Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
1981. február 18., szerda e A divattal együtt járnak Exportjuh a háztájiból Sarkadkeresztur Talpra állt az „Egyetértés” Kemény munkával csikarta ki földjeiből a sarkadke- resztúri Egyetértés Termelő- szövetkezet tagsága a 680 ezer forintos nyereséget. A múlt .hét végén megtartott küldöttközgyűlésen az elnök, Torma József beszámolt arról, hogy a növénytermesztési ágazat a tavaszi belvíz, a nyári árvíz és az őszi csapadékos időjárás ellenére ötmillió forintos eredményt produkált, amelyből tellett az állattenyésztés veszteségének kiegyenlítésére is. Az egyedi rendezés során az állattenyésztés szerkezete át" alakult, biztosítva a jövőbeni eredményes termelést. A tehenészetet felszámolták, az elkövetkezendő időben a juhászat és a szarvasmarhahizlalás kerül előtérbe, amelynek gazdaságos termelését az intenzív gyepgazdálkodásra alapozzák. Szekeres András, üzemgazdász a jövő évi tervet is" mertette, a vetésszerkezetet, a további víz- és talajrendezést és a melléküzemágak fejlesztését. A termelőszövetkezet fa- és mozaikgyártó melléküzemágat kíván létesíteni, 10—20 emberrel, de — szól a kivétel — csak akkor, ha biztos nyereséget hoz. A küldöttgyűlésen felszólalt Ruck János, az újkígyó- si Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. A két szövetkezet között szociális együttműködési szerződés él, és Sarkadkeresztúr fejlődését jelzi, hogy túljutottak az egyoldalú megsegítésen, az együttműködés kölcsönös. A tagság őszinte hozzászólásai az alkatrész-ellátásra, a szakember-utánpótlásra, a gépek jó kihasználására vonatkoztak. Elmondták, hogy lényegesen javult a szociális juttatások színvonala, az elmúlt évben üdülni is voltak. Nem kis feladat előtt állnak a Gyapjú- és Textil- nyersanyag-forgalmi Vállalat Békés megyei kirendeltségének dolgozói. A hatodik ötéves terv előírásai szerint az elkövetkező öt évben 23 százalékkal kell növelni a pe- csenyebárány-felvásárlást és exportot. Olyan körülmények között, amikor nem várható ,a nagyüzemi termelés jelentős mennyiségi felfutása. Ezért határoztak úgy a gyapjúforgalmi vezetői, hogy a háztájiban keresik a tartalékot, növelik a kisüzemekből származó bárányok felvásárlását. A megyében közel huszon- kétezer anyajuh van, tavaly négy és fél ezret adtak át a kistermelők a felvásárlónak. Az elképzelések szerint ez a szám tizenötezerre növelhető, ha sikerül megszervezni a felvásárlást. Természetesen akkor, ha a szervezők, a nagyüzemek anyagilag is érdekeltek ebben a munkában. A megyei gyapjúforgalmi vállalat anyagi lehetőségei ezt lehetővé teszik. A napokban aláírásra kerülő szerződések szerint a felvásárlást megszervező nagyüzemek kilónként egy forint szervezési díjat kapnak a 25 kilogrammnál nem súlyosabb bárányok után. Ez az összeg nem terheli a termelőket, hiszen ők is megkapják az érvényes exportárat. Az így felvásárolt bárányokat a gyapjúforgalmi vállalat nagyüzemeknek adja tovább, ahol a tőkés vevő által megkívánt súlyhatárig hizlalják őket. Ettől a közös utóhizlalástól egyenletes, jó minőségű lesz a pecsenyebárányok húsa. Érdeklődésben nincs hiány. Eddig tizenhét — elsősorban északi — termelőszövetkezet jelezte, hogy vállalkozik a felvásárlásra, a bonyolításra. Várhatóan néhány napon belül befejeződnek az erre vonatkozó szerződéskötések. Japán imapapucsok, görög saruk, házicipők és divatpapucsok sorakoznak egymás után a Körösvidéki Cipész Szövetkezet bemutatótermének polcain. Többségük már a legújabb divat szerint készült modell, jelentős részük ,a közeljövőben már az üzletekbe is kerül Szépek, divatosak ezek a termékek, s minden bizonnyal jól festenek a hölgyek lábán. A szövetkezet divatpapucsai idestov.a három évtizede uralják a hazai piacot. Lelkes modellezőik ötlete kifogyhatatlan. A napokban a házi zsűrinek mintegy 110 modellt mutattak be, melyből csaknem 80-at javasoltak a nagykereskedelmi vállalatok bemutatásra, gyártásra. Ezek az új termékek alkalmazkodnak a változó lakás- kultúrához, a növekvő szabad időhöz, s szem előtt tartják az egészségügyi szempontokat is. Anyagukban is változtak. a gyártás során mind több hazai, importpótló alapanyagot használnak - készítésükhöz. A szövetkezetben tavaly 645 ezer pár divatos lábbelit gyártották, a termelékenység javulásával 7—8 százalékkal többet, mint egy .esztendővel korábban. A késztermékek 93—94 százaléka a hazai boltokba került, a többit exportálták. Az elképzelések szerint az idén már 800 ezer pár divatpapucsot gyártanak — kooperációban. A szövetkezet a közelmúltban kooperációs kapcsolatot létesített a dobozi Petőfi Tsz-szel, ahol előre gyártott, részegységeket készítenek. Persze a termelés növeléséhez beruházás és újabb munkaszervezés is szükséges. Az év derekán elkészül egy 4,5 millió forintos fejlesztés, mely a lakossági szolgáltatás színvonalát hivatott növelni, a vállalási időt rövidíti. Pisztrángszaporítás a Szalajka-völgyben Megkezdődött a pisztrángok szaporítása a Szalajka- völgyben, ahol a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében működik az ország legnagyobb hegyvidéki pisztrángtenyészete. A mesterséges eljárásokkal — úgynevezett fejéssel — kapott ikrákat összekeverik a hímek tejével. Az így megtermékenyített ikrákból gondos ápolás mellett körülbelül negyven nap múlva fejlődik ki ,a halacska. A Szalajka-völgyben az idén egymillió sebes- és szi- várványos pisztrángot keltetnek. Ami a jövőt illeti: az ország három nagy, divatlábbeli gyártója — ,q Szombat- helyi Háziipari Cipész Szövetkezet, a budapesti Favorit Szövetkezet, és a Körösvidéki Cipész Szövetkezet — a VI. ötéves tervben egyezteti fejlesztési elképzeléseit, s ennek megfelelően szakosodnak. A posztó házicipőket a Favorit Szövetkezet, a divatpapucsokat a szombathelyi és a békéscsabai szövetkezet gyártja majd. Az elképzelések szerint jövőre a Körösvidéki Cipész Szövetkezet a gyártási rendszer átszervezésével már egymillió pár lábbelit szállít a hazai kereskedelemnek. —sz— A legújabb termékek Fotó: Veress Erzsi A BEKÖT sikerei meg, hanem a szakma képviselői is elismeréssel bólogattak a bemutatókon. Az ifjúsági bizottság által meghirdetett szabadidő-pályázaton a több részes, körgépi textíliából készült szabadidőruházat a második díjat nyerte el. A nyúlszőr kelme az elmúlt esztendőben szinte a létező összes szakmai babért learatta. A Könnyűipari Minisztérium különdíjában részesült, Lipcsében aranydiplomát kapott, a hazai nézősereg pedig a BNV-nagydíja- sok között ismerhette meg a BÉKÖT új kelméjéből varrt modelleket. Tavaly a Könnyűipari Minisztérium által meghirdetett gyártmányfejlesztési pályázaton a nyúlszőrméből készült szabadidő-ruházat második* díjas lett. A gyár 150 fős gyártmányfejlesztő gárdája kelme- és konfekciótervezéssel foglalkozik, a díjakból és hírnévből ítélve igen eredményesen. A BÉKÖT minden tavasz- szal és ősszel elkészít egy exportkollekciót, amellyel a HUNGAROTEX utazói járják a világot, és különféle bemutatókon, kiállításokon szerepeltetik. A külkereske- dőkhöz társulnak azok a szakemberek is, akik az információkat hozzák minden jelentősebb divatbemutatóról, divattanácskozásról, s egyben jelzik azt is, hol tart a BÉKÖT világviszonylatban. A gyár termékeit itthon leginkább a legkisebbek élvezhetik, hiszen az évenként mintegy 2 és fél millió darab csecsemőholmi gyártása szinte teljes egészében leköti az üzem hazai kapacitását. Lehetne egy kissé lokál- patriótább a BÉKÖT, mondogatják némi sértődöttséggel Békés megye hölgyei, amikor a kiállításokon és bemutatókon elvonulnak előttük a cég ruhacsodái. A zsörtölődés egyébként az elismerést fejezi ki, hiszen azzal tisztában vannak a vevők, hogy a gyár jelenlegi termelési kapacitásainak korlátozott volta miatt akkor kaphatók a kiállított modellek a mintaboltban, ha az exportból a többlet visz- szamarad, vagy ha partnert talál a BÉKÖT konfekciógyártásra. Az elmúlt év a kötöttáru- gyár számára nem kizárólag a laikusok dicséretét hozta A nyúlszőr kelméből készült modellek a BNV-n nagydíjat kaptak Fotó: Veress Erzsi Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát több mint 550 ezer hektoliter minőségi bort hoz forgalomba ebben az évben. Termékeik több mint 30 százalékát exportálják. A képen: palackozzák a bort (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele) Szép környezetben öröm dolgozni Látogatóban a Vízgépészeti Vállalat II. sz. egységében Több mint 3 évtizede üzemel Gyulán a Vízgépészeti Vállalat II. sz. gyáregysége. A 370 dolgozót foglalkoztató gyáregység kollektívája a vártnál is jobb eredményekkel zárta az V. ötéves tervet, s ezen belül az 1980-as esztendőt. — Nincs ebben semmi boszorkányság — vélekedik Szögi Antal igazgató. — Csupán az történt: új gyártelep épült, sokat javult az emberek élet- és munkakörülménye. Jobb, szebb körülmények között öröm dolgozni, és a gyulai ember általában jó munkával hálálja meg, ha gondoskodnak róla. Jómagam alapító igazgató voltam több mint három évtizeddel ezelőtt. Ahogyan az igazgatói székben „nem egy sűrűn” cserélődik a gazda, úgy a gyáregység egyéb területén is stabilak a szakemberek és a munkások. Igen jól összekovácsolódott a gárda, és ha egy rendes fiatalt felveszünk, az csakhamar megszeret és meg is telepszik nálunk. Mert itt segítséget kap ahhoz, hogy megismerkedjék a munkával, a munkatársakkal. Annak idején az V. ötéves tervet A és B kategóriában állítottuk össze. Ügy voltunk vele, ha nem épül meg az új telep, akkor az A kategória szerinti programot valósítjuk meg, egyébként a B lesz az irányadó. Szerencsénkre az utóbbi került előtérbe, mert a terveknek megfelelően 1977—78-ban határidőre megépült az új, minden igényt kielégítő telep. Magunk is sokat segítettünk abban, hogy mielőbb kiköltözzék az üzem, tágasabban, modem gépeken dolgozhassanak munkásaink. Az építkezésben részt vevő üzemekkel együttműködési szerződést kötöttünk, s a gyáregység dolgozói — önköltségi áron — mintegy 30 millió forint értékű munkát végeztek igen jó minőségben. Egyebek között mi gyártottuk a csarnokok acélszerkezetét, a daruhidakat, szereltük a svéd gépeket, üzembe helyeztük a revétlenítő üzemet, darupályákat építettünk. Az új gyártelep átadásával, a korszerű felszerelésekkel megteremtettük a feltételét annak, hogy az időjárástól függetlenül folyamatos, biztonságos legyen a munkánk. Az anyagmozgatásra, tárolásra ugyancsak nagy gondot fordítottunk. De nemcsak az üzemcsarnokok megépítésére, a berendezésekre gondoltunk, hanem arra is, hogy javuljon az emberek szociális ellátottsága. Üj, korszerű üzemi konyhát, ebédlőt építettünk, gondoskodunk a dolgozók szállításáról, a lehetőségekhez képest az üdültetésről. Az V. ötéves tervben 32 dolgozónk — zömmel a fizikai állományból — másfél millió forint anyagi támogatást kaptak lakásépítésre. 1980-ban — a városi tanács segítségével — 15 dolgozónk vásárolhatott lakást. Amikor készen volt a gyártelep, a környezetet is szépen rendbe tettük. Szép, tiszta környezetben még a munka minőségére is jobban odafigyelnek az emberek. Elmondhatom, hogy ez meghozta a gyümölcsét, mert a termelésben — mennyiségben és minőségben — elégedett velünk a központ. A gyár fennállása óta 12-szer nyertük el a Kiváló Vállalat címet — ebből négyszer szorosan az utóbbi években — és egyszer mienk volt a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja is. Az eredményekről néhány számadat: 1975-ben a bruttó termelési értékünk 87 millió 200 ezer forint volt, 1980- ban pedig 178 millió. Az V. ötéves tervre összesen 664 millió 700 ezer forint árbevételt programoztunk, ami több mint 702 millóban realizálódott. Az állóeszközértékünk a tervidőszakban 23 millió forintról 131 millió fölé emelkedett. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett a dolgozóink jövedelme is. Az elmúlt évek eredményeit különböző fórumokon megvitattuk. A hasznos tapasztalatok sokat segítenek nekünk az elkövetkező évek tervteljesítésében, hiszen' menet közben ki tudjuk szűrni, hogy mi az, amin feltétlenül változtatni kell. A. R.
