Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

ignm-fiw 1981. február 4., szerda o Bozsó János, a tanyavilág híres festője Kecskemétnek ajándékozta értékes magángyűjtemé- jj nyét. A festő a Bács megyei Tanács és a városi tanács támogatásával a Klapka-házat mú- zeummá alakította 1979 nyarán. Most itt mutatja be a gyűjteményt az érdeklődőknek. Az |; egyházi, néprajzi és a XVII., XVIII. századi iparművészeti tárgyak kiállítását eddig csak- !• nem húszezer ember tekintette meg. A képen: Bozsó János néprajzi emlékei között (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Hetvenéves röntgenfelvétel Megtalálták az eddig is­mert legrégibb, Pécsen ké­szített röntgenfelvételt. A keréken hetvenéves tudo­mánytörténeti emlékre a Nagy Lajos Gimnázium régi dokumentumai között buk­kant rá Rajczi Péter iskola­történet-kutató. Az 1911-ből való megbámult képen egy bőrtárca belseje, illetve az abban elhelyezett tárgyak, fémpénzek és kulcsok lát­hatók. A fizikai szertár őre ak­koriban egy Magdics Gáspár nevű tanár volt, tagja több tudományos társaságnak és szerzője számos matematikai, illetve fizikai tárgyú dolgo­zatnak. Magdics tanár úr minden bizonnyal játékos kedvében a röntgensugarak segítségével pillantott bele a tárcájába, ennek dokumen­tuma a fennmaradt felvétel. A mecsekaljai városban a század elején még nem mű­ködött egyetem vagy főisko­la, a helyi tudományos élet legfontosabb bázisa a fő­gimnázium volt. Több bort ad a mezőgazdaság Az elmúlt 5 évben a mező- gazdasági nagyüzemek telje­sítették a szőlőtelepítés elő­irányzatát, és a hatodik öt­éves terv időszakában is je­lentős fejlesztéssel számol­nak. Országosan összesen 15 ezer hektárra telepítenek szőlőt, ,és 7 ezer hektáron korszerűsítik az ültetvénye­ket — ezt tartalmazza az 1981—85-ös évek előirányza­ta. Az új telepítések azonban nem jelentenek egyértelmű területbővülést, sőt a termő- terület a jelenlegihez képest csökken. Nagyobb összefüg­gő részeken ugyanis meg­szüntetik az időközben el­avult ültetvényeket; kivág­ják a tőkéket. Az elörege­dett szőlők kiesése miatt lényegében csökken a szőlő- termesztésre használt föld­terület. Viszont, miután az elavult ültetvényeken fel­hagynak a kishozamú ter­meléssel, és az újonnan ter­mőre forduló szőlőskertek­ben nagy hozamú, jó termő­képességű fajtákat használ­nak majd a gazdaságok, az összes termés a területcsök­kenés ellenére növekszik. Mindent egybevetve 1985- ben az előirányzat szerint a jelenleginél 15 százalékkal több bort ad majd a mező- gazdaság. A hazai borfogyasztásban és az étkezésiszőlő-fogyasz- tásban nem várható lényeges változás. Ellenben az expor­tot növelik. A tervidőszak végére 2,6—2,7 millió hekto­liter exportárualappal ren­delkeznek majd a termelők és a külkereskedelem. A ki­vitelben mintegy 7—8 szá­zalékkal emelik a palackos borok arányát. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy az eddiginél több egy­literes asztali- és pecsenye­bort küldjenek a hazai bolt­hálózatba. Megvalósuló juhprogram Az elmúlt négy esztendő­ben a Szeghalmi Állami Gazdaság jelentős összeget fordított juhászaidnak fej­lesztésére. A nagy kiterjedé­sű legelő, a tenyésztés ha­gyományai, s nem utolsósor­ban a gazdaságosság arra inspirálta az állami gazda­ság vezetőit, hogy intenzíven kapcsolódjanak be a juh- programba. Az állami gazdaság új juh- telep kialakítását tűzte célul. A program megvalósításához konvertálható exportáruala­pot növelő hitelt vettek igénybe az építés költségei­hez. Az elmúlt év végére, a tervezettnél korábban, 28 millió forintos költséggel el­készült az 5 ezer férőhelyes anyatelep, melyben ezekben a napokban az Alfa-Laval juhfejőgépet szerelik1. Mind­ez azt jelenti, hogy évente 314 ezer dollár értékű pe­csenyebárányt exportálnak, a korábbi 343 tonna bárány­hústermelést megháromszo­rozzák. Ezenkívül évente 70 ezer liternyi juhtejet értékesíte­nek a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalatnak, mely­ből azután Kaskával sajtot gyártanak, tőkés exportra. A gyapjútermelés is nő, az idén már mintegy 70 tonna nyers gyapjút adnak1 a feldolgozó- iparnak. Gépkocsiátvételi sorszámok 1981. FEBRUAR 2-AN: Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 312 Trabant Llm. (Bp.) 2 263 Trabant Lim. (Győr) 1717 Trabant Lim. (Debr.) 814 Trabant Lim. Sp. (Bp.) 3 657 Trabant Lim. Sp. (Győr) 4 753 Trab. Lim. Sp. (Debr.) 2 779 Trab. Combi (Bp.) 1221 Trab. Combi (Győr) 961 Wartb. Lim. (Bp.) 3 083 Wartb. Lim. (Győr) 2 759 Wartb. de Luxe (Bp.) 2 245 Wartb. de Luxe (Győr) 2 544 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 760 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 327 Wartb. Tourist (Bp.) 1046 Wartb. Tourist (Győr) 1087 Skoda 105 (Bp.) 2 882 Skoda 105 (Győr) 2169 Skoda 105 (Debr.) 2 066 Skoda 120 (Bp.) 2 339 Skoda 120 (Győr) 1109 Skoda 120 (Debr.) 1 001 Lada 1200 (Bp.) 8 889 Lada 1200 (Debr.) 8 935 Lada 1300 (Bp.) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1300 (Győr) 338 Lada 1500 (Bp.) 5 007 Lada 1500 (Debr.) 4 376 Lada 1500 (Győr) 1 092 Lada Combi (Bp.) 1 637 Lada Combi (Debr.) 626 Lada 1600 (Bp.) 1 940 Lada 1600 (Debr.) 1 015 Moszkvics (Bp.) 10 420 Polski Fiat 126 (Bp.) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debr.) 1 042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 296 Dacia (Bp.) 3 124 Dacia (Debr.) 1228 Zaporozsec (Bp.) 31 538 Magyar napok külföldön Néhány nap múlva ma­gyar gazdasági kiállítás nyí­lik az Arab Emirátusok Ál­lami Szövetsége vezető álla­mának, Abu Dhabinak a fő­városában. Ezzel, az idei el­ső magyar gazdasági rendez­vénysorozat kezdődik meg külföldön. Abu Dhabiban, a Meridien Hotel előtt február 8-án von­ják fel a magyar nemzeti lobogót. A kiállításon 20 kül­kereskedelmi, illetve ilyen joggal felruházott iparválla­lat mutatkozik be. Egyebek között, a helyi iparosítási és infrastruktúra-fejlesztési tö­rekvések figyelembevételé­vel, a Magyar Hajó- és Da­rugyár kikötői darumodel- leket, a TRANSELEKTRO erősáramú villamos berende­zéseket, a METRIMPEX okta­tási felszereléseket állít ki. Az ottani étkezési szokások­hoz igazodva a TERJMPEX marhahúsból készített szalá­mit, kolbászt és sonkát, va­lamint juhtejből érlelt saj­tot, a MONIMPEX pedig fű- szerpaprikát és desszercso- koládét visz a nagyszabású rendezvényre. Láthatók majd a bemutatón pamutruházati cikkek, kozmetikumok, por­celánok és népművészeti ké­zimunkák is. A HUNGEXPO által szer- vé-ze.tt magyar gazdasági ki­állítás védnökségét az emi­rátus kereskedelmi és ipar­kamarája vállalta. Az év során a HUNGEX­PO szervezésében hasonló jellegű kiállítást, illetve ma­gyar napokat és hetet ren­deznek még Brüsszelben, Koppenházában, Stuttgart­ban, valamint Ausztriában, Mexikóban és Thaiföldön is. n rádió zenei versenyének eredményei Megszületett az „Üj ma­gyar zene — a közönség és a kritikusok 1980. évi díjá­ért” rádiós verseny eredmé­nye. A kritikusok zsűrije Decsényi János: Sírfelirat Aquincumból című művé­nek, a társadalom szinte minden rétegét képviselő kö- zönségzsüri pedig Sárközi István: Vallomások című művének ítélte oda a díját. A tizedik alkalommal megrendezett új magyar ze­nei szemlén azok a zeneka­ri, kamarazenei és kórusmű­vek szerepeltek, amelyeket a rádió az elmúlt évben muta­tott be. A nyertes zenei műveket február 4-én 21.20 órakor hallhatják a érdeklődők a Kossuth adón, ekkor hirdet­nek hivatalosan eredményt is. Készülnek a kolonial asztallábak és szekrénydíszítő elemek a Mezőberényi Faipari Szövetkezetben. A gépen megmun­kált díszeket kézzel csiszolják megfelelő minőségűre Fotó: Veress Erzsi Objektív megközelítésben n avítani kell a veze­tői tevékenységet. Emelni szükséges a vezetők hozzáértését, vezető­készségét, a változások irán­ti fogékonyságát. Biztosítani kell a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szak1 emberellátását. A tudomány eredményeit bátrabban kell felhasználni a termelés, a szolgáltatás terén. Békés me­gye legfontosabb gazdaság- politikai célkitűzései között szinte első helyen fogalmaz­ták meg az előző gondolato­kat. Gondos mérlegelés előz­te ezt meg, melyről decem­beri ülésén a szakember-el­látottság javításában legin­kább érdekelt Körösök Vidé­ke Tsz-ek Területi Szövetsé­gének küldöttközgyűlése is felmérte a szövetkezetekben kialakult helyzetet. A vitában felszólaló Csatá­ri Béla, a párt megyei bi­zottságának titkára arról az igen jelentős és nagyarányú fejlődésről beszélt, amely a felszabadulás első éveitől máig végbement a területen. Valamikor egy tonna búzát és 1,5 tonna kukoricát te­remtek ezek a földek a mai hektárra átszámítva. Az V. ötéves terv végén ez a terü­let négy-ötszörte több gabo­nát és kukoricát adott. A fejlődés első számú előre­vivői azok a kiválóan kép­zett szakemberek voltak, akik a mostoha körülmények kö­zepette ragadtak meg a szél­sőséges tulajdonságokkal ren­delkező, erősen kötött és szi­kes talajon. A szövetkezeti és az álla­mi erő jó összpontosítása nyomán az elmúlt öt esz­tendőben megkétszereződött a szakemberlétszám a megye északi részén. Jól hozzájá­rult ehhez a folyamathoz és igen kedvezően befolyásolta a szakemberek letelepedését az állam által biztosított bér- kiegészítés, a lakásépítés tá­mogatása és a képzésben résztvevők anyagi helyzeté­nek javítása üzemi ösztön­díjakkal. Ám az is igaz, hogy a szak­ember-támogatás szükséges­ségének elbírálásában a szub­jektív vélemény nagyobb súllyal esett latba, mint a szövetkezetek testületéinek döntése. Olykor megesett, hogy a bérkiegészítés vagy éppen a lakásépítési támoga­tás megítélésében egyszemé­lyi döntés született Ennek következtében a megye ve­zetése által biztosított lehe­tőségeket az arra ténylegesen érdemes szövetkezetek szak­vezetői nem kapták meg. Né­hány helyen még válaszra sem méltatták a felajánlott lehetőséget. Mindezekből le­vonható olyan következtetés, hogy a megye kedvezőtlen adottságú tsz-eiben másként ítélik meg a szakember-ellá­tottság helyzetét, mint az ér­dekképviseleti szerviben, vagy a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán. Valójában mi is a legfőbb Úton a pécsi kesztyű 113 ezer pár tavaszi kesz­tyű útnak indításával a hét elején megkezdte idei kül­földi rendeléseinek teljesíté­sét a Pécsi Kesztyűgyár. Az enyhe évszakra készült, béleletlen vagy finom műse­lyemmel bélelt kesztyűkből 53 ezer párat küldtek a Szov­jetunióba, a többi hatvan­ezer párat pedig Kanadába, az NSZK-ba, valamint an­gol, svéd, svájci és dán meg­rendelőkhöz. A vállalat, a jelentős fej­lesztések eredményeként az elmúlt tervidőszakban hat­van százalékka! növelte ter­melését és csaknem megkét­szerezte tőkés exportjáig Az idén éves termelésüket száz­ezer, az exportot pedig száz- ötvenezer párral tervezik növelni a tavalyihoz képest. jellemzője az itteni állapo­toknak? A tsz-szövetség kül­döttközgyűlése elé terjesztett anyagban ez olvasható: (Idézzük Eke Sándor megbí­zott titkár szavait.) „Ezer hektárra vetítve országosan Békés megye északi terüle­tén a legkedvezőtlenebb a szakember-ellátottság.” Ha ezt összevetjük a gazdaság fejlődésében bekövetkezett örvendetes javulással, akkor jól érzékelhetjük, hogy a té­rülőién munkálkodók mi­lyen nagy intenzitással dol­goztak. Ezek a tények lénye­gében hű képet adnak mun­kaszeretetükről, elhivatottsá­guk magas színvonalon való gyakorlásáról. Az eredmények azonban nem homályosíthatják el fel­adatainkat. Éppen ezért a megítélésben nem téveszten­dő szem elől, hogy a társa­dalom felkínálta lehetőségek­kel az érintett szövetkezetek nem kívántak élni. Ezt erő­sítette meg Murányi Miklós, a megyei tanács osztályveze­tője is. Csupán a kontraszt kedvéért idekívánkozik a va­lóságnak az a darabja, amely a szakemberek úgynevezett vándorlására, állandó cseré­jére vonatkozik. Évente, két­évente 20—22 tsz-ben min­dig másik és új szakvezető áll munkába. Jóformán meg sem ismerkednek a termő­föld szeszélyeivel, az embe­rek tulajdonságaival, az élet­be és az élni akarásukba ve­tett reményükkel, máris to­vábbállnak. E tények mögött a legfőbb mozgató erő az anyagi és az erkölcsi érdekeltség hiánya, és egy kicsit a hivatástudat alacsony színvonala. Sajnos, az agrármérnöki diploma mellé nem adják a kenyeret termő föld szeretetét az egyetemen. A szikes talaj termőbbé tételének izgalmas titka csak lassan tárul fel. Sokszor egy emberélet is ke­vés a föld igazi megvallatá- sához. Szóval, sok mindent és sok mindenben, de legin­kább a magunk felfogásában lenne szükséges valamiféle rendet teremteni ez ügyben is. A lehetőségek felismerése ehhez éppen úgy tartozik, mint az adottságokkal való éléshez biztosított jog gya­korlása. O mottóként felvillan­tott feladat értéke­lésének primér he­lye tehát az üzem, a terme­lőszövetkezet, az érzékelt gond megoldíásához azonban társadalmi méretű erőfeszí­tések szükségesek. Vonatko­zik ez a szakemberképzés szervezésére, az egyetemek, főiskolák beiskolázási politi­kájának gyakorlatiasabbá té­telére, a kapuk szélesebbre nyitáséra, hogy ott az érin­tett területeken félnőtt gyer­mekek az eddiginél több he­lyet kapjanak... És a napi életben mindarra, amiről írá­sunkban szóltunk, gondjaink kissé objektívebb megközelí­tésében. d. K. ü bűvös kocka sikere A bűvös kocka az év játéka lett Angliában. A Játékáru-for- galmazúk Országos Szövetsége választotta ki több száz sikeres játék közül, és a tizes döntőben nagyrészt elektronikus játékok voltak a vetélytársai, a kocka egyszerűsége és ötletessége azonban mindent felülmúlt. A szavazás eredményét a játékok és hobbik évi nagy bemutató vásárán hirdették ki a londoni Earls Court-csarnokban. A bűvös kocka 1977-ben már feltűnést keltett az angol szak­emberek között is, de forgalma­zása elég vontatottan indult. Két éve azután az Ideal Toy Corporation nagy amerikai já­tékforgalmazó cég angliai leány- vállalata vette át a terjesztést, és tavaly már kétszázezer angol családban forgatták Rubik Ernő találmányát felnőttek és gyere­kek.

Next

/
Thumbnails
Contents