Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

1981. február 7., szombat A mérce: a munka „Én nélkülük nem kelte­nék ide.” Aki ezt mondja, milliós értékekért felel. Ága­zatvezető. Kovács Etelka, és még nincs 25 éves. S hogy kik nélkül nem kellene ő a békéscsabai Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben? Nos, a baromfitelepen dolgozók nélkül, „akikben rengeteg akarás van, nem ismernek lehetetlent”. — így mondja Etelka, s példával is szol­gál: — Amikor az árvíz volt, Békésről idemenekítettek úgy 15 ezer 8 napos csirkét. Az eső szakadt, fáztunk, fá­radtak voltunk, de senki nem panaszkodott. Egyébként, őszintén szólva, félve jöt­tem ide, ilyen beosztásba. — Elgondolkodva forgatja a ceruzáját, koppint egyet ve­le. — Nemcsak a szakmai feladatok miatt. Emberekkel bánni, hát az nehéz dolog! — Egy kis tapasztalata azért lehet már ... — Hogyne — kap a szón —, ha látják a dolgozók, hogy a vezetők is hajtanak, nem lezserkedik el a felada­tukat, akkor ők is igyekez­nek. Szeretem, ha megmond­ják a véleményüket, kiáll­nak az igazukért, s nem rös- tellem beismerni, ha téve­dek. De szerintem csak az hallassa a hangját, aki tesz is valamit az asztalra, aki tisztességesen dolgozik! Egyszóval, Etelka számára a mérce: a munka. Olyan családban nőtt fel, ahol ez a természetes, ahol már gye­rekként is mindenkinek megvolt a maga feladata. Kismegyeren, a Kovács-ta­nyán — ahol Etelka ma is lakik, és ami ma már tető- térbeépítéses, központi fűté­sű tanya, villannyal, színes tévével — kilenc gyerek nőtt fel. A legkisebb is nagyfiú már, általános iskolás. Az apa kőműves, édesanyjuk pddig — hogyan is járhatott volna el munkába ennyi gyerek mellett?! — háztar­tásbeli, otthon dolgozott vi­lágéletében. Jószág, háztar­tás, gyereknevelés. „Szegény, el is kopott, míg felnevelt bennünket” — lágyul el a hangja Etelkának. — Ügy 1966—67-ig, míg egyikünk se keresett, szegé­nyesen éltünk. Ami a mai gyerekeknek természetes, a csoki, az új ruha, az nekünk nagy dolog volt. És minden­Fotó: Veress Erzsi nek hogy tudtunk örülni! — meséli. — Eddig minden test­vérem, én is, először szak­mát szereztünk, aztán már saját erőnkből többen to­vábbtanultunk. A hajdani 8-os diáklány, Kovács Etelka még azt latol­gatta, fényképész, vagy fod­rász legyen. De egyik szak­mára sem volt felvétel. A nővére, már szakképzett ba­romfigondozóként jól kere­sett, így végül ő is a gyomai szakmunkásképzőt választot­ta. Az iskolában furcsállták, nevették; mit keres itt 4,9-es tanulmányi átlaggal, miért nem középiskolába jár? Az­tán, menet közben megsze­rezte a baromfitenyésztő szakmát, sőt! A Szakma Ifjú Mestere címet elnyervén, ko­rábban megkapta szakmun­kás-bizonyítványát, amivel az egyik békéscsabai téesz- ben helyezkedett el. — Azt hittem, ez nagy dolog, aztán a munkahelye­men kiderült, hogy elismerni ugyan elismerik az elméleti tudást, de a gyakorlatban kell bizonyítani! A tanulást nem hagyta abba. Leérettségizett, kiegé­szítő szakot végzett a köz- , gazdasági szakközépiskolá­ban, takarmánygazdálkodási technikusi vizsgát tett. — Ezzel még nem fejeztem be a tanulást, csak előbb szeretnék itt belejönni a munkámba, ugyanis egy jó féléve jöttem át ebbe a téeszbe. Megint a mánál tartunk. Napi feladatait, gondjait so­rolja. Szinte árad belőle a Infarktus „Nyomasztóan szúr a szí­vem! Néha hosszú perceken át úgy érzem, mintha kövek nyomnák a mellkasomat.” Ugye nem ismeretlen ez a panasz közvetlen környeze­tünkben, rohanó, egymást idegesítő világunkban. Oly­kor magunk érezzük szen­vedő alanyként, hogy ne­héz, s egyre nehezebb a szí­vünk, de azért csak folytat­juk megszokott, egészségte­len életmódunkat. Fújjuk, szívjuk a füstöt, esszük a ne­héz, zsíros ételeket, fárad­tak vagyunk, miközben alig mozgunk, s egyszer csak minden elsötétedik előttünk, a mentőautó szirénája vij­jog... Ma a világon évről évre többen hálnak meg infark­tusban, mint a félelmetes rákban és a közlekedési bal­esetekben együttvéve. Ezért is dicséretes a Magyar Tele­vízió törekvése, hogy felvál­lalta az infarktus kialakulá­sának, lefolyásának, rehabi­litációjának, megelőzésének bemutatását szolgáló filmso­rozat készítését. A Közel­lenség című filmsorozat első részét február 9-én, hétfőn este láthatjuk a televízió rendkívüli adásnapján, este 6 és 7 óra között, s azt kö­vetően még két másik hét­főn. Egy negyedik adásban pedig stúdióbeszélgetés for­májában neves szakemberek válaszolnak a nézőktől be­érkezett kérdésekre. Ezzel a filmmel országos mozgalom indul. Az akcióra megyénk is felkészült, az egészségügyben dolgozók, a vöröskeresztes aktivisták több közös programot szer­veznek. A megyei tanács egészségügyi osztályának ké­résére a rendelőkben a film­vetítések idején megerősített ügyeleteket tartanak. A me­gyei belgyógyász szakfőor­vos és a kardiológiai ellátás irányításával megbízott fő­orvos felkészítette a körzeti orvosokat, s a szívbetegek ellátására kijelölt kórháza­kat és intézeteket a filmet követő, várhatóan fokozódó lakossági igény ellátására. Gyulán például a városi Vö­röskereszt a körzeti orvo­sokkal és belgyógyászokkal kollektív filmnézést szervez a művelődési központ nagy előadótermében február 9- én, 16-án és 23-án este 6 órától. Ha a nézőknek a vetítése­ket követően kérdésük len­ne a koszorúér-megbetegedé­sekkel, vagy más e terület­tel rokon témával kapcsola­tosan, úgy azt levélben to­vábbítsák a gyulai, a békés­csabai és az orosházi kórhá­zak igazgató-főorvosainak. A válaszokat a szakterületek főorvosai adják majd meg, s a leglényegesebbekre, a közvéleményt általánosan foglalkoztatókra lapunk ha­sábjain is visszatérünk. Bede Zsóka Dombiratos Reális elképzelések az idei költségvetésben szó. Kerek mondatokat for­mál, egyszerűen, világosan beszél. Szőkésbarna haját meg-megigazítja, kezei röp­ködnek a nagy ív papírok — a készülő idei terv — fölött. Piros garbópulóvert, kék köpenyt visel — az utcán di­áklánynak nézném. Igaz, tu­lajdonképpen tanul ő most is, s a legnehezebbet; az önálló munka, a vezetés tu­dományát. — Kívülről nagyon szép az, hogy az ember 25 éves, és ágazatvezető. De ami mögöt­te van! — emeli fel kicsit rekedtes hangját, — Ehhez az álláshoz még fel kell nő­nöm. — Segít ebben valaki? — Hogyne. Számíthatok a vezetőkre. A legközelebbi a munkakapcsolatom talán Si­mon doktorral, az állatorvo­sunkkal. Idős, tapasztalt szakember, aki nem irányít, hanem okos tanácsokat ad. Rá is szorulok, mert gond, idegeskedés itt aztán mindig van. — Érdemes ennyire „haj­tani”? — Azelőtt vqlt úgy, hogy elgondolkoztam; mi a csudá­nak töröm magam, úgy sem a munkája után 'ítélik meg az embert. De most, ebben a téeszben érzem, hogy észre- vesznek, bíznak bennem. Szóval, van értelme. Sok fia­talnak éppen ez hiányzik. _ ? — Gyakran vitatkoztunk arról, hogy a fiatalokat nem köti le a szakma, alig vár­ják, hogy leteljen a. mun­kaidő. Én azt mondom, ahol ez így van, ott nem bíznak megfelelő feladatokat a fia­talokra. Nem merik, vagy nem akarják bedobni őket a mély vízbe — de a parton állva, segítségre készen. És hogy anyagiasak a mai fia­talok? A levegőben lóg a' kérdés, Etelka teszi-veszi a ceruzá­ját. mint aki fontolgatja, szóljon, vagy se. De folytat­ja: — Szerintem sok esetben a szülők rontják el őket. Mert ugye, akármilyen gyengén tanul az a gyerek, azért csak érettségizzen. Ha meg már érettségije van, ne menjen melósnak. Pedig egy jó szakma többet ér, mint egy rossz diploma.' Az a baj, hogy sok fiatal nem dolgo­zik meg azért, amit elért. Szinte készen kapja a ko­csit, a lakást, a diplomát. Hát nincs igazam?! Feláll, vállára teríti a ka­bátját, ballagunk a baromfi- ólakhoz. Kerülgetjük a tó­csákat, s míg a gyöngyösök furcsa természetét ecseteli, arra gondolok, válaszolni kel­lene; igaza van. Neki van igaza. Tóth Ibolya Vízkárelhárítás Az utóbbi napokban lehul­lott eső a fagyott talaj mi­att ismételten gondot jelent a mezőgazdaságnak, vala­mint a városok és községek lakosságának megyénkben. A felgyülemlett víz először a belterületi csatornahálóza­toknál okoz nehézségeket, mert a lefagyott csatornaát­eresztők akadályozzák a víz lefolyását. A mezőgazdasági üzemek tábláin sok helyen áll a víz, és a kihúzott szi­várgókon' indul le a csator­nákba, amelyek képesek fo­gadni. A Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulat megszervezte a vízkárelhárí­tási ügyeletet, hogy a tag­üzemek és a tanácsok beje­lentésére gyorsan és hatha­tósan intézkedni tudjanak. A társulat valamennyi hor­dozható szivattyúja üzemel, a szivattyúállások beindítása a szükségnek megfelelően történt. A községi vízkárel­hárítási gondok leküzdésére Tarhoson, Sarkadkeresztúron szivattyúzást, Méhkeréken pedig levezető csatornakot­rást végez a békési társulat. A társulat szoros kapcso­latot tart a KÖVIZIG sza­kaszmérnökséggel, ahová a bejelentések, segítségkérések sorozata érkezik. A Békési Vízgazdálkodási Társulat dolgozói az 1981. évi szocia­lista munkavállalásukban cé­lul tűzték ki a vízkárelhárí­tási munkában való helytál­lást. Az elmúlt évben ered­ményesen oldották meg a tanácsi költségvetés­ben előírt feladatokat Dombiratoson. Noha, a Hősök utcai út felső szakaszának elkészítése, valamint a szolgálati la­kások nagy részének kor­szerűsítése nem szere­pelt az eredeti elképzelé­sek között, mégis, ezeket ma már a befejezett munkáS közé lehet so­rolni. Az 1981-re szóló költség- vetési és fejlesztési alap ter­vét a járási hivatal pénz­ügyi osztálya által megadott keretszámok határozták meg, de a javaslatok kidolgozása­kor figyelembe vették a he­lyi adottságokat és a koráb­bi évek tapasztalatait is. A tavalyihoz képest a legna­gyobb eltérés a gazdasági ágazat egyik tételénél van. Ugyanis a tanács 1980-ban mindössze' 40 ezer forintot irányzott elő utak, hidak fel­újítására, karbantartására, de idén már 480 ezer forin­tot kíván fordítani elsősor­ban sárrázók építésére, és egyéb munkák befejezésére. Az egészségügyi ágazatban felhasználandó összeg 55 ezerrel lesz több a tavalyi­nál, mivel az energiaárak is megemelkedtek. Az egészség- ügyi létesítmények fenntar­tásához egyébként megfelelő összeg áll a tanács rendelke­zésére. A többletkiadások okát elemezve hasonló a helyzet ,q kulturális ágazat­ban is. Bár a könyvtár, és a művelődési ház esetében egyéb kedvezőtlen tényező is közrejátszott az előirányzott összegek növekedésében. Kulturális, művelődési terü­leten a tavalyi egymillió 393 ezer forinttal szemben az idén mintegy 300 ezer fo­rinttal többet fognak fel­használni, s a bevétel pedig várhatóan eléri a 165 ezer forintot. A község vezetői eddig is körültekintően jártak el a tanácstagi beszámolókon, tes­tületi üléseken és falugyűlé­seken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok fel­dolgozásakor, illetve a meg­valósítás feltételeinek meg­teremtésekor. Tavaly példá­ul 51 felszólaló foglalkozott a községfejlesztés kérdésé­vel. De nemcsak szavak, ha­nem konkrét lépések, gyakor­lati tettek is bizonyították a fejlesztés eredményeit. Dombiratos — a lakosság társadalmi munkájának ér­tékét alapul véve — évek óta az élenjárók között van a megyében. Eddig összesen 280 ezer forintot kapott ju­talmul a község. A közérde­kű bejelentések megvalósítá­sához a helybeliek közel egy­millió forint értékű társadal­mi munkával járultak hozzá 1980-ban. Akadtak azonhan olyan célok (az óvoda és a közvilágítás felújítása, az öregek napközi, otthona stb.). amelyeket főképp anyagi fe­dezet hiánya miatt nem sike­rült elérni. Mindezek ellené­re, ami a VI. ötéves tervidő­szakot illeti, a tanács nem mondott le ezeknek az elma­radt feladatoknak a megol­dásáról. —y —n Volt egyszer egy virágbolt... (Előhangok.) A hír futótűzként terjedt a városban: a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ nem akarja újból megnyitni a megyeszékhelyen a virágboltot, ahol mellesleg gyógynövé­nyeket is árultak. A bennfentesek, tudni vélték, hogy a jobb napokat megért üzlet, amely hosszú ideig a Tanácsköztársa­ság útján, majd a Hunyadi téren fogadta a vásárlókat, vég­leg a feledés homályába merült. Holott nagy szükség lenne rá, hiszen az ilyen áruk nagy részéért Szegedre, Debrecenbe kell utazni. Ezzel együtt a felelősségre vonást is emlegették. o (Az előzmények folytatása.) Az újságíró persze ilyenkor kutatni kezdi a részleteket, a körülményeket, az ókokat. El­megy többek között egy bel­gyógyászhoz, és megtudakol-. ja: —Valóban reneszánszukat élik a gyógynövények? Gyanakvó, bizalmatlan mé- regetés ’ után sokat sejtető mosoly: — Ha ezt az újságba te­szi. ne írja meg a nevaenet. Egyértelműen pártolom a gyógynövényeket. Csakhogy nem mindegyik orvos eskü­szik erre. Rengeteg gyógy­szert fogyasztunk, amely már káros a szervezetre. Itt van a kamillatea, a csecsemők és az idős korúak univerzális gyógyszere. Gyulladáscsök­kentő, fertőtlenítő, görcsoldó hatása van. A hársfavirág­ból készült tea enyhén ser­kenti a szívműködést, bőr­ápoló szereket készítenek be­lőle. Vagy a csipkebogyó! C- vitamin tartalma tízszerese a citroménak, járvány, inf­luenza idején szinte pótol­hatatlan, ugyanakkor magas vérnyomás ellen is használ­ható © (Hol az epetca?) Állok az előszobában, nézem a renge­teg dobozt. Dr. Palovits Gyu- láné, az István király téri gyógyszertár vezetője visz- szakérdez: — Epetea? Nálunk nincs. Mj csak a gyógyszerkönyv­ben feltüntetett szereket hoz­hatjuk forgalomba. Nagyon sok gyökér, virág nem szere­pel benne, így kénytelenek vagyunk elküldeni a bete­geket. — Hová? — Nemrégen rettenetesen elszégyelltem -magam. Az egyik nyugatnémet turista Béres-cseppet kért, én meg a Hunyadi téri ÁFÉSZ-bolt- ba irányítottam. Nem jutott eszembe, hogy már fél éve lebontották... Egyébként örülnénk, ha újra lenne. Bé­késcsabán gyógynövényszak­üzlet. Egyrészt tehermentesí­tené a gyógyszertárakat, másrészt lehetőség lenne a szélesebb áruválasztékra. o (Itt a keserűség!) Az egy- • kori virágboltról annyit tu­dok, hogy 1980. júniusában zárták be. mert az épület életveszélyessé vált. Aztán jöttek a dózerok ... Nátor István, az ÁFÉSZ áruforgal­mi főosztályvezetője rövid töprengés után felsóhajt: — Nem kevés fejtörést, keserűséget okoz nekem ez a nemlétező bolt. — Annyi mindent beszél­nek a nemtörődömségről, az érdektelenségről. Mi az igaz­ság? — Meglehetősen sok gyógynövényt és virágot ad­tunk el ebben az egységben, tehát a forgalomra sem pa­naszkodhattunk. De nem a haszonért, hanem a jobb el­látásért tartattuk fenn. Most is az a célunk, hogy minél hamarabb megoldjuk ezt a gondot. Rengeteget szalad­gáltunk, keresgéltünk, míg rátaláltunk a Szarvasi úton a Divatáru Nagykereskedel­mi Vállalat 46 négyzetméte­res mintatermére. Ezt ugyan­is februárban kiköltöztetik a József Attila lakótelepre. Itt szeretnénk berendezni a gyógynövényszaküzletet. Két gyógyszerésztechnikus felvé­telét tervezzük. Csak az áru- beszerzés miatt vannak ál­matlan éjszakáink. A Herbá- ria budapesti központja 3 hónap óta nem válaszol a le­velünkre, amelyben bejelen­tettük igényünket. — Es lesz-e szövetkezeti virágbolt? Széttárja a karját.. — Mi szeretnénk. A vá­rosi tanácsnál viszont azt mondják: egyelőre nincs üz­lethelyiség. © (Vajúdás gondokkal.) A vá­rosi tanács igazgatási osztá­lyán dr. Simon Mihály osz­tályvezető hatalmas térképet terít elém, a város rendezési tervét. — Nézze, teljesen átalakul a főutca. De ez sok nehéz­séggel jár. A kisebb üzlete­ket, műhelyeket szanálni kell. Elvesztésük érzékenyen érinti az ellátást, mert álta­lában szakboltokról és akis­iparosok műhelyéről van szó. Nemsokára lebontják a Ma­gyar Hirdető irodáját, az ék­szer- és a tapétaboltot, az ifjúsági turisztikai kölcsön­zőt. Az ÁFÉSZ valóban kér­te a MAGÉV Irányi utcai üzletét a virágboltnak, de ezt a turisztikai kölcsönző kapja. Erről semmiképpen nem mondhatunk le, hiszen a KISZ KB erkölcsi, anyagi támogatását élvezi. — Viszont még ebben az évben megszűnik a vetőmag­bolt és a kertészeti vállalat virágüzlete a Munkácsy utca sarkán ... — Igen. Ezért a mezőgaz­dasági szaküzlet ideiglenesen a Jókai utca 1. szám alá, a virágbolt pedig a „kitérőnél”, a volt fodrászszaküzletben kap helyet. Sajnos, a ME- SZÖV-székház és a borkós­toló melletti foghíj beépíté­sére két éve nincs vállalko­zó. Itt nyílt volna ugyanis az óra- és ékszerbolt, vala­mint a már említett vállala­ti • virágüzlet. — Szövetkezeti virágbolt tehát nem nyílik ... — Talán a Dózsa György úton..., ha az ÁFÉSZ elfo­gadja. © (Végül a következtetés.) A nagyvárossá válás folyamata nem kis gonddal, vajúdással jár, amelyet e kiragadott epizód is bizonyít. Csakhogy az érdekek harca olykor ért­hetetlen dolgokat is produ­kál. Az Óra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalat például ma­kacs „partnernak” bizo­nyult: már három helyisé­get felajánlottak neki, s egyiket sem _ fogadta el Ugyanakkor szinte minden üzlettulajdonos a Tanács- köztársaság útján szeretne maradni, ami szintén képte­lenség. Valóban, sok min­dent össze kell vetni, amikor egy-egy bolt sorsa felett dön­tenek, de az első mindig a közérdek. A gáncsoskodás, az akadékoskodás azonban fé­kezi az előrehaladást. Gon­doljuk el: minden új üzlet négyzetmétere 18—20 ezer forintba kerül. Ha ezt a ta­nács saját fejlesztési alapjá­ból hozza létre, a rendelke­zések szerint csak 3 ezer fo­rintot kérhet a leendő keres­kedelmi vállalattól négyzet- méterenként. Ki fizesse meg a különbséget? Az állam? Ez az egyik kérdés. A má­sik: miért hiszi a Herbaria, hogy termékeire, készítmé­nyeire nincs szükség Békés megyében? Jól van ez így? Seres Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents