 5 év lehet. A kamat évente 8 százalékos. A nagyüzemek által szervezett, vagy szak- szövetkezetek keretében tör­ténő szőlő-, gyümölcsöstele­pítés megvalósításához ki­emelt feltételekkel 50 ezer forint hitelt is nyújt az OTP. Ezenkívül az állattenyésztési felügyelőség útján tenyész- szarvasmarha beszerzéséhez adnak kölcsönt. (Két te­nyészállat beszerzése esetén a férőhely kialakítására to­vábbi kölcsön is nyújtható, 25 ezer forintig.) Ugyancsak megemelt kölcsönt adnak szerződéses gyümölcs, __ zöld- ség, primőr áru termelésére és állathizlalásra, az ehhez szükséges kisgépek beszerzé­séhez 30 százalék saját erő mellett. Ha a szerződéses termelés nagysága indokolja, a köl­csön felső határa elérheti a 100 ezer forintot is. A köl­csön leárata a megtérüléstől és a hitelcéltól függően maxi­mum 10 év, a kamat évente 6 százalék. A hitelezési feltételek! ki­terjednek a dohány, a szója­képző tanfolyam beindítását. A képzésnek február 18-án, 19-én, 20-án a szarvasi me­liorációs főiskola ad otthont. Hat konzervgyárból, a hű­tőipar négy gyárából, 24 me­zőgazdasági üzemből, a Bé­kés megyei Növényvédő Ál­lomástól, a Békés megyei AGROKER-től, a HÓDGÉP- től összesen 74 szakember jelezte: részt kíván venni a tanfolyamon. Mindez hűen bizonyítja a zöldborsóter­mesztés iránt megnyilvánuló érdeklődést. Hozzá tartozik persze az egész kérdéskörhöz az is, hogy míg az elmúlt években sok ellentmondás kísérte a borsó termesztését, tavaly részben a kedvezőbb időjárásnak, a korszerű gé­bab termelésére, továbbá: angóranyúl, nutria, nerc te­nyésztésére is. Az ezekből származó alapanyagokat, nyersanyagokat a feldolgozó- ipar szinte korlátok nélkül tudja fogadni. Ha a vállal­kozás nagysága indokolja, és az integráló vállalatokkal, felvásárlókkal kötött szerző­déssel alátámasztott, a köl­csön felső határa itt is elér­heti az 50—100 ezer forintot. Általános szabály, hogy — 10 ezer forint felett — iga­zolni kell a felhasználást. A hitelcél megvalósulását, a gazdálkodást az OTP a hely­színen is köteles ellenőrizni. Amennyiben a termelés nem folyik a tervezettnek meg­felelően, az OTP a kölcsönt felmondja. A nagyobb össze­gű kölcsönöknél az igénylés­hez kalkulációt, költségve­tést kell összeállítani, épít­kezés esetén vázrajzot, vagy szükség szerint tervrajzot. Az OTP egyszerűsítéskép­pen bevezette azt, hogy Bé­késcsabán az AGROKER Vállalatnál, továbbá az ÁFÉSZ vetőmag- és kisgép- szaküzletében a szabályosan kitöltött, aláírt hiteligénylés­re — szükség szerinti saját erő lefizetése mellett — azonnal kiszolgálják a vá­sárolni kívánt cikket. peknek, fajtáknak köszönhe­tően javult az ágazat jöve­delmezősége. A feltételek megteremtésé­ben vitathatatlan érdemeket szerzett a Békéscsabai Zöld­borsótermesztési Rendszer, amelynek további törekvé­seiről is hallhatnak a tanfo­lyam részvevői. A szakembe­rek az előadásokból megis­merkedhetnék a hazánkban termesztett zöldborsófajták, a külföldi fajták honosításá­nak lehetőségeivel, a vető­magellátás helyzetével, a szántóföldi zöldségfélék mű­szaki fejlesztési elképzelései­vel és nem utolsósorban a termesztés gazdaságosságá­nak helyzetével. K. J. A szigetcsépi Lenin Mgtsz-ben 1979 tavaszától tenyésztenek kecskéket. Jelenleg négyszáz kecskét nevelnek, ebből két­százötven anya, hatvan növendék, tíz bak és nyolcvan gida. A tervek szerint a következei években az anyaállományt öt­százra kívánják növelni. A képen: ifj. Farkas Györgyné eteti az árva kecskegidát (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Jó gazdasági eredmény a MEGYEVIL-nél —sz— II felkészülés ideje a mezőgazdaságban A békéscsabai vetőmagboltban állandóan keresett a rotációs kiskapa és más, háztájiban használatos kisgép Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents