Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

1981. február 27., péntek-IgNiilMTd Településeink jovojerol — felelősségteljesen A közelmúltban bocsátot­ták társadalmi vitára a Bé­kés megye VI. ötéves terü­letfejlesztési tervjavaslatát. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tervosztálya — az eddigi gyakorlathoz híven — most is precízen, a lehe­tő legtöbb szempontot figye­lembe véve járt el az írásos anyag és a szóbeli kiegészítő összeállításakor. Talán ép­pen a konkrét adatok, té­nyek felsorakoztatásával le­hetne indokolni azt, hogy vi­szonylag nem sok, mindösz- sze 4-5 hozzászólás hangzott el a tanácskozáson. Ezzel nem azt akarjuk bizonyítani, hogy valamiféle érdektelen­ség avagy passzivitás lett volna úrrá a testületen. Ép­pen ellenkezőleg: elsősorban csak azok fejtették ki gon­dolataikat, akik úgy érezték: feltétlenül van mondaniva­lójuk. De miért tartjuk szük­ségesnek ezt is megemlíte­ni? Főként azért, mert sok tekintetben megváltozott a HNF testületi üléseinek mun­kamódszere. Valóban semmi helye sincs a se vége, se hossza vitáknak, a bőbeszé­dűségnek és az erőltetettség- nek ... MÉRSÉKELNI AZ ELVÁNDORLÁST A bizottság tagjai igyekez­tek súlypontozni az egyes té­mákat. Az egyik ilyen, nem kis reflexiót kiváltó kérdés­nek számított Békés megye népességének várható alaku­lása. Az előterjesztésben a következő megállapításokkal találkozunk: a lakosság szá­ma öt év múlva 2 ezerrel lesz kevesebb, mint 1981 ele­jén; a születések száma mér­séklődik, míg a halálozásoké jelentősen emelkedik; 4 ezer­rel kevesebb munkavállaló lesz a megyében, és a ko­rábbinál kisebb mértékben, de továbbra is szerepet ját­szik az elvándorlás ... Feltételezzük: már eddig is folytak olyan vizsgálatok, amelyek az úgynevezett mig­ráció gazdasági, társadalmi, szociális stb. okainak feltá­rásával, s a folyamat mér­séklésének lehetőségeivel foglalkoztak. Nem kis aggo­dalom érződött ki ezzel kap­csolatban a hozzászólások­ból. Azzal a többség egyet­értett, hogy itt szó sincs a távozni készülők valamiféle adminisztratív visszatartásá­ról. Ugyanis napjainkban ez természetes jelenségnek fog­ható fel. Ám ha ez a ten­dencia már nagyobb mérete­ket ölt, akkor az aktív kere­sők és a szakképzettséggel rendelkezők számának csök­kenése következtében ve­szélybe kerülhet a kiegyen­súlyozott fejlődés. De mit le­het itt tenni azért, hogy mér­séklődjön az elvándorlás, sőt:J erősödjék a visszaáramlás megyénkbe? Manapság már közhely számba megy a so­kat hangoztatott megoldás: javítani kell a lakáshelyze­tet, fejleszteni kell a keres­kedelmi és szolgáltatóháló­zatot, meg kell teremteni a művelődés, a szórakozás fel­tételeit is, és így tovább. Mindenki tudja azonban: en­nek anyagi korlátái vannak. Jelenleg ott tartunk, hogy főként társadalmi összefogás­sal, semmint központi, illetve helyi támogatással lehet csak számottevő előrehaladást el­érni. Az egyik szűk körű be­szélgetésen valaki — némi pesszimizmussal — nehezen gyógyítható betegségként fogta fel a mostani helyze­tet. A fájdalmakon, mint mondotta, ilyen-olyan orvos­ságokkal lehet ugyan enyhí­teni, de a teljes felépülést, a biztos gyógyulást belátható időn belül nem tudja elkép­zelni. NAGYOBB TERMŐTERÜLETEN Egy másik bizottsági tag ugyancsak fontos témára, a parlagon heverő földek hasz­nosítására irányította rá a figyelmet. Ehhez elöljáróban hadd tegyük hozzá, hogy a VI. ötéves tervjavaslatban szerepel 7—8 ezer tehén-, 60 —70 gzer sertés- és 50 000 juhi érőhely, valamint össze­sen 45—50 ezer négyzetméter alapterületű baromfinevelő, 120 ezer tonna kapacitású terménytároló és -szárító lé­tesítése. A beruházás és az állatállomány-növelés biz­tonságát részben a munka­erő, részben a szántóterület csökkenése veszélyezteti. S most kapcsolódunk az emlí­tett felszólalóhoz, aki ez utóbbi problémára utalva joggal hiányolta az előter­jesztésből azt a kitételt, hogy a termőterületek fogyásának megakadályozása, illetve mérséklése „nemcsak moz­galmi feladat”. Mezőgazdasá­gi művelés alá lehetne von­ni például a ma már hasz­nálaton kívül levő nyári utakat. A gátoldalak és az árterületek szintén alkalma­sok lennének bizonyos nö­vényfajták termesztésére. A „sok kicsi sokra megy” elve alapján jelentős nagyságot lehetne elérni azzal is, ha betemetnék a már semmi­lyen célra sem szolgáló ár­kokat, munkagödröket, vala­mint rekultiválnák az olaj­kutak környékét, az építke­zések egykori felvonulási, rakodási helyeit. Az elhangzottak alapján remélni lehet, hogy ezek kö­zül sok feladatot — akár kompromisszumos eljárással — meg lehet majd oldani. Elvégre indokolt esetben még a jogszabályokat is ajánlatos módosítani, ha azok elavul­tak, és gátolják a fejlődést. Ha a nemzeti kincsként szá­mon tartott termőterület ál­landóan fogy, és ezt a folya­matot az évről évre jelentke­ző belvíz is meggyorsítja, ak­kor valóban minden talpalat­nyi földre szükség lesz me­gyénkben. Bizonyítékok sokaságával lehetne alátámasztani: meny­nyi minden valósult meg ed­dig a népfrontajánlások se­gítségével Békés megye vá­rosaiban, községeiben. Nap­ról napra, hétről hétre adunk hírt arról: hol bőví­tettek vagy újítottak fel egy- egy létesítményt, kik, mi­lyen értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá külön­féle akciók sikeres befeje­zéséhez. Az V. ötéves terv eredményeit figyelembe vé­ve az elkövetkezendő évek­ben is minden reális alapja megvan ennek a település- fejlesztést előmozdító kollek­tív támogatásnak. REÁLIS TERVEZÉS A VI. ötéves terv céljai­nak elérésére gondolva nincs helye a pesszimizmus­nak, mert az ország, a me­gye gazdasági helyzetének függvényében ma már ko­moly fejlesztési irány bonta­kozik ki. A HNF a társadal­mi szervekkel, tömegszerve­zetekkel közösen sokat tehet a munkafegyelem megszilár­dításáért, a legalapvetőbb feladatok (például: szüksé­ges átszervezések) pontos, fe­lelősségteljes végrehajtásá­ért, az indokolatlan igények visszaszorításáért. S nem utolsósorban a napjainkban elég gyakori pazarlások megszüntetéséért is. Ami pedig a tanáccsal, a termelő üzemekkel, az intéz­ményekkel, valamint a la­kossággal összefüggő társa­dalmi munkákat illeti, vala­mennyi érdekelt félnek ügyelni kell a jól átgondolt, realitásokon nyugvó terve­zésre. S ha a gyakorlatban is sikerül érvényt szerezni ezeknek a kívánalmaknak, akkor elmondhatjuk: a VI. ötéves területfejlesztési terv- javaslatról rendezett társa­dalmi vita csakugyan elérte célját. Bukovinszky István Tanácsülésekről jelentjük és fejlesztési tervet, majd a tanácsülés bejelentésekkel zárult. Orosháza Mihály András elnökleté­vel február 26-án, tegnap délután tartotta ülését Oros­háza város Tanácsa. Elsőként az V. ötéves pénzügyi terv teljesítéséről szóló beszámoló került a testület elé. Esze­rint a városban az elmúlt tervidőszakra előirányzott feladatokat teljesítették, sőt, egyes területeken a terve­zettnél többet sikerült elérni. Ezután a városi tanács múlt évi költségvetési és fej­lesztési alap tervének zár­számadása került napirendre. Az erről szóló beszámoló szerint tavaly Orosházán a tanácsi költségvetés kiadásai csaknem 177 millió, a fej­lesztési alap kiadásai pedig 49 és fél millió forintot tet­tek ki. A célcsoportos beru­házások közül befejeződött többek között a Belinszkij- lakótelepen 90 tanácsi érté- kesítésű lakás, a Birkás Im- re-lakótelepen a szolgáltató­ház építése. Ami pedig az idei év ter­veit illeti: — ez volt a ta­nácsülés harmadik napirend­je — 1981-ben a költségvetés bevétele és kiadása a terv szerint csaknem 180 és fél millió forint, a fejlesztési alap bevétele 57 millió 515 ezer forint, a kiadás ugyan­ennyi. A napirendnek megfelelően ezután a hatósági munkáról, a törvényesség helyzetéről szóló beszámolót vitatta meg, majd idei munkatervét és középtávú programját fogad­ta el a városi tanács. Végül felmentésekről, kinevezések­ről döntött a testület. Szeghalom Ugyancsak tegnap tartotta ülését a szeghalmi Nagyköz­ségi Tanács. Elsőként Ko­zák Sándor tanácselnök szá­Telekgerendás A szlovák klub életéből Az 1975-ben alakult telek- gerendási szlovák klubnak jelenleg mintegy 60 tagja van. Szervezője Varga Ist­vánná vezető óvónő — aki egyben a HNF-bizottság tit­kára is —, évek óta nagy odaadással és szakmai hozzá­értéssel irányítja a közösség, és az ezen belül működő ön­tevékeny csoportok munká­ját. Nemrég bemutatót ren­deztek a pártbizottság épüle­tében, ahol a szövéssel és fo­nással kapcsolatos munkafo­lyamatokat és sok' szép ter­méket ismerhettek meg az érdeklődők. Ottjártunkkor Honisesák Andrásné, a klub pénztárosa kalauzolt végig bennünket a kiállításon. El­mondta, hogy a háztájiban megtermelt kendert rendsze­rint augusztusban vágják le. Kilenc napig áztatják, majd a mosást és szárítást követő­en tilolják, s azután a külön­böző sűrűségű fésűkön kifé­sült kócot rokkákon megfon­ják. Az orsókról a fonalat motollákra tekerik, ahonnan zvíjackére, illetve az úgyne­vezett lepkékre, kerül, s az­után már csak a szövőszék következik*. A térítők, a díszesebbnél díszesebb szőttesek mellett cirokszakállból készült sza­kajtókat, papucsokat, külön­böző célokra használt kosa­rakat, s más használati tár­gyakat is bemutattak a ki­állításon. Egyébként a szlovák klub pávakörének tagjai legutóbb Szarvason jártak, s most szorgalmasan készülnek' az április 5-én, Püspökladány­ban tartandó megyei minősí­tő vetélkelőre. Az együtte­sen belül ének-, citera- és gyermektánccsoport is műkö­dik. Andó Jánosné, a szlovák klub tagja szövőszéken dolgozik molt be a végrehajtó bizott­ság két tanácsülés között folytatott tevékenységéről. Ezután szóbeli kiegészítést tett a végrehajtó bizottság 1980. évi munkáját összegző írásos anyaghoz. Megállapí­totta, hogy a nagyközségben az V. ötéves tervi feladato­kat teljesítették, a lakásépí­tésben és az ifjúságpolitikai feladatok megvalósításában pedig túl is szárnyalták a tervezettet. Harmadik napirendi pont­ként a Zsombok János vb- titkár által előterjesztett, 1981-re szóló nagyközségi költségvetési és fejlesztési terv megvitatása következett. A felszólalók elsősorban a nagyközségben régóta gon­dot okozó csapadékvíz elve­zetésével, a közművesítéssel kapcsolatos lakossági észre­vételeket jelezték. A kérdé­sek között szerepelt a szeg­halmi kórház rekonstrukció­járól, a körzeti orvosi rende­lő építéséről, s az autóbusz­pályaudvar jövő terveit érin­tő lehetőségekről. Kozák Sándor válaszában hangsúlyozta, hogy tudatosí­tani kell a lakosság körében a népgazdasági helyzetből eredő szűkösebb lehetősége­ket, ami azért nem jelenti azt, hogy a legfontosabb fej­lesztésekről le kellene mon­dani. A testület végezetül el­fogadta az idei költségvetési Mezögyán Február 25-én, szerdán gyűltek össze a mezőgyáni Községi Tanács tagjai, hogy megvitassák az aktuális na­pirendi pontokat. Elsőként Szabó István tanácselnök számolt be a lejárt határide­jű határozatok teljesítéséről, majd Siró László százados tartott tájékoztatót a határ- védelemről és az önkéntes határőrök munkájáról. Mint mondotta, nemcsak az ön­kéntes határőrcsoport, ha­nem a lakosság is kiveszi ré­szét a felelősségteljes fel­adatból. A múlt évben több határsértőt fogtak el. Ez is bizonyítja a tevékeny rész­vételt a határvédelemben. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, Me- zőgyán megyei tanácstagja további sok sikert kívánt a „Kiváló Határőrközség” cí­met viselő falunak. Baracsi Ferenc, a tanács vb-titkára a községi tanács múlt évi költségvetéséről, és az idei költségvetési tervről tartott beszámolót. Eszerint 1980-ban a községi tanácsnak pénzügyi nehézségei nem voltak, a tervszerű gazdálko­dás lehetővé tette, hogy 96 százalékra teljesítsék a ki­adási előirányzatokat. A fej­lesztések közül jelentős, hogy járdát építettek, szolgálati lakást vásároltak. Az idén 250 ezer forintot fordítanak fejlesztésre. Az előterjeszté­seket a tanács tagjai egyhan­gúlag elfogadták. Befejezéséhez közeledik a nyolcadikosok pályaválasztása Befejezéséhez közeledik a nyolcadikosok pályaválasztá­sa. Túlnyomó többségük már döntött: hol kíván szeptem­bertől továbbtanulni. Az általános iskolák — akárcsak az előző években — március 20-ig juttatják el a továbbtanuló jelentkezési lapjait a középfokú iskolák­ba. Várhatóan — miként az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben el­mondták — mintegy 130 ez­ren adják be felvételi kérel­müket az idén végző 140 ezer nyolcadikos tanuló kö­zül. Mindannyiuk számára adott a továbbtanulás lehe­tősége. Legtöbb helyet a szak­munkásképzők kínálnak, ide 65 ezer tanulót, a pályázók 50 százalékát veszik fel. Or­szágszerte a szakközépisko­lákban 32—34 ezer, a gimná­ziumokban 25 ezer diák ta­nulhat. A gyors- és gépíró, valamint az egészségügyi szakiskolák 4 ezer tanulót fogadnak az idén. A pálya- választási intézetek, az álta­lános iskolák tanárai és más szakemberek mindezt időben ismertették a fiatalokkal. Ezenkívül az Országos Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet Mi lehet? Mi legyen? című könyve — amelyet 20 ezer példányban jelentettek meg — közli a Magyaror­szágon tanulható összes szakmákra vonatkozó tudni­valókat, az egészségügyi, személyi követelményeket. Az intézet, másik kiadványa, a pályatabló-gyűjtemény szemlélteti a hazai képzési és szakképzési rendszert; azt az utat, amelyen az általános iskola végzősei eljuthatnak a legmagasabb fokú szakkép­zettségig. Mind a kiadvá­nyok révén, mind a szóbeli beszélgetéseken a nevelők felhívták a gyerekek figyel­mét arra, hogy képességeik­nek megfelelően és a reális lehetőségekhez igazítsák el­képzeléseiket; s a hiány­szakmákra is ráirányították a figyelmet, mindennek elle­nére, előreláthatóan a külön­böző középfokú iskolákban a jelentkezők és a felvehetők száma nem lesz azonos. A továbbtanulni szándékozók zöme korábban a szakközép- iskolákba, s azon belül is a középfokú képzési célú. te­hát szakképzettséget is adó szakközépiskolákba . kérte felvételét. Az előrejelzések szerint az idén is számosán választják a gépkocsi-, épü­letkarbantartó, rádió-, tévé­szerelő, műszeripari, s egyik­másik könnyűipari szakmát. A bányászati, kohászati, tex­tilipari, növénytermesztési, állattenyésztési szakmákra viszont kevesen készültek. Azokban a középfokú in­tézményekben, ahoi kétsze­res vagy háromszoros lesz a túljelentkezés, március 20. után tájékozódó _ jellegű be­szélgetésre hívják a tanuló­kat. A gimnáziumok speciá­lis osztályaiba jelentkezők­nek felvételi vizsgát is kell tenniük. A szakmai képzést adó intézményekbe jelentke­zők előzetesen alkalmassági orvosi vizsgán vesznek részt. Áprilisban, májusban lesz­nek a felvételik, elbírálják a kéréseket, az első- és- a má­sodsorban megjelölt középfo­kú iskolákba is. Júniusban már ki-ki tudhatja, melyik pályán indulhat tovább. Sárgarépával a rák ellen Egy csaknem 100 éves terítő Fotó: Martin Gábor Az a dohányos, aki sok sárgarépát eszik, reményked­het abban, hogy elkerüli a rákot — közölte dr. Richard Doll angol orvos. Doll kuta­tásai évekkel ezelőtt első íz­ben mutattak' ki szoros ösz- szefüggést a dohányzás és a rákos megbetegedések között. Dr. Doll, a Brit Rákkutató Társaság elnöke, állatkísér­letek folyamán arra a követ­keztetésre jutott, hogy a sár­garépában levő béta karotin (az A vitamin egyik változa­ta) 40 százalékkal csökken­tette a rákbetegség támadá­sának esélyét. A kutató a dohányzás el­len küzdő brit szervezet megalakításának tizedik év­fordulója alkalmából rende­zett konferencián adta elő eredményeit. Az ASH elne­vezésű szervezet főtitkára szerint a következő 20 esz­tendőben Nagy-Britanniában körülbelül egymillió ember fog elpusztulni dohányzás okozta rák következtében, ha a kormány nem hoz „szi­gorú dohányzásellenes intéz­kedéseket”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents