Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

békés Megyei Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. FEBRUÁR 24., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Megkezdődött az SZKP XXVI. kongresszusa nya hangsúlyozza a Szovjet­unióval való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel vála­szolunk. A Szovjetunió új alkotmánya a szovjet kül­politika sarkkövének nyil­vánítja a szocialista orszá­gokkal fennálló barátságot, együttműködést és kölcsönös segítséget. Az elmúlt időszak meg­győzően megmutatta, hogy milyen befolyásos és jóté­kony szerepet játszik az eu­rópai, és általában a nem­zetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezetének és mindenekelőtt politikai ta­nácskozó testületének tevé­kenysége. Szerződésünk leg­felsőbb politikai szerve, egyengetve az összeurópai ér­tekezlethez vezető utat, bu­karesti, moszkvai és varsói ülésein egész sor új kezde­ményezést tett, amelyek szé­les körű érdeklődést keltet­ték az egész világon”. E kezdeményezések fő cél­ja az enyhülés megvédése, az, hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. A Központi Bizottság je­lenti a kongresszusnak: a szocialista országok katonai- politikai védelmi szövetsége hűségesen szolgálja a békét. Minden szükségessel rendel­kezik ahhoz, hogy megbízha­tóan megvédelmezze a népek szocialista vívmányait. És mi mindent megteszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol állunk attól, hogy a mai szocialista világ képét csupa ünnepi színekben áb­rázoljuk. Előfordulnak orszá­gaink fejlődésében bonyodal­mak is. A gazdaság intenzív fejlesztésére, a nagyszabású szociális programok megvaló­sítására való áttérés, a kom­munista tudat formálása — nem megy végbe egy csapás­ra. Idő és fáradhatatlan al­kotó útkeresés kell hozzá. És természetesen tanulnunk kell egymástól. A szocialista építés évei alatt a testvéri országok sok­rétű pozitív tapasztalatokat szereztek a termelés szerve­zésében, az irányításban, a népgazdasági problémák megoldásában. Tudjuk, például, milyen hozzáértően szervezték meg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és vállalatok mun­káját Magyarországon, mi­lyen értékes tapasztalatok vannak a termelés ésszerű­sítésében, az energia-, a A szovjet ipar gyors fejlődéséről tanúskodik az ATOMMAS gyár, ahol korszerű automata gépeket készítenek olyan terü­letek számára, mint az elektronika vagy t • űrkutatás (Fotó: APN—KS> A magyar pártküldöttség vasárnapi programja A kommunizmust építjük című, az SZKP XXVI. kong­resszusa tiszteletére rende­zett képzőművészeti tárlatot tekintette meg vasárnap dél­előtt a moszkvai központi kiállítási csarnokban az MSZMP Központi Bizottsá­gának küldöttsége: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője, Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a Központi Bi­zottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP KB tagjai. A pártküldöttséget a tár­latlátogatásra elkísérte Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Bo­risz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetője, az SZKP KB tagja. A vendégeket Jurij Bara­bás, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyette­se, a Szovjet Képzőművésze­ti Szövetség több vezetője fo­gadta. A kiállítás az elmúlt öt esztendő, az SZKP XXV. kongresszusa óta eltelt idő­szak művészi termését tárja a látogatók elé. A mintegy másfél ezer alkotást bemuta­tó tárlaton Nyikolaj Pono- marjov, a Szovjet Képzőmű­vészeti Szövetség elnöke ka­lauzolta a pártküldöttséget. Kádár János és a delegáció tagjai hosszan időztek a Szovjetunió valamennyi köz­társaságának művészetét szemléltető, napjaink külön­féle stílusirányzataiban fo­ga’- alkotások — festmé- nj • szobrok, gobelinek, üv,._,.árgyak, porcelánok, plakátok — előtt, amelyek sokoldalúan mutatják be a szovjet nép hősi harcait, épí­tő munkáját, a szovjet embe­rek életét. Az egy órát meghaladó lá­togatás végén Kádár János örömét fejezte ki, hogy meg­ismerkedhetett a Szovjetunió képzőművészeinek legújabb alkotásaival, s elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége va­sárnap délután a Vörös téren megkoszorúzta a Lenin-mau- zóleumot. Az élővirág-koszo- rú vörös és piros-fehér-zöld szalagjain magyar és orosz nyelven ez a felirat olvas­ható: A halhatatlan Lenin­nek — Az MSZMP KB kül­döttsége. A koszorúzásnál szovjet részről megjelent Leonyid Vaszilijevics Szmirnov, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykötete, Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezető­je, az SZKP KB tagjai, Oleg Ranmcny'.n, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, a KB póttagja. Jelein voltak a moszkvai magyar nagykövetség és más magyar külképviseletek ve­zetői. nyersanyag- és az anyagta­karékosság területén az NDK-ban. Nem kevés az érdekes, és értékes tapasztalat Csehszlo­vákia társadalombiztosítási rendszerében. Bulgáriában és (Telefotó) több más európai szocialista országban az agráripari kooperáció hasznos formáit találták meg. A szocialista integrációval foglalkozva az előadó meg­állapította, hogy az előző kongresszuson megszabott feladatok megvalósulásának eredményeként konkrét tet­tekben öltenek testet a hosz- szú távú célprogramok, meg­gyorsul az integráció üteme. Mintegy 120 sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyezményt kötöttek meg. Befejezéséhez közeledik a KGST-országok 1981-1985- re szóló népgazdasági tervei­nek koordinálása. Jóllehet az utóbbi évek nem voltak a legkedvezőb­bek több szocialista ország népgazdasága számára, a KGST-tagországok gazdasá­gi növekedésének üteme az elmúlt évtizedben mégis kétszer gyorsabb volt, mint a fejlett tőkés országoké. A KGST-országok továbbra is a világ legdinamikusabban fej­lődő országcsoportját alkot- ják. A szónok felhívta a figyel­met annak a fontosságára, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista országok között minden tekintetben kölcsö­nösen előnyösen alakuljanak (Folytatás a 2. oldalon) L. I. Brezsnyev előadói beszéde A kongresszusi előadói be­szédében Leonyid Brezsnyev elöljáróban megállapította, hogy az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen oldották meg az előző párt- kongresszuson kitűzött fel­adatokat. A tizedik ötéves terv eredményeként a Szov­jetunió gazdaságilag gyara­podott, termelési és tudomá­nyos-technikai potenciálja növekedett, és védelmi ké­pessége megszilárdult. Jelen­tős esemény volt a Szovjet­unió új alkotmányának elfo­gadása. Ez az alkotmány ma­gasabb rendű szakaszt nyi­tott meg a szocialista demok­rácia fejlődésében. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy nemzetközi vonatkozásban a beszámolási időszak bonyolult és viharos volt. „Mindenekelőtt a világ- politika két irányzatának in­tenzív harca jellemezte. Egy­felől: a fegyverkezési haj­sza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdítá­sának, a népek szuverén jo­gai és szabadsága védelmé­nek irányvonala. Másfelől: az enyhülés aláásását, a fegyverkezési hajsza fokozá­sát célzó irányvonal, a fe­nyegetőzésnek és a más né­pek ügyeibe való beavatko­zásnak, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ezekben az években to­vább növekedett a Szovjet­uniónak és a szocialista kö­zösség többi országának ere­je, aktivitása és tekintélye”. Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcában elért győzelmekre, és rámu­tatott, hogy leszűkült az. im­perialista uralom szférája a világban, kiéleződtek a tőkés világ ellentmondásai. Jelen­tősen növekedett az imperia­lizmus agresszivitása. „Amikor a 80-as évek ele­jén a nemzetközi látóhatá­ron sűrűsödtek a felhők, a Szovjetunió állhatatosan folytatta a harcot a háborús veszély elhárításáért, az eny­hülés megőrzéséért, és elmé­lyítéséért, a gyakorlatban fejlesztette a kölcsönösen előnyös együttműködést a vi­lág országainak többségével. Más békeszerető államok­kal, a Nyugat reálisan gon­dolkodó köreivel együttesen folytattuk a harcot a beszá­molási időszakban a fegy­verkezési hajsza ellen. Ma teljesen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetségesei most még inkább, mint vala­ha a béke fő támaszai föl­dünkön. Egészben véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta el­telt időszak nem volt egy­szerű. Nem kevés nehézség volt — mind az ország gaz­dasági fejlődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött célokat elértük. Ez ismétel­ten a szocialista rendszer ha­talmas lehetőségeit, a szovjet nép áldozatkészségét, lenini pártunk elvi osztálypolitiká­jának helyességét bizonyítja. megszilárdult elvi nézetazo­nosságunk. Ez a testvéri kommunista pártok állandó együttműködésének az ered­ménye, a mi közös vívmá­nyunk. Igen fontos, hogy pártjaink vezetőségei között mély, köl­csönös megértés, bizalom és egyetértés van”. Ebben az összefüggésben méltatta a legfelső szintű baráti találkozókat a Krím­ben, a párt- és kormánykül­döttségek cseréjét, a min­den szinten megvalósuló együ ttműködést. Üj típusú államközi kap­csolatok alakultak ki a szo­cialista országok között — mutatott rá. „A testvéri or­szágok többségének alkotmá­Az SZKP nemzetközi politikájáról Az SZKP nemzetközi poli­tikáját részletesen ismertetve Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy ma mindennél fontosabb kérdés a béke megőrzése, minden ember legfőbb jogának, az élethez való jogának biztosítása. Az SZKP lankadatlan fi­gyelmet szentelt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés megszilárdí­tásának — folytatta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az ál­lamok közötti kapcsolatok­nak a történelemben eddig egyedülálló új típusát, a va­lóban igazságos, egyenjogú testvéri kapcsolatokat. Éppen ilyen szellemben alakulnak kapcsolataink a szocialista közösség országai­val : Bulgáriával, Csehszlo­vákiával, Kubával, Laosszal, Lengyelországgal, Magyar- országgal, Mongóliával, a Német Demokratikus Köz­társasággal, Romániával, Vietnammal. „A társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi poli­tika valamennyi nagy hord­erejű problémáját illetően Tegnap délelőtt Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón csaknem ötezer választott küldött, száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meg­hívott vendég előtt a Kreml Kongresszusi Palotájában a Központi Bizottság megbízá­sából Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott megnyitót. Hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek az elnöki emelvé­nyen helyet foglaló szovjet vezetőket, a párt Politikai Bizottságának tagjait és pót­tagjait, a Központi Bizottság titkárait. Él­tették a pártot, annak Központi Bizottsá­gát. Az elnökségben kapott helyet számos külföldi küldöttség vezetője, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gás­pár Sándor, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részt a kongresszu­son. Leonyid Brezsnyev bejelentette: a kong­resszusra 5002 küldöttet választottak meg. A megnyitó ülésen 4994 küldött volt je­len. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket. Elmon­dotta, hogy a kongresszuson 123 kommu­nista és munkáspárt, haladó párt küldött­sége van jelen 109 országból. Ezután meg­emlékezett a szovjet és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalomnak az SZKP XXV. kongresszusa óta elhunyt nagy alak­jairól: Alekszej Kosziginről, Andrej Grecs- kóról, Fjodor Kulakovról, Pjotr Maserov- ról, Msztyiszlav Keldisről, Joszip Broz Ti- tóról, Ludvik Svobodáról, Ton Duc Thang- ról, Amedo Alvarezről, Knud Jespersenről, Luigi Longóról, Max Reimannról, Huari Bumedienről, Marien Ngouabiról. Javasla­tára a jelenlevők egyperces néma felállás­sal juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkásmozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresszus meg­kezdte munkáját a vezető testületek meg­választásával, a napirend elfogadásával. A napirend első pontjaként Leonyid Brezs­nyev terjesztette be a Központi Bizottság beszámolóját a XXVI. kongresszusnak. A tanácskozás elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents