Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
HIRDETÉS - TELEFON; 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 » HIRDETÉS - TEIEFON: 13-221 • HIRDETÉS II Mezőkovácsházi CITÉV-vel közösen Ciroktermesztés a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban Felhasználás előtt újra átnézik a termést A seprűcirok csaknem valamennyi háztartásban megtalálható. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy a cirok röviddel a századforduló előtt került hazánkba, meghonosodása a XX. század el" ső évtizedére tehető. Az ország számos körzetében próbálkoztak termesztésével, a legnagyobb sikert Békés megyében érték el, s azóta itt van Európa egyik legnagyobb ciroktermesztő tájkörzete. Az eltelt évtizedek során hírnévre tett szert a magyar cirok, melynek termesztési központja Mezőko- vácsháza. A felszabadulást megelőzően a seprűgyáraknak termesztették az alapanyagot a kiskazdaságok, majd azután a készterméket exportálták. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a sep- rűcirok-termesztés főként a nagyüzemek feladata lett, de a kis- és háztáji gazdaságoknak is egyik fontos árunövénye. A termelés, az értékesítés koordinálására alakult meg löBíi-ban vállalatunk, mostani nevén a Mezőkovácsházi Seprűcirok-termelő Szövetkezeti Közös Vállalat, vagyis a CITÉV. Az alapító gazdaságok azt a célt tűzték maguk elé, hogy segítsük az ágazat fejlesztését, jövedelmezőségét, az értékesítést. Napjainkban nagyüzemi és kis méretekben egyaránt folyik a ciroktermesztés. Termesztési körzetünkben az elmúlt esztendőben 2 ezer 700 hektáron termesztettük ezt a fontos növényt. Az elmúlt években a cirok világpiaci ára növekedett, a jó minőségű termék biztonsággal értékesíthető a tőkés piacokon. Ami a termeltetést illeti, elmondhatjuk: a nagyüzemek vetőmaggal való ellátásán túl a kis- és háztáji gazdaságokat is segítjük, tartjuk velük a kapcsolatot. Az idén is 4—5000 kistermelővel állunk szerződéses kapcsolatban, részükre biztosítunk vetőmagot, szükség szerint szaktanácsadással segítjük munkájukat. A lelkiismeretes termesztés, mind a nagyüzemeknek, mind a kisgazdaságoknak gazdaságos, jó jövedelmet biztosít. Tavaly taggazdaságainknak kiadtuk az új termesztési technológiát, melyben már feldolgozásra kerültek azok a kutatási eredmények, amelyek a seprűcirók termesztésének minőségét javítják. Az új technológia kidolgozásában segítségünkre volt a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, valamint a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Kutatási eredményeiket nagyüzemi kipróbálásban művezették, a szerzett tapasztalatokat rendelkezésünkre bocsátották. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy vállalatunk több mint 6 ezer tonna kalászt vett át a termelőktől. Értékesítettünk 5 ezer 100 tonna bálázott cirkot, melynek 78 százaléka tőkés exportra került, s ez mintegy 4 millió dollár árbevételt jelentett. A cirokkalász mellett másik fontos termékünk a cirokmag. Az elmúlt esztendőben 3 ezer tonna magot adtunk át a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. Tavalyi árbevételünk meghaladta a 127 millió forintot, s majdnem 13 millió forint nyereséget értünk el. Az idei feladataink nagyobbak a tavalyinál. Termelésünket a minőség szem előtt tartásával kívánjuk fokozni. Elvünk az, hogy a jobbért többet fizessünk. Terveinkben 6 ezer tonna cirokszakáll termesztése szerepel, s mintegy 1500 tonna cirokmagot szeretnénk értékesíteni. Ez évtől is mind a nagyüzemeknek, mind a kisgazdaságoknak azonos árat fizetünk. A CITÉV az első, a másod- és a harmadosztályú húzott szakáll átvételérevál- lal kötelezettséget, a szerződésben meghatározott áron. Az első osztályú cirokért tonnánként 18 ezer, a másodosztályúért 14 ezer, a harmadosztályúért 10 ezer forintot fizetünk. Az osztályon aluli terméket csak átvételkor, külön megállapodás alapján fizetjük. Hogy milyen az első osztályú termék? Első osztályúnak tekintjük azt a cirokszakállt, amely 50 —100 darabból, egyenes, rugalmas szakádból álló buga, mely az elágazástól számított 5 centiméternél magasabban nincs elszíneződve vörösre. A szálak átmérője az elágazástól számított 10 centiméter távolságban legfeljebb 2—2,5 milliméter szárrész, 12—15 centiméter szálhosszúság, 50 —70 centiméter levéltől, levélhüvelytől teljesen megtisztított, 16 százaléknál kevesebb vizet és magot nem tartalmazó, nem megázott cirokszakáll. A másodosztályú annyiban tér el az első osztályútól, hogy a szakállhosszúsága 35 —50 centiméter. Harmadosztályúként vesszük át azt a cirkot, amelyik pipás, göndör, hullámos, 5 centiméternél jobban elvörösödött, 2,5 milliméternél vastagabb, túl hosszú vagy túl rövid, megázott, megbámult, de egyébként még rugalmas, nem toros, penészes és defektes. A szárrész itt is 12—15 centiméter. levéltől, levélhüvelytől megtisztított, magot nem tartalmazó cirokszakáll, melynek víztartalma 16 százalék. Ez évtől nagyobbak a követelményeink, s a piaci igényeknek megfelelő minőségi átvétel. A jó minőségű terméket a tőkés piacokon megfizetik, s mi is a jó minőségű termékért adunk többet. (X) Osszei nagy gonddá] takarítják be a cirkot Válogatással osztályozzák, majd bálázzák Csak kifogástalan minőségű áru kerül exportra
