Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

1981. február 26.. csütörtök Szerkesztői üzenetek F. Gy.-né, Békéscsaba: Ké­résünkre a békéscsabai Vá­rosi Tanács az ön panaszát megvizsgálta, jogosnak ta­lálta, és meghozta a határo­zatot a jogorvoslásra. * * * Cz. Sándorné, Murony: Panaszlevelét megkaptuk. Az illetékesek válasza: amennyi­ben a nyugdíj mellett mun­kaviszonyban áll a férje, ez esetben a baleset napjától jár a táppénz. * * * Elek Ferenc, Szeghalom: Levele egy kissé késve érke­zett. Szíves türelmét- kérjük, az idős házaspárt személye­sen felkeressük. Hol van, hol nincs fokhagyma? Medgyesbodzáson korszerű körülmények között töltik napjaikat az óvodások. Amíg az apró­ságok délután alszanak, a dada nénik megterítik az asztalokat, s mire felébrednek, ízletes uzsonna várja őket Fotó: Gál Edit Válaszolnak az illetékesek Nagy Lászlóné mezőko­vácsházi olvasónk kérdezi: ha valaki nem termelőszö­vetkezeti tag, jár-e neki a háztájiban történő marha­hizlalás után szabadság, és marhánként mennyi. Az illetékesék válasza: szarvasmarha-hizlalásért kü­lön szabadság senkinek nem jár, a termelőszövetkezeti tagnak sem. A termelőszö­vetkezetek jogszabálya sze­rint aki háztájiban hizlal, an­nak meghatározott munka­napot jóváírnak, de ezekre a napokra munkabér nem jár, csak az SZTK-t fizeti értük a közös gazdaság. * * * Tóth Imre nagyszénási la­kos arról írt, hogy 1981. ja­nuár 17-én Orosházán, a fő­utcán, a Kossuth utcában baleset érte a le nem tisztí­tott, síkos járdán. A lába el­törött az esés következtében. Harminc napig kórházban feküdt, de újabb hónapok kellenek, amíg munkaképes lesz. Kérdése: ki köteles a járda tisztán tartására, kér­heti-e a táppénz és a mun­kabér közötti különbséget. Igen, jogosan kérheti attól a cégtől, amelynek kötelessé­ge lett volna a járda tisztán tartása. * * * Torzsa Imre tökösházi la­kos azzal a panasszal for­dult rovatunkhoz, hogy 1980- ban — önhibáján kívül — egy új családi ház építésébe kezdett. A régi ugyanig bel­víz miatt életveszélyessé vált. Vásárolt a helyi terme­lőszövetkezettől 30 köbméter sódert, de ennek csak felét szállították ki. Így az új épü­let alapozását nem tudták időben befejezni, holott 1981 szeptemberében át kellene adni az új családi házat. Ut­cájuk levélírónk szerint jár­hatatlan, 200 méterre lakik a kövesúttól, és nem tudja — mint rokkant nyugdíjas — kézzel behordani az építő­anyagot. Kérését megvizsgáltuk. Ki­derült, hogy a lökösházi Köz­ségi Tanács jogosnak tartja a panaszt. Való igaz, hogy az említett Gábor Áron utca feltöltésére a helyi Haladás Tsz-tőj a tanács 270 köbmé­ter földet vásárolt. Igen- ám, de közbejött a rendkí­vül csapadékos időjárás. Csu­Megy a tv vándorútra... Az egyszerűség kedvéért nevezzük a panaszost N. N.- nek, a „panaszoltat” Colorstárnak, a szolgáltató egységet pedig, amelyhez N. N. fordult, hogy 1980. december 23-án vásárolt színes televízióját helyezzék üzembe, GELKA- nak. A helyszínt meg (hogy ne lógjon levegőben az egész sztori) Békéscsabának. Csaknem húszezer forint nem kis összeg. Évekig spó­rolták össze N. N.-ék, hogy gyermekük legszebb karácso­nyi ajándékát érte megvásárolják. Nagy volt az öröm, mikor megérkezett a Colorstár, és... azóta is tartó a bú, hogy nem tudják élvezni adásait. Már az első bekapcsoláskor is jelentkezett egy nagy zöld színű folt a képernyőn. Oda se neki! — majd eltün­teti a GELiKA! A kiküldött szakember azonban azt mondta: ez a színfolt teljesen nem tüntethető el a kép­ernyőről. N. N.-ék ebbe nem nyugodtak bele. Húszezer forintért akkor legyen színes a tv, ha a műsor is az — vélték. Ezért egyenesen a székesfehérvári Márka szer­vizzel léptek kapcsolatba, hátha gyártási hiba van a ké­szülékben. Onnan hívták fel az itteni GELKA-t, és kö­zölték, hogy mi ilyenkor a teendő. Utána az itteni GEL- KA érintkezésbe lépett N. N.-ékkel a készülék beszállí­tása miatt. Meg is állapodtak, hogy febr. 12-én (eddig tartott a huzavona, és most sincs még vége) 8 és 10 óra között kocsit küldenek a Colorstárért. N. N. elkéredzke- dett a munkahelyéről, és otthon maradt. A kocsi azonban az ígért időpontra nem jött. Űjabb telefonálgatások, míg végül elszállították a készüléket, egyben megígérték, hogy 14-ére készen lesz. Kész is lett! Olyannyira, hogy még a korábban éles kép is meghalványodott, a zöld folt azonban kitartóan a képernyőn maradt. Magyarán: teljesen élvezhetetlenné vált a Colorstár. N. N. ismét telefonált Székesfehérvárra. Onnan java­solták, hogy vigye el készülékét a szegedi szervizükbe, ahol majd valóban megjavítják. Jelenleg Szegeden van a színes tv, amely, ha színt nem is, de fordulatokban gaz­dag, mozgalmas két hónapot hozott az N. N. család éle­tébe ... a. ő. pa pocsolya az említett ut­ca. Az első szállítmánynál elakadt a gépjármű. A Ha­ladás Tsz vezetői szívesen visszafizetnék a községi ta­nácsnak a pénzt, de ezzel semmi nincs megoldva. A tartósan csapadékos tél csak rontott a helyzeten. Nem homokos, hanem raga­dós feketeföld található az említett utcában. A községi tanács mindent elkövet azért, hogy az említett utcát feltöltsék. Addig is levél­írónk szíves türelmét kérik. * * * Kisvárdai Zsigmondné Orosháza, Héthalom u. 19.: mindkét levelét megvizsgál­tattuk. A Petőfi Tsz vezető­ségétől megkaptuk a férje ellen indított fegyelmi eljá­rás jegyzőkönyvi kivonatát, valamint az önnel kötött munkaszerződést. Nem áll módunkban, hogy a szövet­kezet vezetőségének határo­zatát megmásítsuk. Ha nem tud belenyugodni a határo­zatba, szíveskedjék panasszal fordulni a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségéhez. * * * Nagykamaráson Sallai Ká­roly fuvaros írt több pana­szos nevében, hogy a hely­beli tsz-től nem kapták meg időben a tejszállítási fuvar­díjat. Nos, időközben intéz­kedtek a szövetkezet vezetői. Elnézést kémek a késedele­mért. De az véletlenül sem fedi a valóságot, hogy a ma­szek fuvarosok pénzéből a szövetkezet tagjainak fizet­tek volna. Nem volt szándé­kosság a késedelem kifizeté­sében. Egy régi kedves magyar- bánhegyesi olvasónk kérdezi: miért hiánycikk a boltokban időnként a fokhagyma. A közelmúltban egy reggeli krónikában azt hallotta a rá­dióból, hogy többek1 között azért akadozik fokhagymá­ból az ellátás, mert 1980-ban gyenge volt a termés ebből a fűszernövényből. „ ... Én ezzel nem értek egyet. A napokban benn vol­tam a mi községünk zöldség­boltjában. Beszélgettünk er­ről a témáról az eladóval. Hiszen még a Szabó család programjában is szerepelt, hogy nagyon drága, 120 fo­rint egy kiló fokhagyma. Én tudom, hogy faluhelyen sok gazdasszony termelt szükség­leten felül, szívesen eladná, de nincs kinek ...” Elismerte az elárusító, hogy neki kis tételekben so­kan kínálnak megvételre fokhagymát. De ő nem veszi meg, mert nem tudja eladni. Az ÁFÉSZ felvásárlója sem veszi át, nincs rá engedélye. Pedig a falvakban — ket­tő-, négykilós tételekben — sok' jó minőségű fokhagymát lehetne felvásárolni...” Meglepődve olvastam a közelmúltban a sarkadi piaci árakról, ahol 20 forint volt egy kiló vöröshagyma. Én meg a tyúkokkal etetem meg, mert nem kell a felesleg senkinek. Babból sincs min­dig elegendő a boltban. Azt is a tyúkokkal etetjük, mert a felvásárló csak gyöngyba­bot vesz át. Pedig a nagysze­mű, könnyen fövő fajta leg­alább olyan finom ... Nem tudom, hogy értesülé­seim helytállóak-e. Ügy hal­lottam, hogy fokhagymát külföldről importált a nép­gazdaság. Ha ez igaz, akkor nagyon pazarlók vagyunk. Meggyőződésem, hogy ta­vasszal számtalan falusi ház­nál a szemétdombra dobják ki a felesleges fokhagymafű- zéreket. Nekem is marad két-három kiló. Ezt nem tu­dom megetetni a tyúkokkal, de fáj a szívem, hogy ki kell dobni, nem vásárolja meg senki...” Seprűcirokszakáll-feldolgozás a gerendási Munkácsy Tsz-ben Fotó: Gál Edit MIT MOND II JOGSZABÁLY? V. Jánosné, Szarvas: Mun­kaviszonyomban több év megszakítás van. Hamarosan elérem a nyugdíjkorhatárt. Mennyi lehet a megszakátási idő, amikor a korábbi szol­gálati éveket még figyelem­be veszik? Illetve melyek azok az esetek, amelyek nem szá­mítanak a szolgálati idő megszakításába? Kell-e a munkaviszony megszünteté­sétől elismerési díjat fizetni, hogy a korájjbi éveket figye­lembe vegyék1? Akinek szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél hosz- szabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szol­gálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után újabb 5 évi szolgálati' időt szerzett. E feltételek hiányában is figyelembe le­het és kell venni az 5 évnél hosszabb megszakítást meg­előző szolgálati időt annál, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szük­séges szolgálati időt megsze­rezte, és az ezt követő 5 éven belül az öregségi nyug­díjra jogot adó életkort be­töltötte, vagy megrokkant, és rokkantsági nyugdíj igénylé­séig fennáll. Az újabb 5 évi szolgálati időnél nem szük­séges, hogy az folyamatos le­gyen, de csak olyan újabb 5 évi szolgálati idő vehető szá­mításba, amelyben nincs öt évet meghaladó megszakítás. Ha szolgálati idejében 5 évet meghaladó megszakítás volt 1966-ig, és az ezt köve­tő 11 év alatt az újabb 5 évi szolgálati időt úgy szerezte meg, hogy volt egy 4 éves és két rövidebb ideig tartó meg­szakítása — de 5 évet meg­haladó megszakítása nem volt —, ez jogot ad az összes korábbi szolgálati idejének a beszámítására. Amennyiben az öregségi nyugdíjra jogosí­tó életkora betöltése előtt 5 éven belül szünteti meg munkaviszonyát, és ha eddig az időpontig legalább 10 év szolgálati időként figyelembe vehető ideje van, öregségi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az öregségi nyugdíja meg­állapítását nem a korhatár betöltésekor, hanem ennél későbbi időpontban kéri. Ilyen körülmények' mellett már nincs jelentősége an­nak, hogy a munkaviszonya megszüntetésétől az öregsé­gi nyugdíj megállapításáig 5 évnél hosszabb idő telt el, de csak abban az esetben, ha munkaviszonya megszünteté­sekor legalább 10 év beszá­mítható ideje van. Ebben az esetben munkaviszonya meg­szüntetésétől számítva elis­merési díjat sem kell fizet­nie. Elismerési díjat ugyanis csak addig az időpontig kell fizetni, amíg ez szükséges annak érdekében, hogy a megszakítást megelőzően szerzett szolgálati idejét a szolgálati időben bekövet­kezhető, 5 évet meghaladó megszakítás miatt ne veszít­se el. Az öt évet meghaladó megszakítás szempontjából nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt rok­kantsági, vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjban, átme­neti segélyben, rendszeres szociális járadékban, rend­szeres szociális segélyben ré­szesült, vagy kórházi ápolás alatt állt. Dr. Serédi János Sarkadon, a munkásnegyedben lakók régi kívánságát telje­sítette az ÁFÉSZ azzal, hogy létrehozta az Anti utcában az ABC-kisáruházat és a melegkonyhás bűiét. Képünk a kisáru- házban készült, ahol mindig gazdag a választék Fotó: Balkus Imre VISSZHANG „VISSZHANG” címen kö­zöltük 1981. január 22-én Tóth Gyula, Gyula, Szőlős­kert u. 8. szám alatti lakos panaszát, amely szerint sem a postai küldeményeket, sem a napilapokat nem kapja meg időben. Javasolta levél­írónk : ha munkaerőgondok­kal küzd a posta, helyezze­nek el postaládát, és min­denki elmegy a küldeménye­kért. Az írásra dr. Dénárt Lász­ló, a Szegedi Postaigazgató­ság igazgatóhelyettese vála­szolt : „... A kézbesítés hiá­nyosságairól közölt panaszt megvizsgáltattam. Való igaz, hogy Medgyesegyháza 1. szá­mú postahivatal jelentése szerint a távirat feladására február 10-én, 12.26 órakor került sor, és aznap 12.43- kor érkezett be. A hivatal azonban szombaton nyolctól tizenkét óráig tart nyitva, s ez időben biztosítja a kézbe­sítő szolgáltatást. Az emlí­tett esetben késve érkezett a távirat, nem tudott a hiva­talvezető intézkedni, csak másnap, 8.30 órakor. A szőlőskerti lakosoknak a Gyula 4—Gyulavári postahi­vatal kézbesít. Sajnos, az utóbbi időben a hivatal sú­lyos munkaerőgondokkal küzdött. Egymást követő két körzetben is szünetelt a kéz­besítés ...” Ezért kellett a hivatalba bemenniük a pos­tai küldeményekért. A hivatalban történő kéz­besítés a dolgozóknak nagy megerőltetést jelentett, de ők szívesen eleget tettek köte­lességüknek. Ezért fordulha­tott elő néhány esetben, hogy az előfizetőknek nem jutott újság, mert kiadták a roko­noknak, jó szomszédoknak. Időközben a hivatal mun­kaerőproblémái megoldód­tak, és reméljük, hogy a le­vélíró rendszeresen megkap­ja postai küldeményét. Egyébként levélszekrény belterületen való elhelyezé­sét a posta egyelőre nem ter­vezi. Viszont a szolgálati idő alatt a posta készséggel áll a lakosság szolgálatára ...” A kellemetlenségért az igazgatóság szíves elnézést kér...” * * * „Levelekből — sorokban” címen 1981. február 12-én közöltük Bandur András sár - kadi lakos panaszlevelét, amely szerint nincs mindig nyitva — adott időben — Sarkadon az új hírlappavi­lon. Erre az írásra a sarka­di postahivatal illetékes ve­zetői reagáltak. ......Nem felel meg a va­lóságnak a levélíró panasza, amely szerint az újságárus­bódét gyakran zárva találta. A hírlappavilon a megnyi­tás óta egyszer, betegség mi­att, február 8-án volt zárva, de az előfizetők e napon is átvehették a postán kedvelt lapjaikat. A nyitva tartást már három ízben megváltoz­tattuk, csakhogy alkalmaz­kodhassunk a lakosság igé­nyeihez ...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents