Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 28. szám
o 1981, február 3.. kedd A szarvasi új telephely Szent Flórián jól tudta, mit csinál, amikor egyszerre két szakma — a kéményseprés és a tűzoltás — fölött vállalt védőszenteskedést. Hiszen egykoron, a hatalmas városégések megszüntetésében a tűzoltók, megelőzésében pedig a kéményseprők játszottak főszerepet. Az ősi statisztikák szerint ugyanis az efféle katasztrófákat leggyakrabban ké- ménytüzek okozták. A kéményseprők hozta szerencsébe vetett hit tehát igen régi keletű. * * * 'A kemencék, a szén- és fatüzelésű kályhákat napjainkra kiszorították az új energiahordozók: a villany, a gáz és az olaj. Nagyobb hatásfokkal, melléktermék — salak és korom — nélkül ontják a meleget. Munka nélkül maradtak a kéményseprők? Szó sincs róla. Békéscsabán, a volt kéményseprő vállalat nem temette el a létrákat, seprőket; nem sírta vissza a régi, szép, „kormos kéményekkel teli” világot, hanem éppen az új energiahordozók1 által támasztott új szelek meglova- golásával nőtte ki magát tüzeléstechnikai vállalattá. Ma szinte minden típusú tüzelőberendezés javításával, beállításával, szabályozásával, biztonságtechnikai ellenőrzésével foglalkoznak. Munkájuk energia-megtakarítással is jár. Az elmúlt évben a rendszeres karbantartással partnereiknek1 tüzelőanyagban mintegy 10 millió forintot spóroltak meg. Ahhoz, hogy tevékenységük ily nagymértékben kiszélesedjen, meg kellett teremteniük szolgáltatásuk anyagi, technikai és emberi bázisát. Hosszú évek során szinte önerőből bővítették gépkocsiparkjukat, eszköz- állományukat, és tanfolyamokat szerveztek dolgozóiknak. * * * Telephelyük van Mező- kovácsházán, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szeghalmon, és a legújabb Szarvason. — Szarvas lassan az olaj- kályhák városa lesz — mondja Varga János, a tüzeléstechnikai vállalat igazgatója, — Csak egy igen régi, szinte romos bérleményünk volt ott, kevés, és a nyugdíjkorhatárhoz közeledő dolgozóval. Az új épületet 20—25 ember munkahelyének terveztük, szép szociális létesítményekkel, raktárral, és egy 40 négyzetméteres műhellyel. Ügy érzem, ezzel megfelelünk majd a szolgáltatás követelményeinek: olcsóbbak, gyorsabbak leszünk. A szarvasi olajkályháknak sem kell oda-vissza 90 kilométert utazni, így a kiszállási költségek is megszűnnek. Kevesen tudják rólunk, hogy mintegy hárommillió forintos értékben mi javítjuk a megyében az olajkályhákat. Csak összehasonlításként, a Generálnak félmilliós ebből az árbevételé. Vonzó az új telephely, már érettségizett fiatalok is jelentkeztek hozzánk, igaz, szép fizetést is adunk. Még egy-két évvel ezelőtt azt mondhattuk volna róluk: a múlthoz ragaszkodnak. Ma inkább azt sejtjük, a jövőbe néznek, amikor megtudMiről ír a Kukorica — iparszerűen? A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKK lapjának idei első száma közli a múlt évi termelési versenyek eredményét. Mint az értékelésből kiderül, az élenjáró kukoricát, cukorrépát és búzát termelő gazdaságok között kis különbségek döntötték el a he- .lyezéseket. Kukoricatermesztésben az IKR-en belül két kategóriában versenyeztek az üzemek. Az egyikben a gerendás! Munkácsy, a másikban a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombinát ért el második helyezést. A cukorrépa-termesztési verseny Fotó: Veress Erzsi juk, hogy a vállalat cserépkályhák eladásával és átépítésével is foglalkozik'. Békés megyében 1968 óta nem építettek cserépkályhát. Ma hazánkban kizárólag Zalaegerszegen és Nyíregyházán gyártják — ott is elsősorban exportra — a jövő leggazdaságosabban, és tegyük hozzá legolcsóbban melegítő tüzelőberendezését. Az elmúlt évben a tüzeléstechnikai vállalat 300 újat adott el, és 300-at épített át ebből a reneszánszát éló kályhából. A vállalat 17 dolgozója a kéményseprés mellett cserép- kályha-szakértővé lépett elő, a kereslet növekvő tendenciáját tekintve úgy néz ki, nem maradnak munka nélkül. Az új kívánalmakhoz való alkalmazkodásnak' azonban csak egyik oldalága a cserépkályha-építés. A vállalat kazánokat is tisztít, mégpedig korszerű módon. Egy magyar szabadalom alapján felmentést kaptak a vállalat dolgozói a kazántisztítás nehéz fizikai munkája alól. Ma — magyarázza Kovács Zoltán, a vállalat főmérnöke — vegyszeres tisztítást végzünk'. Bepermetezzük a vegyszert, ami nemcsak „kimossa” a kazánt, hanem egy olyan vékony, filmszerű réteget is képez rajta, amely megnehezíti az égéstermékek lerakódását a továbbiakban. Remek találmány. Javítja majd a kazánok hatásfokát — Ka sikerül a tervünk — a vízkőkép- ződések megszüntetése is. A vízkő, tekintve, hogy megyénk vizei igen dúsak e szempontból, majdnem any- nyi energiát elnyel, mint a korom. Vegyészek bevonásával sok napközi, óvoda kiskazánjai melegítenek majd jobban, megszabadítva a vízkövektől * * * Olaj- és gázégők beállítói, cserépkályha-építő szakmunkások, kazántisztítók, olaj- kályhajavítók, kéményseprők. Eddig csak az utóbbiak láttán fogtuk meg babonából kabátunk gombját. Szent Flórián védenceinek kőié kibővült. E szakmák művelői munkájukkal, szakértelmükkel, tanácsukkal egy különleges szolgáltatást nyújtanak: segítenek megfogni eddig feleslegesen elégett, elfüstölt, elkormoló- dott forintjainkat. Kelemen T. Magda listáján is találkozhatunk Békés megyei gazdasággal, az Orosházi Állami Gazdaság hektáronkénti hétezer-ötven kilogrammos cukortermelésével országos második helyezést ért el a termelési rendszeren belül. „Minden táblánkon egyenletes a kelés” címmel Irt cikket a lapba Kunos Zoltán, a kardoskúti Rákóczi Tsz főagronómusa. Mint írásából kiderül, időben és jó minőségben vetették el a búzát az új Rába— IH 6200-as vetőgéppel, s a táblák mostani állapota kedvező képet mutat. Gyulai Munkácsy Tsz Megteremtették a továbbfejlődés alapját „Óriási vállalkozásnak tűnt, hogy a tőkeszegény kisgazdaságokból egy-két évtized alatt korszerű nagyüzemek jöjjenek létre.” — ez a mondat a gyulai Munkácsy Tsz január 31~i zárszámadó- közgyűlésén, a közös gazdaság vezetőségének beszámolójában hangzott el, hűen érzékeltetve azt a sok erőfeszítést, amely végül is fejlődőképes nagyüzemek létrejöttéhez vezetett. * * * — A vetésszerkezet módosítása, az állattenyésztés költségeinek csökkentése, az ipari tevékenység meghonosítása volt ,e> suszterszéknek az a három lába, amelyre az ötödik ötéves terv időszakában támaszkodtunk. Elképzeléseink helyesek voltak — magyarázza Sótyi János, a közös gazdaság elnöke, „ zárszámadást követő beszélgetésen. A termelőszövetkezetben az elmúlt időszakban módosították a vetésszerkezetet. Korábban 1200, ma 700 hektáron termesztenek kukoricát. A változtatás oka: a betakarítási csúcsokban elégtelennek bizonyult a gazdaság szárítójának teljesítménye, és mert ilyen üzem építéséhez kevés pénz állt rendelkezésre, a kukorica helyett más növényeket vetettek. így kezdték el nagyobb területen termeszteni a szóját és a napraforgót. Sőt az utóbbi években „felsőbb osztályba” léptek. Ez a tsz esetében annyit jelent, hogy csaknem 200 hektáron hibrid kukorica és cirokvető- mag termesztésére rendezkedtek be. Közismert, hogy a vetőmagtermesztés nagyobb pontosságot, technológiai fegyelmet követel. Az elmúlt időszakban a szövetkezetben megteremtették az ágazat továbbfejlődésének alapjait. — A VI. ötéves tervben a növénytermesztésben évente 4—5 százalékos termelésnövekedéssel számolunk. Ehhez azonban feltétlenül szükség van az elhasználódott gépek pótlására, cseréjére. Elengedhetetlen, hogy a szomszédos gazdaságokkal, a Köröstáj és a Lenin Tsz-ek- kel szárítót, tárolót és takarmánykeverőt építsünk — mondja az elnök. * * * A közös gazdaság állattenyésztési ágazatának árbevétele meghaladja a növénytermesztését. A szarvasmarhatartás, a sertéshizlalás ég a pecsenyecsirke-nevelés egyaránt nyereséges. Az egy tehénre jutó tejtermelés 5860 liter. Az állomány további szelekciójával a VI. ötéves tervben 6 ezer liter fölé növelik az egy tehénre eső tejhozamot. A sertéshizlalás eredményességét a takarmányköltségek jelentős csökkentésével növelték az elmúlt időszakban. A vágóhídi mellék- termékek nagyobb mértékű hasznosításától azt remélik, hogy a takarmányköltség további 5—6 százalékkal csökken, amely, — ha hozzászámítjuk az állattenyésztés többi ágazatában is a takarmány ésszerűbb felhasználását —, 3—4 millió forint megtakarítással jár majd. Ez az elkövetkezendő évek feladata. Tavaly több, mint. nyolc- százezer pecsenyecsirkét, 200 ezer pecsenyekacsát értékesítettek. A baromfiágazat árbevétele 53 millió forint volt. Az elkövetkezendő években a termelést itt is tovább növelik. — Az állattenyésztés eredményességét elsősorban a takarmány ésszerű hasznosításával tudjuk növelni. Itt ugyanis az összes költségek mintegy hetven százaléka takarmányköltség. Ha sikereket is érünk el, akkor sem számíthatunk azonban arra. hogy ez az ágazat jelentős mértékben megszilárdíthatja I a tsz pénzügyi helyzetét. Így gondolkodtunk egyébként ezelőtt néhány évvel is, amikor hozzáláttunk az ipari ' tevékenység meghonosításához — fejti ki álláspontját az elnök. * * * Az ipari tevékenység fejlődését az alábbi számok is bizonyítják: az, ágazat árbevétele 1977-ben 3,5 millió, 1980-ban pedig már 41 millió forint volt. Legjelentősebb szerepet a talajjavítási munkálatokat végző részleg tölt be. Most tárgyalásokat folytatnak a partnerüzemekkel, a vasipari részleg, az érintésvédelmi szolgálat és a villanymotor-tekercselés további fejlesztésére. — A VI. ötéves tervben az ágazat árbevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot és az ipari tevékenység még nagyobb szerepet játszik majd a szövetkezet pénzügyi gazdálkodásának megszilárdításában. — tájékoztatta a közgyűlésen résztvevőket az ágazat munkájáról Bencsik Pál, aki egyébként azt is bejelentette, hogy a termelőszövetkezet a mezőgazdasági terményszárító szigetelésére szabadalmat nyújtott be. Ez jelentős energiamegtakarítást eredményezhet. « * * * Az V. ötéves tervben elért eredmények és a generációváltással munkába állt sok fiatal szakmunkás, felsőfokú végzettségű szakember biztosítékot nyújt arra, hogy a szövetkezet fejlődése , a VI. ötéves tervben töretlen maradjon.' K. J. Bútorok exportra A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet ízléses tölgybútorai évek óta ismertek és keresettek a belföldi és a külföldi piacon egyaránt. Gyártmányaik jelentős része fut évek óta minden változtatás nélkül külföldi megrendelők kívánságára. A Szovjetunióval például négyéves a kereskedelmi kapcsolatuk. Képeink a munka különböző szakaszait, a jól működő üzem hétköznapjait örökítik meg Fotó: Martin Gábor TztíaiRalyliák városában
