Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
1981, február 18., szerda Országos bemutató Orosházán Bíró Lajos: Sárga liliom Bíró Lajost a polgári radikális szellemű irodalom és publicisztika kiváló művelő- jeként tartotta számon kora. Ady, a kolléga és barát, érdemeként említi, hogy az írást nem tartja célnak, hanem megdöbbenteni, hazugságokat oszlatni akar. Lukács György az impresszionizmusból való kitörési szándékáért dicsérte. Politikai és írói erényéit, hibáit legsikeresebb darabja, a „Sárga liliom” reprezentálja. Ezért találónak nevezhető a Népszínház választása, hiszen ezen a színpadi művén keresztül nemcsak az író egyéniségét, de korát is leginkább megismerhetjük, felfedezhetjük. A „Szolgák országa” a századforduló egyik legdrámaibb erejű prózája, ebből készült a „Sárga liliom.” A történet egy kisvárosban, Marosváron (nyilván Nagyvárad) játszódik a század első évtizedében. Egy kávéház az első jelenet helyszíne, ahol néhány kedélyes polgár pár üveg bor mellett épp „független demokrata pártot” készül alakítani. Hogy mi a céljuk ezzel? Látszólag borsot akarnak tömi az úri osztály orra alá, valójában azonban — mint később kiderül — csupán önnön érdekeik szolgálatába kívánják állítani a politikát. Megfelelő vezéregyéniség híján üres ábránd maradna a politikába beleszólás gondolata, de megérkezik dr. Pe- redy Jenő, aki a főváros üdébb, bátrabb szellemét hozza magával a tespedt vidékre. Mindez már- elég izgalmat hordozhat, de tovább bonyolódik a darab egy álszerelmi sztorival. Az unatkozó főherceg, aki ivással, lövöldözéssel, mások bosszantásával üti el az idejét, „beleszeret” Peredy húgába, Juditba. Minden aljasságot elkövet, hogy megszerezze a „sárga liliom”-ot, s ez végül sikerül is neki, a doktor tönkretétele árán. Peredy, aki egy bátor, politikus ember megtestesítője, nagyot téved, amikor úgy véli: a főúri társadalom már olyan gyenge, annyira aberrált, hogy nyíltan szembeszállhat vele. Bűnhődése szimbolikus is lehet: a merészen előregondolkodó. embert mindig bolondnak tartja kora. Az első felvonás még na- turalisztikus módon veszi bonckés alá a társadalmi osztályokat: bemutatja a főurak degenerált, unaloműző, céltalan életmódját, amely már egy divatja múlt osztály divatja múlt életformája, mégsem könnyű kiirtani. És épp nem a nevetségesen kakaskodó, önző, megalkuvásra kész polgárság lesz az, amely legyőzi. Ügy indul ez a darab, mint a közmorált leleplező dráma, mint a polgári radikalizmus programdrámája. Aztán valahogy elélet- lenedik. Alig hihető, hogy a velejéig romlott főherceg aranyifjúból szerelmes kisfiúvá szelídül, de az sem, hogy az addig okos Judit egycsapás- ra összeomlik, s — bátyja megváltásának gondolva — rohan a herceg karjaiba. Mintha megváltozna az író véleménye a főhőséről is. A kezdetben rokonszenves Peredy a dráma végére rugalmatlan, kötözködő, értelmetlenül makacs emberré válik. Így a néző nem is sajnálja annyira, mint ahogy megérdemelné, következésképp nem is haragszik annyira ellenségeire. A darab végére eltompul a tragikus helyzet éle. Az író mentségére legyen mondva, hogy nem ő volt az egyetlen színpadi szerző, aki akkoriban engedményeket tett a nézők keŐvéért. Tudjuk, nem könnyű a Népszínház társulatának dolga, hiszen mindig más „felállásban”, mindig másutt, mindig más közönség előtt produkálni nem éppen hálás feladat. Mivel mindössze kétszer, 1910-ben és 1958-ban került színre a Sárga liliom, túl sok tapasztalatot nem meríthettek más társulatok játékából. Petrik József ennek ellenére jól érzékelte a darab jellegét, ezért rendezése határozott volt. Nem próbált „modemkedni”, megmaradt a hagyományos rendezői fogásoknál, színpadképeiben megteremtve a kor atmoszféráját. Ügyesen mozgatta a szereplőket, sohasem volt unalmas pillanat, üres szín. Mindig a lényegre irányította a néző figyelmét, ez különösen a legdrámaibb jelenetekben volt érezhető. A színmű figurái elég távol állnak a ma emberétől ahhoz, hogy ne legyen köny- nyű hitelesen megformálni őket. Beregi Péter dr. Peredy személyiségének lényegét néhezen találta meg, ezért eleinte döcögve tett néhány jelenetet. Később azonban egyre inkább azonosult a szereppel, igaz, több lehetősége is nyílt a kibontakozásra. Jól érzékeltette, hogyan változtatja meg véleményét főhőséről maga az író. Az ő érdeme, hogy az utolsó jelenetben feszült, drámai helyzet teremtődött. Eszes Sándor otthonosabban mozgott az „aranyifjú”, mint a megszeppent főherceg szerepében, ezért kezdetben alakított hitelesebben. Később figurája elvértelenedett. Judit alakja nem kínált túl nagy lehetőséget, de Réti Szilvia még ezt sem használta ki eléggé. A főherceg baráti körének vezéralakját, Thurzó főhadnagyot játsszó Szőke Pál ugyancsak a harmadik felvonásban tudta leginkább hitelessé formálni ezt a romlott figurát. Szigeti Géza a főkapitány szerepében mindvégig egyenletesen jó teljesítményt nyújtott. Meg kell említenünk néhány színész nevét, akik kisebb szerepükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a nézők beleélhessék magukat a korba. Vereczkey Zoltán, Kovács Béla, Gieler Ferenc, Kozári Ferenc, Lázár Sándor a századelő egy-egy jellegzetes figuráját személyesítette meg. A díszlet, Makai Péter munkája, beleilleszkedett a darab légkörébe, korhű volt, s ugyanez mondható Rima- nóczy Yvonne jelmezeire is. A „Sárga liliom” közönségdarab, ezért sikerre számíthat. Korképet ad arról az időről, amikor — a darab egyik szereplőjének, Thurzó főhadnagynak a szavai szerint — Magyarországon nincsenek tragédiák. Csak a hétköznapok kis, alig látható, s épp ezért sokkal veszélyesebb tragédiái. Kép, szöveg: Gubucz Katalin A tapintható gondolat LÁTOGATÁS VARGA GÉZA ÉS UDVARDY ANIKÚ SZOBRÁSZMŰVÉSZEKNÉL Az „art” szócska tartalma: — mesterség és művészet. A Varga Géza szobrászművésznél eltöltött délelőtt bizonyította, hogy a fogalom kettős jelentése ma is érvényes. A fiatal művész képzeletében megszületett mű kézzelfogható, anyagi megvalósulását kísértük figyelemmel kis bronzöntő műhelyében. A gondolattól a rajzig, majd az agyagba mintázásig, a gipszforma. bronzba öntésétől az öntvény cizellálásáig tartó folyamat ékes bizonyítéka a mesterség és művészet összefonódásának. Izzik a grafitedényben a bronz Az öntőformából kifejtik a szobrot A folyékony bronz az öntőformába kerül Az öntőcsapok levágása Udvardy Anikó érmei nyers állapotban után kerül sor a cizellálásra Fotó: Gál Edit MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A mathézis — az a gyertya. 8.57: Kamarazene. 9.42: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szerpentin. 11.35: Muzeális nótafelvételeinkből. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.10: Egy baranyai nótafa: Biró Mártonná. 15.21: Dalok a faluról. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Bécsi vér. 17.07: Váctól Párizsig — esztergák mellett. 17.32: Népzenekedvelőknek. 18.02: Olasz madrigálok. 19.19: Kilátó. 20.04 : Hallgassunk operát. Mozart: Cosi fan tutte. * 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Békediplomácia és hátországa. 22.30: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Vámos Agnes operettdalokat énekel. 8.20: A varrótűtől a villanyvonatig. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Most érkezett. 10.00: Zenedélclőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Könyvtármedicina. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Gyurkovics Mária nótafelvételeiből. 18.51: örökzöld dallamok. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Irány a Parnasszus! 21.00: A Vála(s)sz! — melléklete. 21.25: Régi magyar dalok és táncok. 21.42: A Rádió Dalszínházának bemutatója. 23.15: Victor Máté szerzeményeiből. ni. MŰSOR 9.00: Iskolarádió, 9.30: Theo Adam operaáriákat énekel. 10.10: Bach-művek. 11.05: Zenekari muzsika. 13.08: A magyar ellenállás sajtója. 13.28: Perényi Eszter és Roh- mann Imre hangversenye. 14.48: Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: XIX. századi operákból. 18.25: Sosztakovics: XV. vonósnégyes. 19.05: A KISZ Központi Művész- együttes énekkara Bárdos Lajos kórusműveiből énekel. 19.20: Külföldi tudósoké a szó. 19.35: Kapcsoljuk a Magyar Állami Operaházat. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.25: Kulcsra zárva. Kb. 20.45: A hangverseny közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Dzsesszfelvételekből. 21.35: Mi újság a magyarországi operaszínpadnkon. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Johnnyi Wakelin és Ada- mo énekel. 17.15: Ügyintézés délután. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: A munkásmozgalom dalaiból. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. (Autóklubélet — Közlekedési képeslap — Aszfaltmozaik — Emberek, utak, balesetek) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Delta, (ism., f.-f.) 10.15: Csendes Don. (ism.) 11.10: Reflektorfényben. Osztrák zenés film. (ism.) 11.40: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 15.05: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 15.20: Fizika, (ism., f.-f.) 15.50: Gólyavári esték, (ism.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Üj úton az Amazonas mentén. 17.00: Petőfi útjai. IV/1. rész. (f.-f.) 17.35: Három rubel. Grúz kisjá- tékfilm. 17.55: öt év életünk. 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Charlie angyalai. ,,A gyilkos fajta.” 20.50: Legszemélyesebb közügyeim. Ki is Laczkó Mihály? 21.35: Zenés Tv-Színház. Kenes- sey Jenő: Az arany meg az asszony. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Lev Tolsztoj: Iván Iljics halála, (ism., f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Forgácsok. Még mindig a készletek. 21.55: Testünk , BUKAREST 16.35: Német nyelvoktatás. 17.20: Költészet. 18.00: Ismeretterjesztő műsor. 18.25: Űttörőhíradó. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Korunk változásai. 20.10. .flDéli ember.” Amerikai film. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Májusi játékok. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. ^ 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.15: Dokumentumfilm. 22.00: Popkoncert. n. MŰSOR 18.45: Elveszve — megtalálva. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: A tévedés vígjátéka. 21.20: Huszonnégy óra. 21.45: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. SZÍNHÁZ nebAncsvirag Békéscsabán 15 órakor, 611-es szakmunkásképző intézet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Dandin György, 8 órakor: Érintés. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A világ rendje és biztonsága, 4 órakor: A fáraó I.. II. rész, 8 órakor: A világ rendje és biztonsága. Békéscsabai Terv: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Gyulai Erkel: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak. Gyulai Petőfi: Fekete-fehér színesben. Orosházi Partizán: Vámmentes házasság.
