Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
1981. február 1., vasárnap Iskolanap és bolygói Mottó: Ahogy a világegyetem kisebb-nagyobb rendszerekből épül fel, úgy próbálja meghonosítani az ember e logikus rendszereket saját társadalmában. A Békési 2. számú Általános Iskola új épülete a város közepén lehetne valamiféle földi naprendszer középpontja is. Mindjárt mellette áll a legbuzgóbb „bolygó”, a kollégium, két utcával odébb'a régi iskola, aztán kisebh-na- gyobb távolságban a 9 óvoda és a két konyha, utóbbiak a város összes általános iskolását és óvodását ellátják. Földrajzi helyzetükből, s a már ösztönösen kialakult rangsorból logikusan következett az a gondolat, hogy ezek az oktatási intézmények képezzenek valamiféle rendszert. Egyszerűbb, áttekinthetőbb lenne, s különben is, országszerte kedves» szelek fújnak mostanában mindenfajta integrációs törekvésnek. E latin szó, amely a szótár szerint egységesülést, beilleszkedést jelent, részek egyesülését egy egész- szé, egyúttal beolvasztást, hozzácsatolást is kifejez. Nem csak nyelvtani értelemben, többnyire a gyakorlatban is. És ettől — érthetően — sokan félnek, tartva önállóságuk elvesztésétől. Nagyon óvatosan kell tehát hozzáfogni egy ilyesfajta gondolat megvalósításához, még ha az egyértelműen jó is. A békési gyakorlat talán példa lehet, hisz’ valószínű, hogy a megyében több hasonló törekvés van születőben, vagy épp megvalósulóban. Varga László mutatja a vb- határozatot Varga László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője láthatóan sokat foglalkozik ezzel a témával, írásos anyagot is hoz bőven, alátámasztani a felsorolt tényeket. Először egy 1980-ban született vb-határo- zat, amely előírja az integrációt. — Ez év január 1-től meg is történt — ugrik egyet az időben — A 2-es iskola, az általános iskolai diákotthon, a két konyha, az összes óvoda most már egy nagy egységet képez. Ezen belül a diákotthon szakmailag és pénzügyileg is, a többi intézmény csak pénzügyileg tartozik a ketteshez. Az óvodák szakmai önállóságán tehát nem esett csorba. — Mi volt a célja az integrációnak? — Egyrészt pénzügyi, hiszen így egy komoly gazdasági egység jött létre, másrészt pedagógiai szempontok érvényesültek. A diákotthon és az iskola szakmai összekapcsolása ugyanis kiválóan szolgálja az iskolai és a tanórán kívüli nevelés egységét. A két intézmény lényegében ugyanazokat a gyerekeket kíséri figyelemmel. — Hogyan fogadták az elképzelést az intézmények vezetői? — Amikor a határozat megszületett, összehívtuk A kettes iskola új épülete Fotó: Gál Edit őket, meghallgattuk a véleményüket. Két alternatívát tártunk eléjük, választhattak, hogy melyiket tartják jobbnak. Az egyik varáció szerint az óvodák önálló egységek maradnak, a másik alapján szakmailag önállóak, de gazdaságilag nem. A második elképzelést fogadták el. Aztán megbeszéltük a személyi kérdéseket, mert hisz’ mindig ez a legérzékenyebb pont. Abban egyeztünk meg, hogy az iskola igazgatója mellett három igazgatóhelyettes dolgozik majd, és egy gazdasági vezető. Egyikük az alsó, másik a felső tagozatosokkal, a harmadik helyettes pedig, aki egyben a kollégium vezetője, az iskolán kívüli neveléssel foglalkozik. — Megfelelően előkészítették a döntést? — Ügy gondolom, igen. Természetesen beszéltünk az intézmények párt- és szak- szervezeti vezetőivel is. Épp a napokban volt az utolsó tárgyalás ebben a témában. Ügy érzem, már minden sínen van. A következő elgondolás szerint — persze ez sokkal hosszabb előkészítést igényel — létrehoznánk a középiskolák gondnokságát, valamint az alsófokú intézmények közös gondnokságát. * * * Szúdy Géza, a szóban forgó iskola igazgatója optimistán beszél az új helyzetről: — Izgalmas feladat, épp az újdonsága, a kísérleti jellege miatt. Szívesen vállalom a feladatot, de hozzá kell fűzni, hogy a következő évek bizonyítják majd a vállalkozás kudarcát, vagy sikerét. Gondot abban látok, hogy az ideálisnál nagyobb a tanulócsoport-létszámunk, s talán a terület sokarcúságát nehéz lesz megszokni. Elsősorban az érdemi munkában kell nagyobb eredményeket elérni, s az itt dolgozó 120 ember bizonyára mindent megtesz, hogy ez sikerüljön. Túl sokat lényegében nem kockáztatunk, de az kudarc lesz, ha nem tudunk előrelépni! Juhász Lajosné, eddig a kollégium vezetőjeként, január 1-től pedig igazgatóhelyettesi minőségben dolgozik. — A diákotthon és a napközis csoportok tartoznak hozzám — mondja a fiatal- asszony. — Most már van kötelező óraszámom, így az iskolában is találkozom a kollégistáimmal. Szinte belekényszerülök, hogy lássam, hogyan tanul, hogyan viselkedik a gyerek. Az új beosztással nőtt a hatásköröm, és ez jobb a nevelés sikere szempontjából. Közvetlenül az igazgatónak tartozom felelősséggel, ugyanúgy, mint a többi helyettes, s így áttekinthetőbb, egységesebb a nevelési folyamat. Minden, ami új, az kicsit aggasztó — teszi hozzá —, hiszen egy ügyet mindig emberek visznek véghez. A pedagóguskollektíva véleményét Turcsányi Lajosáétól, a 2-es iskola szakszervezeti titkárától és Vámos Lászlóné párttitkártól kérdeztük. — Beszéltünk a’ kollégákkal. Többségük belátta, hogy megvan az előnye ennek az új helyzetnek. Gazdasági szempontból és pedagógiailag is indokolható a döntés ■— mondják. — A három igazgatóhelyettes önálló felelősséggel rendelkezik a maga területén, s ez a nevelés szempontjából hasznos. Végre lesz külön gazdasági vezető is! Hogy milyen mélységű az összevonás, még „Láthatom, hogyan tanulnak a kollégisták” — mondja . Juhász Lajosné Turcsányi Lajosné, az iskola szakszervezeti titkára Az iskola párttitkára, Vámos Lászlóné részleteiben nem tudjuk, de bízunk benne, hogy semmiféle nehézséget nem okoz majd az „átállás”. Egyébként hallottunk olyan véleményt, hogy- kicsit korai az összevonás, de az illetékesek nyilván az új gazdasági évet vették figyelembe. Az ötös számú napközi otthonos óvoda viszonylag közel esik új központjától. Jantyik Mátyásné vezető óvónő széttárja a kezét, amikor az új helyzetről kérdezzük. — Nagyon korai lenne erről még bármit mondani. Az óvodák hármas egysége, szakmai önállósága megmarad, így számunkra csak gazdasági szempontból hoz újat az összevonás. Egyébként megbeszélték velünk, minden vezető tudott a változásról. Hogy jó Jesz-e, azt még nem tudhatjuk, mindent a gyakorlat dönt majd el. * * * Az égi változások a természeti törvényszerűségekből adódnak. A földön magunk alkotjuk a törvényeket. Emberek, emberekre szabva. Hogy jól, vagy rosszul, azt kezdetben csak sejteni lehet, mert a döntő érvet mindig a gyakorlat tartogatja. Gubucz Katalin „Zenét szereztem, s zenét szerzek, amíg csak élek; ez a zene aztán álljon helyt magáért és beszéljen magáért, ... nincs szüksége az én segítségemre." Bartók Béla szavai ezek, aki jól tudta: a mű a lényeges, az emberből az alkotás maradandó, ez a halhatatlan. Az idézet egy szerény kis füzetből való, amelyet a Magyar Televízió jelentetett meg, s amely a Bartók-év- forduló televíziós műsorait tartalmazza. * A programfüzet naptárában az első műsor 1981. január 1-i, az utolsó december 26-i dátummal jelzett. Bizonyítva ezzel a televíziónak azt a szándékát, hogy nem Bartók-kampányt szervez, hanem a képernyőn eddig is jelentkező Bartók-műveket ezúttal még jobb előadásban, minél több ember számára kívánja hozzáférhetővé tenni. — A Bartókhoz való közelítés különböző fokán álló nézők mindegyikének szeretnénk örömet szerezni — mondja Szekeresné Kelemen Magda, a Tv Zenei Főosztályának osztályvezetője. — A kicsinyeknek például a Gyermekeknek című Bartók-mű előadásával. Ez a ciklus magyar és szlovák népdalokból áll, Kocsis Zoltán válogatott belőlük, előadóik pedig gyerekek ! — Kocsis Zoltán, Ránki Dezső előadóként is sokat szerepel az év folyamán. — Amikor tavaly leültünk ezekről a műsorokról beszélgetni, kiderült, hogy évek óta nem csináltak velük új tévéfelvételt. De nemcsak ezért örültünk, hogy vállalták több zongoramű előadását. Ez a két fiatal művész tökéletesen beszél azon a zenei anyanyelven, amely Bartók előadásához szükséges. Volt olyan eset, hogy egyszerre három műsort is felvettünk: olyan jókedvvel dolgoztak, hogy nemegyszer mást is eljátszottak, ráadást is adtak — ami televíziós felvételnél ismeretlen fogalom volt. — Az idén bemutatásra kerül A kékszakállú herceg vára, de megismétli a tévé Bartók másik két színpadi művét is. — Az évforduló ürügyén sort kerítettünk néhány fontos alapmű televíziós felvételére is. Elsősorban a színpadi művek kínálkoznak televíziós feldolgozásra: A fából faragott királyfi című táncjáték Seregi László koreográfiájával, Horváth Ádám rendezésében és A csodálatos mandarin Eck Imre koreográfiájában és Szi- netár Miklós rendezésében már régebben elkészült, ezeket az idén felújításban mutatjuk be. Üj, nagyszabású produkció A kékszakállú herceg vára, amely Sass Sylvia és Kováts Kolos részvételével ugyancsak Szinetár Miklós rendezésében kerül képernyőre. A fertőrákosi kőfejtő adja meg a mű meghökkentően természetes, bartóki hangulatú környezetét. A London Symphony Orches tre működik közre, vezényel Solti György. — Törekszik-e a televízió a teljes bartóki életmű televíziós változatának felvételére? — Nem minden Bartók- mű igényli a képernyőt, sőt, majdnem azt mondtam, hogy nem mindegyik viseli el. A koncerteken csak kis, igazán értő közönségnek játszott vonósnégyesek a képernyőn is csak rétegműsorként szerepelhetnének. Inkább törekszünk az alapművek felvételén túl néhány fontos koncert közvetítésére és az életpálya bemutatására. — A színpadi műveken túl mi tekinthető alapműnek? —• Elsősorban a Cantata Profana! A Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara előadásában, két fiatal szólista, Gulyás Dénes, és Miller Lajos közreműködésével olyan kiváló mű született, hogy a két fiatal énekes már végigénekelte a felvétel óta Európát, most éppen New Yorkba hívta meg őket Doráti Antal. — A jubileumi év legtöbb közreműködője magyar ... — ... És nem azért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze! A művek legjobb előadóit kerestük meg, és ezek vagy magyar énekesek, pianisták, karmesterek, vagy éppen magyar származásúak, mint Doráti Antal, Solti György.-*■ Mi várható a dokumentumok terén? — Sok felújítás. Bartókné Pásztory Ditta, ifj. Bartók Béla visszaemlékezései mellett egy sorozat a pályatársak emlékeiből; azok beszélnek Bartókról, akik műveit bemutatták, vagy akiknek a művek ajánlása szólt. Bemutatásra kerül a Bartók nyomában a Szovjetunióban című film. Kevesen tudnak ugyanis Bartók Bélának a második világháború idején ilyen irányú kapcsolatairól. Bartók ugyanis nagy sikerű koncertkörúton járta be a Szovjetuniót. A szerkesztő, Ruitner Sándor megkeresett magyar emigránsokat, akik ezeken részt vettek, zenészeket, akik játszottak vele, több dokumentum kerül itt először publikálásra : nyilatkozatai, levelek, cikkek, egy orosz népdalgyűjtemény, amelyet akkor kért el, s ellátott saját jegyzeteivel. A másik, szintén koprodukciós alkotás a kanadai CBC tv-vel közösen készült és címe: Bartók Concerto — a zenekari mű tételeire komponálta meg a rendező, Curtis Davis. — Az évforduló tiszteletére rendezett koncerteket közvetíti-e a televízió? — Két olyan pólusa lesz az évnek, amikor sűrűsödnek a Bartók-programok, ez a tavaszi időszakban a születési évforduló és az őszi zenei hetek eseménysora. Természetesen közvetítjük az ünnepi hangversenyt március 25-én, amelyet Ferencsik János vezényel. Októberben pedig a zenei heteken például a hegedűversenyt, melynek szólistája Yehudi Menuhin lesz. — A programfüzetben ez áll: a Nemzetközi Zenei Központ Budapesten rendezett ülésszaka. Mit jelent ez? — Az IMZ-ben eddig is jelentős szerepet vállalt Magyarország. (Az egyik alel- nök például a rádió szerkesztője: Meixner Mihály.) Meghívtuk a központ tagországait, hogy vegyenek részt személyesen is egy bemutatón, amelynek témája Bartók élete és művei a televízióban. (Három kategória: Bartók-zeneművek színpadi és koncertszerű előadása, dokumentumfilm és egyéb kategória.) — Mit láthatnak ebből a tévénézők? — Az ilyen jellegű bemutatók mindig rendelkeznek kulturális csere-, illetve üzleti oldallal is. Ha jelentős, jó alkotással találkozunk, természetesen megvesszük a magyar nézők számára. — Ezek a műsorok már nem a jubileumi évben láthatók ... — Mindenki számára szeretnénk hozzáférhetővé tenni Bartók zenéjét, de nem akarjuk túladagolni! Terveink szerint az év Bartók-mű- sorai mindössze 1200 percet tesznek ki, éppen annyit, amennyi tavaly a karmesterverseny háromheti közvetítéseinek időtartama volt. Bízom abban, amiben Bartók is bízott, hogy ez a zene helytáll magáért. Aki megszereti, az utánamegy, megkeresi rádióban, lemezen, koncerten ... Torday Aliz Országos diákfotó-pályázat Pécsett az idén is megrendezik a diákfotósok hagyományos seregszemléjét, amely részét képezi az 1981. évi diáknapok programjának is. A rendező Nagy Lajos Gimnázium most hirdette meg a XVI. országos középiskolai fotópályázatot a KISZ Központi Bizottsága és Baranya megyei bizottsága, valamint a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet védnökségével. A pályázaton a középfokú oktatási intézmények valamennyi tanulója részt vehet, mégpedig személyenként négy 18x24 centiméteres fekete-fehér képpel. Ezek egyike — kötelezően — ifjúságunk mai életét ábrázolja, illetve az idős korú emberekkel vagy a környezet- védelemmel foglalkozzék, a többiek témája szabadon választható. A fotókat március 1-ig kell eljuttatni a Nagy Lajos Gimnázium címére: Pécs, Széchenyi tér 11. 7621. A nyilvános képbírálatot március 8-án tartják, a zsűri a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból áll. A legszebb képekből felszabadulásunk 86. évfordulója tiszteletére kiállítás nyílik április 4-én, és ez alkalommal adják át a pályadíjakat a legsikeresebb képek szerzőjének. A kiállításhoz kapcsolódóan megszervezik a diákfotósok szakmai tanácskozását is Pécsett. Szabó Pál egykori dolgozószobája a biharugrai lakóházban Fotó: Martin Gábor Bartók-év a televízióban
