Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
NÉPÚJSÁG 1981. február 28., szombat Folytatódott az SZKP XXVI. kongresszusa \ (Folytatás az 1. oldalról) A párt által támasztott követelmények lényege most az, hogy maximálisan kihasználva a szocialista gazdasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetőségeket és tartalékokat, áttérjünk az intenzív termelésnek, a hatékonyság növeléséAz előadó ezután áttért beszédének „Az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai a XI. ötéves tervidőszakban” című részére. Bevezetőben hangoztatta: „A párt a XI. ötéves tervidőszak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növelésének biztosítását, a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, az ország termelési potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrásokkal való messzemenő takarékosságnak és a munka minősége javításának alapján”. A továbbiakban áttért a részletes tervfeladatokra. „Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal, vagyis 79—88 milliárd rubellel növekedjék a X. ötéves tervben elért 75 milliárd rubellel szemben.” „A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irányoz elő a népjólét következetes emelésére, az egyén minden oldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjet emberek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésére, mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16— 18 százalékkal növekszik. A dolgozók életszínvonalának emlésére irányuló intézkedések közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielégíteni a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét. Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma 22—25 százalékkal nő. Kidolgozás alatt áll, és megvalósításra kerül az élelmiszerprogram, valamint a közszükségleti cikkek gyártása fejlesztésének programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsátunk a fogyasztók rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó, és jó minőségű árucikkekből.” „Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik”. „A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik1. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelembevételével a kolhoztagok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét. Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedéseknek, amelyeket államunk, mint ismeretes, a társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósít meg. 1985- ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki”. „Űj, széles körű intézkedésrendszert dolgoztunk ki az anyák' és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Az nek és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági építésben elért sikerekre támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság további fejlődését a XI. ötéves terv időszakában, és az azt követő években, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus jelöl meg”. 1981—1983-as években részlegesen fizetetett gyermek- gondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának' eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg.” „Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások tanúsága szerint a gyermekes családoknak nyújtott állami segély növelése, és a nyugdíjak' emelése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni.” „A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokban folytatjuk a lakásépítést, öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznosított körzetekben és falvakban kell sok új lakóházat építeni. „A népjólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba egy olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparosítás”. „A nyolcvanas években be kell fejeznünk a szocialista termelésnek a hatékonyságra való átállítását. A tizenegyedik ötéves terv új, nagy lépést jelenthet, és kell is, hogy jelentsen ebben a folyamatban”. „A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17—20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának 85—90 százaléka. Előirányozzuk a' termelékenység növekedési ütemének' a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban”. „Amint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója kiemelte, az előttünk álló időszakban különösen fontos jelentőségre tesz szert gazdasági építőmunkánkban a termékek anyagigényességének csökkentése, a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyagok takarékos felhasználása. Feltétlenül számolni keli azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiahordozó- kitermelés volumenének a jelenlegi szinten tartása, s még inkább növelése egyre költségesebbé válik. Ez irányú szükségleteink biztosításának céljából kénytelenek vagyunk az északi és keleti körzetek' gyéren lakott, nehezen megközelíthető területeire menni. Minden egyes tonna kőolaj, szén és fém megtakarításából egyre nagyobb haszon származik, az ésszerűtlen felhasználásukból keletkező kár pedig mind érezhetőbbé válik. Ám egyelőre még nem mindig tudunk jó gazda módjára bánni az anyagi értékekkel, még nagyok a veszteségeink. Az új ötéves tervidőszakban itt gyökeres javulást kell elérni. Bevezetjük az összes erőforrások felhasználásának' szigorú korlátozását”. „A tizenegyedik ötéves terv egyik kulcsfeladata a termelési állóalapok teljesebb és hatékonyabb kihasználása.” „Erélyesen harcolnunk kell a beruházások szétforgá- csolódása ellen, hogy a beruházásokat az ipari és mező- gazdasági termelés legfontosabb területeire, az üzembe helyezés előtt álló építkezésekre összpontosítsuk', s lerövidítsük az új objektumok építésének időtartamát. A működő vállalatok rekonstrukciójára fordított ösz- szegek átlagosan háromszor olyan gyorsan megtérülnek, mint az új építkezésekkel létesített hasonló termelési kapacitások. A feladat az, hogy több eszközt fordítsunk a rekonstrukcióra, s növeljük részarányukat a beruházások volumenében”. „A hatékony gazdaság — a termékek' kiváló minőségét, valamint fogyasztási és műszaki-gazdasági karakterisztikáinak javítását is jelenti. Az utóbbi évek során ebben a vonatkozásban némi haladás mutatkozott, ez Mértékegység Villamosenergia milliárd kWó Kőolaj (beleértve a föld- gázkondenzátot) millió tonna Földgáz milliárd köbméter Szén millió tonna Hengerelt vasáru (kész) millió tonna Gépgyártási termékek milliárd rubel Műtrágyafélék: feltételes egységben millió tonna 100 százalékos tápanyagokra átszámítva millió tonna Szintetikus gyanták és műanyagok millió tonna Műrostok és műszálak ezer tonna Cement (a gazdaságközi szervezetek termelése nélkül) millió tonna „A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szovjetunió energetikai programjának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid Iljics Brezsnyev kezdeményezésére. Ebben elsődleges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztése, mindenekelőtt Nyugat-Szibé- riában, ahol biztos nyersanyagbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyugat- Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész növekedésének elérését. A villamosenergia-termelés Jóképpen a nukleáris üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni. 1981— 1985 folyamán az atom- és a vízerőművek biztosítják majd a villamosenergia-termelés növekedésének több mint 70 százalékát, az európai országrészben pedig csaknem 100 százalékát. Nagy hőerőművek építését tervezzük annak az olcsó szénnek a bázisán, amelyet a kansz- ki-acsinszki és az ekibasztu- zi medencében külszíni fejtéssel bányásznak ki”. A népgazdaság műszaki korszerűsítése és intenzív vágányokra való átállítása rendkívül komoly feladatok elé állítja a gépipart. A fő irányok tervezete minimum 1,4-szeres terméknövekedést irányoz elő a gépiparban a tizenegyedik ötéves tervidőszakra”. azonban nem elégíthet ki bennünket. Javítani kell az összes ipari és mezőgazdasági termékek minőségét, szüntelenül fel kell újítani és bővíteni választékukat a műszaki-tudományos haladás mai szükségleteinek és a lakosság növekvő igényeinek megfelelően.” „A modem termelés fejlesztésében még inkább megnövekszik a tudomány szerepe. A fő irányok; tervezete feladatul tűzi ki a tudomá-t nyos kutatások hatékonyságának fokozását, a tudomány és a technika vívmányai bevezetési idejének jelentős lerövidítését, az alap- és alkalmazott kutatások, valamint a termelés közötti kapcsolat elmélyítését”. „Ki kell szélesíteni a komplex célprogramok kimunkálását és realizálását”. Az anyagi termelés ágazatai fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyihonov kifejtette: „A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar „B” csoportjához tartozó ágazatok termelése gyorsabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké”. Az ipar báziságazatai legfontosabb termékfajtáinak a tizenegyedik ötéves tervidőszakra előirányzott termelés- növelését az alábbi adatok jellemzik: 1980 1985 Növekedés 1981—1985- ben százalékban 1295 1550—1600 20—24 603 620—645 3—7 435 600—640 38—47 716,4 770—800 7—12 103 117—120 14—17 179 250 legalább 1,4-szeres növekedés 104 150—155 44—49 24,8 36—37 45—49 3,64 6—6,25 65—72 1176 1600 36 124 140—142 13—15 „Jelentősen növekszik a miniatűr elektronikus vezérlőgépeknek, mint a fő technológiai berendezések alkotórészének a gyártása, továbbá a műszereknek és a különböző ellenőrzési rendszereknek és eszközöknek az előállítása. Növekszik a gépegységek és berendezések fajlagos kapacitása, élettartama, üzembiztonsága és hatékonysága. Több automata manipulátort (ipari robotot) fogunk gyártani”. I „Tervbe vettük olyan nagyobb teljesítő képességű gépek kifejlesztését és gyártását, amelyek lehetővé teszik a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energetikai erőforrások maximális megtakarítását”. „Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítésére a népgazdasági beruházások csaknem egyharma- dát irányozzuk elő, s ennek nagyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelmezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az alábbi mértékben irányozzuk elő a mezőgazdasági termelés növekedését: ft XI. Stéves terv fő feladatai Mértékegység 1976—1980 1981—1985 Az évi átlagévi átlag- évi átlag- termelés termelése termelése növekménye Gabona millió tonna Cukorrépa millió tonna Napraforgó millió tonna Nyersgyapot millió tonna Hús (vágósúlyban) millió tonna Tej millió tonna Tojás milliárd darab Zöldség millió tonna Gyümölcs- és Bogyósfélék millió tonna Gyapjú ezer tonna „A legfontosabb feladatok közé tartozik' a gabonatermesztés növelése, a takarmánytermelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. A termékek tárolási feltételeinek javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves tervben 15 milliárd rubel beruházást fordítunk, azaz 1,6-szer annyit, mint az előző ötéves tervben. Ezeket az összegeket gabonatárolók, hűtőházak, zöldség- és takarmánytárolók, valamint más létesítmények építésére fordítjuk”. „A mezőgazdaság fellendítésében fontos szerep jut a tudománynak. A tudósoknak a talaj termőképessége és a terméshozam nagyarányú növelésére, valamint a vetőmagtermesztés javítására kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket”. „Mezőgazdaságunk termelési potenciálja óriási mértékben növekedett. Most különösen fontos, hogy jó gazda módjára bánjunk vele, hogy biztosítsuk az agráripari komplexum fejlesztésére fordított eszközök fel- használásának maximális hatékonyságát”. „Nem szabad megfeledkeznünk, a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állampolgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságai.” „Az új ötéves tervidőszakban és hosszabb távon folytatódik a termelőerők telepítésének tökéletesítése mind a már kialakult, mind az új körzetekben. Tervszerűen és fokozott ütemben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteinek természeti kincseit. E körzetek, mint már említettem, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, energiával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában”. „E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál—Amur vasútvonal építésének befejezése.” Már most aktívabban kell munkálkodnia egy olyan átfogó program előkészítésén, amely intézkedik a BAM- övezet igen gazdag kokszolható szén-, vasérc-, színes-és ritkafémlelőhelyeinek, a többi között az egyedülálló udo- káni rézlelőhelynek, a Baj- kálon túli, a dél-jákutföldi és a távol-keleti faipari nyersanyagkészleteknek a hasznosításáról.” ,Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi testvéri köztársaság gazdasága és kultúrája.” „A kitűzött feladatok teljesítése meggyorsítja a szövetséges köztársaságok gazdaságának átfogó fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamatát egy egységes népgazdasági komplexum keretein belül. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a párt lenini nemzetiségi politikája elveinek.” A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta : Természetesen figyelmünk középpontjában volt és marad a szocialista országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös érdekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Sikeresen üzemelnek az olyan nagy integrációs objektumok, mint a Barátság Kőolajvezeték, a Béke Energiarendszer, a Testvériség és a Szövetség Gázvezeték. Már magukban 1981-1985- ben (°/o) 205,0 238—243 16—19 88,4 100—103 13—16 5,32 6,8 28 8,9 9,2—9,3 3—4 14,8 17—17,5 15—18 92,6 97—99 5—7 63,1 72 14 26,0 29,4 13 9,4 11,5 22 460 470—480 2—4 ezekben az elnevezésekben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az olyan kapcsolatoké, amelyekre a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző. A jövőben tovább tökéletesítjük népgazdasági terveink más KGST-tagországokkal való összehangolását, mélyítjük a szocialista gazdasági integrációt. Ebben a szocializmus világgazdasági pozíciói erősítésének, és annak fontos eszközét. hogy a szocialista országok megvédjék magukat a tőkés világgazdaságban megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST-tagorszá- gok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növekedni fog. Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagy fontosságú problémák megoldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása; a gépgyártás műszaki színvonalának. a végtermék minőségének emelése, a legkorszerűbb gép- és berendezéstípusok előállításában megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST-tagországok által az 1990-ig terjedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálja a kereskedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosz- szú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése mellett foglal állást. Kellőképpen méltányoljuk, hogy sok tőkés ország és azok üzleti körei konstruktív módon közelítik meg a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit, s kereskedelmünket mindenekelőtt ezekkel az országokkal fogjuk fejleszteni. Nem a mi hibánk, hogy például az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk csökken, illetve pang. Ez az Egyesült Államok arra irányuló politikájának következménye, hogy a kereskedelmet az egyenjogú nemzetközi együttműködés érdekeitől idegen, dicstelen politikai célokra használja fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mi az Egyesült Államokkal is készek vagyunk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat egyenjogú, kölcsönösen előnyös álapon.” „A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Az elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyítésére.” Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedések komplexumát dolgozta (Folytatás a 3. oldalon)
