Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

1981. február 8., vasárnap mmukfcM Az évszázad vasúti fővonala ti Sajkáitól a Csendes-óceánig Jurij Szoboljev, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az OSZSZSZK Állami Tervbizottsága mellett működő Központi Gazdasági Kutató Intézet részlegvezetője elmondja J. Spa- kovnak, az APN tudósítójának kérdésére, hogyan fejlődik majd a Bajkál—Amur vasúti fővonal övezete a tizenegyedik ötéves tervciklusban. A jelenlegi ötéves terv grandiózus építkezései között a Bajkáltól a Csendes-óceán partjáig vezető vasútvonal megépítése párját ritkítja mind a munkálatok méretét, .mind pedig azt a szerepet tekintve, amelyet ez a nép- gazdasági objektum a Szov­jetunió és egy sor testvéri szocialista ország gazdasága szempontjából játszani fog. Mínusz 50 fok alatt A BAM problémáját a közgazdászok nemcsak ma­gának a fővonal építésének szempontjából vizsgálják: nem kevésbé fontos a vasút­vonal övezetében felvetődő kérdések egész komplexuma. Ahhoz, hogy fogalmat al­kothassunk a Bajkál—Amur vasútvonal övezetében meg­oldandó problémák nagysá­gáról, elég megemlítenünk, hogy 1,6 millió négyzetkilo­méternyi területről van szó, ahol a három legnagyobb nyugat-európai ország — Anglia, Olaszország és Fran­ciaország — kényelmesen, elhelyezhető lenne. A mun­kálatok megkezdéséig mun­kaerő úgyszólván egyáltalán nem volt itt: az egy négy­zetkilométerre számított át­lagos népsűrűségi mutató mindössze 0,6 volt. Aztán itt vannak a szélsőséges termé­szeti viszonyok: a térség há­romnegyed részén fokozott a földrengés veszélye (néhol a Richter-skála 10. fokozatáig terjedő), s az egész területen örök fagy honol, a téli hóna­pokban heteken át mínusz 50 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. Az év nagy ré­szén át fagyot tördelnek a markológépek fogai. Mindez természetesen meg­nehezíti az új városok építé­sét, egy sor problémát állít az ipar elé. Ennek ellenére egész sor feladat megoldását igen rövid idő — egy-két öt­éves tervciklus — leforgása alatt tervezik. II szén és vas birodalma A BAM-övezet mint nyersanyagforrás jelentősé­gét az udokani rézlelőhely példájával illusztrálhatjuk. Az Udokan hegység közelé­ben feltárt lelőhely orszá­gunkban a legnagyobbak kö­zé tartozik. A rézkészletek lehetővé teszik párját ritkító üzem létrehozását. A BAM-övezet másik gyöngyszeme a dél-jakutiai szénmedence. Ebből a szén­ből kiváló minőségű kohó­koksz nyerhető, ami pótolha­tatlan nyersanyaggá teszi a vaskohászat számára. A szénlelőhely központjától, Nyerjungrintől pedig mind­össze 30 kilométernyi távol­ságra három nagy vasércle­lőhely van: Tajezsnoje, Pio- nyerszkoje és Szivanglinsz- koje. Tudvalevő, hogy a föld­kerekségen ritkák az olyan helyek, ahol a természet egy­más közelében „helyezte el” a szenet és a vasércet. A ti­zenegyedik ötéves terv fo­lyamán megkezdődnek a Tá­vol-Keleten egy nagy kohá­szati üzem létrehozásának előkészítő munkálatai. Új iparágak Jakutia déli részén a most befejeződött ötéves tervben megkezdődött az ország egyik legnagyobb, dél-jakutiai te­rületi-ipari komplexumának kialakítása. E feladat meg­oldásának meggyorsítása a legközvetlenebb módon hoz­zájárult a „kis BAM” — a BAM és Ugolnaja állomáso­kat összekötő vasútvonal, amelynek körzetében van a külszíni fejtőhely, ahol éven­te mintegy 13 millió tonna kiváló minőségű szenet ter­melnek ki. A szóban forgó területi­ipari komplexum másik ob­jektuma a nyerjungrini vízi erőmű, amelynek első üteme 630 ezer kilowatt teljesítőké­pességű. Az erőmű második üteme lehetővé teszi a kapa­citás megkétszerezését, a harmadik pedig, amelynek felépítési határidejét 1990 utánra tervezik, a kapacitás újabb megkétszerezését fog­ja jelenteni. A körzet komplex fejlesz­tése keretében a szénkiter­melés, az energetikán kívül új iparágakat is létrehoznak itt. Dél-Jakutia gazdag fá­ban,. ami az erdő- és fafel­dolgozó ipar kialakítását te­szi lehetővé. Jelentős csil­lámkészletek is rendelkezés­re állnak, s így e körzet a csillámkitermelés központjá­vá válhat. Egész sor kisegítő jellegű ágazat létrehozására is sor kerül; egyebek között nagy gépjavító bázist fognak itt létrehozni. Jakut SZSZK. Óvoda és iskola Tindában (Fotó: APN — KS — A. Marsan felvételei) Románia Küzdelem a téllel Az idei kemény tél nehéz feladat elé állítja a román közlekedést. A közelmúltban hullott nagy mennyiségű hó és az erős szél miatt egyes övezetekben nehézkessé vált a vasúti, országúti forgalom, és zavar támadt a kikötők­ben. A vihar megrongálta a telefonhálózatot. A vasúti utasszállításnak különösen nagy nehézségekkel kellett megküzdenie Moldova déli részén és Dobrudzsában, ahol egyes vonalrészeket lezár­tak, elsősorban a Bukarest— Konstanca fővonalon; egyes műszaki csomópontokon és rendezőpályaudvarokon pe­dig csökkentett kapacitással dolgoztak. Az országúti köz- lékedés több útvonalon szü­netelt vagy nehézkes volt. A távolsági utasszállító busz­járatokat, valamint a gépko­csis áruszállítást időlegesen felfüggesztették Konstanca és Tulcea megyében. Mindkét megyében erőteljesen dol­goztak az utak felszabadítá­sán. Más területeken sike­rült az országúti forgalmat helyreállítani. . A vihar a dunai hajózást is érintette: a kis vonatóké­pességű hajók, hajókaravá­nok védett helyen horgo­nyoztak le. A galaci és a brailai kikötőben a havazás, az alacsony 'hőmérséklet és az erős szél miatt a ki- és berakodás lelassult. Normalizálódik a forgalom a konstancai kikötőben, amelynek berendezéseit ala­posan megrongálta a Feke­te-tengeren' tomboló vihar. Azóta a meteorológiai körül­mények ‘ javultak, a szél gyengült. r—i „Úgy imádnak, majd megesznek..." Baby Doc „paradicsoma” Hispaniola Kuba után a Karib-tenger második legna­gyobb szigete. Keleti felén terül el az ötmilliós Haiti. Földi paradicsom lehetne, mégis egyike a világ legsze­gényebb országainak. A hai- tiak, akik hetvenöt évvel ez­előtt a franciák ellen, a sza­badságért hullatták vérüket, ma már dollárért kényszerül­nek' erre. Alultáplált gyermekek, vérszegény felnőttek vágat­nak magukon, eret, hogy a kapott pénzből élelmet tud­janak vásárolni. A vérplaz- makonzerveket amerikai cé­gek értékesítik — busás ha­szonnal. Jean Claude Duvalier, „Baby Doc” tíz éve örökölte az országot apjától, „Papa Doc”-tól. A hatalomra éhes, kegyetlen és gátlástalan dik­tátor halála óta eltelt évti­zedben, ha lehet, tovább nőtt a nyomorúság. Baby Doc kö­vér, gyerekes hangú és visel­kedésű, 29 éves fiatalember, _ akit jobban érdekelnek a ha­talomnál a gyors sportkocsik és a nők. Az országiás ter­heit nagyravágyó anyja vál­lalta magára. Baby Doc, a diktátor — rend­jelekben nincs hiány (Fotó — Time — KS) Legfőbb gondja: mennyit, és hogyan vegyen el az Egye­sült Államokból érkező se­gélyekből. A papa hírhedt testőrsége ma „önkéntes ál­lambiztonsági alakulat” né­ven óvja az utódot. „Baby Doc” szerint ez felesleges: a legnagyobb veszély, ami ér­heti az, hogy „majd megza- bál, úgy imád a nép”. Változásra kevés a remény. Dr. Lionel Lainé, aki Haiti Demokratikus Haladó Párt­jának' elnökeként Miamiból üzent hadat „Baby Doc”- nak, kissé talán illuzóriku­sán mérte fel lehetőségeit. Gerillaharcot, népi felkelést tervezett az elfásult, éhező országban, ahol a lakosság 90 százaléka analfabéta. De akinek még maradt ereje a cselekvésre, az nem az ellen­állástól, hanem a menekülés­től várja sorsa jobbra for­dulását. Naponta szállnak tenger­re, hogy eljussanak Floridá­ba, többségük azonban rosz- szul felszerelt csónakjával még az amerikai partok előtt kikötésre kényszerül. Baha­mában eddig 40 ezren keres­tek' menedéket. Az ottani ha­tóságok ezért drasztikusan lépnek fel. Az újabb szöke­vényeket visszatoloncolják Haitire. „Inkább meghalunk, de nem megyünk vissza” — hajtogatják sokszor kétség- beesetten a szerencsétlen, csonttá soványodott emberek, s tudják, mit beszélnek. Haiti kikötőjében ugyanis vár rájuk a rendőri fogadó­bizottság .. L. G. Burschenschaft — felvonulás Heidelbergbcn Veszélyes nosztalgia „Rajta uraim! Az első vérig!” Heidelberg. Az NSZK-beli ősi egyetemi város egyik ele­gáns épületének alagsorában különös társulat gyülekezik. Többségük jó növésű fiatal-j ember, de nem egy tekinté­lyes, idősebb úr is akad köz­tük. Hamarosan átöltöznek. Az ifjak és az öregurak fe­jére sapka kerül, mellkasuk­ra pedig olyasféle szalag, mint egy magyar anya- könyvvezetőnek. A táskákból kard és bandázs kerül elő. Egy orvos készenlétbe helye­zi kötszereit. Elhangzik az ünnepélyes kiáltás: — Rajta, uraim, en garde! Az első vérig! Összeszikráznak a drága pengék. A nézősereg meg- bűvölten figyel. Néhány perc múlva egy jól sikerült vá­gás nyomán keskeny vér- csík jelenik meg az egyik ví­vó arcán. A sérült mégis boldog: felavattafott a férfi­asság próbáján. Ezentúl büszkén viseli arcán a ka­land örök nyomát. Miért? A jellegzetes heg ma újra be­lépő a nyugatnémet gazda­sági-politikai elit világába. A „mensur”, ez a párbaj­szerű összecsapás hozzátar­tozik az úgynevezett Bür- schenschaftök — afféle le­gényegyletek — hétköznap­jaihoz. Ezek a szervezetek nemzedékeken ívelnek át. Derékhaduk előkelő egyete­mek hallgatóiból áll. patró- nusaik a korábban itt vég­zett öregurak. A Burschen- schaftok története 165 esz­tendőre nyúlik vissza. Az egyletek kezdetben — Napó­leon bukása után — a hala­dás jegyében születtek. Az 1848-as forradalmak „elzú- gása” után azonban felis- merhetetlenül megváltoztak. A feudális elit fellegváraivá •váltak. 1891-ben II. Vilmos császár már a „német eré­nyek bástyájaként” magasz­talja őket. 1914-ben áradnak tőlük az önkéntesek, akik a háború után ott vannak a ruhrvidéki munkásfelkelések és a bajor tanácsköztársaság vérbe fojtói között. A második világháború után — érthetően — égy időre elcsendesedtek e társu­latok, de ma — a hamburgi Stern szerint — az NSZK- ban ismét van 40 ezer tag­juk és mintegy 170 ezer (!) Az egyik egylet várának nagyterme — a székeken a patrónusok nevei Vágás az arcon: „belépő­jegy” az elitklubba idősebb patrónusuk. Csoda-e hát, ha ezek az egyletek rendkívül gazdagok? A Bursch'enschaftokban nem csak párbajoznak —po­litizálnak is. Szellemük ma­ga a revánsvágy. Visszakö­vetelik az elvesztett „keleti területeket”, a Franciaor­szághoz tartozó Elszászt és az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolt. Sokszor provo­kálnak verekedést baloldali, vagy éppenséggel liberális if­júsági csoportokkal. Játék? Vágyálom? Nagy- zolás? — a közelmúlt fa­siszta pokolgépes merényle­te után félő. hogy ezek csak szónoki kérdések. Harmat Endre Nem vívóedzég — felkészülés a „mensurra” (Fotók: Stern — KS) Épül a BAM

Next

/
Thumbnails
Contents