Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Folytatódott az SZKP XXVI. kongresszusa Az SZKP XXVI. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén, amelyen Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai területi pártbizottság első titkára elnökölt, a következők szólaltak fel: Vaszilij Konotop, a moszkvai területi pártbizottság első titkára: Leonyid Gorskov, a keme- rovói területi pártbizottság első titkára; Alekszandr Ljasko, az ukrán Minisztertanács elnöke; Viktor Poljakov, a Szovjetunió gépkocsiipari minisztere. A külföldi delegációvezetők közül a következők kaptak szót: Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára; Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke; Ali Nasz- szer Mohammed Hasszani, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság állam- és kormányfője. A kongresszus délutáni ülésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A következő küldöttek szólaltak fel: Bajken Asimov, a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnöke; Alek- szej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A tanácskozás külföldi vendégei közül a következők kaptak szót: Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára; Abdullah Ahmar, a Szíriái Arab Űjjászületés Szocialista Pártjának (Szíriái Baath Párt) főtitkárhelyettese; Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke; Marcelino Dos Santos, a Frelimo Párt alelnöke. Angarszkban, Szibéria középpontjában modern kőolajt eldolgozd üzem épült ffotós APN - KS> Ny. fl. Tyihonov előadói beszéde pót évi termelési átlaga több mint egymillió tonnával emelkedett”. „Alkotó légkörben, a tárgy- szerűség és az összeforrottság jegyében folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusa. A kongresszus küldöttei, pártunk, az egész szovjet nép történelmi jelentőségű dokumentumként fogadta a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő” — kezdte előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov. Hangoztatta: „A beszámolóban megtestesül pártunk bölcsessége, az ország sorsáért érzett magas fokú felelőssége, a kommunisták 17 milliós seregének, valameny- nyi szovjet embernek egységes akarata. A kongresszus által cselekvési vezérfonalként egyöntetűen jóváhagyott beszámoló új feladatok megoldására mozgósítja a pártot és a népet, megnyitja a kommunista építőmunka lelkesítő távlatait. Pártunk belpolitikai és nemzetközi irányvonala kiállta az idő próbáját, az élet igazolta azt. Teljes joggal mondhatjuk el, elvtársak: ez az irányvonal az egyedüli helyes, lenini irányvonal”. „Minden ötéves tervidőszakkal nagyobbakká és bonyolultabbakká válnak feladataink. Erről tanúskodik a párt Központi Bizottsága által a XXVI. kongresszus elé terjesztett tervezet a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kongresszus, valamint az SZKP KB plénumainak határozataiból kiindulva állították össze. A fő irányok értékelik a Szovjetunióban megvalósuló kommunista építés gyakorlatát, figyelembe veszik más szocialista országok tapasztalatát, összegzik a X. ötéves tervidőszak eredményeit, meghatározzák a gazdasági és szociális fejlesztés feladatait az új ötéves tervidőszakra és az 1990-ig terjedő időszakra, intézkedések rendszerét dolgozzák ki ezek megvalósítására”. „A tervezetet áthatja a gondoskodás a szovjet ember jólétéről, szocialista hazánk további felvirágoztatásáról és hatalmának szilárdításáról. Az anyagi termelés fejlesztése és hatékonyságának növelése, a tudomány és a technika előrehaladása, a külgazdasági kapcsolatok elmélyítése és a népgazdaság irányításának tökéletesítése egyaránt erre irányul”. A továbbiakban Tyihonov rámutatott: „A kapitalista társadalommal, annak éles szociális ellentéteivel, munkanélküliségével, válságaival és hanyatlásaival, a növekvő fegyverkezési hajszával a szocializmus a társadalom politikai és eszmei egységét, a dolgozó emberekről történő gondoskodást, a szocialista gazdálkodási rendszer és a tervgazdálkodás előnyeit, a fegyverkezési hajsza megfékezésének politikáját helyezi szembe. A két világnak — a szocialistának és a kapitalistának — ebben a szembenállásában a szocializmus mellett szól a népgazdaság stabil növekedése, a nép jólétének és kultúrájának töretlen emelkedése, a marxista—leninista eszmék igaza, a társadalmi igazságosság, a magas fokú humanizmus, a tényleges demokratizmus és szocialista életmódunk, amelynek jelszava: mindent az emberért, az ember javára. A jövő a szocializmusé!” fl Szovjetunió gazdasági fejlódésének eredményei Az előadói beszédnek ezután „A gazdaság fejlődése és a népjólét növekedése a X. ötéves tervidőszakban” című része következett. Tyihonov kijelentette: „Az ország gazdasági és szociális fejlődésének iránya a X. ötéves tervidőszak éveiben maradéktalanul megfelelt az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgozott irányvonalnak. Gyakorlati megvalósításával dinamikusan fejlődött a szovjet társadalom életének valamennyi szférája és oldala”. „Az eltelt öt év alatt számottevően megnövekedtek gazdaságunk méretei, s magas abszolút termelési növekményeket értünk el. A IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel, az ipari termelés pedig 717 milliárd rubellel nőtt. A többieknél gyorsabb ütemben fejlődött a vegyipar és a petrolkémiai ipar, az elektronika, az automatizálási eszközök és vezérlőrendszerek gyártása, a műszer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű berendezések előállítása. 588 milliárd rubel értékben helyeztek üzembe állóalapokat. Több mint 1200 nagy iparvállalat épült. Tovább fejlődött a fűtőanyag-energetikai komplexum. Folytatódott a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének kiépítése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú területre terjed ki. Létrejött az ország egységes földgázellátó rendszere — a fő gázvezetékek hossza a két utóbbi ötéves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis megkétszereződött”. „Nyugat-Szibéria zord természeti viszonyai között a XXV. és a XXVI. kongresszus közötti időben több mint a kétszeresére növelték a kőolaj-kitermelést (beleértve a gázkondenzátumot is), és 4,3-szeresére a földgáz kitermelését. Ez a haza javára véghezvitt újabb hőstett, méltó ajándék a XXVI. kongresszusnak. A X. ötéves tervidőszakban nagyszabású intézkedéseket valósítottunk meg a mezőgazdaság további fellendítésére. Ennek az ágazatnak a fejlesztésére több mint 170 milliárd rubelt fordítottunk. Iparunk teljesebb mértékben elégíti ki a falu igényeit mezőgazdasági gépekkel és műtrágyával. Tovább fejlődtek az olyan szakosított ágazatok, mint a falusi építés, a talajjavítás -és a vízgazdálkodás, valamint az állattenyésztésben használatos és a takarmánytermesztési gépek gyártása, és a mikrobiológiai ipar. „Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedvezőtlenül alakultak az időjárási viszonyok, a mezőgazdasági termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama először érte el a 205 millió tonnát, és a IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 23 millió tonnával nőtt. A gya„A párt következetesen valósította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését célzó irányvonalát Nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. Az ötéves tervidőszak végére a lakosságnak mintegy fele egy családtagra számítva több mint 100 rubel havi jövedelem felett rendelkezett, míg 1970- ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jövedelme. A munkások és alkalmazottak átlagbére csaknem 16 százalékkal, a kolhoztagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a dolgozók egyes kategóriáinak munkabérét az olyan fontos ágazatokban, mint a vas- és a színesfémkohászat, a szén- és a textilipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a vasúti közlekedés. Befejeztük a fizetések és a munkabérek emelését a népgazdaság nem termelési ágazataiban dolgozók számára. Nagyarányú lakásépítés folyt. Több mint 50 millió szovjet embernek javultak meg a lakáskörülményei a X. ötéves tervidőszakban. A társadalmi fogyasztási alapokból nagyobb összegeket fordítottunk a közoktatásra, a közegészségügyre, a munka veteránjainak anyagi ellátására és más szociális intézkedésekre”. Tyihonov ezután így folytatta: „A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, látja a nehézségeket és a fogyatékosságokat is. Elsősorban arról van szó, hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkatermelékenység növelésének, az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szétforgácsolt- ságát”. „Nem mindig jó gazda módjára használtuk fel az erőforrásokat. Erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak felszólalásaiban. A népgazdaságban előfordult nehézségek, fogyatékosságok és szűk keresztmetszetek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rámutatott — az, hogy még nem küzdöttük le teljesen a tehetetlenségi erőt, a megszokásnak, az olyan hagyományoknak a visszahúzó erejét, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem annyira a munka minőségi, mint mennyiségi oldala állt előtérben. (Folytatás a 2. oldalon) A MÉM és Békés megye vezetőinek egyeztető tárgyalása Február 27-én, pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vezető munkatársai és Békés megye vezetői egyeztető tárgyalást tartottak Békéscsabán, a megyei tanács székházában. A megbeszélésen részt vett dr. Soós Gábor, MÉM-államtit- kár, Vörös István, az MSZMP KB munkatársa, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. A tanácskozáson, amelyet dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitott meg, a megye mezőgazdasága VI. ötéves tervének feladatairól, fejlesztéseiről volt szó. A mező- gazdaságban az elkövetkezendő években tovább folytatódnak az intenzív fejlesztést szolgáló beruházások. A növénytermesztésben, beleértve 1981-et is, a gazdaságok növelik a cukorrépa termőterületét. Az üzemekben a korábbinál nagyobb területen juttatják földbe a kukorica vetőmagvait. Ebben az évben 130 millió forintot fordítanak átfogó talaj rendezésre. Az állattenyésztési ágazat a férőhelyek jobb kihasználásával, újak készítésével növeli termelését. A beruházások elsősorban a magasabb színvonalú termelést szolgálják. Az élelmiszeriparban befejeződnek a baromfifeldolgozó vállalatok beruházásai. Folytatódnak a cukorgyárak biztonságos működtetéséhez szükséges rekonstrukciók. Az elképzelések szerint a hűtőházban bővítik a hűtő-tárolóteret, a konzervgyár átfogó rekonstrukciója azonban még várat magára. Dr. Soós Gábor államtitkár a délelőtti megbeszélést követően délután a mezőgazda- sági üzemek szakembereivel találkozott, ahol a VI. ötéves terv feladatairól esett szó. A Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának tisztújító értekezlete Tegnap, Békéscsabán, az SZMT-székházban dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága titkárának elnökletével tartották meg délelőtt a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata tisztújító, küldöttválasztó értekezletét. Első napirendi pontként Tóth Lajos, a tagozat titkára számolt be a megyei tagozat elmúlt 5 esztendős tevékenységéről. A tartalmi munka ismertetése bebizonyította, hogy a megyei tagozat a pedagógiai tudományos tevékenységben, a kutatási eredmények publikálásában elismerésre méltó tekintélyt szerzett. Az értekezlet további részében Csausz Vilmos, a tagozat elnöke ismertette a sok új vonással gyarapodó 1981. évi munkatervet. Ezután — az egyelőre még kevés tagot számláló megyei tagozat — részvevői hozzászólásaikban értékelték az elhangzott beszámolót, s néhány javaslatot is felvetettek az ez évi munkaterv kibővítésére. A hozzászólások többségében elhangzott az a kérés is. hogy a tagozat vezetősége a jövőben jobban támaszkodjon az alkotó pedagógusok megyei táborára. Elmondták azt az ötletet is, hogy meg kellene találni a formáját a pedagógusok minél nagyobb erőit bevonó rendszeres véleménycserének. S az eddig oly eredményesen folytatott vizsgálatok, kutatómunkák helyi, sőt országos gyakorlati alkalmazásának is. Szó volt arról is, hogy a jövőben fel kell kutatni a megyében dolgozó alkotó pedagógus egyéniségeket. Beraczka István, a megyei pártbizottság munkatársa hozzászólásában tolmácsolta a megyei tagozat eddigi munkájáért a pártbizottság elismerését. Dr. Kálmán György, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökségi tagja szintén elismerően szólt a tagozat munkájáról. Ugyanakkor néhány hasznos, gyakorlati tanáccsal is segítette jövőbáli munkájukat. Végezetül megválasztották a megyei tagozat elnökéül ismét Csausz Vilmost, titkárául Tóth Lajost, jegyzőnek pedig Molnár Lászlónét. valamint az országos tisztújító értekezleten májusban részvevő 5 megyei küldöttet is. B. S. E.
