Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
1981. február 26., csütörtök o JEGYZET Gáláns kaland? Araszolok a gondolák között, s látom: az egyik jól öltözött hölgy a kosár helyett a szatyrába, a zsebébe rakja a kisebb-nagyobb kozmetikumokat, illatszereket. Nézelődöm, és azon töröm a íejem, hogy szóljak-e. Legyintek. Minek fárasszam magam, jobb a békesség. Egyáltalán, mi közöm az egészhez? Hol vannak az éladók? Végeredményben az ő érdekük a bolti szarkák leleplezése. Az üzleti lopások elburjánzása világjelenség. A BAG Nachrichten című lap szerint az NSZK-ban évente több mint 260 ezer ilyen esetet jegyeznek fel, az emelkedés eléri a 15 százalékot. Feltűnő, hogy rendkívül elharapóztak a bolti lopások a közepes nagyságú városokban, de egyre többen tekintik e tettet gáláns kalandnak a községekben, a falvakban. Különösen aggasztó, hogy az összes lopások 39 százaléka a 21 éven aluli fiatalok nevéhez fűződik. Ennek vitathatatlan veszélye abban rejlik: más, komolyabb bűncselekmények előtt egyengetik az utat. Rossz példáért sajnos nem szükséges a szomszédba menni. Mind több fejtörést okoznak a hazai kereskedelemnek, a tanácsoknak, az ügyészségeknek, a bíróságoknak az alkalmi tolvajok. Az áruk ugyanis szinte kelletik magukat az önkiszolgáló boltokban, ABC-áruházakban. Nem csupán élelmiszert, él- \ezeti cikkeket, hanem háztartási és műszaki árukat értékesítenek ily módon. Nagy a kísértés, amelynek csapdájába sokan beleesnek. A napokban az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat jogtanácsosa említette: az évi 2 milliárdos forgalomnál 100 ezrekre rúg az eltulajdonított áruk értéke. Ezzel szemben tavaly csupán 70 személyt értek tetten, akik fizetés nélkül akartak távozni. Mindenképpen figyelemre méltó a 14 éven aluli, fiatalkorú tolvajok aránya, hiszen a 70-ből 36 an általános is- j kolások voltak. Ugyanakkor a többiek között akadt 16 éves diáklány és 70 éves néniké. A gyerekek általában kisebb értékű cikkeket: csokoládét, rágógumit, iskolaszereket, játékokat emelnek el. Olyan esetet is feljegyeztek a békéscsabai 49. sz. papírboltban, amikor az egyik lány nemcsak magának, hanem társainak lopott tollat, ceruzát, füzeteket. A felnőttek már rafináltabbak. Kifinomult módszereik vannak, körültekintően védekeznek a tettenérés ellen, és leginkább nagy értékű árukat lopnak. Jellemző, hogy míg a 36 kisiskolás 1800, a 34 középiskolás, szakmunkás és felnőtt 8600 forintot érő különféle terméket tulajdonított el. A szabálysértési bírságok, a sok esetben enyhe bírói elmarasztalások viszont nem eléggé elrettentőek. Elsősorban a vidéki szakigazgatási szervek gördítenek akadályt a jogos bírság kiszabása elé. Pedig a megelőző és a biztonsági intézkedések elejét vehetik ennek az elítélendő folyamatnak. Kiváltképp a pedagógusok, a hatóságok és a szülők tehetnek sokat az üzleti lopások csökkentéséért. Gáláns kaland? A közvélemény aligha fogja fel annak. Nem is az, hanem rendkívül komolyan mérlegelendő szabálysértés, illetve bűn- cselekmény, amelynek megakadályozása mindannyiunk feladata. A kétegyházi művelődési házban januárban kezdték e] a festési munkálatokat a tanács költségvetési üzemének dolgozói. A cél: rendbe hozni a ház klubtermeit, a régi könyvtár helyiségét pedig házasságkötésre alkalmassá tenni. A munkát e hónap végére fejezik be Fot6: Gál Edit Vegyszerrel a fagykárok megelőzéséért Az MTA Szegedi Biológiai Központjának biokémiai intézetében gyakorlatban hasznosítható eredményt hozott a növények fagytűrőképességének növelését célzó több éves kisérletsorozat. A kutatók laboratóriumi körülmények között bizonyították, hogy egyes fagyérzékeny növények bizonyos vegyszerrel lepermetezve tartósan, több napon át ellenállnak a fagy károsító hatásának. A kutatócsoport tagjai az MTI munkatársának elmondták, hogy az évenként különböző intenzitással jelentkező kora tavaszi vagy kora őszi fagyok földünk jelentős részén kopanly károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Az utóbbi években világszerte előtérbe került a növények fagytűrőképességének növelése. Ilyen kutatások folynak elsősorban a Szovjetunióban, Kanadában, az USA-ban, Japánban, az NSZK- ban és Magyarországon, az MTA Szegedi Biológiai Központjában. A fagy azzal károsítja a növényt, hogy a sejtekben levő szabad víz megfagy, és a jégkristályok roncsolják a növények szöveteit. Laboratóriumi kísérleteikkel igazolták, hogy bizonyos vegyszeres kezeléssel — amelynek szabadalmaztatása most van folyamatban — jelentősen javítható a növény fagytűrése. Egy mexikói eredetű búzaféleség, amelv minusz tíz fok hőmérsékletnél csaknem teljesen elfagyott, a megfelelő vegyszeres kezelés után ugyanilyen hőmérsékleten nyolcvan százalékban életben maradt. Ezzel a módszerrel őszi búzaféléknél, uborkaféléknél és más konyhakerti növényeknél is sikerült a növények fagytűrőképességét jelentősen növelni. Szociális bizottság a nagyszénási tsz-ben A nagyszénási Október 6. Tsz szociális bizottságának bőven van tennivalója, hiszen a 900 aktív- dolgoz» mellett ugyanennyi nyugdíjasról kell gondoskodniuk. Az egyik legfontosabb feladatuknak az idősekkel való törődést tartják'. A negyedévenként ülésező bizottság a közművelődési előadó bevonásával dönt a szociális, kulturális alap fel- használásáról. A szociális bizottságba a tsz-tagok beválasztottak vezetőt és beosztottat, öreget és fiatalt. A közös pénzből fizetik a szociális gondozónőt is, akivel együtt gyakran látogatják a betegeket, akár tanyán, akár a községben élnek. A szociális segélyt kérők levele is hozzájuk kerül. Az alkalmanként támogatottak mellett rendszeresen segítik a testi és szellemi fogyatékos gyermekek', a félárvák családját. A régebben, igen alacsony jövedelemmel nyugdíjba ment tagok negyedévenként nyugdíjkiegészítést kapnak. Az évi egy mázsa búza ára minden nyugdíjasnak jár. A tagok közül azokat is köszöntik, akik aranylakodalmukat ünnepük. A művelődési ház nyugdíjasklubját fürdőbérfl GELKD az üregekért A GELKA Békés megyei kirendeltségének dolgozói rendszeresen tartanak kommunista műszakokat, melyek munkabérét különféle közhasznú célokra ajánlják fel. Legközelebb például ezen a héten, február 28_án, szombaton tartanak egész napos munkaakciót az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére. Ennek a műszaknak a munkabérét a vállalat szociális alapjának bővítésére ajánlják fel. Az elmúlt évben is több munkaakciót szerveztek a GiELKA-sok. Ezek közül az egyiknek az eredményét az idős emberek megsegítésére fordítják. Az összegyűlt munkabérből négy televíziót és egy mosógépet vásároltak. Ezeket a megyében levő öregek napközi otthonainak adják át a Hazafias Népfront kongresszusa alkalmából. let-vásárlással, pénzzel támogatják. A munkában elfáradtak Balatonfüredre, Harkányba mehetnek üdülni, s a szövetkezet autóbuszai el is szállítják őket. A bizottság részt vesz a munkavédelmi szemléken, s felülvizsgálja a munkaterületek biztonságát, kulturáltságát. Márciusi ülésükön vitatják meg egész éves munkájuk tervét. Elképzeléseik szerint beszámoltatják majd a közművelődésről, a művelődési ház igazgatóját, a község egészségügyi helyzetéről pedig üzemorvosukat. A különböző oktatási formák költségeihez is a 2 millió 600 ezer forintos keretből járulnak hozzá. Nagy összeget emészt fel az üzemi étkeztetés biztosítása is, hiszen a dolgozók' csupán 12 forintot fizetnek a kiadós ebédért, amely a szövetkezetnek tulajdonképpen 27 forintjába kerül. Ezt a jelentős és növekvő összeget egyre nehezebb előteremteni. A szövetkezet 4-5 autóbuszának üzemeltetése is része a szociális juttatásoknak, mert ezek nemcsak' a munkahelyekre, hanem kirándulásokra is szállítják a dolgozókat. B. Zs. Színvonalasabb szervezést! gy közelmúltban készült felmérés megállapítja, hogy a megyei tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél a szervező munka színvonala elmarad a kívánatostól. Elgondolkodtató, hogy az e tevékenység fejlesztését célzó párt- és kormányhatározatok, valamint a megyei irányító szervek erőfeszítései ellenére sem sikerült lényegesen előre lépni az elmúlt 5—10 esztendőben. Az a tény, hogy a vállalatok többségénél — sajnos ez nemcsak megyei, hanem országosan is igaz — nem kielégítő a szervezettség színvonala, az ágazati és a nép- gazdasági hatékonyság növelésének egyik akadályává vált. Ki és milyen mértékben felelős a szervező munka fejlődéséért, pontosabban nem fejlődéséért? ' A válasz nem könnyű. Kétségtelen, hogy a vállalati vezetők szemléletében, a vezetés gyakorlatában a szervező munka nem mindig kap kellő hangsúlyt, a szervezéssel kiaknázható lehetőségeket a gazdasági vezetés olykor alulértékeli. Sok helyen még annak tisztázásáig sem jutottak el,-hogy mit tekintenek szervezésnek, s azt pusztán a napi operatív feladatok összehangolásának eszközeként ismerik. Noha nagyon sok múlik a személyi feltételeken, a kis- és középvállalataink, szövetkezeteink jelentős hányadánál még sincs önálló szervező, ezt a munkát valamelyik középvezető „nyakába varrják”. S mivel ez ott egy sokadik teher, mint az ilyenkor lenni szokott, kevesebb energia jut rá, mondván, hogy a vállalati vezetés ettől a tevékenységtől úgysem vár sokat. Természetesen a befektetett . munkával arányosak lesznek az eredmények is. Ez pedig megerősíti hitükben azokat, akik eleve lebecsülték a szervezés lehetőségeit. Nem tekinthető megfelelőnek a szervezésiintézkedési tervek színvonala sem. Sok helyen egyáltalán nem is készülnek tervek. Itt természetesen nem az egyszerű, könnyen áttekinthető feladatok felesleges adminisztrációját hiányoljuk. Hiszen most is érvényes egy régi görög bölcselő mondása, miszerint „jobb a láthatatlan összhang a láthatónál!” Mit tehetnek a felügyeleti irányító szervek? Nyilvánvalóan nem határozhatják meg konkrétan, hogy milyen szervezési intézkedéseket hajtson végre a vállalat. De azért már mindenképpen felelősek, hogy a szervező munka folyamatos legyen a vállalatoknál. Ennek számonkérésére megvannak az eszközök, elsősorban a magasabb vezető állású dolgozók premizálásánál, jutalmazásánál. Ezért következetességre, az igények előzetes meghatározására van szükség. Q lőnyös lenne, ha a vállalatok jobban bekapcsolódnának az országos vérkeringésbe. Ez már az irányítók és az irányítottak szoros együttműködését igényli. Nincs sok értelme tehát az egymásra mutogatásnak. I sősorban azt várjuk, hogy mielőbb szemléletváltozás történjen, s ezt tettek, eredmények jelezzék. (szathmáry) Kis területen, gazdaságosan (Tudósítónktól) A békésszentandrási Zalka Máté Termelőszövetkezet 261 tagja 2 ezer 300 hektárt művel meg. Gabonát az összterület csaknem negyven százalékán termesztenek. Az elmúlt év szélsőséges, csapadékos időjárása ellenére az 1979-es átlagtermésekhez viszonyítva majdnem kétszer annyi termett most búzából, őszi árpából és zabból hektáronként. A nehéz napokban derekasan helytállt a tagság, a nagy teljesítményű gépek, a korszerű agrokémia alkalmazása sokat segített. Az elmúlt évben is több millió forintot fordítottak műtrágya- és nö- vényvédőszer-vásárlásra. A növénytermesztési ágazat a tervezett árbevételt 10 százalékkal túlteljesítette: 37 millió 800 ezer forintot ért így el. Az állattenyésztési ágazatban kezdeményezésként, néhány éve, korszerű technológiájú nyúlfarmot működtetnek. Igaz, ez még az idén nem érződik jelentősen az árbevételben. Hízósertés-értékesítésben 9,5 millió forintot produkált az ágazat. A tejtermelésben 4 ezer 309 literes hozamot sikerült elérni tehenenkénti éves átlagban. Egy liter tej előállításához 1,75 kilogramm takarmányt használt fel a szövetkezet. Végül is az állattenyésztési ágazat 21 millió 333 ezer forintos árbevételt könyvelhetett el 1980-ra. A termelőszövetkezet mérleg szerinti nyeresége 9,5 millió forint volt, szociális és kulturális alap kiegészítésre 257 ezer, fejlesztési alapra 3,3 millió forintot fordítanak. 1981-re is reális terveket tűztek ki célul: megtartják a már évek óta kialakított termelési szerkezetet. A jövőben ismételten fontos szempont marad a takarékosság, főként a villamosenergia- és az üzemanyag-felhasználásban. A VI. ötéves terv folyamán erőfeszítéseket tesznek a fajlagos költségfelhasználás csökkentésére is. Az 1981. évi tervben szerepel még, hogy a szövetkezet árbevétele megközelítse a 100 millió forintot. Ambrus György Hz ország legjobbjai között A vasúti fuvarkapacitás egyenletesebb kihasználása, valamint a népgazdasági energiával való takarékosság céljából a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium országos vasúti rakodási versenyt hirdetett meg. A Közlekedési közlöny 5. számában meghirdetett verseny lényege: 1981 első három hónapjában havonta legalább 10 ezer tonna árut adjon fel vasúti forgalomra a versenyző vállalat. Az ország 10 legjobb vállalatát céljutalomban részesítik, melynek feltétele: a bázis hónapokhoz képest legalább 110 százalék legyen a fuvar igénybevétele. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — amely évente nagy mennyiségű terményt szállít vasúton hazai és külföldi értékesítésre — benevezett az országos versenybe. Amint kiderült, érdemes volt: az ország 10 legtöbbet szállítók Ustájára került. Békés megyéből 1980 januárjában a gabonaipar 20 ezer 734 tonna árut szállított vasúton, 1981 januárjában pedig 29 ezer tonnát. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a vállalatot dicséretben részesítette. Nagy Zoltán mérnök, a szállítási osztály vezetője, a vasúti fu- varoztatás szervezésének irányítója pedig pénzjutalomban részesült. A vállalat természetesen megpályázta a február és a márciusi hónapot is. A mezőny nagyon erős: hiszen a Tatabányai Szénbányák és számos más nagy hírű vállalat a versenypartner. Eredményükre méltán büszkék, hiszen az országos 10 legjobb közé Délkelet-Ma- gyarországon egyedül a Békés megyei Gabonaforjgalmi és Malomipari Vállalat került. Az Endrődi Szabóipari Szövetkezetben nyugatnémet megrendelésre sportöltönyöket varrnak. A szabadidő-öltözékből idén ötféle fazon készül Seres Sándor a. Fotó: Martin Gábor
