Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

KNJUETiTä­1981. február 7., szombat Néprajzi fotókiállítás Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Mú­zeum rendezésében , tegnap új kiállítást nyitottak a Dü­rer teremben. A néprajz iránt érdeklődők március 8- ig tekinthetik meg Szabolcs- Szatmár megye népi építé­szetét bemutató, a Tárgyak arca című fotókiállítást. A tárlat naponta 9 és 17 óra között várja látogatóit. Csütörtökön este a békéscsa­bai Jókai Színházban volt az Országos Filharmónia ne­gyedik bérleti hangversenye. A koncert közönsége ez al­kalommal Bacher Mihály zongoraművészt köszönthet­te. A pianista Ludwig van Beethoven közismert és a * hangversenyek programjá­ban ritkábban helyet kapó szonátákból állította össze emlékezetes műsorát. Ké­pünkön: Bacher Mihály Fotó: Gál Edit Vízügyi tanácskozás Az országos árvíz- és bel­vízvédelmi szabályzat elő­írásainak megfelelően erre az évre ütemezett ár- és bel­vízvédelmi összekötői érte­kezletet február 6-án tartot­ták meg Gyulán, a KÖVI- ZIG központjában. ' Az értekezleten az 1980. évi rendkívüli védekezés ta­pasztalatai nyomán a terület árvízi biztonsága érdekében tett intézkedések, valamint az összekötők és az igazga­tóság együttműködése szere­pelt napirenden. A megbe­szélésen részt vettek az MSZMP Békés megyei bi­zottsága, a Békés megyei polgárvédelmi parancsnok­ság, a Szolnok, a Békés me- ’ gyei rendőrkapitányság, a Szolnok megyei és Békés megyei Tanács érdekelt osz­tályai, a Volán 8-as számú Vállalata, az MNH kiskun­félegyházi parancsnokság képviselője, összekötője, va­lamint az igazgatóság érde­kelt szakágazatai és szakasz- mérnökségeinek képviselői. Az idei védekezési mun­kák további előkészítése cél­jából az igazgatóság ár- és belvízvédekezési munkájá­ban részt vevő valamennyi igazgatósági dolgozónak feb­ruár 10-én eligazítást és konzultációt szerveznek az igazgatóság központjában, az 1980. évi árvízvédekezés ta­pasztalatai alapján készült intézkedési terv előírásainak megfelelően. A konzultációt az igazgató helyettes főmér­nöke vezeti, s a legfonto­sabb műszaki, anyagkezelési, munkaügyi és pénzügyi kér­dések és hírközlésre vonat­kozó előírások megbeszélésé­re kerül sor. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a szövetkezet tagságát Fotó: Veress Erzsi Pusztaföldvári Lenin Tsz Szép eredmények — elbizakodottság nélkül A tegnapi nap igazi csú­csa volt a termelőszövetke­zeti zárszámadásoknak. Me­gyénkben hét közös gazda­ság — a végegyházi, a med- gyesegyházi, a gerendási, a gyomai Győzelem, az oros­házi Űj Élet és a kamuti tsz — tartotta egyszerre ünnepi közgyűlését. Tudósításunk a pusztaföld­vári Lenin Tsz zárszámadá­sán készült, ahol a tsz-veze- tőség nevében Szász Lajos elnök adott számot a 313 je­lenlevő tagnak és- a meghí­vott vendégeknek a múlt évi munkáról. Mint mondotta, nemcsak a múlt évi tervet, hanem a most záruló V. öt­éves tervet is túlteljesítet­ték, így megalapozott gazda­sági helyzetben kezdhetnek az újabb célok megvalósítá­sához. A közel háromezer 300 hektáron gazdálkodó üzem a múlt évben több mint 15 és fél milliós nyere­séget ért el. A növényter­mesztés és az állattenyésztés egyaránt 10 millió forinttal nagyobb árbevételt ért el a tervezettnél. Kiemelkedő a búzatermesztés hektáronkén­ti 6,2 tonnás átlagtermése, amellyel a szövetkezet az or­szágos verseny élvonalába került. Szép hozamokat ér­tek el a növénytermesztők kukoricából, cukorrépából és kenderből is. Konzervgyári zöldborsóhozamuk pedig 900 kilogrammal haladja meg a tervezettet. Az állattenyésztésben a ba­romfiágazat hozta a legjobb eredményt, a tejtermelés azonban még nem érte el a kellő színvonalat. Ezért a jö­vőben a megyei, átlaghoz va­ló felzárkózás lesz a tehené­szetben dolgozók feladata. Tpvább nőtt a múlt évben a dolgozók keresete, elérte sze­mélyenként az 51 ezer 300 forintot. Vita nem alakult ki a zár­számadáson, hiszen, mint a tsz-elnök mondotta, a gaz­dálkodás mutatóit korábban már munkahelyi tanácskozá­sokon megvitatták és helye­selték a tagok. Nagy tapssal fogadták Baranyi Ferenc idős tsz-tag felszólalását, aki fel­hívta a figyelmet az öregek­ről való gondoskodásra. Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára köszönetét és tiszte­letét fejezte ki a jó ered­ményekért, majd rövid is­mertetőt tartott hazánk gaz­dasági helyzetéről, a mező- gazdaság jövőbeni feladatai­ról. Hangsúlyozta, hogy a párt- és állami vezetés szá­mít a szövetkezeti paraszt­ságra, akik eddig is kiváló­an bizonyítottak helytállá­sukkal. A hozzászólások után a szövetkezet tagsága egyhan­gúan elfogadta a mérlegbe­számolót és a jövő évi ter­vet, majd hat dolgozónak Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó, hetvenhatnak pe­dig a törzsgárdatag címet és pénzjutalmat adtak át. M. Sz. Zs Fejlesztik a nyúltartást Békésszentandráson A békésszentandrási Zalka Tsz 1979 közepén tenyész- nyulakat vásárolt az NSZK- ból az angóragyapjú nagy­üzemi előállításának Békés megyei meghonosítására, és vállalkozott arra is, hogy az angóranyúl tartását a háztá­jiban is elterjeszti. A két feladat közül mindenképp az utóbbi a nehezebb, mivel ez a nyúlfajta igen kényes a tartási körülményekre. Vé­gül is jó szervező munkával, megfelelő ketrectípusok for­galomba hozatalával, és az­zal, hogy a tsz vállalkozott a törzstenyészet kialakítására, minden akadály elhárult a gyapjútermelés kiterjesztése elől. A gyors és nagymérvű fej­lődést mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a Zalka Tsz ebben az esztendőben a háromezer tenyésznyúl mel­lett 15 ezer gyapjútermelő egyedet is gondoz, s megye- szerte a házaknál tartott nyuszik száma sem kevesebb ennél. Az újdonságnak szá­mító ágazatban az előrelé­péshez egy ugyancsak nem mindennapos akció segítette hozzá a békésszentandrásia- kat: bérbe vették a Szarvasi Állami Tangazdaság felszá­molásra ítélt sertéstelepét, amelyet kis költséggel át tudnak alakítani a nyúltar- tás igényeinek megfelelően. Piaci hírek — Békés Kevés volt az áru, és a ve­vő is a tegnapi, pénteki heti­piacon Békésen. Zömmel olyan árut kínáltak a terme­lők, árusok, amit nem fél- lettek a fagytól; burgonyát, sárgarépát, zöldséget. A ta­valyinál valamivel drágább most a vöröshagyma, 8-9 fo­rintért mérik kilóját, a sár­garépa kilója 10 forint, a pet­rezselyem, a minőségétől Ne utazzunk busszal? Nem tudom, Gyulán érvényes-e az a geometriai tör­vény, miszerint két pont között a legrövidebb út az egyenes. Mert aki busszal érkezik ebbe a télen is kelle­mes városba, meg kell győződnie a törvény ellenkezőjé­ről. Ha városi módon (pardon!), azaz némileg tiszta láb­belivel szeretne a városba jutni — a buszállomástól. Az Április 4. téri építkezés miatt lezárták az egyetlen, bár évekkel ezelőtt ideiglenesnek épített, betonozott gya­logúdat. Most maradt az az aszfaltcsík (néhol harminc centis kátyúkkal!), amelyeket a kijáró buszoknak, szin­tén ideiglenesen készítettek. Kockázatos vállalkozás te­hát itt a buszállomás szigetéről elindulni. Mert ha jön egy busz, egyszerűen nincs hová ellépni. Irdatlan sár (korábban hatalmas hó) szegélyezi az utat. Bár van egy megoldás: kerülni kell a szupermarket felé. Vagy: utat kellene építeni a gyalogosoknak. Vagy nem? (—silá—) függően 6—10 forint. Kevés a fokhagyma, így drága is, 60—70 forint kilója. A bur­gonya a legtöbb helyen 6-7 forint, illetve az apróbb sze­mű kilónként 3-4 forint. Na­gyon kevés már a fejes ká­poszta. A savanyított ká­poszta kilója 10 forint. A legnagyobb felhozatal almából volt, két-három ős­termelő több mázsányival jelent meg a piacon, és volt választék az árusoknál is. Fajtától és minőségtől füg­gően 8—16 forint az alma kilója; a tél beálltával ala­kultak ki ezek az árak, és tartják is magukat. Árulnak még sült tököt — attól» füg­gően, hogy mekkora dara­bokra szelik - fe-io forint darabja. A szárazbab kilója 20—25 forint.. Az ünnepek óta alaposan csökkent a to­jás ára, jelenleg 1,30—1,501 forint darabja. Nem volt te­hát túl nagy a kínálat a teg­napi békési piacon, s még az a kevés áru sem fogyott el. A piaci forgalom egyéb­ként az évnek ebben a sza­kában, január végén, február elején a legkisebb. Mozgalmas élet a nyugdíjasklubban A múlt évben alakult meg a békéscsabai kórház nyug­díjasainak klubja, melynek tagjai minden hónap első hétfőjén tartanak összejöve­telt. A klub gyorsan népsze­rűvé vált vonzó programjai révén; több mint kétszáz ta­got számlál. Egy-egy kirán­duláson, összejövetelen egy­szerre nem vesz részt ugyan mindenki, hiszen idős embe­rekről van szó, de 40-en, 50- en mindig összejönnek. A kórház vezetői, szakszerve­zeti bizottsága messzemenő­en támogatja a klubot, amely az intézet ebédlőjében kapott helyet. A legutóbbi farsangi „bátyus” klubesten ki-ki maga készítette finom­ságokkal érkezett a klubba, ahol egy Erdélyről szóló szí- nesdia-vétítést néztek meg, majd előkerült a „batyuk­ból” az ennivaló, amelyhez a szakszervezet gondoskodott üdítőről. Részt vettek az összejövetelen a kórház ve­zetői is. Az idős emberek szívesen látogatnak el a klubdélutánok apropóján egykori munkahelyükre, sőt, többen vállalták, hogy az új kórház átadása után a mun­kában is számíthatnak rájuk az intézetben. Űj helyzetben anapság az ember százszor is meggon­dolja, hogy mire költse pénzét, hát még egy nagyobb gazdálkodó egység, legyen az akár nagynevű vi­lágcég, vagy maga az állam. Kontinensünk, s talán a vi­lág egyik legrangosabb autó- buszgyárában, az Ikaruszban nemrégiben tartott munkás­gyűlésen a vezérigazgató megszívlelendő dolgokat mondott. Talán jelképesnek fogható fel az is, hogy e sza­vak az elmúlt évek nagyará­nyú fejlesztései nyomán tíz­milliókat felemésztő új sze­relőcsarnokban hangzottak el. „A jelenleg felmérhető lehetőségek alapján 1981-ben csökkent autóbusz-értékesí­téssel számolunk.” Érdemes idézni a további mondatokból is: „Munká­ja közben gyárunk minden dolgozója gondoljon arra, hogy a piaci versenyben sok­szor még a kiváló árut is nehéz eladni, s a vállalat eddig megszerzett jó hírnevét csak' rugalmassággal, minő­ségjavítással és gazdaságos termeléssel tarthatja meg.” Valóban, a gondos, figyel­mes munka garancia a minő­ségre, a jó minőség pedig előfeltétele a jövedelmezőbb termelésnek és exportnak. Ez az amire az Ikaruszban rá­jöttek. Ügy tűnik, mindenki csak a maga (s nem más) ká­rán tanul. Az Ikarusz példáján talán könnyebb választ keresni ar­ra a mind gyakrabban fel­vett-kérdésre, hogy valóban kritikus év lesz-e 1981, a „kakas éve”? Ha hinni le­het a távol-keleti jósoknak és a tanult gazdasági jöven­dőmondóknak, akkor valóban nehéz esztendő elé tekin­tünk. A feszültebbé vált nemzetközi helyzet és a vi- lágkereskedfelem általános visszaesése is meglehetősen pesszimista képet vetít elénk. A fejlődés üetmének stagná­lása és lelassulása — mint tény — beleillik az általános képbe. Mit tehetünk mi azért, hogy megőrizzük cseppet sem lebecsülendő vívmányainkat, és megalapozzuk a követke­ző évek' esetleg nagyobb üte­mű fejlődését? Fel kellene végre ismerni mindenhol: el­sősorban nem többet, hanem mást, és jobbat kell produ­kálni. Az Ikaruszban immár rájöttek erre. A kormányzat olyan kere­teket szabott a vállalati gaz­dálkodásnak, amelyek közül egyre nehezebb kibúvót ta­lálni, nincs „jótékony nagy­bácsi” a rosszul álló pénz­ügyek rendezésére. A gazda­sági vezetés a korábbinál stabilabb, ugyanakkor ru- galamasabb szabályzórend­szerrel kívánja a főleg kívül­ről jött kényszerítő hatást az itthoni gyakorlatba át­ültetni. A szabályzórendszer idén életbe léptetett kiegé­szítéseivel tovább nő a vál­lalatok önállósága. Mindenekelőtt az iparirá­nyítás rendszere alakult át. Az Ipari Minisztérium kizá­rólag kormányzati, iparpoli­tikai elvi irányítói funkció­kat lát el, ugyanakkor fel­ügyeleti szerepe megmaradt. Több országos hatáskörű szerv szerepe is megnőtt, minthogy átvették az ipari tárcától a kereskedelmi és az árügyek intézését. Az iparirányítás korszerű­sítésével együtt a vállalati szervezet belső irányítási és érdekeltségi rendszere is fo­kozatosan átalakul. A trösz­ti, nagyvállalati formák fe­lülvizsgálata, elkerülhetet­lennek tűnő módosítása már az elmúlt évben megkezdő­dött, s az idén folytatódik, remélve, hogy az önálló vál­lalatok jobban és rugalma­sabban alkalmazkodhatnak! a piachoz, és eredményesebben gazdálkodhatnak. Az export ösztönzése érdekében zöld utat kap a versengés nem­csak a piacért, hanem a kül­kereskedelmi jog megszerzé­séért is. * légtéré is nem lesz könnyű ez az év, s nemcsak , az Ika- rusznak' kell megbirkóznia az új világgazdasági helyzettel, és a sok tekintetben megvál­tozott belső feltételekkel. Szőke László Az IBUSZ-utak többsége elkelt • Az IBUSZ idei külföldi utazási programjában meg­hirdetett utaknak több mint a fele már elkelt, különösen a szovjet és jugoszláv ten­gerparti, valamint a közép­ázsiai utak kelendőek. Ugyanakkor a nyugati úticé­lok iránt mérséklődött a ke­reslet az áremelkedések mi­att. Az IBUSZ a legkereset­tebb programokra most új utakat szervez, s már meg­kezdték a jövő évi program összeállítását is. Az IBUSZ pénteki sajtó­tájékoztatóján elmondták: az idén 39 országba 450 külön­féle utat hirdettek meg, amelyekre 260 ezer turista jelentkezését várják, ami 10 százalékkal több a tavalyi­nál. Mostanáig 140 ezren je­lentkeztek, ami 25 százalék­kal több, mint a múlt év azonos időszakában volt. A vártnál nagyobb sikere van FEBRUÁRI DÉLUTÁN DÉVAVÁNYÁN Fotó: Martin Gábor a fekete-tengeri hajóutak- nak, s annak ellenére, hogy ezúttal tízszer annyian je­lentkezhettek, mint a múlt évben, már szinte vala­mennyi hely elkelt. Ezért az utazási iroda tárgyalásokat kezdett szovjet partnereivel új hajóutak szervezéséről. Az eddigi jelentkezések tapasztalatai alapján . el­mondható, hogy bár többen fizettek be az év első hat hetében külföldi utakra, át­alakult az utazások szerke­zete. Sokkal többen jelent­keztek a szocialista orszá­gokba szervezett körutazá­sokra, üdülésekre, s szinte minden hely elkelt a drá­gább,. hosszabb időtartamú közép-ázsiai, kaukázusi utakra is. Ezekre a helyekre már márciustól indítanak különrepülőgépeket. A nyu­gati utak közül az olcsóbb olasz és osztrák városnéző túrák, rövidebb üdülések, valamint a drága, távoli, eg­zotikus tájakra szervezett utak ‘ a kelendőek. Forgácsoló tanmííhely Forgácsoló tanműhelyt ad­tak át rendeltetésének pén­teken a Győri Mezőgazdasá­gi Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. A mintegy 4,5 millió forint értékű új léte­sítményhez jelentős társadal­mi munkával járult hozzá a vállalat KISZ-szervezete, és a tmk Kossuth Lajos Szocia­lista Brigádja. A műhelyben a győri Jed­lik Ányos Szakközépiskola harmadikos és negyedikes tanulói sajátítják el leendő szakmájuk gyakorlati isme­reteit.

Next

/
Thumbnails
Contents